A civilizált világnak nem lenne szabad terjesztenie Vlagyimir Putyin orosz diktátor őrült népirtó propagandáját, miközben hadserege folytatja az ukránok gyilkolását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Ma megengeditek Putyinnak, hogy terjessze őrült népirtó propagandáját, miközben másnap lecsap Harkivra, hét embert megölve.”
A külügyminiszter hangsúlyozta: az orosz diktátort le kell győzni, nem pedig lehetőséget adni számára vérszomjas hazugságok terjesztésére. „2024-ben interjút készíteni Putyinnal olyan, mintha 1944-ben adnánk szót Hitlernek” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Tucker Carlson amerikai sztárriporter, akit Ukrajnában trumpista propagandistának neveznek, óriási világvisszhangot kiváltott interjút készített Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, amely február 9-én jelent meg az interneten. Az interjúban az orosz diktátor számos botrányos kijelentést tett, és ismét megpróbálta igazolni Ukrajna teljes körű lerohanását.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője az elmúlt év sikereiről, nehézségeiről, továbbá a jövőben megvalósítandó tervekről nyilatkozott.
– Az elmúlt év tele volt kihívásokkal. Miként élték ezt meg a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a hozzá tartozó alapszervezetek?
– A 2023-as év számunkra a megpróbáltatások, a beteljesületlen remények éve volt, de ugyanakkor kitartó küzdelem is jellemezte, amelyet a kárpátaljai magyarság és annak meghatározó szervezetei folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Itt főképpen a nyelvhasználati jogainkra gondolunk, hiszen szervezetünk biztosítani szeretné az utánunk következő nemzedékeknek, gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelvű oktatás lehetőségét, amint azt a Velencei Bizottság is határozottan ajánlja.
Háborús körülmények közepette élni, működni és összetartani kis közösségeinket nagy energiát követel, hisz életkörülményeink romlottak, a mindennapi megszokott dolgainkat beárnyékolják a különféle korlátozó intézkedések, fegyveres szolgálatra felhívó nyilatkozatok, behívások. A háborús konfliktus sajnos tovább mélyül, a békekötés lehetősége 2023-ban távolodott tőlünk, az agresszor pedig tovább szélesítette háborús arzenálját és hadseregét. Veszteségeink között pedig számos kárpátaljai magyar neve is ott található.
– Kérem, értékelje a KMKSZ BKSZ 2023-as évét.
– A rendkívüli helyzetek közepette is a KMKSZ BKSZ az alapszabálynak megfelelően megszervezte és levezette tisztújító közgyűléseit, a negyedévente sorra kerülő választmányi üléseinken több mint harminc kérdést vitattunk meg és fogadtunk el megfelelő határozatokat. A választmányi és elnökségi üléseinken áttekintettük a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket, pályázati lehetőségeket, kiemelt fejlesztési programokat, az Egán Ede KGFP által meghirdetett pályázatok végrehajtásának menetét.
Örömmel vettük tudomásul és figyelemmel kíséri szervezetünk néhány nagyobb, számunkra rendkívül fontos beruházás megépítésének menetét, így a Vérke megtisztítását vagy a Makkosjánosi Hulladékfeldolgozó munkálatainak befejező szakaszát.
Mind a harmincnégy alapszervezetünkben sikerült megfelelő módon, nagy érdeklődés közepette megszervezni és levezetni az alapszervezeti közgyűléseket. A fő kérdések között, melyeket felvetettek tagjaink a közgyűléseinken, a háború és béke kérdése, a szociális támogatások meghirdetése, a helyi intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése, az anyanyelv használatának megőrzése, valamint az Egán Ede KGFP pályázatai szerepeltek.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy alapszervezeteink a régió mind a harmincnégy településén az alapszabálynak megfelelően működnek. Négy településen, Makkosjánosiban, Haranglábon, Guton és Rafajnán új alapszervezeti elnök megválasztására került sor, akik bekapcsolódtak szervezetünk érdekvédelmi tevékenységébe.
A KMKSZ BKSZ érdekszférájába tartozó települések öt kistérségbe, városi és községi tanácsokba egyesültek. A 2020-as évben levezetett választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt sikeresen szerepelt, s ennek eredményeképpen minden kistérségi tanácsban megalakultak a párt frakciói, amelyek néhol ellentámadásos helyzetben, de eredményesen működnek. Itt főképpen a Beregszászi Városi Tanácsban működő „KMKSZ” – UMP-frakcióra várnak éles viták, melyeket az itt fennálló harsány kisebbség megengedhetetlen módon próbál elmérgesíteni, s országunk ellenségéve nyilvánítani az anyaország kormányát, amely fegyvereken kívül mindenben segíti Ukrajnát és az ukrajnai állampolgárokat. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor, és reméljük, mindenki számára világos lesz, hogy ki az ukrán nép igazi barátja, és kik azok, akik provokatív módszereket vetnek be ellenünk.
Szervezetünk az elmúlt évben is megtartotta – a körülményeknek megfelelően – a betervezett rendezvényeit. A rendkívül feszült helyzetben az emberek igénylik az együttlét örömét, a közösség erejét, s annak megfelelően január 1-jétől, Petőfi születésnapjának megünneplésétől az év végi karácsonyi időszakig megszerveztük ünnepségeinket, rendezvényeinket, megemlékezéseinket.
Ismerjük a hagyományőrzés jelentőségét és fontosságát az ember életében, s ennek jegyében egy sor rendezvényt szerveztek alapszervezeteink, főképpen a Tisza melléki községekben: Badalóban, Haláboron, Tiszacsomán, Gecsében, Csetfalván, Váriban, Orosziban, Benében, valamint Guton. Örömmel tapasztaltuk, hogy a felnövekvő nemzedék is aktívan vesz részt a helyi kulturális életben és kapcsolódik be a helyi folklóregyüttesek munkájába Tiszacsomán, Gecsében, Orosziban, Guton, Borzsován, Haláboron és másutt.
Középszintű szervezetünk közösségépítő és -erősítő céllal a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark bázisán szervezett juliálist, amelyen részt vettek az alapszervezeteink képviselői, jelenleg működő folklóregyütteseink, néprajzosok és ismert zenészek.
Külön ki szeretném emelni az általunk támogatott BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet tevékenységét, amely egyházi és világi művekből összeállított előadásaival lélekemelő hangulatot teremtett számos település templomában és iskolájában, tudatosítva a jelenlévőkben, hogy „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát”. E két intézmény az, amelynek megtartása és ereje jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyarság megmaradásához, elősegítve a nehéz idők túlélését. És ne hagyjuk persze a többi jelentős intézményünket, gondolok itt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra, egyházi líceumainkra, amelyek immár harminc éve állnak tartóoszlopként a kárpátaljai magyarság életében.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a jövőben?
– Az eddig elmondottak alapján jogosan lehetnénk teljes mértékben bizakodók is, ha nem éreznénk mindennap a háború ránk nehezedő sötét árnyát, ha nem éreznénk a szülőföldjüket elhagyó sorstársaink hiányát. Úgy gondolom, a KMKSZ küzdeni tudásban, kitartásban jól vizsgázott az elmúlt időszakban, s mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a szülőföldjükön maradottak életét. Ezt a kitartó munkát kell megőriznünk a jövőben is.
Ahhoz, hogy bizakodóan tekinthessünk a jövőbe és itt tudjuk elképzelni a jövőnket, szükség van arra, hogy a kisebbségek számára kedvezően realizáljuk a nemzeti közösségekről szóló törvény pontjait, valamint a decemberben elfogadott módosításokat az oktatási és nyelvhasználati törvényben.
Mivel az elemzők többsége Ukrajnában a helyzet rosszabbodására számít, így fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük és biztosítjuk intézményrendszerünk működését, a lakosságunk szociális támogatásának kiszélesítését. Itt elsősorban nemzetközi szervezetekre, illetve Magyarország segítségére számíthatunk. El kell mondanunk, hogy az anyaországunk eddig is jelentős támogatást nyújtott, ez a segítség eljutott a kisiskolásoktól a nyugdíjas pedagógusokig, a nagycsaládosoktól a műtéti beavatkozáson átesett személyekig.
– Meglátása szerint a jövőben kikre számíthatunk a közös és hatékony munka érdekében?
– Biztató jelként tudjuk értékelni vezető magyarországi politikusok nyilatkozatait arról, hogy a magyarnak maradás elősegítése nemzetpolitikai kihívássá vált Magyarországon, és garantált a kárpátaljai intézményrendszer támogatása is.
Ennek reményében fontos dolog, hogy együtt keressük a kiutat a jelenlegi súlyos helyzetből, szem előtt tartva a maroknyi magyarság érdekeit és jövőjét a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel, egyházi vezetőivel, a működő civil szervezetek vezetőivel és persze azokkal a kistérségekkel, amelyekben jelentős számú magyar él, és vezetőivel együtt lehet működni.
Megtartani a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarságot – ez a közös feladatunk, közös célunk, hisz „nekünk itt van jussunk borban és búzában!”
Az elmúlt évet értékelő, exkluzív interjút adott Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Munkáját az Európai Parlamentben (EP) elsősorban a nemzet és a magyar közösség szolgálatában végzi, melyhez egyértelműen hozzátartozik a kárpátaljai magyarság melletti kiállás, a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelme is. Melyek voltak 2023 legfontosabb eredményei képviselői tevékenysége kapcsán?
– Képviselői munkám elsődleges célja szolgálni a nemzetemet. A Kárpátaljáért és ott élő emberekért, a magyar közösségért végzett munkát hivatásomnak tekintem, melynek célja, hogy a szülőföldemen élők oktatási és nyelvi jogai biztosítva legyenek, fennmaradjon a magyar nyelvű kultúra a régióban, és ne lehetetlenedjen el a szülőföldön való megmaradás. Természetesen, ez a legnehezebb a jelenlegi háborúval terhelt időszakban, mely rányomja keserű bélyegét minden család életére.
Sűrű volt az elmúlt év is, hiszen az ukrajnai háború és Ukrajna EU-integrációs törekvései mellett évek óta küzdenünk kell a 2017-es oktatási törvénnyel elkezdődött jogszűkítések visszaállításáért, ezért májusban az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökeivel közösen konferenciát szerveztünk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának jelentőségéről az EU-integrációs folyamatban, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos részvételével. Az ülésen Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és Aurika Bozseszkuval, a bukovinai román közösség képviselőjével tájékoztattuk a résztvevőket az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmekről és diszkriminatív eljárásokról a nyelvi jogok terén. Júniusban Strasbourgban részt vettem az Európa Tanács magyar delegációjának rendezvényén, ahol amellett, hogy bemutattuk a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötetet, eszmecserét folytathattunk az ukrán delegáció vezetőjével is a Velencei Bizottság 2022-es kisebbségi törvényről készített elemzéséről. Szeptemberben Orosz Ildikó elnök asszonnyal Krakkóban adtunk hangot a kárpátaljai magyar közösséget ért jogfosztásoknak az Európai Unió és Európa Tanács által közösen szervezett rendezvényen, ahol sokan arról akarták meggyőzni az EU képviselőit, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvények rendben vannak, nem jelentenek visszalépést. Novemberben megszerveztük a VIII. Kárpátalja Napot Brüsszelben, és még ebben a hónapban napvilágot látott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet magyar kiadása is.
– Egyszer úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi jogvédelmet nem a nagy és látványos eredmények jellemzik, ugyanakkor kitartó munkát igényel, és az apró előrelépéseknek is örülni kell. Történtek ilyen változások az elmúlt időszakban az EU kisebbségpolitikájában?
– Az Európai Unió hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikájában sajnos az utóbbi egy évben sem történt pozitív változás. A Minority SafePack polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy az Unió a területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak védelmében európai szintű jogszabályokat dolgozzon ki, egyelőre nem mutat előrehaladást. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2021 januárjában elutasította a kezdeményezést, ignorálva több mint egymillió uniós állampolgár kérését. Ezután, ugyanezen év márciusában a Minority SafePack kezdeményezői bírósághoz fordultak, mely keresetet 2022 novemberében az EU törvényszéke is elutasított. 2023 januárjában a kezdeményezők fellebbeztek a döntés ellen, és azóta nem történt előrelépés az ügyben. Valószínűleg hamarosan sor kerülhet az újabb tárgyalásra, és csak remélni tudjuk, hogy számunkra pozitív döntés születik. Nem adjuk fel a harcot!
Ironikusnak mondanám, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára feltételként szabott koppenhágai kritériumok az EU tagországaira már nem vonatkoznak, azokat tagállami szinten kezelik. Ezért fontos, hogy a csatlakozási folyamatban megtörténjen az egyenlő kisebbségi jogok garantálása, hisz utána már esély sincs rá, és ezért is lenne nagyon fontos, hogy a kisebbségi jogok védelme mielőbb bekerüljön az uniós kompetenciák közé.
Az ún. „kisebbségi kártya” kijátszása emellett nagyon közkedvelt politikai eszközként szolgál, gyakran visszaélnek vele a nyugati politikusok saját céljaik érdekében. Ukrajna esetében a leggyakrabban elhangzó mondat, hogy a kisebbségi jogok nem olyan fontosak, mint a geostratégiai célok, vagy hogy „Ukrajna mintademokrácia, és nincs semmi gond a kisebbségi jogok biztosítása terén”. Az olyan felelőtlen kijelentések pedig, mint ami Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő szájából hangzott el novemberben – mely szerint „Ha megnézzük, milyen jogokkal rendelkeznek a magyarok a régióban, aligha találunk más kisebbséget, amelynek több joga lenne” –, egyenesen károsak, sértik minden a valóságot ismerő ember igazságérzetét. Mivel a német képviselő olyan politikus, aki aktívan részt vesz az Ukrajnát érintő témák tárgyalásában, sokak számára úgy tűnhet, hogy jól ismeri a helyzetet, így megtéveszti a közvéleményt hamis állításaival. De a nyilatkozatából kiderül, hogy igazából fogalma nincs arról, hogyan élnek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, de még az uniós politikát sem igazán ismeri ezek szerint, hiszen az Európai Bizottság is elégtelennek minősítette Ukrajna kisebbségpolitikáját, illetve az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is számos kisebbségeket érintő ukrajnai törvényről fogalmazott kritikusan. Hogy cinikus kijelentései tájékozatlanságból erednek vagy politikai spekulációk – ez nem derül ki, mivel a képviselőtársamtól a mai napig nem kaptam választ a hozzá intézett nyílt levelemre. Mindenesetre, én a tőlem telhetőt megtettem, hogy a kijelentéseit cáfoljam és felvázoljam a valós helyzetet.
– Figyelemmel kísérve képviselői tevékenységét nyilvánvalóvá válik, hogy szívügyének tartja a nemzeti kisebbségek helyzetét, s ebben kiemelkedő szerepet kapnak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük természetesen a kárpátaljai magyarok. A 22 hónapja tartó orosz‒-ukrán háború árnyékában kissé eltörpült a kisebbségi jogok helyzete, azonban nyilatkozataiban hangsúlyozza az emberi jogok betartásának fontosságát, beleértve a kisebbségi jogokat is, hiszen „sem a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, sem a nyelv, sem a vallás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés egy demokratikus ország állampolgárait”.
– Igen, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelmét a szívügyemnek, a hivatásom részének és egyben kötelességemnek is tekintem. Kevesen vagyunk sajnos, akik az emberi jogok mellett, a hagyományos nemzeti kisebbségek, a kereszténység vagy a hagyományos családmodell védelmében szólalunk fel ebben a Brüsszelből diktált geopolitikai érdekeket uraló, azt az emberi jogok fölé helyező, migráns- és LGBT-simogató politikai világban.
Ukrajnában 2014 után jelentősen megszaporodtak a magyarokkal szembeni provokációk, negatív médiakampány, listázás és vegzálás a határon, a magyarságszervezetek és vezetőik elleni megfélemlítő és lejárató akciók, 2017-től, az új oktatási törvény elfogadása óta pedig folyamatosan szűkültek a kisebbségi jogok, amire rendszeresen felhívtam a figyelmet mind az Európai Parlamentben, mind a különböző nemzetközi fórumokon. Sajnos, mint azt már említettem, a kisebbségi jogok mellett való kiállásom sokszor süket fülekre talált, vagy elbagatellizálták a problémát, hiszen Brüsszel geostratégiai céljai szerint ez nem fontos. Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek azonban előírják az ország területén élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét, ezért erre mindig emlékeztetni kell. Bár az Európai Unió nagyon sok mindenben pozitív diszkriminációt alkalmaz Ukrajnával szemben, és sok minden fölött szemet hunyt, bizonyos reflektorfénybe került területeken, mint pl. a korrupció elleni harc vagy a kisebbségek helyzete, megköveteli a reformok végrehajtását a kijevi vezetéstől, mellyel bizonyíthatják, hogy komolyan gondolják és valóban elkötelezettek egy demokratikus értékeket valló Ukrajna megteremtése iránt.
–A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondta, hogy az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, továbbá nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges. Miután a Legfelső Tanács szeptember 21-én elfogadta az említett jogszabály módosításait, októberben a Velencei Bizottság elfogadta és közzétette a törvényről készített ún. follow-up véleményét, melyben ismét több kritikát fogalmaz meg, ugyanis a törvény továbbra sem felel meg a korábbi ajánlásoknak. Kiáll azon korábbi véleménye mellett, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások csak a koppenhágai kritériumok teljes körű végrehajtásával kezdődhetnek meg?
– Természetesen. A csatlakozási kritériumok minden ország számára egyformán kötelezőek, és ez alól Ukrajna sem lehet kivétel. Bár egyértelmű, hogy nincs egyszerű dolga az ukrán törvényhozóknak, hiszen a háború súlya alatt sokkal nehezebb végrehajtaniuk bizonyos reformokat, mint más csatlakozni kívánó országnak. Azonban ami a kisebbségi kérdést illeti, nem engedhetjük és nem is elfogadható, hogy a háborúra hivatkozva fossza meg Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeit a jogaiktól. Egyébként meg, nem kellett volna elrontani a jól működő kisebbségi jogi keretet, akkor most nem lenne teher, hogy arcvesztés nélkül vissza tudják állítani, ami korábban volt.
Bár az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényt a Velencei Bizottság annak másodszori módosítása után sem tartotta elfogadhatónak, ebből kifolyólag azt az Európai Bizottság is kifogásolta. Ezt követően került napirendre az a gyorsított eljárásban „összedobott” törvény, amely részben visszaállítja Ukrajna nemzeti kisebbségeinek azon jogait, amelyektől az utóbbi években fokozatosan megfosztották őket. A törvényt végül 2023. december 8-án szavazta meg az Ukrán Legfelső Tanács, melyet még aznap Zelenszkij elnök is ellátott kézjegyével. A törvény, melybe sajnos csak kis mértékben foglalták bele a magyar kisebbségi szervezetek javaslatait, előremutató és pozitív előrelépés, de még mindig nem tartalmaz olyan fontos passzusokat, többek között, mint a nemzeti kisebbségi iskolák jogi státusának helyreállítása, a nemzeti szimbólumok szabad használatára vonatkozó rész, vagy a parlamenti képviselet biztosítása magyar többségű egyéni választókörzet létrehozásával. Tehát a törvény nem állítja teljes mértékben helyre a kisebbségek korábban gyakorolt jogait. Sok nyitott kérdés van még emellett, egyrészt, hogy a több korábbi törvény módosítását kodifikáló törvényt hogyan hajtják végre, másrészt, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság hogyan foglal állást róla.
Ukrajna uniós csatlakozása pedig abban az esetben valósulhat meg, ha teljes mértékben felkészül az Európai Unióhoz való csatlakozásra, vagyis megfelel a koppenhágai kritériumoknak.
– Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) tagjaként számos alkalommal hallatta hangját az Európai Bizottság diszkriminatív eljárását illetően a modellváltó magyar felsőoktatási intézmények Erasmus+ és Horizont Európa programokból való kizárása kapcsán. Június 7-én Hallgattassék meg a másik fél is! címmel meghallgatást is kezdeményezett, melyen lehetőséget biztosítottak a magyarországi rektoroknak, kutatóknak és diákoknak, hogy megoszthassák álláspontjukat a témában az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelen lévő képviselőivel. Van arra utaló jel, mely szerint a közeljövőben megoldódna ez a sokakat érintő probléma?
– 1987-es kezdete óta az Erasmus+ az EU legnépszerűbb programja, melyben már több mint 10 millióan vettek részt világszerte, köztük több százezer magyar diák és tanár is. A program kezdetétől azt halljuk, hogy a befogadást, esélyegyenlőséget és toleranciát tartják fő működési elvnek, most viszont azt tapasztaljuk, hogy több tízezer magyar tanárt, diákot és kutatót diszkriminálnak, és az EU politikai fegyverként használja fel az EU ezt a programot.
Nagyon méltánytalannak tartom ezt a magyar modellváltó egyetemek ellen hozott ET-döntést, mert rombolja a magyar felsőoktatás és tudományosság presztízsét és, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerét, ezáltal a magyar versenyképességet. Az új pályázatok benyújtásának akadálya az volt az Európai Bizottság szerint, hogy a felsőoktatásban lezajlott modellváltási reform következtében közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át 21 egyetem fenntartását, melyben politikai felső vezetők is tagok lettek az alapítványok kuratóriumaiban. A határozat okfejtése szerint ez „súlyos kockázatként” azonosítható a közvetlen és közvetett finanszírozású uniós programok tekintetében, miközben azt is tudjuk, hogy ezeket a forrásokat az egyetemek használják fel a hallgatók, kutatók és oktatók támogatására. Az uniós szervek rendszeresen ellenőrzik a források felhasználását, és soha nem állapítottak meg semmilyen visszaélést ezzel kapcsolatosan, így nyilvánvaló a politikai zsarolás az Európai Bizottság részéről e téren. Az elmúlt hónapok során a magyar kormány számos lépést tett a helyzet rendezése érdekében, a politikai felső vezetők távoztak a kuratóriumokból is, de amint közeledne a megállapodás, az EB mindig újabb és újabb feltételeket szab, így nyilvánvaló a szándékos időhúzás.
A magyar kormány addig is bejelentette a jövőre induló Pannónia Programot, ami 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8-‒10 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít csereprogramokban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott egyetemekre terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban, és emellett pedig mind az Erasmus+, mind a Horizont Európa programok esetében folytatódnak a tárgyalások, és reméljük, a brüsszeli bürokraták mihamarabb belátják, hogy nem tehetik a diákokat, oktatókat és kutatókat a politika áldozataivá.
– November 14-én nyolcadik alkalommal szerveztek Kárpátalja Napot Brüsszelben. Az immár hagyománnyá vált Brüsszeli Kárpátalja Napot 2015 óta rendezik meg minden év őszén. Ilyenkor amellett, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a helyi képző- és színművészeten keresztül a belga fővárosba varázsolják Kárpátalja értékeinek egy szeletét. Milyen volt az idei program?
–Hatalmas öröm és büszkeség számomra, hogy immár hagyománnyá vált a Brüsszeli Kárpátalja Nap. A brüsszeli közönség számít a rendezvényre, várják a kárpátaljai előadókat, a hiteles politikai és közéleti szereplőket, és természetesen évről évre nagy siker övezi a káposztás paszulyt is. A Kárpátalja Nap több mint egy kulturális esemény: a rendezvény a közösségünkre irányítja a figyelmet, arra a közösségre, amelyről rengeteg hamis információ kering. Ezért is bír kiemelt fontossággal, hogy a kulturális és művészeti értékeinkbe, hagyományainkba, múltunkba való betekintés mellett mindig nagy hangsúly van a jelenkor történésein, az aktuális helyzetkép bemutatásán, amin keresztül érthetővé válik Brüsszelben a jogaink melletti kiállásunk. Az idei Kárpátalja Napon bemutatásra került Matl Péter „Po-pjáty” – Ötösével című képsorozata, mely a kárpátaljai magyarok tragédiáját, a málenkij robotot ismertette. A rendezvény második felében pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház „Tart6atlan” című zenés-verses előadásának premierjére került sor.
– Idén két alkalommal – májusban Strasbourgban, novemberben pedig Brüsszelben – fogadott kárpátaljai látogatócsoportot. Milyen érzés találkozni és beszélgetni az „otthoniakkal”?
– Nagyon jó érzés látogatókat fogadni Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Amikor „otthoniakkal” találkozom, az olyan, mintha Kárpátalja jönne el hozzám. Hiszen bárhova is megyünk a nagy világban, szülőföldünk egy darabját mindig a szívünkben hordozzuk. A látogatókkal nagyon szeretek beszélgetni, örömmel mutatom be nekik a munkámat, a Fidesz–KDNP-delegációt, és hálás vagyok a csapatomnak is azért, hogy a látogatócsoportokat szívvel-lélekkel kalauzolják az Európai Parlament székhelyein. A látogatások alkalmával a látogatók és én is gazdagodom: én erőt kapok a kárpátaljai magyarság további jogvédelméhez, nemzetem szolgálatához, ők pedig tapasztalatokkal, színes élményekkel gazdagodhatnak.
– Milyen feladatok előtt állnak a közelgő európai parlamenti választások előtt? Lehet-e változás az EP összetételében a júniusi választásokat követően?
– Bár még 2023-nak alig van vége, már most látjuk, hogy sűrű évkezdés és a választásokig fennmaradó időszak előtt állunk. A Kulturális és Oktatási Bizottságnak számos témája fog például januárban plenáris szavazásra kerülni Strasbourgban, és áprilisig minden bizottság megpróbálja lezárni a megkezdett dossziékat, emellett a kisebbségpolitika is folyamatosan rejt teendőket. Az Európai Parlament összetételét illetően véleményem szerint elhamarkodott lenne már most jóslatokba bocsátkozni, de mindenképpen jobboldali fordulatra számítunk. Fontosnak tartom viszont azt, hogy mi addig is szakszerűen és maximális erőbedobással, legjobb tudásunk szerint tegyük a dolgunkat. Brüsszelben és Strasbourgban, óriási ellenszélben, mi képviseljük a magyar emberek érdekeit. A mi felelősségünk az, hogy bár kicsi a bors, de erős mentalitással álljuk a sarat és védjük hazánkat, a magyar nemzetet határon innen és túl az Európai Parlamentben és az EU többi intézményében.
–Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Bízom abban, hogy az új év elhozza számunkra a boldogabb, békésebb holnapot, a családok, régi barátok újra együtt lehetnek, ismét megtelnek az utcáink élettel, vidámsággal, megmaradnak magyarnak templomaink és iskoláink. Addig is Kárpátalja magyarságának kívánok hitet, kitartást, erőt, békességet és reményekkel teli új esztendőt! Ha el is csüggednénk az úton, ne feledjük: „Aaz Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.” (Péld 16; 3).
Szeptember 27-én adta át megbízólevelét Ukrajna elnökének Magyarország új kijevi nagykövete, Heizer Antal, aki 1986-ban végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, majd többek között Szlovákiában, Kazahsztánban és Albániában is képviselte hazáját. Magyarországon a 2000-es években a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt is vezette. Október 11–12-én Magyarország új kijevi nagykövete első hivatalos látogatására érkezett Kárpátaljára, melynek végén interjút adott a Kárpátalja hetilapnak.
– Örült kijevi nagyköveti megbízatásának, vagy ez most inkább büntetés a háborús helyzet miatt?
– A diplomatákra azt szokták mondani, hogy olyanok, mint a katonák vagy a rendőrök. Van rangunk, beosztásunk, és természetesen oda megyünk, ahova a szolgálat szólít bennünket. Nekem úgy alakult a diplomata-pályafutásom, hogy nagyon nehéz helyeken is szolgálhattam. A kilencvenes évek elején Albániában kezdtem, még a régi rendszerben, Európa legsötétebb diktatúrájában, később visszatérhettem nagykövetként Albániába, akkor már egy gyönyörű, fejlődő országba. Az ember soha nem tudja, hogy az a feladat, amelyet éppen kap, az három-négy év után – amikor a kiküldetése lezárul – milyen végeredményt hoz. Úgy gondolom, hogy bármelyik szomszédos országban szolgálni nagyon szép felkérés, még akkor is, ha nehéz feladat, sőt ez számomra még inkább megtisztelő. 2006-ban Szlovákiába mentem nagykövetnek, akkor ott is bonyolult helyzet volt, és amikor 2011-ben hazajöttem, már egy sokkal kedvezőbb szituációban jöhettem el Pozsonyból. A diplomata életében az is szép feladat, ha egy teljesen problémamentes országban dolgozhat, de mégiscsak nagyobb kihívás az, ahol látod, hogy tenned kell. Nekem ez egy kihívás.
– Kijevbe most vihetik magukkal a családjukat a diplomaták? Ön például egyedül érkezett?
– Most a magyar rendszerben semmiféle megkötés nincs, családtagjaink kiutazhatnak. Velem is kinn van a feleségem, aki a nagykövetségen kulturális és oktatási ügyekkel fog foglalkozni, remélem, hogy sok szép projektet tudunk majd megvalósítani. A kollégák többségének, akinek a családi helyzete olyan, kinn van a házastársa, azzal együtt is, hogy mint a tavalyi evakuáció során, ha a helyzet úgy alakul, akkor készek vagyunk a központ utasításainak megfelelően lépni. Különben Kijev jól védett a légitámadások ellen – nekem ez a tapasztalatom. Persze egy civil embernek mindig idegesítő, ha zúgnak a szirénák, vagy ha a belső légvédelem lő le valami támadó eszközt, amikor halljuk a süvítést.
– Szeptember 27-én adta át Ukrajna elnökének a megbízólevelét. Az Elnöki Hivatal által közzétett fotón látható, ahogy Zelenszkij elnökkel négyszemközt is beszélgettek.
– Ez egy nagyon szép, megható ünnepség keretében zajlik, minden országban különböző módon, a helyi protokollszokásoknak megfelelően történik. Kijevben ennek a sajátosságát a háborús helyzet jelentette, hisz természetes módon semmilyen rendezvény nem veszélyeztetheti az elnök biztonságát, ezért az előkészítése egy sokkal bizalmasabb kapcsolatépítésen keresztül történt. Maga a rendezvény a Szent Szófia-székesegyház kertjében és belső tereiben nagyon megható és szép volt. Hét nagykövet adta át egymás után a megbízólevelét, és valamennyiünknek volt lehetősége az elnökkel és kíséretével külön is beszélni. Az államfővel néhány percnyi érdemi párbeszéd is folyhatott. Egyébként az európai kultúra arról szól, hogy minden nagykövetnek a megbízólevele átadásakor van lehetősége beszélni a fogadó ország első emberével. Itt is ez történt, ami egy civilizált, normális eljárási rend. Vannak olyan országok, ahol csoportos megbízólevél-átadás történik, és nincs mód közvetlen beszélgetésre. Ahol én idáig nagykövet voltam, a kazahsztáni Nurszultántól Albániáig, mindenütt ez az európai rend érvényesült. Örültem annak, hogy ezt a pár percet ki tudtuk használni arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok pozitív elemeit hangsúlyozzuk.
– Amióta hivatalosan is nagykövetként képviselheti Magyarországot Ukrajnában, elsőként Ternopilban adott át magyar állami kitüntetéseket, majd Kárpátaljára vezetett az útja. Megyénkben a kétnapos látogatása során kikkel találkozott? Eredményes volt a látogatása?
– Mi, magyar diplomaták udvariasak vagyunk. Egy ilyen látogatást természetesen az adott megye első számú vezetőinél kell kezdeni. Nagyon örülök annak, hogy az ungvári főkonzulátusunk szervezésében találkozhattam a katonai közigazgatás vezetőjével és a megyei tanács nemrég megválasztott vezetőivel, egy rövid, de nagyon tartalmas beszélgetésünk volt. Majd ezt követően, másfél napon keresztül a magyar közösség képviselőivel, egyházi, polgári, civil szervezeti vezetőivel találkozhattam. Közülük sokakkal nem most találkoztam először, hisz korábban többször is voltam Kárpátalján, mint a Külügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője, de mégiscsak látni a projektek megvalósulását, a változást, ami az elmúlt három évben történt, ez egy pozitív élmény volt. A következő években pedig a programom rendszeres eleme lesz, hogy Kárpátalját mint Magyarország fő kontaktmegyéjét meglátogassam, azzal együtt is, hogy szeretném, ha a kijevi nagykövetség tevékenysége az ország belső területeire is kiterjedne. De természetesen tisztában kell lennünk Magyarország lehetőségeivel és prioritásaival.
– Magyarország Kijevi Nagykövetsége most is ugyanúgy működik, mint békeidőben?
– A vízumtevékenységet Kijevben az összes európai uniós nagykövetség felfüggesztette még a háború kitörésekor. Ukrán állampolgároknak nem kell vízum, tehát ilyen probléma nem jelenik meg. Harmadik ország állampolgáraitól pedig azt kérjük, hogy jelentkezzenek az ungvári főkonzulátuson. Egyébként a nagykövetség létszámát teljeskörűen feltöltöttük, minden diplomatánk a helyén van, és próbálunk normális életet élni abnormális körülmények között.
– Ön a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt vezette 2002 és 2006 között Magyarországon. Ebből következően jobban megérti a kárpátaljai magyar közösség gondjait és a kisebbségi jogok kérdéskörének a szakértője?
– Ennél többről van szó. Én magyarországi német vagyok, tehát magam is egy kisebbségi népcsoporthoz tartozom. Veszprém megyei német vagyok, a családunk az okiratok szerint 1711-ben jelent meg először Magyarországon, tehát több mint 300 évvel ezelőtt, az Ottomán Birodalom visszaszorításával telepítették be őseinket. Magyarországon, a Bakony vidékén élünk, a XX. századi világégések és az 1956-os események hatásai miatt is mondhatom, hogy tipikus közép-európai történet a mi családunk története, pont ezért a családban összegyűlt a közép-európai bölcsességnek egy része, ami a tolerancia irányába mutat.
Amikor lehetőségem nyílt az első diplomáciai kiküldetéseim után kisebbségi kérdésekkel foglalkozni Magyarországon, a belső kisebbségi ügyekkel, akkor én ezt örömmel fogadtam. 1996 óta foglalkoztam ezzel a területtel, és valóban, ennek a munkának a csúcsa a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöki pozíciója volt. Államtitkárként a magyarországi tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség problémáival foglalkozhattam, és valóban, pont a kisebbségi származásom és a kisebbségpolitikában eltöltött múltam miatt vagyok kritikusabb a kisebbségek ellen szóló véleményekkel és hangulatkeltéssel szemben. Nem tudok elképzelni olyan érdeket, amely valós indok lehet arra, hogy mondjuk egy 40 milliós ország esetében egy 150 ezres közösséget bárki negatívan vagy ellenségként szemléljen. Ez persze az állam hozzáállásán múlik. Amikor államtitkár lettem, a kisebbségi hivatal élén és a kisebbségi törvény alapján azt kértem, hogy németül tehessem le az államtitkári eskümet, s akkor ezt megtehettem Magyarországon, mert ez volt a kérésem, amit senki nem vitatott, nem kérdőjelezték meg. Valóban, a kisebbségi létnek ez a lényege, hogy amit én gondolok, a családom és a közösségem, annak a lehetőségét az állam nemcsak hogy ne tiltsa, hanem támogassa. Egyébként a kisebbségi közösségek mindig és mindenhol hídszerepet játszanak, és ezt nem lehet elvitatni tőlük. A pozitív szerep bármilyen konfliktushelyzetben jelen van. Ezt szeretném Ukrajnában is képviselni a saját családom és személyes meggyőződésem alapján.
– Korábban említette, hogy informális szinten már felvette a kapcsolatot Fegyir Sándorral, a fronton harcoló egyetemi tanárral, aki hamarosan Ukrajnát fogja nagykövetként képviselni Budapesten.
– Örülnék annak, ha Magyarországon nagykövet képviselné Ukrajnát, hisz amikor arról beszélünk, hogy a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani, és ez legyen a fő kommunikációs csatorna, akkor fontos, hogy a csatornának két vége legyen. A budapesti nagykövet is olyan, aki egyébként – ahogy én látom – pozitívan szemléli a magyar közösséget, saját személyes tapasztalatai alapján is tudja, hogy kik a magyarok. Remélem, hogy hamarosan Budapesten lesz. Ahogy az ukrajnai gyakorlatnak megfelelően felkészítésre bekerül a kijevi Külügyminisztériumba, nekem a diplomáciai tradíciók alapján kötelességem lesz még a Budapestre utazása előtt meghívni őt egy találkozóra. Én ezzel élni szeretnék, remélem, hogy rövidesen sor kerül rá. A döntés az ő utazása kapcsán már nem Budapest, hanem Kijev kezében van.
– Hogyan történt az informális kapcsolatfelvétel önök között?
– Személyesen leültünk egy ungvári cukrászdában, Bacskai főkonzul úr baráti segítségével. Pár szót beszélgettünk, megvan a személyes kontaktus. Legközelebb, ha kell, tudjuk, hogy ki van a telefon másik végén. A mai világban a diplomácia is modernebbé vált, nem klasszikus rejtjeltáviratokon keresztül folyik a kommunikáció, a mobiltelefonok időszakában a telefonos kapcsolattartás nagyon fontos. Igaz, ez majd akkor válik kettőnk között aktuálissá, ha ő is be tudja tölteni a funkcióját, amit már hivatalosan bejelentettek és megkértek számára.
– Most a legrosszabb a két ország viszonya Ukrajna három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta, a kisebbségek jogkorlátozása, Magyarország békepárti álláspontja, a gabonaexport-tilalom miatt, hogy csak a legismertebb vitás kérdéseket említsem. A mostani háborús helyzetben lát lehetőséget a kétoldalú viszony javítására?
– Az említett három kérdésben, de bármilyen más kérdésekben is a magyar politika álláspontja teljesen világos és nyílt. Semmiféle titkos szándékunk nincs, amit a magyar politika nyilvánosan mond, azt képviseli a kétoldalú tárgyalásokon is. Arról is nyilvánosan beszélünk, hogy mi Magyarország alkotmányos kötelezettsége a saját nemzeti közösségeivel kapcsolatban, ahogy arról is, hogy energetikai területen mik a magyar állam érdekei. A háború vagy a béke kérdésében a vezetőink nap mint nap megnyilatkoznak, tehát a magyar politika egy kiszámítható partneri politika, ami ráadásul azzal indul, hogy Magyarország segíti Ukrajnát a háború első napja óta, és segíteni fog az utolsó napig. Segíteni fog az újjáépítésben is, már részt is veszünk ebben. Ukrajnát Magyarország részéről semmilyen meglepetés nem érheti, ami nagyon fontos dolog.
– Ugyanakkor Magyarország nem támogatja fegyverekkel és lőszerrel Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben, míg sok szomszédos ország igen.
– Sok szomszédos ország igen, és több NATO-ország nem. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek amit gondolnak, azt ki is mondják. Vannak olyan országok, amelyek nem olyan világosan mondanak ki dolgokat. Vannak, akik örülnek annak, ha Magyarország mond ki dolgokat bizonyos ügyekben. Azt gondolom, hogy a mi álláspontunk teljesen tisztességes, nem beszélünk mellé. Természetesen meghallgatjuk partnereink ellenvéleményét is, azok is alakíthatják az álláspontot. Azt viszont teljesen természetesnek gondolom, hogy egy ország vezetői elsődlegesen – Trump elnök óta ezt kimondottan is – a saját országuk és nemzeti közösségük érdekeit kell hogy képviseljék.
– Végül az idő a magyar kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját igazolhatja?
– Nemcsak az itt dúló háború, hanem a világ sok konfliktusa kapcsán itt lenne az ideje, hogy visszatérjünk a diplomáciai eszközök alkalmazásához. Az elmúlt évek során a világ több térségében azt tapasztaljuk, hogy előtérbe kerültek a katonai megoldások. Hosszú évtizedekig, ha Európában bármilyen konfliktusnak csak a jele megjelent, akkor a diplomaták voltak azok, akik ezt elkezdték kitárgyalni. Bizonyára nagyon nehéz körülmények között – gondoljunk például a helsinki folyamatra. Remélem, hamarosan eljön majd az az idő, amikor a diplomatáké lesz a főszerep, mert konfliktusokat szerintem fegyverekkel nem lehet megoldani. A fegyveres megoldások csak újabb konfliktusokat szülnek. A diplomáciai eszközök időszaka lassan újra eljön, bár ez hosszú évek tárgyalását jelentheti, nehéz út. Ugyanakkor személyes véleményem szerint sincs annál rosszabb megoldás, mint amikor nap mint nap fiatal emberek halnak meg a fronton.
– Nagykövet úr, köszönjük a válaszait, és sok sikert kívánunk küldetése teljesítésében!
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az orosz elnök számára még mindig a „különleges katonai művelet” a legfontosabb. Vlagyimir Putyin azt mondta: az ukrajnai háborúval kel és fekszik, és úgy látja, hogy az összes elképzelését képes megvalósítani.
Vlagyimir Putyin először jelent meg az orosz állami televízióban a Wagner-lázadás leverése óta. Szombaton, a lázadás kezdete után körülbelül fél nappal volt egy televíziós beszéde.
A most publikált felvételt feltehetően még azelőtt rögzítették, hogy a zendülés kitört volna. Az orosz elnök egy interjút adott, és ennek egy részletét tették közzé. Putyin arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” számára a legfontosabb prioritás.
Ezzel kezdem és fejezem be a napot – mondta Vlagyimir Putyin, aki arról is beszámolt, hogy folyamatos kapcsolatban áll a védelmi minisztérium tisztviselőivel. Azt is közölte: biztos benne, hogy az ukrajnai különleges művelettel kapcsolatos terveket meg tudják valósítani.
A teljes interjú még vasárnap adásba kerül. Az eddigi részletek alapján a Wagner-lázadásról nem beszélt az orosz elnök, ebből is arra lehet következtetni, hogy az anyagot még az előtt vehették fel.
Az Oroszországgal vívott háború olyan, mint a pirog, amelyet „darabokra kell osztani”, hogy lenyelhető legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Dmitro Komarov újságírónak 2022 őszén adott interjújában, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök kifejtette: „Az Oroszország ellen vívott háború olyan, mint a pirog. Nem nyelhetjük le, mert széttépi a szánkat, nagy állam, nagy kiterjedéssel. Nehéz lenyelni ezt a bajt, a háborút darabokra kell osztani, és ezek a győzelmek, egyik a másik után, néha párhuzamosak, de többnyire egymás után, sorban követik egymást.”
Példaként az államfő a Moszkva orosz cirkáló megsemmisítését említette, amely Ukrajna győzelmének egyik ilyen „darabja”. „Számunkra a győzelem az a terület, amely kifejezetten a globális biztonsági garanciák védelme alatt áll. NATO vagy más biztonsági garanciák. Ezek nagyon fontosak. Ukrajnának a háborús győzelem után is Oroszország szomszédjaként kell léteznie, ezért az államunknak erősebbnek kell lennie, és meg kell gyengítenie az ellenséget” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Oroszországgal vívott háború olyan, mint a pirog, amelyet „darabokra kell osztani”, hogy lenyelhető legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682855940
[modified] => 1682855261
)
[title] => Az Oroszország elleni háború olyan, mint a pirog, fel kell darabolni – Zelenszkij
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=77504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77504
[uk] => 77508
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 77505
[image] => Array
(
[id] => 77505
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[original_lng] => 30905
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682845766:3
[_thumbnail_id] => 77505
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1385
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_71899c2c5c5c54a947cf79c3ccf53962] =>
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
A 2022-ben történt eseményekről, azok hatásairól, az uniós kisebbségvédelem jelenlegi helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről beszélgettünk Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselővel.
– Számos alkalommal hangsúlyozza, hogy munkáját az Európai Parlamentben (EP) a magyar emberek és a magyar nemzet érdekei határozzák meg. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évre vonatkozóan?
– 2022 súlyos kihívások elé állította a kárpátaljai magyar közösséget, de Magyarországot és a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar közösségeit is. A február 24-én kitört orosz–ukrán háború felborította az életünket, családokat szakított szét, még nehezebbé tette a mindennapok megélését, a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmet. Mindezek ellenére 2022-ben példátlan összefogásról, támogatásról, közösen elért eredményekről is tanúbizonyságot tett a magyar nemzet határon innen és túl, tettekkel bizonyítva, hogy közös erővel még a legnehezebb helyzetekben is talpon tudunk maradni és eredményeket tudunk elérni. Az összefogás ékes példája volt az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme, mely támogatottság is bizonyította, hogy a nemzetben való gondolkodás és felelősségvállalás működik.
A Fidesz EP-delegációjának tagjaként és 2014-ben „nemzeti listán” bekerült kárpátaljai képviselőként számomra természetes, hogy a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeinek megvédése elsődleges célunk és feladatunk. Képviselőtársaimmal egy csapatként igyekszünk kiállni a külhoni magyar nemzetrészek érdekében, fellépni a liberális baloldal által Magyarország ellen indított boszorkányüldözés ellen, és a magyar érdekeket érvényesíteni, ami manapság nem könnyű feladat. Az EP-ben küzdünk a minősített többségi döntéshozatal ellen, amely sérti a tagállamok szuverenitását, az LMBTQ- és genderideológia ellen, amelyet rá akarnak erőszakolni a családközpontú keresztény társadalmakra, továbbá az olyan brüsszeli mainstream politikai kötelezettségekkel szemben, melyek tönkretennék Magyarországot. És ez csak néhány dolog, hiszen már nincs olyan uniós törvénytervezet, jelentés vagy határozat, ahová ezeket a témákat ne erőszakolnák bele.
2022-ben a koronavírus-járvány okozta korlátozások megszűnésével számos olyan területen visszatérhettem feladataim ellátásához, amelyet a járvány során el kellett halasztanom.
Bár a háború kitörésével az EP-ben tabutéma lett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete, azért a munkám során mindent megtettem, hogy ez a kérdés a felszínen maradjon mind a Parlamentben, mind a nemzetközi fórumokon. Februárban, még a háború kitörése előtt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén lehetőségünk volt bemutatni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról készített alternatív jelentést, mely magyar szemszögből mutatja be annak végrehajtását, s már akkor egyértelmű volt, hogy sok probléma van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével Ukrajnában.
Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta júniusban az EU-s tagjelölti státuszt, melynek egyik feltétele, hogy Ukrajna rendezi a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeit, összhangba hozva azokat a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal, így számos fórumon – szem előtt tartva a kárpátaljai magyarok érdekeit – kifejtettem, mennyire fontos ez a tagjelölti státusz, és milyen fontos odafigyelni, hogy Ukrajna pozitív módon rendezze a kisebbségi jogok törvényi keretét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vettem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) ülésein, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (ang.: Federal Union of European Nationalities – FUEN) tisztújító kongresszusán, továbbá az ENSZ Kisebbségi Fórumán is sikerült felszólalnom a kárpátaljai kisebbség védelmében.
Fontos volt számomra, hogy a politika mellett a tudományos élet is teret kapjon újra az életemben, így nagy örömmel vállaltam az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által szponzorált és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei és tudósai által írt Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztését és kiadás alá szervezését, mely nagy segítséget jelent azon külföldi politikusok, döntéshozók számára, akik szeretnék megismerni és megérteni a kárpátaljai magyarok múltját és jelenét.
A kárpátaljai magyarság múltjának nagy tragédiája a málenkij robot, melyről kevesen tudnak Nyugat-Európában. Ebből a szempontból volt fontos, amikor a szovjet kommunista diktatúra áldozatairól emlékeztünk meg az EP-ben, és sikerült elérnem, hogy a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól is megemlékezzenek, és 500 kárpátaljai magyar nemzetiségű férfi neve is bekerült abba a listába, amelyet EP-képviselők, EU-s nagykövetek és uniós tisztségviselők olvastak fel.
2022-ben már lehetőségem volt látogatócsoportokat is fogadni, így májusban a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző IV. évfolyamát, szeptemberben Kárpátaljáról, novemberben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadhattam látogatókat.
– Amíg az év első heteiben olyan aggasztó híreket olvashattunk a világsajtóban, hogy Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát, február 24-én hajnalban ez a rémálom szörnyű valósággá vált. A háború mindenki életét felforgatta. Véleménye szerint az Unió megfelelően reagált az eseményekre?
– Igen, szörnyű hírekre ébredtünk február 24-e reggelén. Az EP Külügyi Bizottságának ülésein már a háború előtti hetekben is számos EP-képviselő hozzászólásában nem a tárgyalásos rendezést, a minszki megállapodások végrehajtását szorgalmazta, hanem háborús retorikát. De valójában sokan bíztunk abban, hogy a háború elkerülhető, és megdöbbentünk azon, hogy a putyini Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja több tízezer ember tragédiáját idézte elő, több mint 11 millióan menekültek el Ukrajnából az EU-ba, ebből Magyarországon is több mint egymillióan kerestek menedéket. A magyar emberek példátlan összefogással kezdték el segíteni a háború elől menekülőket, és a magyar kormány is története legnagyobb humanitárius akcióját indította nemcsak a menekültek, de az Ukrajnában, többek között a Kárpátalján maradt emberek megsegítése érdekében. A háború kitörését követően márciusban Gál Kinga képviselőtársammal mi is a magyar–ukrán határhoz siettünk, hogy személyesen lássuk az ott kialakult helyzetet, a menekülthullám kezelését, és adományokkal segítsük a háború szörnyűségei elől menekülő embereket, valamint az értük éjjel-nappal dolgozó önkénteseket.
A háború óriási kihívások elé állította az egész világot, alapjaiban ingatta meg az EU gazdaságát, hisz a mindig a béke pártján álló Európai Unió szomszédságában tíz hónapja elhúzódó háború zajlik, és az EU elkötelezett támogatója Ukrajnának. Magyarország amellett, hogy elvei mentén támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, a mielőbbi békét sürgeti minden fórumon, és az elmúlt évben én is folyamatosan a béke mellett szólaltam fel, számtalanszor adtam hangot annak, hogy elítélem az orosz agressziót, és kiállok Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de minél előbb véget kell vetni a harcoknak, az emberi szenvedéseknek.
– Az év elején tisztújításra került sor a Parlamentben, melynek eredményeként ön a továbbiakban is a Kulturális és Oktatási, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedik. Kiáll amellett, hogy Ukrajna sokszínű kulturális öröksége a béke által menthető meg?
– Januárban az európai parlamenti ciklus félidejéhez érve újra főtagként folytathatom a munkám a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban póttagként tevékenykedhetem tovább, ami számomra nagyon fontos, hiszen így számos, Ukrajnát érintő politikára is rálátást nyerhetek. Úgy gondolom, minél inkább elhúzódik ez a háború, annál nagyobb a veszteség minden téren. A békével sok minden megmenthető lenne, elsősorban az emberéletek, de a kulturális és művészeti értékek is, melyek terén így is nagy károkat szenvedett már el az ország. Az EU segítséget nyújt a kulturális örökség megmentéséhez, átköltöztetéséhez vagy digitális megőrzéséhez, de az épített örökség terén felbecsülhetetlen károk keletkeztek már ez idáig.
Ukrajna soknemzetiségű ország, és úgy gondolom, az egyik legnagyobb érték az, hogy a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett ebben az országban, és ha ezt elveszítenénk, az lenne a legnagyobb veszteség, tragédia. Ilyen soknemzetiségű vidék Kárpátalja is, amely példaként szolgálhat a békés egymás mellett élés szempontjából, az itt élők egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait, vallását tisztelve élték és élik mindennapjaikat. Bár sajnos vannak, akik ezt a békét is megbontani kívánják, és ellentéteket próbálnak szítani a nemzetiségek között. Nagy megdöbbenéssel és szomorúan fogadtam a hírt, hogy a munkácsi városvezetés úgy döntött, eltávolítja a munkácsi várból a több évtizede ott álló turulszobrot, ami nagyon barátságtalan és provokatív lépés volt ebben a pattanásig feszült háborús helyzetben, így remélem, csak elszigetelt esetről van szó. Az Európai Unióba tartó ukrán vezetés nyilvánvalóan tisztában van az Unió „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatával, amely egymás nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tiszteletét jelképezi. Ezt vallom én is, fontos, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás hagyományait, történelmi és kulturális örökségeit, egymás nyelvét, hiszen az egymás iránt való tisztelet kulcsfontosságú eleme a békének.
– Június 23-án Ukrajna (és Moldova) megkapta az uniós tagjelölti státuszt, melyet előzőleg a Fidesz európai parlamenti képviselői is egyhangúlag támogattak. Mit gondol, Ukrajna európai uniós tagjelöltsége előmozdítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítését?
– Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, hisz képviselői munkám kezdete óta támogatom és segítem ezt a folyamatot. Pozitív hír volt az is, hogy a tagjelöltség 7. feltételeként azt kérte az Európai Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell rendeznie Ukrajnának, aminek ez év végéig kellett megtörténni. Sajnos azonban a december folyamán az ukrán törvényhozók által gyors iramban elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény amellett, hogy visszalépést jelent a hatályon kívül helyezett 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest, az ígéretek ellenére nem orvosolja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait sem, s csupán a 2017-es és 2019-es jogszűkítéseket betonozza be. Szomorúnak tartom, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, és a velük való egyeztetések is csak szimbolikusan voltak lefolytatva. Az Ukrajnában élő magyar közösséget képviselő két szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. Teljes mértékben támogatom és egyetértek a nyilatkozatban foglaltakkal. A törvénnyel kapcsolatban már Románia is kifejezte nemtetszését. Nagyon remélem, hogy az EU részéről is alapos elemzésnek vetik majd alá a törvény tartalmát, és az lenne a minimum, hogy az újonnan elfogadott törvényt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, hiszen a törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
– Kicsit más vizekre evezve… A pandémia miatti több mint két és fél év kényszerszünet után szeptemberben ismét Kárpátaljáról érkezett látogatócsoportot fogadott Strasbourgban. Mindig fontosnak tartotta a személyes találkozásokat az „otthoniakkal”.
– Örömömre szolgált, hogy idén több mint 120 látogatót köszönthettem az EP brüsszeli vagy strasbourgi székhelyén. Szeptemberben valóban Strasbourgban járt egy nagyobb látogatócsoport Kárpátaljáról. A látogatócsoportok külön fontossággal bírnak számomra, hiszen amellett, hogy az ide érkezők közelről ismerhetik meg az EP-t és annak működését, betekintést nyerhetnek a parlamenti munkámba, de lehetőségünk van a kötetlenebb, építő beszélgetésekre is, melyek során én is aktuálisabb képet kapok a hazai helyzetről. A kárpátaljai látogatók mindig elhoznak a szívükben egy darabot Kárpátaljából, ami számomra erőt és kitartást ad a munkámhoz, amelyet a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzéséért folytatok.
– Kárpátaljai születésű képviselőként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél közelebbről megismerjék vidékünket Brüsszelben is. Ezt szolgálta az idén hetedik alkalommal megszervezett Brüsszeli Kárpátalja Nap is, melyet a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022), azaz a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű verziójának bemutatója előzött meg november 15-én. Miért tartja fontosnak ezeket a rendezvényeket?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap immár hagyománnyá nőtte ki magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a brüsszeli magyar közösség már várja a rendezvényt. Ez hatalmas elismerés és visszacsatolás, hiszen Kárpátalja mint fogalom – részben a rendezvénynek köszönhetően – Brüsszelben is bekerült a köztudatba. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évről évre több nem magyar anyanyelvű látogató is érkezik az alkalomra. A Brüsszeli Kárpátalja Nap nemcsak egy rendezvény számomra, hanem egy küldetés, melynek célja a kultúrdiplomácia eszközeivel bemutatni a vidéket és az ott élő emberek mindennapjait, küzdelmeit a megmaradásért a szülőföldjükön. A rendezvény minden évben aktuális témákkal foglalkozik, így 2022-ben az volt a célunk, hogy a mindennapi életet mutassuk be a háború árnyékában, a légiriadók, áramszünetek és egyéb nehézségek közepette működő oktatási folyamatot a magyar iskolákban, az egészségügyben vagy a családok és a fiatalok körében. Panelbeszélgetés keretében tértünk ki az oktatás- és egészségügyre, a társadalmi változások, valamint a belső-ukrajnai menekültek segítésének kérdésköreire, melyek felvezetéseképpen a közönség megtekinthette a TV21 Ungvár rövid dokumentumfilmjét a február 24-e óta eltelt időszakról. Az est második felében Szűcs Nelli és Tarpai Viktória kárpátaljai származású színésznők elevenítették fel vidékünk kiemelkedő dívájának, Fedák Sárinak az életét. A rendezvény zárásaként szintén hagyománnyá vált, hogy a Kárpátalján jellemző káposztás paszulyt kóstolhatták meg a résztvevők.
A Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című tanulmánykötet bemutatóját az EP-ben szerveztük meg. A kötet első bemutatója sikeres volt, hiszen a nyugati közönség számára angol nyelven készült el a vidék politikai életét és társadalomtörténetét bemutató kiadvány. A munka nemcsak a történelem kedvelői számára hasznos, hanem azok számára is, akik a jelenben zajló folyamatok jobb megértésére törekednek, akik kíváncsiak a miértekre a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatosan. Az, hogy az EP-ben mutattuk be először a kötetet, szintén üzenettel bír: mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére továbbra is hallatja a hangját, kiáll jogaiért, és szeretné megőrizni anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Múltunk már megmutatta az erőt, amely a kárpátaljai magyarságban lakozik, azt az erőt, amely minden nehézség ellenére is az életet és a megmaradást segíti. 1920 óta folyamatosan ez az erő tartja meg a maroknyi magyarságot Kárpátalján. Számos nehézséget, fájdalmat éltünk már át, vettek el tőlünk apákat, férjeket, fiúkat, elveszítettünk elődeink megfeszített munkájából származó gazdaságokat, rangokat és tisztségeket. De mégis megmaradtunk, összefogtunk, megerősítettük közösségünket, kiépítettük a kárpátaljai magyar oktatást, értelmiséget, kultúrát, társadalmat.
A tíz hónapja zajló háború sokak életét megtörte, sok családot űzött messze szülőföldjétől. A szülőföldjüktől távolra kerülteknek és a minden nehézség ellenére otthon maradottak számára nehéz most olyan szavakat találni, amelyek valódi vigaszt tudnak adni. Így az elődeink számára is erőt adó Isten igéjét hívom segítségül: „Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat” (Zsoltárok 40, 2).
Békés, örömökben és egészségben gazdag új évet kívánok!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a Szövetség tevékenységéről beszélgettünk.
– Ügyvédei javaslatára a 2020. november 30-i házkutatásokat követően hagyta el Kárpátalját, miután a KMKSZ által létrehozott alapítványok vezetőjeként hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg. Történt-e azóta előrelépés az ügyben?
– Sajnos nem. A nyomozás azóta is tart. A támogatásban részesülteket kihallgatják. Vádirat nincs, és az ügyet sem zárták le. Az alapítványok azonban a háborús körülmények ellenére is működnek, és bonyolítják a rájuk bízott támogatási programokat. 2022-ben is sok ezer kárpátaljai magyar jutott különböző támogatásokhoz. Ezért is hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, a magyarországi adófizetőknek. Őszintén reméljük, hogy 2023-ban is folytatni tudjuk tevékenységünket.
– A modern technikai eszközök, az internet segítségével részt tud venni a KMKSZ döntéshozó fórumainak munkájában, irányítja az alapítványok munkáját.
– A pandémia is bizonyította, hogy sok esetben lehetséges a távmunka, voltak hasonló esetek a történelemben is, de ez kétségtelenül nem ideális állapot, és ezzel kapcsolatban nekem is voltak, vannak kétségeim. A KMKSZ 2021-es közgyűlésén fel is ajánlottam lemondásomat, amit a közgyűlés nem fogadott el. Idén tisztújítás lesz a KMKSZ-ben, és a kongresszus majd eldönti, ki vezeti tovább a szervezetet.
Háború van, emiatt a kárpátaljai magyar közösségünk különlegesen nehéz helyzetben van, de nem tört meg. A tanítók és tanárok, az orvosok, a lelkészek, az önkormányzatok végzik a dolgukat. Ezt teszik a KMKSZ tisztségviselői és munkatársai is.
– Hogyan hatott a kárpátaljai magyarságra a háború?
– Oroszország támadása roppant veszteségekkel jár emberéletekben, anyagiakban, és felerősítette azokat a negatív folyamatokat, amelyek korábban is jellemzők voltak Ukrajnára: a lakosság számának katasztrofális csökkenése, a gazdaság mélyrepülése, a szegénység, az intézmények degradációja, a türelmetlenség erősödése a nemzetiségi politikában. Nem tudjuk pontosan, hány magyar él jelenleg Kárpátalján, de azt sem, hányan élnek Kárpátalján, Ukrajnában. Sok menekült érkezett megyénkbe a keleti vidékekről, nem lehet tudni, itt maradnak-e véglegesen, s ha igen, mennyien. Azt sem tudjuk, hogy hány magyar fog visszatérni szülőföldjére, ha lehetősége lesz rá. A kérdéseket a háború után lehet majd megválaszolni.
– Ukrajna új nemzetiségi törvényt fogadott el, s ebben az évben érvénybe lép az oktatási törvény is a magyar iskolák vonatkozásában.
– Véleményem szerint nem most lett volna az ideje annak, hogy egy ilyen kényes, alapos megfontolást igénylő üggyel foglalkozzon Ukrajna Legfelső Tanácsa, mint a nemzetiségi kérdés. A KMKSZ az UMDSZ-szel közösen kifejtette az álláspontját a kérdésben. A törvény igen jelentős visszalépést jelent az 1992-es törvényhez képest, rögzíti és jóváhagyja az utóbbi évek jogfosztásait, nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem.
A kárpátaljai magyarság többször tiltakozott oktatási jogainak korlátozása ellen. Mindkét esetben a legjobb lenne a háború után visszatérni a kérdésekhez.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok feszültek, a sajtóban igen gyakran érzékelhető a hungarofóbia…
– Sajnos a háború a magyarellenességet is erősítette Ukrajnában. Egyes közvélemény-kutatások szerint az oroszok és a beloruszok után a magyar a legnegatívabban megítélt nemzet az ukránok körében. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen mint ahogy többször megjegyeztük, évek óta célzott magyarellenes kampány folyik Magyarország, a kárpátaljai magyarság ellen az ukrajnai médiában. A pozitívumokat elhallgatják, amit félre lehet érteni, azt félreértik.
Oroszbarátsággal, szeparatizmussal vádolnak bennünket. Újdonság, hogy a magyarellenesség erősödőben van Kárpátalján is, ami korábban nem volt jellemző.
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának. Köztudott, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a kárpátaljai magyar férfiakat elhurcolták. Nem a kárpátaljai magyarok állították azokat az emlékműveket, melyeket most lebontanak.
Mi továbbra is az ukrán–magyar viszony javulásában, a nemzetiségi béke, az egymás iránti tolerancia megőrzésében vagyunk érdekeltek.
A kárpátaljai magyarság céljai változatlanok: szeretnénk békében, közösségként élni szülőföldünkön, és ezért megteszünk mindent, amit lehet, és amit kell.
Emmanuel Macron francia elnök a France 2 tévécsatornának adott interjújában elutasította, hogy népirtásnak nevezze az ukrajnai civilek elleni orosz atrocitásokat – írja a CNN.
Macront arról kérdezték, hogy Joe Biden amerikai elnök keddi iowai nyilatkozatához hasonlóan ő is népirtásnak nevezné-e a Bucsában és máshol történteket. Bucsában eddig 403 civil holttestét találták meg, akiket feltehetően az orosz megszállók végeztek ki.
A francia elnökválasztás második fordulójára készülő Macron azt mondta, óvatos lenne az olyan kifejezésekkel, mint a népirtás, hiszen az oroszok és az ukránok testvérek.
Szeretném folytatni a kísérleteket a háború megállítására és a béke újjáépítésére, amennyire erőmből telik. Nem vagyok biztos benne, hogy a retorikának ez az eszkalációja ezt a célt szolgálja – nyilatkozta a francia államfő.
Hozzátette, abban biztosak lehetnek, hogy a helyzet elfogadhatatlan, és hogy ezek háborús bűnök.
Olyan háborús bűnöket élünk meg, amelyek példa nélküliek a földünkön, az európai földön – mondta.
Megjegyezte, az orosz fegyveres erők háborús bűnöket követtek el, és most meg kell találni, kik ezért a felelősök.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az orosz sajtónak az Ukrajna elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál – számolt be az MTI.
Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.
„Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.
Zelenszkij szerint Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.
„Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)
Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az orosz sajtónak az Ukrajna elleni háború kezdet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1648455180
[modified] => 1648465121
)
[title] => Zelenszkij: Kijev nem tárgyal a „nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=44926&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44926
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 44928
[image] => Array
(
[id] => 44928
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[original_lng] => 65309
[original_w] => 1281
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-300x116.jpg
[width] => 300
[height] => 116
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-768x298.jpg
[width] => 768
[height] => 298
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-1024x397.jpg
[width] => 1024
[height] => 397
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1648454321:5
[_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] =>
[_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1648424934
[_thumbnail_id] => 44928
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3821
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_7634a9ef37f9aa4260896e8eaddf378c] =>
[_oembed_time_7634a9ef37f9aa4260896e8eaddf378c] => 1663685943
[_oembed_8bacd2c03a1d0bfa51c968eecefe9914] =>
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Дякую @POTUS і народу ?? за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
