Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök azt tanácsolta Ukrajnának, hogy harcoljon, és soha ne egyezzen bele területei orosz megszállásába, számolt be Jurij Guszev, Ukrajna azerbajdzsáni nagykövete az Ukrinformnak adott interjújában.
A diplomata elmondása szerint az azerbajdzsáni támogatás mértékét „mind az üzleti életben, mind a kétoldalú államközi kommunikációban, a különböző minisztériumok, intézmények, parlamentközi baráti csoportok és tisztviselők között érezzük”.
„Néhány nappal ezelőtt egy nemzetközi médiafórumon Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök egy ukrán újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, hogy Ukrajnának harcolnia kell, és soha nem szabad beleegyeznie a megszállásba” – mondta a nagykövet.
Hozzátette, hogy az azerbajdzsáni társadalom is nagyon támogatja Ukrajnát.
„Amikor hivatalos találkozókra megyek a nagyköveti autóval Ukrajna zászlajával, Baku belvárosában a kereszteződésekben »Dicsőség Ukrajnának!« felkiáltásokat lehet hallani” – jegyezte meg Guszev.
Egy 2025. július 19-én az azerbajdzsáni Susa városában tartott médiafórumon Olena Kurbanova ukrán újságíró az ukrán fegyveres erők különböző egységeinek jelvényeit adta át Ilham Alijevnek, az ország elnökének. Olena július 20-án tette közzé az erre vonatkozó videót a YouTube-on.
A felvételen Kubrakova a szünetben megköszöni Alijevnek a megszállás alól felszabadított Hegyi-Karabah helyreállítását, majd az ajándékra tért át.
„Van egy ajándékom az ön számára. Ez a legértékesebb – a honvédeink jelvényei. Mert a hadseregünk Ukrajna biztonságának egyetlen garanciája. Ez a legértékesebb dolog, amink van” – mondta, miközben egy jelvényekkel díszített emléktáblát adott át Azerbajdzsán elnökének.
Válaszul Alijev megköszönte és támogatásáról biztosított, amit az orosz propaganda már az Ukrán Fegyveres Erők iránti nyilvános támogatásaként értelmezett.
„Nagyon szépen köszönöm. Köszönöm, amit csinálnak. Csak így tovább” – hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Egy 2025. július 19-én az azerbajdzsáni Susa városában tartott médiafórumon Olena Kurbanova ukrán újságíró az ukrán fegyveres erők különböző egységeinek jelvényeit adta át Ilham Alijevnek, az ország elnökének. Olena július 20-án tette közzé az err...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753291680
[modified] => 1753269897
)
[title] => Alijev azerbajdzsáni elnöknek az ukrán fegyveres erők jelvényeit ajándékozták: mi volt a reakciója?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157429&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157429
[uk] => 157241
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157242
[image] => Array
(
[id] => 157242
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0.webp
[original_lng] => 63866
[original_w] => 960
[original_h] => 560
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 560
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 560
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 560
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/409607-aliew-shewrony-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 560
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753259098:5
[_thumbnail_id] => 157242
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1135
[_algolia_sync] => 287741418002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 241230
[1] => 12172
[2] => 12231
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ajándék
[1] => Azerbajdzsán
[2] => İlham Alijev
)
)
[2] => Array
(
[id] => 156325
[content] =>
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dhabiban találkoznak, hogy véglegesítsék a békemegállapodás szövegét a két ország között – jelentette a Reuters hírügynökség.
A jelentés szerint az utóbbi időben mindkét ország viszonya jelentősen megromlott az Oroszországi Föderációval.
Márciusban a felek jelentős áttörésről számoltak be a tárgyalásokon, és befejezték a békemegállapodás tervezetének kidolgozását. A dokumentum aláírásának időpontja azonban továbbra is bizonytalan.
A sajtóértesülések szerint a találkozó lesz az első hivatalos egyeztetés a két vezető között azóta, hogy lezárták a megállapodás szövegének összehangolását.
Korábban Pasinján és Aliyev májusban találkozott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján az albániai Tiranában. Akkori megbeszélésük azonban nem hivatalos jellegű volt, és a békefolyamatról folytattak eszmecserét.
Azerbajdzsán szerdán azt követelte, hogy Oroszország büntesse meg a vizsgálati fogságban életét vesztett azeri testvérpár halálának felelőseit – írja az MTI.
A dél-kaukázusi köztársaság a külügyminisztériumába kérette a bakui orosz nagykövetet, tiltakozását fejezve ki az orosz rendőrség törvénytelen eljárása miatt, és azt hangoztatta, hogy Moszkva aláássa a kétoldalú kapcsolatokat.
A tárcánál ismételten közölték, hogy Azerbajdzsán teljes körű és objektív vizsgálatot vár Oroszországtól az orosz rendvédelmi szervek által elkövetett jogsértések ügyében, valamint a felelősök megbüntetését kéri – közölte a külügyminisztérium. A vita azzal kezdődött, hogy két azeri nemzetiségű fivér meghalt, miután a múlt héten egy gyilkossági ügyben tartott razzia során őrizetbe vették őket az oroszországi Jekatyerinburgban. Az orosz hatóságok szerint az egyik férfi szívrohamban halt meg, a másik halálának okát nem közölték. Azerbajdzsán szerint a két férfit megkínozták és agyonverték.
Összesen hat férfit vettek őrizetbe, akik orosz állampolgárok, de Azerbajdzsán szerint azeri nemzetiségűek.
„Hangsúlyoztuk, hogy az orvosszakértői vizsgálatokról készült jelentések alapján az orosz fél magyarázata ellentmond az áldozatok testén talált, heves erőszakra utaló nyomoknak” – közölte az azeri külügyminisztérium. A két ország közötti feszültséget tovább növelte, hogy a héten Azerbajdzsán őrizetbe vette a Szputnyik orosz állami médium két újságíróját csalás, illetve tizenöt más orosz állampolgárt kábítószer-kereskedelem és kiberbűnözés vádjával. A Minval azeri hírportál szerint a két orosz újságírót kémkedéssel vádolják.
Azerbajdzsán és Oroszország között tavaly december óta feszült a viszony, amikor az AZAL azeri légitársaság Bakuból Groznijba tartó gépe lezuhant. A szerencsétlenségben harmincnyolc ember halt meg, Baku szerint a gépet az orosz légvédelem lőtte le tévedésből.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Azerbajdzsán betiltotta az összes orosz kulturális eseményt az országban, köztük koncerteket, fesztiválokat és kiállításokat. A döntés oka az orosz rendőri erők által az azerbajdzsániakkal szemben elkövetett erőszakos cselekmények és gyilkosságok, amelyek az utóbbi időben rendszerszintűvé váltak.
Jekatyerinburgban az orosz biztonsági szolgálatok razziákat tartottak az azerbajdzsáni közösség tagjai ellen, többeket letartóztattak, miközben öt családtag ismeretlen körülmények között meghalt. Ez az eset felháborodást váltott ki Azerbajdzsánban.
Az incidens után Azerbajdzsán visszatéríti az orosz rendezvényekre megvásárolt jegyek árát, és elhalasztotta az orosz miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatását.
[type] => post
[excerpt] => Azerbajdzsán betiltotta az összes orosz kulturális eseményt az országban, köztük koncerteket, fesztiválokat és kiállításokat. A döntés oka az orosz rendőri erők által az azerbajdzsániakkal szemben elkövetett erőszakos cselekmények és gyilkosságok,...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1751308380
[modified] => 1751283777
)
[title] => Azerbajdzsán betiltotta az összes orosz kulturális eseményt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155381&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155381
[uk] => 155299
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155300
[image] => Array
(
[id] => 155300
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[original_lng] => 381144
[original_w] => 563
[original_h] => 344
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342-300x183.png
[width] => 300
[height] => 183
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[width] => 563
[height] => 344
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[width] => 563
[height] => 344
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[width] => 563
[height] => 344
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[width] => 563
[height] => 344
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-342.png
[width] => 563
[height] => 344
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751272978:5
[_thumbnail_id] => 155300
[_edit_last] => 5
[views_count] => 505
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 182656290001
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] => {{unknown}}
[_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az év végéig Jereván és Baku alá fogja írni a békemegállapodást, és feloszlathatja az EBESZ minszki csoportjának formátumában létrehozott tárgyalási struktúrákat – számolt be a Jevropejszka Pravda az Armenpressre hivatkozva. Pasinyan ezt a prágai GLOBSEC 2025 fórumon jelentette ki.
Az örmény miniszterelnök megjegyezte, hogy Azerbajdzsán felveti az EBESZ minszki csoportjának struktúráinak feloszlatásának kérdését, „és általánosságban ez egy elfogadható napirend számunkra”.
„De van egy nagyon fontos nüansz: biztosnak kell lennünk abban, hogy kizárható egy olyan helyzet, amikor a konfliktus Azerbajdzsán területén lezárul, de új követelésekké alakul át Örményország területén” – hangsúlyozta Pasinyan.
Megjegyezte, hogy egyes azerbajdzsáni körökben Örményország szuverén területének mintegy 60%-át „Nyugat-Azerbajdzsánként” emlegetik, ami –elmondása szerint – területi igényt jelent Örményországgal szemben.
„A mi álláspontunk az, hogy békemegállapodást kell aláírnunk, és ezzel eloszlatjuk ezeket a mechanizmusokat. Azt hiszem, meg kell próbálnunk mindezt ez év végéig megvalósítani” – mondta az örmény miniszterelnök.
Pasinyan azt is kijelentette, hogy Örményország kész gyorsan folytatni a tárgyalásokat Azerbajdzsánnal a megállapodás aláírásáról és ratifikálásáról.
Azerbajdzsán és Örményország gyakorlatilag háborúban áll a több mint 30 évvel ezelőtti függetlenségük kikiáltása óta, és 2020-ban, illetve 2023-ban Azerbajdzsán katonai akciók eredményeként visszaszerezte Hegyi-Karabah felügyeletét.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma gratulált Örményországnak és Azerbajdzsánnak a békemegállapodásról szóló tárgyalások befejezéséhez, áll a külügyminisztérium közleményében.
A békemegállapodás lehetőséget biztosít Örményország és Azerbajdzsán számára, hogy egy évtizedes konfliktuson lapozzanak át „Trump elnöknek a békésebb világról alkotott víziójával összhangban”.
„Eljött az idő, hogy elkötelezzük magunkat a béke mellett, aláírjuk és ratifikáljuk a szerződést, és bevezetjük a jólét új korszakát a dél-kaukázusi nép számára” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Azerbajdzsán elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy az még kevés, ha fegyverszünet születik Ukrajnában, mert a harcok bármikor kiújulhatnak – pont úgy, ahogy ez Hegyi-Karabahban történt.
Új világrend van születőben Azerbajdzsán elnöke szerint. Ilham Alijev az Euronewsnak azt mondta, hogy a változás egyértelmű, de a következő években nem fog beköszönteni a nemzetközi stabilitás korszaka.
Riporterünk először is azt kérdezte Alijevtől, hogy mit gondol a világ különböző pontjain és a régióban megfigyelhető átalakulásról.
„Nos, az természetesen fontos, hogy megvédjük a régiót a körülöttünk lévő válságoktól. Sajnos a dél-kaukázusi térség évtizedekig konfrontáció és ellenségeskedés helyszíne volt. Most viszonylag nyugodt a helyzet, ezért arra kell koncentrálnunk, hogy nyitott, befogadó biztonsági mechanizmusokat alakítsunk ki. Így pedig kiküszöböljük az újabb katonai konfrontáció veszélyét, és megpróbáljunk jó szomszédként együtt élni, ahogyan azt a Szovjetunió idején tettük. Igen, akkoriban nem voltunk független országok. Nem mi irányítottuk a jövőnket, és nagymértékben függöttünk a szovjet hatalmi központtól. De legalább aktív interakció volt a dél-kaukázusi köztársaságok között. Ezt a tapasztalatot észben kell tartanunk” – válaszolta Azerbajdzsán elnöke.
Alijev nem volt optimista a tartós béke koncepcióját illetően. Alijev egyáltalán nem optimista azt illetően, hogy tartós béke köszönt-e a világra, és az ukrajnai fegyverszünet tartósságában sem bízik.
„Én inkább realista vagyok. Nem hiszem, hogy az elkövetkező hónapokban vagy akár az elkövetkező években elérjük a stabilitást. És ha Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról beszélünk, még ha a háború le is zárul, ez nem garancia arra, hogy nem fog újra kitörni. Volt egy majd’ 30 évig tartó időszak, amikor érvényben volt egy tűzszüneti megállapodás Azerbajdzsán és Örményország között, 1994 tavaszától kezdődően. De ettől még nem ért véget a háború, csak átalakult. A háború igazán csak akkor ér véget, ha születik egy békemegállapodás. Még most, majdnem öt évvel a második karabahi háború után sincs békeszerződésünk Örményországgal. Igen, volt egy nyugodt időszakunk, ameddig nem voltak áldozatok. A mai helyzetben ez a jó. De amíg nem írjuk alá a békeszerződést, addig nincs meg a stabilitás” – magyarázta Alijev.
Örményország és Azerbajdzsán megállapodott csütörtökön a kettejük között kötendő békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között – közölte egybehangzóan a bakui és a jereváni külügyminisztérium.
„A szöveggel kapcsolatos munka befejeződött” – jelentette be a sajtónak Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter. Majd közölte, hogy „Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatait a még lezáratlan kérdésekben.”
Örményország a maga részéről szintén megerősítette, hogy megegyeztek a békeszerződés szövegéről. „A békeszerződés készen áll az aláírásra” – írta a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Örményország kész konzultációt kezdeni Azerbajdzsánnal az aláírás időpontjáról és helyéről. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy a békemegállapodás aláírása után nem telepítenek külföldi katonai erőket a közös határra.
Az orosz békefenntartók tavaly májusban fejezték be a kivonulást Hegyi-Karabahból, viszont még mindig vannak orosz katonák Örményországban, az Azerbajdzsánnal közös határ mentén. Az Európai Uniónak megfigyelő missziója van Örményországban, és ennek a megbízatását 2027 februárjáig meghosszabbította.
Nikol Pasinján és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök 2022 áprilisában egy európai uniós közvetítéssel tartott brüsszeli találkozón állapodott meg abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békeszerződésről, és kétoldalú bizottságot hoznak létre a közös határ kijelölésére. Mint ismert, Baku 2023 szeptemberében egy villámhadjáratban visszafoglalta a többségében örmények lakta, nemzetközi jogilag hozzátartozó, de tőle több évtizede egyoldalúan elszakadt hegyi-karabahi területet, melynek következtében az ott élő több mint 100 ezer örmény túlnyomó része az anyaországba menekült.
Azóta Jereván és Baku egyaránt többször kifejezte készségét arra, hogy békeszerződéssel zárják le a konfliktust. Az örmény-azerbajdzsáni határ csaknem ezer kilométernyi szakasza a hegyi-karabahi enklávé hovatartozása körül kirobbant fegyveres konfliktus miatt a Szovjetunió bukása óta máig nincs hivatalosan kijelölve.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
