Orosz provokáció miatt erősíti Észtország az oroszokkal közös határát

338 kilométeren húzódik a két ország határvonala, a legkritikusabb terület Narva városa és a Narva folyó környéke.

Narva Észtország harmadik legnagyobb városa, helyileg az orosz-észt határ mentén fekszik, a Narva folyó partján. A város régóta állja az orosz provokációt, az ukrajnai háború 2022 februári kitörése óta viszont egyre rosszabb a helyzet. Egert Belitšev, az észt Rendőrség- és Határőrség igazgatója azt mondja, hogy az oroszok zavarják a műholdas navigációt, eltávolítják a határelválasztó bójákat, és megfigyelő drónokat küldenek a magasba. „Nem akarjuk kirobbantani a harmadik világháborút, de Oroszország felől folyamatosan provokálnak minket. Mintha arra várnának, hogy valami hathatósat reagálunk” – közölte Belitšev a Politicóval.

Észtország 1,4 milliós lakosságának körülbelül egynegyede orosz nemzetiségű. Az oroszajkúak legtöbbje észt állampolgár, és kötődik az országhoz, csakhogy a Kreml mesteri módon képes szítani az etnikai különbségeket. Jellemző, hogy Moszkva az orosz diaszpóra védelmezőjeként mutatja magát, és elnyomónak bélyegzi a diaszpórának otthont adó államokat. Tallinnban jelenleg attól félnek, hogy Észtország Grúzia, Moldova, vagy szélsőséges esetben Ukrajna sorsára juthat, és hogy a Kreml megpróbálja bekebelezni az ország keleti részét, ahol az orosz népesség jó része él. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben (nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát) utalt rá, hogy Narva történelmileg Oroszország része. A város közelebb van Szentpétervárhoz, mint Tallinnhoz, lakossága pedig 53 ezer fő, melynek 96 százaléka beszél oroszul, sőt: a 96 százalék egyharmadának orosz útlevél is van a birtokában.

Belitšev ezzel együtt a várost „a szabad világ végének” titulálta, és úgy véli, hogy Észtország NATO-szövetségesei nem eléggé készültek fel arra a helyzetre, ha szélsőséges dolgok történnének a régióban, márpedig egy orosz betörés lépéskényszerbe hozná a NATO-t.

A katonák száma csak védekezésre elég, rengeteg pénz megy el védelmi kiadásokra
Észtországban mintegy 900 brit katona tartózkodik a NATO-erők részeként egy Tallinntól nyugatra fekvő légibázison, a brit kormány pedig ígéret tett arra, hogy készenlétbe állítanak egy csapatot, már amennyiben gyors bevetésre lenne szükség Észtországban. Az észtek aktív hadállománya 7700 fő, mely háború esetén 43 ezer főre növelhető. Amennyiben Oroszország csapást mérne a régióban, akkor Tallinn-nak a NATO-haderővel kiegészülve talán elegendő tűzereje lenne ahhoz, hogy visszaverjenek egy támadást.

Észtország jelenleg a GDP-je 3,4 százalékát költi védelemre, jövőre pedig 3,7 százalékra növelnék ezt az arányt, amivel messze megelőznék a nagyobb uniós országokat. (Az Észak-atlanti Szerződés tagjai éves szinten a GDP-nek minimum a 2 százalékát kell hadi kiadásokra költsék.) A növelés annak fényében nem meglepő, hogy Tallinban attól félnek, hogy amennyiben az ukrajnai háborút lezárják, Oroszország kiszemel magának egy sebezhető NATO-tagországot, ami akár Észtország is lehet. A balti állam éppen ezért erősíti a határrendészetÉt. „Amikor az invázió megtörténik, már késő” – közölte Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, és hozzátette, hogy amennyiben az első orosz katona átlépi az észt határt, arra azonnal reagálni kell.

Függetlenek, de orosz fenyegetettség alatt
Észtországnak keserű emlékei vannak az orosz uralomról, a balti állam a szovjet időket maga mögött hagyva 1991-ben nyerte el a függetlenségét, majd 2004 márciusában NATO-tag lett, május 1-én pedig Magyarországgal egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz.

A Moszkva által jelentett veszélyre 2014-ben derült fény, amikor Eston Kohvert, az észt biztonsági szolgálat egyik tisztjét Oroszország elrabolta és bebörtönözte. Kohver egy évvel később, egy fogolycserének köszönhetően szabadult.

Belitšev egyáltalán nem zárja ki, hogy hasonló incidens a jövőben is megtörténhet, épp ezért azt mondja, hogy Észtország 338 kilométeres orosz határának minden méterét meg kell figyelni.

Az említett 338 kilométerből 77 kilométer a Narva folyó, melyről számos határbóját eltávolítottak az oroszok, a jelentések szerint pedig az előző két évben évi 18-ról 96-ra emelkedett a határsértések száma. A jelzőbóják nélkül az észt határőrök nehezen tudnak különbséget tenni a véletlen behatolások és az EU-t érintő betörési kísérletek között, és ugyanígy nehézséget okoz, hogy az oroszok blokkolják a GPS-jeleket, mivel így nehezebb a repülőgépek és a drónok nyomon követése.

Narvától délre a határ 126 kilométeren keresztül halad a Peipus-tavon, majd további 136 kilométeren át délre kígyózik. Kohvert ezen a területen rabolták el, itt a talaj jó része lápos, mocsaras. A nedves föld nyáron természetes gátat képez, télen viszont a fagy megkeményíti, a terep pedig járhatóvá válik, sőt Belitšev szerint egy repülővel is le lehet szállni rajta.

Pénz, technika, bürokrácia és kígyózó sor a határon
Narva határvédelmének megerősítésére bejelentettek egy 157 millió eurós programot, melynek részeként kiépítenek egy drónblokkoló rendszert, illetve a 29 ezer önkéntes mellé 1000 fős rendőri tartalékállományt vesznek fel. Az állomány létszámának növelése nehéz feladat, ugyanis a jelentkezőknek folyékonyan kell beszélniük észtül, ráadásul észt állampolgárnak kell lenniük ahhoz, hogy a rendőrségen szolgálhassanak.

A jövőbeli tervekkel együtt Észtország igyekszik megakadályozni, hogy a helyi oroszokkal és az Oroszországgal való kapcsolatai elmérgesedjenek. Míg Finnország minden szárazföldi határátkelőjét lezárta Oroszországgal, Észtország Narvában nyitva hagyott egy hidat a gyalogos forgalom előtt. Az ellenőrzések mindkét irányba hosszan tartanak, de az EU-ból kifelé különösen.

Belitšev szerint az oroszok a hibásak a fennakadásért, de úgy véli, nem neki kell rosszul éreznie magát attól, hogy egy „agresszor” államba nehéz a bejutás, az ugyanis kizárólag Moszkva felelőssége lehet.

Forrás