Vajon Miheil Szaakasvili megnyeri az idei grúziai parlamenti választásokat?

Néhány hét múlva, október 31-én Grúziában parlamenti választásokat tartanak. A hatalmon lévő, Bidzina Ivanisvili oligarcha „Grúziai álom” elnevezésű pártja sorozatban harmadszor is győzelemre számít. Miheil Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma pedig a fő ellenzéki erővé válik ezeken a választásokon. A volt elnök már bejelentette, hogy ha sikerrel jár, a kormányfői posztot tölti be.

Ennek ellenére a „Grúziai álom” továbbra is a parlamenti választások favoritja. Ezt megelőzően a párt megnyerte a 2012-es és 2016-os kampányokat, és most sorozatban a harmadik sikerre számít. Ez a győzelem pedig példátlan lehet az ország számára, valaha Eduard Sevardnadze „Grúz állampolgárok szövetsége” és Miheil Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma is csak kétszer nyert a parlamenti választásokon.

Kampánybeszédeiben a „Grúziai álom” vezetője, Bidzina Ivanisvili oligarcha a nyugatbarát külpolitikai irányvonal követését ígéri. „Az európai és az euro-atlanti utat választjuk, közelebb kell lennünk a NATO-hoz. Köszönetet mondok azoknak a nyugati barátainknak, akik évek óta támogatják Grúziát és a grúz népet, köszönetet mondok az Európai Uniónak és stratégiai partnerünknek, Amerikai Egyesült Államoknak”.  

Az oligarcha azt is megígérte, hogy „minden eszközt felhasznál” az ország egyesítésére. „Békésen, a bizalom, a megbékélés és a tisztelet helyreállítása révén visszahozzuk abház és oszét testvéreinket” – mondta Ivanisvili, bár nem pontosította, hogyan fogja elérni az egyesítést.

A „Grúziai álom” vezetője főbb eredményei közé a belpolitikai helyzet stabilizálását és a koronavírus felett aratott győzelmét sorolja. „Az ország megúszta a nagyobb rendbontásokat. Hozzájárultunk ahhoz, hogy Grúziát vírusmentes zöld zónának nevezzék. A válság megmutatta, hogy az ország biztonságos kezekben van” – mondta a leggazdagabb grúz.

Általánosságban elmondható, hogy a járványügyi helyzet Grúziában valóban jobb, mint a szomszédos országokban. Körülbelül 6000 koronavírus-fertőzéses eset van az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Azerbajdzsánban már több mint 40 ezer, Örményországban pedig több mint 50 ezer fertőzött van. Ezt a sikert elősegítette az azonnali szigorú karantén bevezetése. Az ellenzék megpróbálta „megtörni” a karantént azzal, hogy gyűléseket és tömegrendezvényeket tartott védőmaszkok osztása ürügyén, de ezek nem befolyásolták jelentősen a helyzetet.

De ma a „Grúziai álom” számára az új választási rendszer nehézségeket okoz. Korábban a grúz állampolgárok egyenlő számú képviselőt választottak a pártlistákon és az egymandátumú többségi választókerületekben. De a közelgő választásokat új képlet alapján tartják: 120 képviselőt választanak meg pártlistáról és csak 30-at – a többségi választókerületben.

Ezen kívül a pártok parlamentbe való bejutásának küszöbét 1%-ra (korábban 3% volt) csökkentették. Ezek a változások előnyösek az ellenzék számára, mert korábban a „Grúziai álom” megszerezhette a szükséges szavazatokat a többségiek körében, most ezt nehezebb megtenni.

A kormány egyik problémája a nehéz gazdasági helyzet. Az Országos Statisztikai Szolgálat szerint az állampolgárok 19,5%-a az abszolút szegénységi küszöb alatt van. A választók a munkanélküliséget és az emelkedő árakat nevezik a legfőbb problémának. Jelentősen rontott a helyzeten a karantén. A legsúlyosabb veszteség az idegenforgalmi ágazatot érte, amely az év eleje óta eltelt hét hónap alatt 1,4 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy az ország csak 2022-ben tér vissza a válság előtti szintre.

Ami pedig a „Grúziai álom” fő ellenfelét – az Egyesült Nemzeti Mozgalom vezetőjét, Mihheil Szaakasvilit illeti. Mint ismeretes, a volt elnök már régen elhagyta az országot, hazájában számos nagy horderejű ügyben indítottak eljárást ellene, többek között sikkasztás és a tbiliszii ellenzéki gyűlések feloszlatásával (2007) vádolják. Maga Szaakasvili már régóta Ukrajnában él, ahol jelenleg a Reformok Végrehajtó Bizottságát vezeti.

A grúz választások előtt azonban bejelentette hazatérését. Kollégái azonnal úgy döntöttek, hogy ha sikerrel jár, az exelnök a kormányfői posztot tölti be. De a szavakat nem követték tettek. Még meg sem próbált visszatérni hazájába. Végérvényesen megzavarta a választókat azzal, hogy bejelentette – csak két évre vállalja a miniszterelnöki posztot. Ezt követően állítólag ismét visszatér Ukrajnába.

Menjünk tovább … A második legbefolyásosabb ellenzéki politikai erő az Európai Grúzia. A párt elutasította Mikheil Szaakasvili egyesülési ajánlatát. „Ez az elképzelés eleinte elfogadhatatlan tűnt… Ésszerű lenne megállapodni a többségi jelöltekről, vagyis az Európai Grúzia és az Egyesült Nemzeti Mozgalom továbbra is versengő pártok maradnának a választások arányos rendszerében, és többségiben pedig koordinálnák tevékenységüket. De az Egyesült Nemzeti Mozgalom nem értett egyet” – mondta Giga Bokerija, az EG vezetője. Általában ez a párt választási kampányában a gazdasági kérdésekre összpontosít: az adók csökkentését, 100 ezer munkahely megteremtését, a kétszeres nyugdíjat és még sok mást ígér.

Minden közvélemény-kutatásban, beleértve az ellenzéki tévécsatornák megbízásából készültetek is, „Grúziai álom” vezeti a listát. A közzétett adatok szerint „Grúziai álom” – 33-55%, az Egyesült Nemzeti Mozgalom – 16-19% és az Európai Grúzia – 5%.

Általában a szakértők is úgy vélik, hogy a „Grúziai álom” meggyőző győzelmet arat, jelenleg Bidzina Ivanisvili uralja a grúz politikát. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nagykövetségei, a NATO-misszió támogatják. Ezért elvileg nem valószínű, hogy a választások utáni erőmegosztás megváltozik. Globális változások történhetnek a politikai környezetben, ha Mikheil Szaakasvili valóban megpróbál visszatérni hazájába. De a nyilatkozatokon kívül semmi sem történt. Viszont új ikonikus alakok nem jelentek meg a grúz ellenzékben.

NEWSMAKER