A Fehér Házban az elnök az amerikai néphez intézett televíziós üzenetében megígérte, hogy nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amelyek a rendszer kritikus sebezhetőségét tárják fel, amelyeket kihasználhatnak az USA ellenségei, köztük Oroszország is.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a hírszerző szolgálatok széleskörű sebezhetőségeket fedtek fel az amerikai választási rendszerben a külső beavatkozással szemben. Ezt június 16-án, csütörtökön a nemzethez intézett televíziós üzenetében mondta, közölte a The Guardian.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy adminisztrációja azonnal megkezdi a „szörnyű választási biztonsági helyzetre” utaló dokumentumok titkosításának feloldását.
Trump elmondása szerint ezek a sebezhetőségek lehetővé teszik Amerika ellenségeinek – köztük Kínának, Oroszországnak és Észak-Koreának –, hogy beavatkozzanak a választásokba.
Az amerikai elnök azzal vádolta a deep state államokat, amelyek között állítólag „nagyon jól ismert személyek” vannak, hogy megpróbálják eltussolni a Kína által kezdeményezett csalás mértékét. Trump elmondása szerint a 2020-as választásokon „a történelem legnagyobb választói adatkiszivárgása” történt.
Egyben követeli, hogy a Kongresszus fogadja el a „Mentsük meg Amerikát” törvényjavaslatát, amely sokkal nehezebbé tenné a választók számára a szavazást. Emellett gyakorlatilag betiltaná a postai úton beküldött szavazólapokat, amely népszerű szavazási mód azokban az államokban, amelyekben hagyományosan a demokrata pártot támogatják.
Trump korábban többször is azt állította, hogy a 2020-as választásokat „ellopták” tőle, amikor veszített Joe Bidennel szemben. Az Egyesült Államokban novemberben félidős választásokat tartanak, ahol a republikánusok azt kockáztatják, hogy elveszítik az irányítást a Szenátus és a Képviselőház felett.
A döntést az FSZB vezetői és a Roszgvardija vezetője, Putyin barátja és volt testőre, Viktor Zolotov lobbizza. Egy kiadvány forrása megjegyezte, hogy „a halasztásról, sőt a valóságban a közeljövőbeni eltörléséről” szóló szóbeszédek már 2026 tavaszán megjelentek.
„Problémák vannak a költségvetéssel, emelkedő árakkal, megszorításokkal és elbocsátásokkal a vállalatoknál. Egyértelmű, hogy a helyzet csak rosszabbodik, és ez mindig tükröződik a hatóságok értékelésében is. A teljes kontroll mellett ilyen körülmények között választásokat tartani merész feladat” – magyarázta a beszélgetőpartner.
Megjegyezte, hogy a biztonsági erők a „nincs ember, nincs probléma” elvet követik, és korábban az internet blokkolásakor is ezt az elvet követték. Ugyanakkor a dumába való választások elhalasztásáról szóló vita csak „a beszélgetések szintjén” zajlik.
„Az elnök asztalán nincsenek dokumentumok, és talán nem is lesznek” – mondta a forrás. Ugyanakkor szerinte az ilyen beszélgetések „erőteljesebbé” váltak az ukrán drónok Moszkva elleni támadásai után.
Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke és az elnöki adminisztráció Szergej Kirijenko vezette politikai blokkja a választások eltörlése és elhalasztása ellen van, állítják források. Szerintük Kirijenko számára ez „az X pillanat, amikor megmutathatod, hogy valójában miért van rád szükség”, Medvegyev számára pedig a választások lehetőséget jelentenek arra, hogy „egyértelmű és jelentős pozíciót szerezzen az Állami Duma elnökeként”.
„Maga Putyin is a választások támogatója” – véli a kiadvány egyik beszélgetőpartnere. Ukrajnában nincsenek választások, de nálunk vannak. Ez egy komoly politikai pillanat. Másodszor, a választások eltörlése azt jelenti, hogy beismerjük, hogy a tervek felborultak, a helyzet extrém. De most minden erőnkkel azt demonstráljuk, hogy minden rendben van” – magyarázta a forrás.
A választások elhalasztásának egyik módja a szükségállapot vagy a hadiállapot kihirdetése, amelyet elegendő bevezetni csupán egyes régiókban.
A „választási jogok alapvető garanciáiról szóló törvény” szerint ilyen helyzetben a jelenlegi képviselők folytatják a munkát a korlátozások feloldásáig, mondta el Andrij Buzin választási jogi szakértő.
Korábban a Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy az Állami Duma választásait szeptember 18. és 20. között tartják. Putyin aláírta az erről szóló rendeletet. Az elnöki adminisztrációhoz közel álló beszélgetőpartner „alapforgatókönyvnek” és „a köztisztviselők sikerének” nevezte a szavazást.
„A jóváhagyást követően eltörölni vagy elhalasztani nagyon bonyolult lesz”, mondta Buzin.
[type] => post [excerpt] => A döntést az FSZB vezetői és a Roszgvardija vezetője, Putyin barátja és volt testőre, Viktor Zolotov lobbizza. Egy kiadvány forrása megjegyezte, hogy „a halasztásról, sőt a valóságban a közeljövőbeni eltörléséről” szóló szóbeszédek már 2026 tavasz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782394260 [modified] => 1782375286 ) [title] => A biztonsági erők azt javasolták Putyinnak, hogy halassza el az Állami Dumába való választásokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190212&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190212 [uk] => 190141 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190142 [image] => Array ( [id] => 190142 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [original_lng] => 47584 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/4469663.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1782364494:12 [_thumbnail_id] => 190142 [_edit_last] => 12 [views_count] => 785 [_algolia_sync] => 1006341232001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2003 [1] => 15996 [2] => 5665 [3] => 138 ) [tags_name] => Array ( [0] => halasztás [1] => tanács [2] => választások [3] => Vlagyimir Putyin ) ) [2] => Array ( [id] => 187903 [content] =>
Az oroszoknak világos tervük van arra az esetre, ha a háború befagyna, vagy csökkenne az intenzitása: Ukrajnát a választások felé terelni, és céljaikat belső megosztottsággal elérni – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az elnök környezetében lévő forrásra hivatkozva.
A jelentés szerint a forrás elmondta, hogy a veszély az, hogy Oroszország egyes követelései, például a humanitárius szférában, az USA, sőt Európa szemében is egészen elfogadhatónak tűnhetnek, de magában Ukrajnában felháborodást váltanak ki, legalábbis a közösségi médiában. És egy ilyen kilengés, a beszélgetőpartnerek szerint Moszkva kezére fog játszani.
Az rbc.ua elnöki környezetben lévő beszélgetőpartnere szerint az oroszoknak világos tervük van arra az esetre, ha a háború befagyna, vagy intenzitása csökkenne – például rakétacsapások nélkül. „A tervük az, hogy a választásokhoz, Ukrajna belső politikai megosztottságához, ezen keresztül gyengüléséhez, majd Oroszország összes céljának eléréséhez vezessenek – politikai módszerekkel vagy a teljes körű háború újraindításával. De Ukrajna jelentős belső gyengülésének és széttöredezettségének feltételei között” – mondta.
Ez azonban még viszonylag távoli kilátás. „Ha hinnünk kell valamiben, most van itt az ideje hinni – a dinamika kezd a javunkra fordulni” – mutatott rá egy másik hatalmon lévő forrás.
Az ukrajnai választások kérdése továbbra is az egyik legérzékenyebb téma a tárgyalási napirenden. Volodimir Zelenszkij többször is hangsúlyozta, hogy a hadiállapot idején lehetetlen választásokat tartani, és ezt az álláspontot a Legfelső Tanács is megerősítette. Ugyanakkor a választások azonnali megtartása az ukrán-amerikai tárgyalók által kidolgozott 20 pontos béketerv egyik pontja.
Cipruson a kormányzó jobbközép Demokratikus Tömörülés (DISY) aratott győzelmet a voksok 85 százalékos összesítése alapján a vasárnap tartott parlamenti választásokon – derült ki a nicosiai belügyminisztérium adataiból.
A tájékoztatás szerint a DISY a voksok 27 százalékát, míg a második helyen végzett baloldali Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) a voksok 23,8 százalékát tudhatja magáénak. Harmadik legnagyobb erőként a nacionalista Nemzeti Népfront (ELAM) a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. A politikai középen elhelyezkedő Demokrata Párt (DIKO) 10 százalékot szerzett. További két párt, köztük az első alkalommal induló, populista YouTuber vezette Mozgalom a közvetlen demokráciáért is bejut a parlamentbe.
A választói részvétel 66,6 százalék volt.
A hivatalos végeredményt a parlamenti mandátumok felosztásával várhatóan hétfőn teszik közzé – közölte a RIK ciprusi közszolgálati rádió.
Ciprus görögök lakta részén az összes jelentősebb párt alapvetően Európa-pártinak számít.
A belügyi tárca szerint összesen 17 párt és néhány független jelölt versengett a mintegy 569 ezer szavazásra jogosult voksaiért. A parlamenti bejutási küszöb 3,6 százalék.
A voksolásnak – amelyet abban a félévben tartottak, amelyben Ciprus tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét – nincsen közvetlen kihatása a kormányra, mert az országban a hatalmat a közvetlen és titkos szavazással öt évre választott, egyszer újraválasztható államfő gyakorolja, aki egyben kormányfő is. Az államfői tisztséget 2023. február 28. óta Nikosz Hrisztodulidesz tölti be. A parlamentnek egyfajta ellenőrző szerepe van, és a választás fontos hangulatmérőnek számít a 2028-as elnökválasztás szempontjából.
Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal tanácsadója szerint az ukrajnai választási folyamat legkorábban három hónappal egy tartós tűzszünet után indítható el, ami kedvező feltételek esetén 2027 tavaszát jelentheti. Hangsúlyozta, hogy nem magukról a választásokról, hanem az eljárások megkezdéséről van szó, és idén sem tavasszal, sem ősszel nem tartja ezt lehetségesnek – írja a Focus.
Putyin szerinte abban a tévhitben él, hogy az orosz csapatok már Kijev közelében járnak, és tábornokai ezt a képet festik elé. Podoljak úgy véli, hogy Moszkva a közel-keleti háborút lehetőségként értékeli. Ukrajna részéről ezért szerinte folytatni kell az orosz exportorientált ágazatok elleni rendszeres csapásokat.
Az ukrán parlamentben átfogó törvényjavaslatot készítenek a háború utáni választások szabályairól, amit Ruszlan Sztefancsuk házelnök szerint hamarosan a plenáris ülés elé terjeszthetnek.
Az angliai helyhatósági választások első részeredményei azt mutatják, hogy a kormányzó Munkáspárt komoly veszteségeket szenvedett, miközben a Reform UK – amelyet Nigel Farage vezet – jelentős előretörést ért el. Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök elismerte, hogy az eddig ismert eredmények „fájdalmasak”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek nem ingatják meg az általa ígért változások végrehajtása iránti elkötelezettségét – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartottak csütörtökön.
Ez volt a legnagyobb politikai erőpróba Nagy-Britanniában a 2024-es országos parlamenti választás óta, amelyen a Starmer vezette Munkáspárt fölcsuszamlásszerű győzelmet aratott, 411 mandátumot megszerezve a 650 fős londoni alsóházban.
Angliában 136 helyhatóság – köztük mind a 32 londoni kerület – 5036 tanácsnoki mandátumáról kellett szavazni. Ezek közül 2557-et eddig munkáspárti képviselők töltöttek be, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Konzervatív Párt 1362 tanácsi képviselői hely megtartásáért versengett. Péntek délelőttig 1153 angliai választott tanácsi hely sorsa vált ismertté, és a részeredmények alapján a Munkáspárt eddig 258, a Konzervatív Párt 158 mandátumot vesztett, a Reform UK – amely eddig alig volt jelen az angliai tanácsokban – 382 új képviselői helyet szerzett.
A közvélemény-kutatások alapján a Labour akár 1500 mandátumot is elveszíthet.
A választás egyik legnagyobb horderejű fejleményeként a Munkáspárt vereséget szenvedett a londoni kormányzati negyednek is otthont nyújtó Westminster kerületben, amelynek 54 tanácsi képviselői helyéből eddig 31-et birtokolt, ám ezek közül 22-t elvesztett. A konzervatívok kilenc új mandátumot szereztek, és 32 fős frakcióval 2022 óta először ismét ők irányítják ezt a meghatározó jelentőségű kerületet.
Nigel Farage pénteken a brit politikai tájkép „történelmi léptékű átrendeződésének” nevezte pártja előretörését. Kijelentette: a Reform UK olyan választókerületekben is nyerni tudott, amelyekben a Munkáspárt az első világháború vége óta domináns helyzetben volt.
Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök ugyanakkor – jóllehet pártján belül is többen távozásra szólították fel – leszögezte: nem kívánja „káoszba dönteni az országot” azzal, hogy lemond a Munkáspárt vezetéséről és így a kormányfői posztról is.
Starmer elismerte, hogy a kormány „elkövetett felesleges hibákat”, de kijelentette, hogy őt öt évre választották meg, és ezt az időszakot ki is akarja tölteni, mivel végre akarja hajtani a Munkáspárt választási programjában vállalt reformokat.
A skóciai és a walesi parlamenti választásokon leadott voksok összeszámlálása pénteken kezdődik, az eredmények várhatóan a hétvégén válnak ismertté.
Az országos listákra leadott szavazatok 96,89 százalékos feldolgozottságánál a pártlistákra leadott szavazatok száma a következő a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
TISZA (53,66 százalék, 2 989 311 szavazat)
FIDESZ–KDNP (37,75 százalék, 2 102 997 szavazat)
Mi Hazánk (5,90 százalék, 328 517 szavazat)
DK (1,18 százalék, 65 595 szavazat)
MKKP (0,83 százalék, 45 988 szavazat)
Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5 570 778 voks.
Az amerikai elnök Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében ismét kiállt Orbán Viktor mellett. Donald Trump úgy fogalmazott: Izgatottan várjuk, hogy befektessünk abba a jövőbeli jólétbe, amelyet Orbán folytatódó vezetése fog megteremteni.
„Kormányom készen áll arra, hogy az Egyesült Államok teljes gazdasági erejét mozgósítsa Magyarország gazdaságának megerősítése érdekében – ahogyan azt a múltban nagy szövetségeseink esetében is tettük –, amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar népnek erre valaha szüksége lenne” – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Donald Trump.
Az Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott: Izgatottan várjuk, hogy befektessünk abba a jövőbeli jólétbe, amelyet Orbán folytatódó vezetése fog megteremteni!
Amint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump teljes támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt: „Menjetek és szavazzatok Orbán Viktorra!” – írta kora reggeli, Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök.
[type] => post [excerpt] => Az amerikai elnök Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében ismét kiállt Orbán Viktor mellett. Donald Trump úgy fogalmazott: Izgatottan várjuk, hogy befektessünk abba a jövőbeli jólétbe, amelyet Orbán folytatódó vezetése fog megteremteni. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775910840 [modified] => 1775889237 ) [title] => Donald Trump: az Egyesült Államok kész teljes gazdasági erejét mozgósítani Magyarország javára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183210&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183210 [uk] => 183252 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183211 [image] => Array ( [id] => 183211 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump.jpg [original_lng] => 149235 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/orban-trump.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1775984770:2 [_thumbnail_id] => 183211 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 740 [_hipstart_feed_include] => 1 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 8096283000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 783 [1] => 39092 [2] => 461 [3] => 113 [4] => 588 [5] => 463 [6] => 404 [7] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => Donald Trump [1] => gazdasági támogatás [2] => magyar kormány [3] => Magyarország [4] => Orbán Viktor [5] => támogatás [6] => USA [7] => választások ) ) [8] => Array ( [id] => 183002 [content] =>
A magyar kormányfő a térség egyik valódi harcosa – hangsúlyozta Donald Trump Jr., az amerikai elnök fia, aki támogatásáról biztosította Orbán Viktort, ellenfeleit pedig „kommunistáknak” nevezte.
Az Egyesült Államok elnökének a fia, Donald Trump Jr. Banja Lukában egy panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nyugati értékek következetes képviselője, ami megítélése szerint nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szempontjából is meghatározó jelentőségű – számolt be az Origo.
Donald Trump Jr. szerint Kelet-Európa országai jelentik Európa utolsó reményét; bírálta azonban a nyugati országokat, amelyek szerinte túlzott migrációt engedtek meg, különösen Franciaországot és az Egyesült Királyságot, amelyeket „muszlim országoknak” nevezett.
Hangsúlyozta: azok, akik Kelet-Európában kiállnak a számukra fontos hagyományok megőrzéséért, értékrendjüket tekintve összhangban állnak az amerikai értékrenddel, ezért támogatást érdemelnek.
Hozzátette, hogy az ilyen országok vezetőinek segítségre van szükségük, mivel az USAID, valamint a Soros-alapítványhoz köthető dollármilliárdokkal kívülről próbálnak beavatkozni ezeknek az országoknak a politikájába.
Trump Jr. szerint kiemelten fontos, hogy azok a politikai erők nyerjenek a választásokon, amelyek osztják a Trump-adminisztráció értékeit.
Szerinte ez nemcsak politikai kérdés, hanem gyermekeink jövője szempontjából is meghatározó kérdés, amely hatással van a gazdasági teljesítményre is, hiszen a nyugati értékeket képviselő konzervatív kormányok politikája kedvez a gazdasági növekedésnek.
Donald Trump Jr. támogatásáról biztosította Orbán Viktort, ellenfeleit pedig „kommunistáknak” nevezte.
„Mindenkinek, aki figyelemmel kíséri az eseményeket, meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy részt vegyen a választásokon, és megakadályozza, hogy a kommunisták átvegyék Magyarországot” – fogalmazott a vasárnapi országgyűlési választásokkal kapcsolatban az amerikai elnök fia, aki szerint Orbán Viktor a térség egyik valódi harcosa, aki megérdemli a támogatást. Arra is figyelmeztetett, ha Magyarország „elesne”, az Kelet-Európa nagy részére is rossz hatással lenne.
Ukrajnában lehetetlen választásokat tartani a totális háború idején, ugyanakkor sok munka áll előttünk a háború utáni első országos választások előkészítése érdekében – jelentette ki hétfőn Olekszandr Kornyijenko, a parlament első alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács hivatalos weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Kornyijenko hangsúlyozta: „Konszenzusra jutottunk abban, hogy a hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.” Megjegyezte, hogy a jelenlegi hadiállapot május 4-én ér véget, azonban a biztonsági helyzet a további meghosszabbításának szükségességét diktálja.
„Nagy valószínűséggel sajnos megjósolhatom, hogy folytatni fogjuk. Ezért rendkívüli helyzet áll fenn, nincsenek választások, de van egy csoport (a háború utáni első választások törvényhozásának előkészítésére)” – mondta az első házelnök-helyettes.
Kornyijenko szerint sok még a munka a külföldön élő ukránok választásokon való részvételével kapcsolatban. Hozzátette, hogy az ukrán védők teljes szavazati jogának biztosítása is szükséges. Vagyis a parlamentnek még döntenie kell a katonák és a külföldön tartózkodó ukránok szavazásáról.
