Hétfőtől Magyarország az Európai Unió soros elnöke

Hétfőn indul a féléves magyar elnökség, amelynek hét fő prioritása között található egy új európai versenyképességi megállapodás megkötése és az Európai Unió bővítési folyamatának az előmozdítása Nyugat-Balkán irányába. A hazai adminisztráció feladata az, hogy a fontosabb ügyekben „tisztességes közvetítő” legyen a magyar elnökség alatt, ami jókora kihívás tekintettel a jelenlegi feszültségekkel teli helyzetre.

Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök jelképesen átveszi a stafétabotot a belga miniszterelnöktől Brüsszelben és megkezdődik az Európai Unió Tanácsának a december végéig tartó magyar elnöksége. A program kialakítása előtt az összes tagállammal, tagjelölt államokkal, EU-s intézményekkel egyeztetések zajlottak, több mint 250 megbeszélésre került sor.

A magyar elnökség mintegy 1500 munkacsoporti ülést tervez, Magyarországon mintegy 230 eseményt fognak megrendezni, amelyek között lesz 16 informális tanácsülés. Az európai politikai közösség csúcstalálkozóját novemberben Budapesten tartják, Brüsszelben és Luxemburgban 37 formális tanácsüléssel számolnak.

A sajtóban bemutatott program szerint a magyar európai uniós elnökségnek hét kiemelt területe lesz.

• Az EU versenyképességének javítására és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást terveznek elfogadni.
• Támogatni fogják az európai védelmi ipar megerősítését, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést.
• Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok hatékony védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére.
• A Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában tenni kívánnak egy lépést előre.
• Stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről. Ez a politika évtizedek óta bizonyítja a sikerességét az unió versenyképességének erősítésében, a gazdasági válságkezelés támogatásában és a belső piac egyenlőtlenségeinek enyhítésében – így fogalmazott Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalára hétvégén feltöltött videóban.
• Gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, ami megalapozza a versenyképes mezőgazdaságot, garantálja Európa élelmezésbiztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak.
• A demográfiai kérdéseket és kihívásokat minden tanácsi formációban napirendre veszik.

Magyar elnökség átmeneti időszakban

A magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal kell együttműködnie. A fontos ügyekben való gyors haladást hátráltathatja, hogy a biztosok meghallgatása elhúzódhat, illetve időt igényelnek az uniós választások utáni átadások-átvételek.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban az EU-csúcsot követően közölte: a tagországok vezetői megválasztották a tanács következő elnökének António Costa volt portugál miniszterelnököt, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről, aki – amennyiben az EP jóváhagyja – szintén Ursula von der Leyen lesz és kiválasztották az uniós főképviselőt, Kaja Kallas észt kormányfőt.

Közben az EP frakciói is formálódnak: Orbán Viktor miután vasárnap Bécsben tárgyalt kijelentette: pár nap múlva megalakul a legerősebb jobboldali alakulat. A kormányfő közös nyilatkozatot írt alá Patrióta kiáltvány az európai jövőért címmel Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével.

Feszültségek közepette koordinálni

Nagy figyelem övezi a magyar uniós elnökséget, amely egy olyan helyzetben következik a soron, amikor a feszültségek a kormány és az uniós intézmények közötti mondhatni erősebbek mint valaha. Több külföldi lap azt írta a napokban, hogy Brüsszelben igyekeztek még a második fél évi ciklus indulása előtt meghozni fontosabb döntéseket, amelyeket hazánk szerintük késleltetett volna. „Az elmúlt években Budapest állandó szálka volt az EU szemében, nevezetesen késleltette vagy felhígította az Oroszország elleni szankciókat, blokkolta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és nem tartotta be a jogállamiságot belföldön” – sorolták a kifogásokat a Politico.hu-n megjelent írásban a minap.

Ilyen helyzetben kell teljesíteni az ígéretet, miszerint „tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel”. Egyszer már sikerült, 2011 első felében Magyarország pozitív visszhanggal látta el az Európai Unió csúcsszervének a soros elnöki feladatait. Ezzel a tapasztalattal a tarsolyában, lényegesen komplikáltabb geopolitikai helyzetben indul hétfőtől a második ciklus. Íme a szakértői várakozások szerint, hol várhatók komoly sikerek és mely viták húzódhatnak el a magyar elnökség idején.

(vg.hu)