Remélhetőleg a 2025-ös év elhozza a várva várt békét – Ferenc Viktória

Ferenc Viktória a magyarországi kormánypártok jóvoltából Kárpátalját képviseli a 2024. július 16-án megalakult új Európai Parlamentben. A képviselő asszonyt az elmúlt fél év tapasztalatairól és a brüsszeli helyzet alakulásáról kérdeztük, különös tekintettel az Ukrajnát és Kárpátalját érintő kérdésekre.

– Fél éve kezdte el munkáját az új Európai Parlament. Magyarország és Kárpátalja szempontjából melyek voltak a legfontosabb események ebben az időszakban?

– Fél évvel ezelőtt, a júniusi választásokon több millió választópolgár fejezte ki abbéli akaratát, hogy változásra van szükség az európai politikában. A csehek, az osztrákok, a magyarok, a spanyolok, a franciák, az olaszok, a hollandok megválasztott képviselői Patrióták Európáért névvel létrehoztak egy vadonatúj frakciót, amely épp a változás hangja kíván lenni Európában. A frakció, amelynek a Fidesz–KDNP EP-képviselői is tagjai, már megalakulásakor a harmadik legnépesebb csoportként foglalt helyet az Európai Parlamentben. Ez Magyarország és Kárpátalja szempontjából is nagy eredménynek számít, hiszen egy nagyobb politikai közösség áll mögöttünk és az ügyeink mögött, érdekérvényesítésünk így erősebb. Képviselőtársaimmal minden lehetséges fórumon felszólaltunk az illegális migráció ellen, a külső határok védelme, de mindenekelőtt a mielőbbi béke mellett, továbbá amellett, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák az őket megillető, korábban szerzett kisebbségi jogaikat Ukrajnában.

Emellett elmondható, hogy a parlamenti ciklus eleje nagyon összetett: az első néhány hónapban zajlanak a szakbizottságok, küldöttségek alakuló ülései, valamint az Európai Bizottság biztosainak parlamenti meghallgatásai is. Ez utóbbi kapcsán – a betöltött főtagságaim révén – 2024 novemberében több mint tíz, egyenként a három órát is meghaladó meghallgatáson vettem részt. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság magyar főtagjaként többek között a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatásának menetét is felügyeltem. Ennek kapcsán sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a messzemenően a legfelkészültebb és leginkább hozzáértő, a tagállamok közül Magyarország által delegált biztosjelölt szakmai felkészültségét félresöpörve, politikai patthelyzetet teremtve akadályozták meg a pozíció betöltésében. Végül politikai háttéralkuk alapján döntöttek, többek között Várhelyi Olivér biztosi pozíciójának jóváhagyásáról is.

Az elmúlt fél év jelentős eseménye volt az is, hogy az Európai Tanács soros elnökségét Magyarország töltötte be. Erre csak tizenhárom évente kerül sor, így valóban nagy dolognak számít, amikor a mi miniszterelnökünk, a mi minisztereink mutatják be az Európai Parlamentben az elnökség prioritásait, szakmai programjait. Ezzel kapcsolatban az elnökség lezárultával kijelenthető, hogy kiválóan teljesített a magyar elnökség. A sikerek közül az erdélyi magyar közösség szempontjából külön kiemelném, hogy sikerült elérni, hogy 2025. január 1-től Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen, ezzel is támogatva az anyaországgal való kapcsolattartást.

– Már az induláskor nem kaphatta meg a Patrióták-frakció az őt megillető bizottsági pozíciókat, egyfajta cordon sanitaire-t igyekeztek az új frakció köré vonni az európai mainstreampártok. Valamelyest konszolidálódott mostanra a helyzet?

– A Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely a jelenlegi ciklusban a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben, a konzervatív, keresztény értékrendet, az illegális migráció megállítását és a család fontosságát állítja középpontba. Az Európai Parlament balliberális többsége – ezen értékek ellen fellépve – a demokratikus elveket és az Európai Parlament szabályait semmibe véve akadályozza a frakciónk munkáját már a ciklus kezdetétől, s ez sajnos mára sem javult. Kezdetben ellehetetlenítették, hogy elnöki vagy alelnöki tisztségeket töltsünk be, majd elvették a lehetőségét annak is, hogy jelentéstevői feladatokat lássunk el különböző szakbizottsági témákban. Természetesen mindezt nem hagyjuk annyiban: amellett, hogy jogi úton tiltakozunk a bennünket ért igazságtalanság ellen, hangos és aktív ellenzéke leszünk a következő hónapokban a háborút, a migrációt, a még több bürokráciát és ideológiát támogató baloldali összefogásnak. A cordon sanitaire vagy egészségügyi karantén a betegség megfékezésére szolgál. De mi nem vagyunk betegek, nagyon is egészséges, a józan ész vezérelte gondolatok jellemzik politikánkat. Ezért nem engedjük, hogy elszigeteljenek minket, s ezzel elhallgattassák azt a több millió állampolgárt, akik a mi pártjainknak szavaztak bizalmat.

– Volt hatása az EP-ben az amerikai választások eredményének?

– Az amerikai elnökválasztás hatása megkérdőjelezhetetlen az aktuális világrend alakulásának szempontjából. Bízom benne, hogy Donald Trump győzelmével hamarosan pozitív változások történnek majd az Ukrajnában folyó háború lezárását illetően, és megvalósulhat sok-sok ember vágya az orosz–ukrán háború békés és igazságos rendezésével kapcsolatban is. Ha megfigyeljük a nyugat-európai politikát, ahogy közeledünk az új amerikai elnök beiktatásának időpontjához, egyre több ország vezetője emel hangot a béke lehetőségéről, egyre több szó esik a fegyverszünetről. Magyarország miniszterelnöke volt az egyetlen uniós politikus, aki a kezdetektől az azonnali tűzszünetet támogatta, és a béketárgyalások mellett foglalt állást, sőt ő volt az egyetlen, aki lépéseket is tett a béke érdekében, akit ezért sajnos aljas támadások értek. Valami hasonlót láthattunk az illegális migrációt illetően is a kezdetekben, s mára ez is óriási fordulatot vett, egyre többen veszik észre a magyar álláspont észszerűségét, egyre többen csatlakoznak hozzá. Remélem, az Európai Parlamentben is egyre többen látják majd be, hogy a jelenlegi stratégia nem hozott megfelelő eredményt: túl régóta tart már a háború, és túl sokan vesztették már életüket vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. Ha egy stratégia nem hoz eredményt, meg kell vizsgálni más alternatívákat is, mint amilyen a diplomáciai út, a tűzszünet és a béketárgyalások lehetősége.

– Milyen tapasztalatai vannak a bizottságokban végzett munkával kapcsolatban?

– Elmondhatom, hogy intenzív, de eredményes hónapokon vagyunk túl a csapatommal. A munkám során a kárpátaljai magyarokkal szoros együttműködésben, az ő érdekükben dolgozom a leghangsúlyosabban: az elmúlt fél évben két alkalommal is ellátogathattam Kárpátaljára, hogy mind a megye vezetőségével, mind a magyar szervezetek képviselőivel találkozhassam. Ezek a találkozások mindig nagyon feltöltenek, hiszen első kézből kapok információkat a közösség valós helyzetéről, szükségleteiről.

Emellett a környezetvédelmi, a külügyi, a női jogi és esélyegyenlőségi szakbizottságokban is aktívan tevékenykedem, részt veszek az üléseken, felszólalok a vitákban. A szakbizottsági munka során az a legfontosabb, hogy a magyar emberek érdekeit képviseljük, és keressük a kapcsolódási pontokat Kárpátaljával, a kárpátaljai magyar közösséggel, amikor az európai szabályozásról döntünk: legyen szó a hulladékkezelésről, a tiszta ivóvízhez való jogról, az emberek jobb mentális egészségéről, a nők biztonságáról az utcán vagy a köztereken, a megfélemlítéstől mentes politikai környezetről vagy a kisebbségek jogairól a csatlakozásra váró országokban.

– Az új évben a Fidesz–KDNP képviselőcsoport számára mik lesznek a legfontosabb prioritások?

– Úgy gondolom, hogy egész Európa megnyugodhatna és a saját versenyképességére, növekedésére koncentrálhatna, ha végre helyreállna a béke az európai kontinensen. De mindenekelőtt ez azért kiemelkedően fontos, hogy megszűnjön az emberi szenvedés, a háborúnak ne legyen több áldozata, ne kelljen az embereknek félelemben élniük. Európán belül ez Magyarországra és Kárpátaljára is igaz. Ezért a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja számára a mielőbbi béke mellett való kiállás a 2025-ös év első számú prioritásai közé tartozik továbbra is, ez elsősorban a háború eszkalálódásának megakadályozása, másodsorban a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ezenfelül a családok, a keresztény értékrend, a határaink, a magyar nemzeti szuverenitás védelme továbbra is kiemelkedő helyen szerepel.

Az európai uniós színtéren a nemzeti kisebbségi jogok védelméért való kiállás, az uniós csatlakozási kritériumok betartatása továbbra is prioritás. Hiszen jómagam is a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően tölthetem be európai parlamenti képviselői pozíciómat. A kárpátaljai magyar közösség jogaiért való kiállást szívügyemnek tartom, és hálás vagyok az anyaországnak, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy közösségünk Európa szívében is képviselve legyen. Hiszen ezáltal kaptam lehetőséget arra például, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes asszonyt személyesen tájékoztassam a kárpátaljai közösséget aggasztó, Ukrajna oktatási törvényét módosítani kívánó javaslatról, amely kapcsán biztató választ kaptam. Bízom benne, hogy ezek nem üres szavak, és a kijevi vezetés valós lépéseket tesz a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozólag, azok teljes helyreállítása érdekében.

– Kárpátalja lakossága mindennél jobban várja már a békét és a fegyvernyugvást. Brüsszelből hogyan látja ennek az esélyeit?

– Ukrajnában tragikus a helyzet, és mélyen együttérzek az ukrajnai és a kárpátaljai magyar lakossággal a veszteségek miatt, amiket el kellett szenvedniük a lassan három éve tartó háború idején. Az emberek elfáradtak, a gazdaság romokban hever, a tél ismét elhozta az áramszünetet, sok család sötétben, sőt hideg otthonokban vészeli át ezt a nehéz időszakot. S bár az ünnepekre az energiaellátás terén kicsit javult a helyzet, azonban ez csak ideiglenes, és talán drasztikusabb lesz a helyzet az ünnepek végével e téren. Hiszen a harcok továbbra is folynak, egyre intenzívebbek. Egyre többször éri légitámadás Kárpátalját is. Folyamatosak a besorozások, rengeteg katona és civil vesztette életét, köztük rengeteg gyermek. Milliók hagyták el az országot, családok szakadtak szét.

Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb a veszteség. A fájdalom, a traumák, amiket az emberek átélnek, gyógyíthatatlan sebeket ejtenek a társadalmon, amelyeket generációk cipelnek majd magukkal. Bízom benne, hogy az új év, 2025 elhozza a várva várt békét, és ezt követően már Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, egy demokratikus, uniós csatlakozásra váró ország rekonstrukciójáról, ahol tiszteletben tartják a kárpátaljai magyar közösség jogait.

Remélhetőleg a 2025-ös év elhozza a várva várt békét, hiszen végre, közel három év után elmondható, hogy erősödik a béke hangja, Magyarország hangja visszhangra talált.

Badó Zsolt
Kárpátalja