Mackó István: „Járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit”

A hetedik összehívású Ungvári Járási Tanács utolsó ülésszakára az elmúlt héten került sor, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 8 fős frakciója 2015-től Balogh Lívia vezetésével eredményesen működött. Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, aki az elmúlt 15 esztendőben a KMKSZ-frakció oszlopos tagja, az ülést követően kérdeztük.

Mackó István az ungvári járási Őrdarmán született, ott telt a gyermekkora, ifjúsága, s azóta is az Ungvár közeli településen él családjával. Ungváron a magyar iskolában szerzett középiskolai végzettséget. Munkatevékenysége széles körű, hiszen dolgozott a gazdaság különböző szféráiban, az iparban, a mezőgazdaságban, s a közigazgatásban is könyvelőként. Három alkalommal választották meg az Ungvári Járási Tanács képviselőjévé, s a KMKSZ-frakciónak köszönhetően – egy kis megszakítással – közel másfél évtizede tevékenykedik az adott járási tanács alelnökeként.

– Idézzük fel a kezdeteket.

– 2006-ban lettem először járási képviselő, és alelnöknek is megválasztottak. Akkor a KMKSZ-frakcióban 7-en voltunk képviselők, a következő kadencia alatt pedig 6-an. Legutóbb a 2015-ös önkormányzati választásokon történelmi sikert ért el a KMKSZ, s az Ungvári járásban megnyertük a helyhatósági választásokat. Ez 8 képviselőt jelentett. A legnagyobb frakció vezetője Balogh Lívia lett, engem pedig ismét megbíztak az alelnöki tisztséggel.

– Mivel foglalkoztak?

– Röviden úgy tudnám összefoglalni a másfél évtized alatt elvégzetteket, hogy képviselő-társainkkal együttműködve rengeteg tervet valósítottunk meg. Mindig kiemelt figyelmet fordítottunk az oktatásra, a kultúrára, a szociális ügyekre, s természetesen az egészségvédelemre. Külön ki szeretném emelni, hogy kulturális szövetségként nagyon odafigyeltünk a kultúrházak felújítására, a műkedvelő együttesek számára különböző fellépőruhákat vásároltunk, támogattuk a járás kulturális szféráját, mert tulajdonképpen kultúra nélkül nincs is élet, fakón telnének a napjaink. Ráadásul a zene ez egyik hobbim, s családomban is a művészi vonulat van túlsúlyban, a párom zeneművész, a fiunk is gitárművész.

Természetesen a közutak állapota sem kerülte el a figyelmünket. Sokat tettünk az úthálózat kiépítéséért, felújításáért. Jó minőségű közutak is kellenek, amelyek elvezetnek a már felújított közintézményekbe, az iskolákba, az óvodákba, a kórházakba, a kultúrházba stb. Ez is nagyon fontos.

– Hogyan sikerült szinte mindenre pénzforrást találni?

– A mi frakciónk folyamatosan azzal foglalkozott, hogy kompromisszumos határozat-javaslatokat terjesszünk be. Az üléseket megelőzően megvitattuk a kérdéseket, egyhangúlag szavaztunk, az ülésszakok tulajdonképpen már úgy zajlottak, mint egy ünnepi esemény. Igyekeztünk úgy támogatni a helyi önkormányzatokat, hogy az Ungvári járás valamennyi falva részarányosan kapjon pénzt, és ne maradjon ki egy település sem. Az Ung-vidéken a magyarság a lakosság mintegy egyharmadát teszi ki, így a helyi magyarság szempontjából egyik célunk az volt, hogy amikor a költségvetési pénzek felosztása vagy újrafelosztása történt, akkor legalább ilyen arányban részesüljenek ezekből az anyagi javakból, vagyis a magyarlakta önkormányzatok kapják az egyharmadot. Ezt mindig sikeresen végigvittük, s a KMKSZ éves közgyűlésein is mindig odafigyeltünk arra, hogy hogyan sikerült ezt teljesíteni. Sőt, igyekeztünk pótlólagosan még nagyobb összegeket irányítani az adott községi tanácsoknak.

Ezenkívül számos tanintézményt, orvosi rendelőt a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült felújítani. Két kézen nehéz megszámolni ezeket. Ezen a téren a frakciónknak az volt a feladata, hogy tudjon kérni és el tudjon számolni, hogy jó helyre fordítsa a támogatást, és remélem, hogy ezt mindenki így látja.

– Ön most is indul a választásokon a KMKSZ színeiben.

– Nagyon nehéz választások előtt állunk. A járásoktól most bizonyos feladatköröket elvonnak, ami azt jelenti, hogy a kistérségi önkormányzatok kapnak több lehetőséget, több feladatuk lesz, ami több pénzzel is jár. A járási tanács hatáskörét kissé leszűkítették, de ez még nincs pontosan meghatározva, ennek kidolgozása folyamatban van, gondolom, a választások után fog kiderülni konkrétan.

Fontos, hogy minden szinten képviselve legyünk, mert csak így lehet a megyei képviselőkkel együttműködve a járásnak segíteni a kistérségeket. Ha kimarad egy láncszem, akkor nehezebb. Eddig ez sikeresen működött, szorosan együttműködtünk Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével és az Ungvári járásért felelős Bátori József megyei képviselővel. Megvolt az összhang, igazi csapatmunka volt.

Mint ismeretes, a mostani helyhatósági választások alkalmából a KMKSZ azzal a szlogennel fordul a választópolgárokhoz, hogy „Nekünk Kárpátalja az első!”. Ha ezt a kampányszöveget leszűkítjük, úgy is mondhatnám, hogy nekünk nemcsak Kárpátalja az első, de a megye minden családja, valamennyi lakosa fontos számunkra! Amit én úgy értelmezek, hogy ha minden családban megvan a harmónia, a családtagok számára adott a munkalehetőség, a különböző nemzetiségek képviselői egyenlő jogokat élveznek az ukrán anyanyelvű állampolgárokkal, akkor ez már siker. Ha megfelelően sikerül képviselni a magyarságot a megyei, járási, illetve kistérségi tanácsokban, a jövőben is hasonlóképpen fogunk működni.

– Mit kérne az Ung-vidékiektől?

– Tudom, hogy kevesen vagyunk, s sokan külföldön tartózkodnak, de csakis arra tudom kérni a magyarságot, hogy vegyék a fáradtságot, és október 25-én menjenek el szavazni. Azt is megértem, hogy a koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet, de mindenek ellenére az egészségügyi szabályok betartásával járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)