Az Európai Unió példátlan nehézségekkel néz szembe az Oroszország elleni új gazdasági szankciók elfogadásakor, mivel több tagállam is mentességet követel, vagy egyenesen blokkolja a Brüsszelben kidolgozott intézkedéseket saját nagyvállalatai érdekeinek védelmében. Diplomaták figyelmeztetése szerint ez a folyamat akár az Ukrajnát támogató, immár négy éve tartó stratégia egészét is veszélybe sodorhatja – közölte a Financial Times.
A tervezett, immár 21. szankciós csomag ellen egyszerre több tagállam, köztük Görögország, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Portugália is kifogást emelt. Mivel az Európai Unió kizárólag egyhangú döntéssel fogadhat el büntetőintézkedéseket, a vétófenyegetések miatt a tagállami nagykövetek négynapos tárgyalássorozata is eredménytelenül zárult.
A javaslat az orosz exportot és a pénzügyi rendszert célzó korlátozások mellett egy olyan mechanizmust is tartalmaz, amely mesterségesen alacsonyan tartaná az orosz kőolaj exportárát, ám a nemzeti vétók miatt most ez az intézkedés is veszélybe került.
A legélesebb vitát Görögország határozott fellépése váltotta ki. Athén ugyanis kész a teljes csomagot megvétózni, ha nem kap felmentést az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) harmadik országokba történő szállítása alól. A követelés hátterében Jeórjiosz Prokopíu görög hajómágnás áll, akinek Dynagas nevű vállalata a Kpler adatai alapján a háború kitörése óta több mint 30 millió tonna cseppfolyósított földgázt szállított el az északi-sarkvidéki Jamal-projektből. Ez a Financial Times becslése szerint meghaladja a 24 milliárd dolláros értéket. Flottájának egyik hajója, a Fjodor Litke egymaga több mint 4 milliárd dollár értékű szállítmányt juttatott célba.
A többi tagállam szintén a saját nemzeti iparágait igyekszik védeni. Portugália és Németország a hazai feldolgozóipar megóvása érdekében töröltetné az orosz haltermékekre tervezett importtilalmat, míg Franciaország és Olaszország enyhítené az ukrajnai háborúban harcoló orosz katonákra vonatkozó beutazási tilalmat. Ausztria ismét előterjesztette korábbi követelését, amely szerint kétmilliárd euró értékű zárolt orosz vagyont szabadítana fel, hogy ebből kompenzálják a Raiffeisen Bankra Moszkvában kiszabott bírságot.
Elemzők szerint az uniós szankciós politika mély válságba jutott.
Egy névtelenséget kérő diplomata úgy fogalmazott, hogy ha minden tagállam egyéni mentességeket és kiskapukat harcol ki, az intézkedéscsomagok üres dobozzá válnak. A brüsszeli Bruegel gazdasági elemzőintézet szakértője rámutatott, hogy az Európai Unió elérte a szankciós lehetőségeinek határát. Véleménye szerint a tagállami vezetők mostanra úgy érzik, hogy saját gazdaságuk legfontosabb érdekei, az úgynevezett koronaékszerek forognak kockán, ezért ezeket a területeket igyekeznek teljesen kivonni a korlátozások alól.
Komoly belső feszültséget okoz az az egyenlőtlenség is, hogy míg egyes vállalatok, például a dán Carlsberg sörgyártó vagy a finn Fortum energetikai konszern már a konfliktus kezdeti szakaszában milliárdos veszteségeket könyveltek el az orosz piac elhagyása miatt, addig más uniós cégek a mai napig rendkívül jövedelmező üzleteket bonyolítanak Oroszországgal. Egy diplomata úgy jellemezte a helyzetet, hogy a célpontok egyértelműek, ott kellene lépni, ahol a legnagyobb pénzek mozognak, ám éppen a leginkább érintett szereplők zárkóznak el a korlátozásoktól. A Dynagas például azzal érvel, hogy a konfliktus előtt megkötött, egészen 2065-ig szóló szerződéses kötelezettségei vannak, a teljes tilalom pedig arra kényszerítené, hogy értékesítse a Jamal-projekthez tervezett, speciális jégtörő LNG-flottáját a jövő januárban életbe lépő orosz gázimport-tilalom miatt.
A diplomaták szerint az ellenállás alapvetően azon múlik, hogy egy adott ország mennyire érzi közvetlen fenyegetésnek Oroszországot. Míg négy éve a skandináv és a balti államok számára a szankciós intézkedések gazdasági ára megérte a kockázatot a közvetlen biztonsági fenyegetés miatt, addig több nyugat- és dél-európai tagállam ma már nem tartja ezt a terhet megfizethetőnek.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió példátlan nehézségekkel néz szembe az Oroszország elleni új gazdasági szankciók elfogadásakor, mivel több tagállam is mentességet követel, vagy egyenesen blokkolja a Brüsszelben kidolgozott intézkedéseket saját nagyvállalatai érdek... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784538300 [modified] => 1784491453 ) [title] => Több európai ország is fellázadt az Oroszország elleni új szankciós csomag ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192629&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 192629 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 192630 [image] => Array ( [id] => 192630 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452.jpg [original_lng] => 597909 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/gettyimages-1342270445-duma-parlament-oroszorszag-moszkva-politika-kormany-geopolitika-824452.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1784480664:12 [_thumbnail_id] => 192630 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 134 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 1016915185002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 16538 [2] => 124 [3] => 192 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => gazdasági szankciók [2] => Oroszország [3] => szankciók ) ) [1] => Array ( [id] => 192554 [content] =>
Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa ismét a németországi határellenőrzések eltörlésére szólított fel a migránsok számának csökkenése és az új menedékjogi szabályok bevezetése miatt. Az európai biztos nyilatkozatát a Welt idézi, írta a Jevropejszka Pravda.
Brunner azzal indokolta felhívását, hogy az EU külső határai jobban védetté váltak, és az illegális határátlépések száma jelentősen csökkent.
Az év első felében az EU Frontex ügynöksége körülbelül harmadával kevesebb illegális határátlépést regisztrált Európa külső határain.
Emellett június 12-én hatályba lépett az európai menekültügyi rendszer reformja (GEAS).
„Itt az ideje, hogy fokozatosan megszüntessük az Európán belüli határellenőrzést” – mondta Brunner Brüsszelben.
Egyben üdvözölte azt, hogy egyes tagállamok már jó irányba haladnak. Például a trieri autópályán már eltörölték a határellenőrzést Németország és Luxemburg közötti határon. Brunner hangsúlyozta az Ausztria és Szlovénia közötti határellenőrzés megszüntetésének szükségességét is.
Németországban 2024 szeptembere óta van érvényben határellenőrzés a szövetségi államok határain. Ezt Nancy Feser volt belügyminiszter vezette be. Tavaly májusban utódja, Alexander Dobrindt tovább szigorította a határellenőrzéseket, és azóta többször is meghosszabbította azokat.
Az Európai Unió első alkalommal vezetett be szankciókat Oroszország ellen Kijev bombázása miatt, július 2-án Oroszország 31 embert ölt meg az ukrán fővárosban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az EU Tanácsának honlapján található vonatkozó határozatra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU új szankciókat fogadott el az orosz katonai-ipari komplexum ellen. Július 17-én az Európai Unió hat pontban állapodott meg a Kijev elleni orosz légicsapásokkal kapcsolatos korlátozásokról. „A Kijev elleni, 2026. július 1-jéről 5-ére virradó éjszakai halálos orosz csapások, valamint a szándékosan a polgári infrastruktúra ellen irányuló brutális katonai hadjárat miatt a tanács úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be egy személlyel és öt vállalattal szemben” – áll a közleményben.
Ezek a szervezetek az orosz katonai-ipari komplexum részét képezik, elsősorban drónok gyártásával foglalkoznak. Mind az öt felsorolt vállalat az ABS Electro vállalatcsoport tagja. A listán szereplő egyetlen személy Irina Hariszova, az ABS Electro vállalatcsoport igazgatótanácsának elnöke és a csoport több vállalatának igazgatója. A vonatkozó jogszabályokat az Európai Unió hivatalos lapjában tették közzé.
A cég elektronikus és rádióelektronikai alkatrészeket fejleszt és gyárt, amelyek a drónok használatával folytatott hadviseléshez szükségesek. Ezek a vállalatok hozzájárulnak olyan rendszerek fejlesztéséhez, amelyek növelik az orosz Shahed és Gerany drónok képességeit. Emellett növelik azok ellenállását az elektronikus hadviseléssel szemben. Több vállalat gyárt automatizált vezérlőrendszereket az energiaszektor számára, ami jelentős profitot hoz Oroszországnak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió első alkalommal vezetett be szankciókat Oroszország ellen Kijev bombázása miatt, július 2-án Oroszország 31 embert ölt meg az ukrán fővárosban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784321160 [modified] => 1784309461 ) [title] => Az EU először hozott szankciókat Oroszország ellen a Kijev elleni masszív légitámadások miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192440&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 192440 [uk] => 192457 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 192441 [image] => Array ( [id] => 192441 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [original_lng] => 49025 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1784305478:2 [_thumbnail_id] => 192441 [_edit_last] => 12 [views_count] => 607 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1011849659002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 525050 [2] => 124 [3] => 192 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => kijevi támadás [2] => Oroszország [3] => szankciók ) ) [3] => Array ( [id] => 192254 [content] =>
Váratlannak Mihajlo Fedorov védelmi miniszter lemondása, de az Ukrajna és az EU közötti fegyverfinanszírozási és dróngyártási megállapodásoknak érvényben kell maradniuk – jelentette ki csütörtökön Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Amikor Kubiliust arról kérdezték, hogy hallott-e arról, hogy Fedorov lemondhat, azt válaszolta: „Igen, és ez nagy meglepetésként ért.” Mint elmondta, a Varsóból Chełmbe tartó útján üzenetet kapott, miszerint Julija Szviridenko miniszterelnök lemond. „Valóban, néha szükségesek a kormányzati változások. És itt Kijevben, a tárgyalópartnereinktől hallottuk, hogy az új miniszterelnök alkalmas erre a pozícióra” – jegyezte meg.
Kubilius ugyanakkor hozzátette, hogy leginkább az érdekli, hogy ki lesz felelős Ukrajna védelméért, és mi lesz a védelmi miniszter sorsa. „Nagyon szorosan együttműködtünk továbbra is Mihajlo Fedorovval – előtte is, és különösen azután is, hogy a Védelmi Minisztérium élére került. Ebben az időszakban valóban sokat elértünk. Beleértve a szinte napi mélységi csapásokat Moszkvában, Szentpéterváron, Omszkban, a Krímben stb.” – mondta.
Fedorov lemondásával összefüggésben Kubilius azt is megjegyezte, hogy az EU-ban ez felveti majd a kérdést, hogy miért váltanak le egy ilyen személyt. „Nagyon fontos számunkra, hogy folytassuk, amit elkezdtünk – elsősorban Ukrajna finanszírozását illetően. 60 milliárd hatalmas összeg. Mihajlo Fedorovval és Szerhij Bojevvel jól együttműködtünk. A jóváhagyott első fegyverlista az első ütemterv (európai finanszírozás felhasználása – EP) a drónok gyártásával kapcsolatban. Minden megállapodás és eljárás hatékonyan működik mind az ukrán, mind az uniós oldalon, és az első alapok már megérkeztek Ukrajnába” – mondta.
Az Európai Bizottság ezen a héten bejelentette egy újabb részlet Ukrajnának történő átutalását is, amely „rakétákra, vadászgépekre és néhány más, Ukrajna számára nagyon fontos felszerelésre fordítható”. „Jövőbeli tervek vannak a Freyja antiballisztikus rendszerrel és a saját ballisztikai rendszerünk ukrajnai gyártásával kapcsolatban is. Nagyon fontos, hogy ezeket a programokat megőrizzük” – összegezte Andrius Kubilius.
Németországban beidézték a berlini orosz nagykövetet a Németországot, valamint más európai uniós országokat és Ukrajnát célzó kibertámadások miatt. Ezzel egy időben az EU és az Egyesült Királyság új szankciókat vezetett be az orosz kiberműveletekhez köthető személyek és szervezetek ellen, számolt be a Bild.
A német külügyminisztérium elfogadhatatlannak nyilvánította Oroszország kibertámadásait.
A Németország, az EU-s partnerei és Ukrajna elleni kibertámadások elfogadhatatlanok. Határozottan reagálunk, többek között további szankciók bevezetésével – közölte a német külügyminisztérium.
Ahogy a kiadvány megjegyezte, az orosz nagykövetet ugyanazon a napon hívták be a francia külügyminisztériumba. Ezzel egy időben az Európai Unió szankciókat vezetett be kilenc személy és négy szervezet ellen, akiket nagyszabású rosszindulatú kibertevékenységben való részvétellel gyanúsítanak.
Az EU adatai szerint az orosz FSZB 16.-ik központja kulcsszerepet játszott ezekben a műveletekben, amely az európai fél szerint több hackercsoport, köztük a Turla, más néven Snake vagy Uroburos tevékenységét koordinálta. A csoportot évek óta tartó kiberkémkedéssel és szabotázskampányokkal vádolják kormányzati intézmények és kritikus infrastruktúra ellen Európában.
A támadások legalább kilenc országot érintettek – Németországot, Franciaországot, Lengyelországot, Ciprust, Hollandiát, Ausztriát, Szlovákiát, Romániát és Finnországot.
Ezenkívül az Egyesült Királyság is bejelentette saját szankciócsomagját 24, az orosz kiberműveletekhez köthető személlyel és szervezettel szemben.
Az Európai Unió szerdán újabb egy évvel 2028. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszát, most azonban szigorúbbak lesznek a státusz megadásának szabályai – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Tanács nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az EU-tagállamok megállapodtak abban, hogy a jövőben kizárólag azoknak az ukrán állampolgároknak biztosítanak ideiglenes védelmet, akik teljesítik a hadkötelezettségüket az ukrán állam előtt. A határozat egyértelműen meghatározza a korlátozás szabályait: csak azokra az új kérelmezőkre vonatkozik, akik első alkalommal kérelmezik a státuszt; a korlátozás nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik már hivatalosan ideiglenes védelmet élveznek az Európai Unióban.
Ahogy Jim O’Callaghan az ír igazságügyi, belügyi és migrációs miniszter, kifejtette, „az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja” az ukrán népet. Ugyanakkor az európai partnerek elkötelezettek annak biztosításában, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, ezért a megújított program figyelembe veszi Kijev jogos védelmi szükségleteit.
Ahhoz, hogy ideiglenes védelmet kapjanak az EU-ban, az új kérelmezőknek dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy teljesítik a hadkötelezettségüket. Ez többféleképpen is megtehető: az ukrán határőrség által kiléptető bélyegzővel ellátott útlevél felmutatásával. Ez igazolja, hogy az állampolgár legálisan hagyta el Ukrajnát; papír vagy elektronikus dokumentumot kell benyújtania, amely hivatalosan igazolja a katonai szolgálat alóli mentességet, vagy igazolja a teljesítés tényét.
Az ideiglenes védelem nyújtására szolgáló különleges mechanizmust először a teljes körű orosz invázió kezdetén, 2022 márciusában aktiválták. Az eltelt idő alatt 4,38 millió ember részesült a segély- és menedékprogramban az Európai Unió országaiban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió szerdán újabb egy évvel 2028. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszát, most azonban szigorúbbak lesznek a státusz megadásának szabályai. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784121660 [modified] => 1784116825 ) [title] => Az EU meghosszabbította a menekült ukránok ideiglenes védelmi státuszát, kivéve az újonnan érkező hadköteleseket [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192143&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 192143 [uk] => 192151 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 192144 [image] => Array ( [id] => 192144 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [original_lng] => 60272 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1784107358:8 [_thumbnail_id] => 192144 [_edit_last] => 12 [views_count] => 380 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1007139434002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53550 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 1015522 [2] => 50929 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => ideiglenes védelem [2] => ukrán menekültek ) ) [6] => Array ( [id] => 192140 [content] =>
Az Európai Unió Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) szerdán vizsgálja az unióban háború elől menedéket kereső ukránok ideiglenes védelméről szóló irányelv újabb egy évvel, 2028. március 4-ig történő meghosszabbításának kérdését – számolt be az Ukrajinszka Pravda a kérdést ismerő EU-diplomatára és -tisztviselőre hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán állampolgárok EU-ban való ideiglenes védelmének meghosszabbítása szerepel a Coreper július 15-i napirendjén. „Már megkezdődött az ukránok ideiglenes védelmének 2028. március 4-ig történő meghosszabbítása kérdésének mérlegelése. A cél az elvi megállapodás elérése” – mondta a hírportál egyik forrása.
Miután elvi megállapodás születik – ha egyik államnak sincs komoly kifogása –, az ideiglenes védelmi irányelv módosításainak előkészítésével kapcsolatos technikai munka befejezése után az irányelv vita nélküli elfogadásra kerül vissza a Coreper elé.
Ahogy a kiadvány is beszámolt róla, az Európai Bizottság június 26-án közzétette javaslatát, amely további egy évvel meghosszabbítaná az EU-ban háború elől menekülő ukránok ideiglenes védelméről szóló irányelv hatályát.
Az EU azt javasolja, hogy 2028. március 4-ig hosszabbítsák meg az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét, kivéve azokat, akik a mozgósítás elől menekülnek. Az Európai Unió tervei szerint már ebben a hónapban döntést hoz az ukrán menekültek státuszáról, és ha ez nem sikerül, akkor szeptemberben.
Ukrajna és az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a tárgyalásokat a 6. klaszterről, a Külkapcsolatokról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyminiszter ismertette, hogy a tárgyalások melyik irányáért felelős a tárcája. „A hatodik klaszteren belüli két fejezet egyike – a 31. fejezet – az ukrán Külügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a reformok végrehajtása tekintetében. És büszkén mondhatom, hogy az elmúlt években elértük Ukrajna külpolitikájának 99%-os koherenciáját az EU politikájával” – mondta Szibiha.
A 31. fejezet a külpolitikát, a biztonság- és védelempolitikát érinti. Ukrajna ezen a területen hangolta össze álláspontját az Európai Unió nyilatkozataival és döntéseivel.
Ma tartották Brüsszelben a harmadik Ukrajna–EU kormányközi konferencia, amelynek keretében hivatalosan is megnyitották a 6. klasztert, a Külkapcsolatokat – az utolsót az Ukrajna EU-tagság felé vezető útján tárgyalt hat blokk közül.
A tárgyalási csoport egyszerre több területet is lefed: külpolitika, biztonság és védelem, kereskedelmi, humanitárius segítségnyújtás és fejlesztési együttműködés.
Oroszország fogva tartással, erőszakos eltünésekkel, kínzással és illegális perekkel próbálja megfélemlíteni a megszállt területeken a lakosságot. Július 13-án, hétfőn az EU külügyminiszterei újabb szankciókat mérlegeltek Oroszország ellen az ukrán civilek és hadifoglyok illegális fogva tartása miatt. A nyomtalanul eltűnt ukrán polgárok kérdése az első napirendi pont az EU külügyminisztereinek ülésén, közölte a Lengyel Rádió.
A találkozón részt vett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, valamint Olekszandra Matvijcsuk és Makszim Butkevics ukrán emberi jogi aktivisták.
A megbeszélés az IPHR – Nemzetközi Partnerség az Emberi Jogokért – nemzetközi emberi jogi szervezet dokumentumán alapul, amely az Oroszország által fogva tartott ukrán civileknek szól.
A szervezet megjegyezte, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország illegálisan tart fogva ukrán civileket a megszállt területeken. Sokukat közülük hosszú ideig elkülönítve tartják, ügyvédhez való hozzáférés és családjukkal való kapcsolattartás nélkül.
Az IPHR értékelése szerint Oroszország fogva tartásokat, erőszakos eltünéseket, kínzást és törvénytelen bírósági eljárásokat alkalmaz a megszállt területek lakosságának megfélemlítésére. Moszkva az őrizetbe vett civileket politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használja.
Az emberi jogi aktivisták hangsúlyozzák, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a teljes mértéke továbbra sem ismert. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala megerősítette, hogy Oroszország legalább 1800 civilt tart fogva.
Ukrán civil szervezetek adatai szerint az őrizetbe vett civilek száma 10 és 20 ezer között lehet. Az ukrán bűnüldöző szervek több mint 15 ezer civilt azonosítottak, akiket 2022 februárja után vettek őrizetbe.
Az Európai Bizottság által javasolt változtatások új szabályokat tartalmaznak a jövőbeli kérelmezőkre vonatkozóan: az ukránok, akik úgy hagyták el Ukrajna területét, hogy megsértették a mobilizációs korlátozásokat, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az uniós országokban.
Az észt kormány jóváhagyta az Európai Unió Tanácsának határozattervezetét, amely 2028. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát, de azok az ukrán állampolgárok, akik az ukrán törvények szerint a mobilizációs korlátozások miatt nem hagyhatják el Ukrajna területét, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az uniós országokban, jelentette be Ihor Taro, az ország belügyminisztere, tájékoztatott az ERR.
A miniszter elmondása szerint Észtország továbbra is támogatja Ukrajnát és állampolgárait, és az összes uniós állam egységes megközelítését szorgalmazza az ideiglenes védelem megadásában. Ugyanakkor az Európai Bizottság által javasolt változtatások új szabályokat írnak elő a jövőbeli kérelmezők számára: azok az ukránok, akik a mobilizációs korlátozások megsértésével távoztak, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unióban.
Megjegyezték, hogy az újítás nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik már ideiglenes védelmi státusszal rendelkeznek. Számukra az továbbra is érvényben marad, és a jelenlegi feltételek mellett meghosszabbítják.
