Kína „új militarizmussal” vádolja Japánt az Ukrajnának nyújtott segélyek miatt

Kína ismét komoly aggodalmát fejezte ki Japán azon döntése miatt, hogy katonákat küld egy NATO-misszióba Ukrajna megsegítésére. Peking a lépést egy „új típusú militarizmus” megnyilvánulásának minősítette, amely ellentmond az ország pacifista státuszának, jelentette be Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, és nyilatkozatának teljes szövege megjelent a kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán.

Az éles reakció oka a japán Önvédelmi Erők négy katonájának Németországba való kiküldetése volt, ahol a NATO Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási és Kiképzési Programjának (NSATU) központjában fognak dolgozni. A kínai diplomata szerint Tokió aktívan együttműködik a nem regionális blokkokkal, és egy valódi katonai műveletekhez szükséges harcrendszert hoz létre, ami sérti a japán alkotmányt és a „tisztán védelmi politika” alapelveit.

Peking érvként a japán katonai kiadások rekordszintű növekedését hozza fel. A kínai külügyminisztérium szerint Japán új védelmi költségvetése meghaladta a 9 billió jent, elérve a GDP 2%-át (a tervek szerint 3,5%-ra növelik), és az ország hadiiparának megrendelései az elmúlt öt évben megháromszorozódtak. Emellett Kína azzal vádolja Tokiót, hogy felgyorsította a közepes és nagy hatótávolságú támadó rakéták telepítését, és engedélyezi a halálos fegyverek exportját.

Az országok közötti újabb feszültség tavaly ősszel kezdődött. 2025 novemberében a japán kormányfő, Sanae Takaichi nyíltan kijelentette, hogy Tajvan elleni egy esetleges kínai támadás közvetlen veszélyt jelent Japán létére. A miniszterelnök akkor vetette fel először, hogy a sziget elleni katonai agresszió esetén Tokió erőszakot vethet be a regionális biztonság védelme érdekében.

A kínai diplomácia azzal vádolta a japán vezetést, hogy megpróbálja feléleszteni a gyarmati múltját, és követelte, hogy tagadja meg a kijelentést, de Tokió nem volt hajlandó felülvizsgálni szavait. A Kínai Népköztársaság Tajvan körüli rendszeres katonai manőverei közepette Japán fokozatosan eltávolodik az abszolút pacifizmus politikájától, kiépíti védelmi képességeit és erősíti az integrációt a nyugati biztonsági struktúrákkal.