A negyedik francia miniszterelnök egy éven belül –nem valószínű, hogy megváltja a világot

Francois Bayrou a negyedik francia miniszterelnök egy éven belül. Túlélési esélyei nagyjából hasonlóak elődjéhez, Michel Barnier-hez képest – bármilyen költségvetési javaslattal rukkol elő, az ellenzék nem fog mellé állni.

A francia politikai káosz gazdasági káosszá kezd fajulni, ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy a nagy hitelminősítő intézetek sorra rontják a francia államadósság besorolását. Ezzel még a korábbinál is erősebb nyomást gyakorol az új francia kormányra, hogy az csökkentse az egyre duzzadó költségvetési hiányt. A romló hitelbesorolás ugyanis azt jelenti, hogy az állam drágábban tudja finanszírozni magát, így a büdzsé kamatterhei még tovább emelkednek – tovább rontva ezzel a költségvetési helyzetet.

A hitelminősítők már előre ítélet mondtak: nem tudja csökkenteni a hiányt az új francia miniszterelnök

A Moody’s egy nem tervezett változtatással Aa2-ről Aa3-ra, azaz három szinttel a maximális minősítés alá csökkentette az euróövezet második legnagyobb gazdasága államadósságának besorolását. Az ügynökség ezzel követte a két másik nagy hitelminősítő, a Fitch és az S&P értékítéletét.

Jelenleg nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a következő kormány a jövő év után tartósan csökkenteni tudja a költségvetési hiány mértékét – áll a Moody’s közleményében.

A hitelminősítői tasli néhány órával azután következett be, hogy Emmanuel Macron elnök Francois Bayrou-t nevezte ki miniszterelnöknek. Bayrou elődjét, Michel Barnier-t december 4-én egy bizalmi szavazáson leváltották, miután a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés támogatta a baloldal bizalmatlansági indítványát.

Antoine Armand leköszönő pénzügyminiszter szerint a leminősítés a közelmúltbeli parlamenti fejleményeket és a költségvetés körüli bizonytalanságot tükrözi.

Francois Bayrou miniszterelnöki kinevezése és a deficit csökkentésére irányuló megerősített akarat egyértelmű választ fog adni – írta Armand egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.

Bohócot csinálnak Macronból

A kérdés csak az, hogy mi lesz ez az egyértelmű válasz – a legvalószínűbb végkifejlet egy újabb kormánybuktatás. Az ellenzék így bohócot csinál Emmanuel Macron köztársasági elnökből; sorra buktatja meg kisebbségi kormányait arra pályázva, hogy az elnök előbb-utóbb olyannyira elveszíti politikai tőkéjét, hogy lemondásra kényszerül.

Ahhoz, hogy elkerülje az újabb bizalmatlansági szavazást, Bayrou-nak meg kell ígérnie, hogy nem alkalmazza ugyanazt az alkotmányos kiskaput, amelyet Barnier alkalmazott a költségvetésnek a nemzetgyűlésben történő szavazás nélküli keresztülvitelére – mondta Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a France Inter rádiónak adott szombati interjújában.

A kormány összeomlása és Franciaország 2025-ös költségvetésének késlekedése csak fokozza a hónapok óta tartó politikai felfordulást, amely már eddig is rontotta az üzleti bizalmat, és hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdasági kilátásai folyamatosan romlanak.

Esélytelen megszorítások

• Barnier költségvetése történelmi mércével mérve is jelentős megszorításokat irányzott elő annak érdekében, hogy a hiány jövőre GDP 5 százalékára csökkenjen az idei várható 6,1 százalékról.
• Franciaország már régóta nem felel meg az Európai Unió szabályainak, amelyek előírják, hogy a tagállamok adósságának a GDP 60 százaléka, a hiánynak pedig 3 százalék alatt kell lennie – Brüsszel el is indította Párizs ellen a túlzottdeficit-eljárást.
• Bayrou-nak vissza kell majd fognia ezeket az ambíciókat, hogy megkapja a Barnier-t megbuktató törvényhozók egy részének támogatását, de közgazdászok szerint a végeredmény akár az is lehet, hogy nem lesz javulás a büdzsé helyzetében – értékeli a helyzetet a Bloomberg.

Az államháztartás rendbetételére irányuló terveket idén már kisiklatták a gyenge adóbevételek, mivel a fogyasztói kiadások és a vállalati nyereségek csalódást okoztak. A feladat még bonyolultabbá vált, miután Macron júniusban előrehozott parlamenti választásokat írt ki, hogy megpróbáljon talpra állni az európai választásokon elszenvedett vereség után. Ehelyett centrista koalíciója további teret vesztett, és a nemzetgyűlés három, többséggel nem rendelkező tömbre oszlott: Le Pen radikálisaira, a centristákra és a baloldali-szélsőbaloldali koalícióra, az NFP-re.

A baloldal továbbra is bizalmatlan

A veterán politikusnak számító Bayrou első feladata, minisztereinek kiválasztása lesz. A hétvégén más politikai vezetőkkel, köztük Yael Braun-Pivet-vel, a nemzetgyűlés elnökével konzultál.

Pénteken, első munkanapján találkozott Bruno Retailleau-val, a leköszönő belügyminiszterrel, aki a bevándorlás heves ellenzőjeként ismert, s ezzel kiváltotta a baloldali politikusok ellenszenvét.

Miniszterelnöki pályafutása a jelenlegi állás szerint meglehetősen rövid lesz. Marine Tondelier az NFP koalícióhoz tartozó zöldek vezetője ugyanis közölte: „a még nem látom, hogyan tudna meggyőzni minket arról, hogy ne legyünk bizalmatlanok, különösen, ha nem hív fel minket. És ha az első politikai gesztusa az, hogy fogadja Bruno Retailleau-t, akkor nagyon nem néz ki jól a dolog.”

(vg.hu)