A szuper kedd után már tényleg csak Biden és Trump marad ringben

Az amerikai elnökválasztási kampány szempontjából az egyik legfontosabb időpont az úgynevezett szuper kedd, az idén március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen – Amerikai Szamoán – tartják a demokraták és/vagy a republikánusok az előválasztást. Az idén azonban gyakorlatilag nincsen tétje a szuper keddnek, mert nyilvánvaló, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden lesz majd a két párt elnökjelöltje – hacsak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe.

A 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak; ez azt jelenti, hogy Alabamában, Arkansasban, Minnesotában, Texasban, Vermontban és Virginiában a párthovatartozástól minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.

Nikki Haley is tudja, hogy nincs esélye

Úgy tűnik, hogy Trump egyetlen még versenyben maradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, egykori ENSZ-nagykövet is tudja, hogy nem maradt esélye. Legalábbis erre utal, hogy a michigani előválasztás után a CNN-nek adott interjúban elismerte: „nagyon lehetséges”, hogy a republikánus párt eltolódott a nézeteitől, és már csak Donald Trumpról szól.

Ennek ellenére nem adja fel a szuper kedd előtt. „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni” – jelentette ki.

Haley abba kapaszkodik, hogy a felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, sem Bident, sem Trumpot.

Azt csinálom, amit a hitem szerint az amerikaiak 70 százaléka akarja, hogy csináljam  – mondta, és emlékeztetett rá, hogy mindkét esélyes jelölt-aspiránsnak megvannak a gyengeségei.

Michigan figyelmeztető jeleket küldött

Ezek a gyengeségek világosan megmutatkoztak Michigan államban, ahol február 27-én rendezték az előválasztást, és amelyet Biden és Trump is fölényesen a szavazatok 80, illetve 68 százalékának a megszerzésével nyert meg.

Ami Trumpot illeti, számára intő jel, hogy Haley ott is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, sikeresen megszerezte a voksok jelentős hányadát, igaz, csak 26,6 százalékot a korábbi negyven körüli helyett. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja, még egy olyan államban sem, amelyet éppen csak megnyert 2016-ban és 150 ezer szavazattal elveszített négy évvel később.

A támogatottsága pedig tovább csökkenhet, ha elítélik a 91 vádpont közül bármelyikben, amire van némi esély a novemberi elnökválasztás előtt – bár a szuper kedd előtt nyilvánvalóan semmiképp. Európa és a világ mindenesetre már készül az újraválasztására és pánikba esett.

Biden is aggódhat

Joe Biden számára azt okozhat fejfájást, hogy a jelentős muszlim-arab kisebbséggel rendelkező Michiganben az előválasztáson szavazók 13,2 százaléka, több mint százezer demokrata el nem kötelezettként voksolt, tiltakozásképpen az elnök közel-keleti politikája, Izrael támogatása miatt a Hamásszal szemben. Ez a szám a tízszerese annak, amivel amivel Trump 2016-ban vitte az államot.

Az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim- és arab-amerikaiak, a fiatalok és progresszívek részéről:  vagy változtat a politikáján, vagy elveszítheti a demokrata szavazóbázisnak egy olyan részét, amelyre elengedhetetlen szüksége van a győzelemhez novemberben.

Ez persze inkább csak elméleti figyelmeztetés, legalábbis abban a tekintetben, hogy az érintettek ugyan most kifejezhetik protest-szavazattal a frusztrációjukat, de nagy kérdés, hogyan döntenek majd akkor, ha eljön a választás napja és a két rossz között kell dönteniük.

Az arab-amerikaiak aligha voksolnak majd arra a Trumpra, aki beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim állam ellen, és akinek ígérete szerint az egyik prioritása a migránsok kitoloncolása lesz. Ha pedig otthon maradnak, akkor is annak az embernek a megválasztásához járulnak hozzá, akitől nem sok jót remélhetnek.

Mások is bevethetik ugyanezt a fegyvert

A CNN szerint talán a legnagyobb kérdés az, hogy a michigani „ el nem kötelezett” mozgalomnak lesznek-e követői, és ha igen, akkor a szavazatok mekkora részét fogják elvinni a saját államuk előválasztásain.

A szintén jelentős muszlim lakossággal rendelkező középnyugati Minnesotában a progresszívek szintén kampányoltak a nem elkötelezett szavazatokért a szuper kedd előtt, azzal érvelve, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy megpróbáljanak üzenetet küldeni az elnöknek, aki egyébként garantáltan elnyeri a jelölést.

Szerdán már minden sokkal világos lesz

A szuper kedd után az eddiginél is egyértelműbb lesz a kép. A republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa dől el, és legalább 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.

Kedden szavaz a két legnépesebb szövetségi állam, Kalifornia és Texas is; előbbi 169, utóbbi 161 delegáltat küld a konvencióra, és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A volt elnök kampánystábja arra számít, hogy legalább 773 delegáltat szereznek kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges, vagyis a versenynek matematikailag is vége lesz.

Bidennek ilyen problémája nincs, mivel neki nincsen komolyan vehető vetélytársa.

(hirado.hu)