Ukrajnában lehetetlen választások tartása a hadiállapot idején – népszolga párvezető

Lehetetlen választások tartása Ukrajnában a hadiállapot idején, mindenekelőtt a katonák és külföldön tartózkodó ukránok voksoláson való részvételének akadályoztatása miatt – jelentette ki csütörtökön Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.

Amint Suljak kifejtette, egymillió katonáról van szó, akik jelenleg nem képviselik a politikai pártokat. A mozgósítás során számukra kötelező követelmény volt a párttagság felfüggesztése. A háború befejeztével megújíthatják tagságukat, de a katonák is választhatók.

A pártvezető elmondása szerint a választások lebonyolításának nehézsége a választójog érvényesülésében rejlik. „Itt védik az országot, itt vannak a lövészárkokban, különféle lövedékek repkednek felettük, és ráadásul döntéseket kell hozniuk (hogyan szavazzanak – a szerk.). Nos, és ami a legfontosabb, hogyan választják meg ezeket a katonákat ? És megértjük, hogy ezek az emberek méltók arra, hogy helyi szinten és parlamenti szinten is megválasszák őket. Hogyan vehetnénk el tőlük egy ilyen jogot, mert háború folyik? – tette fel a kérdést a pártpolitikus.

Jelenleg a lakosság mintegy 20%-a van külföldön. A kérdés az, hogyan kell ott a választásokat megszervezni. Az egyik lehetőség a konzuli hálózat bővítése, hiszen a jelenlegi hálózat nem tud majd több százezer embert fogadni, akik például éppen Lengyelországban vagy Németországban tartózkodnak.

Egy másik lehetőség a postai szavazás. Ezt a módszert már más országok is alkalmazták. „Most ugyanazt a lehetőséget fontolgatjuk, hogy készen álljunk. A háború véget ér, ott lesz a győzelmünk, elkezdődnek az első háború utáni választások. De nincs garancia arra, hogy a külföldre távozott lakosság 100%-a nagyon gyorsan vissza fog térni” – mutatott rá Suljak.

További probléma a nem frissített választói névjegyzék. A külfölre menekültek mellett 6,5 millió belső menekült is van Ukrajnában. „Hol vannak ők most, hol szavaznak?” – jegyezte meg a népszolga vezető.

Több száz, korábban szavazóhelyiségként használt óvoda és iskola elpusztult el. A választások során fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan hol lehet a voksolást megszervezni. „A jelenleg ágyúzás alatt álló területeink kérdése, amelyek nagyon közel vannak Oroszország határához, és amelyek megszállás alatt voltak, szintén nem vezetnek sehova. Mikor lesznek ott választások? Mi alapján, ki fogja meghatározni ezeket a kritériumokat?” – emlékeztetett Olena Suljak, hozzátéve, hogy a kérdések megvitatása folyamatban van.

(vb/rbc.ua)