Megkezdte Örményország és Azerbajdzsán a vitatott közös határ kijelölését

Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.

„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett” – fogalmazott.

Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.

Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.

Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra. „Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban” – tette hozzá.

Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.

A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.

Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.

(hirado.hu)