A magyar után jön a lengyel EU-elnökség

A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.

A 2025 januárjában induló, hat hónapos lengyel EU-elnökség fő prioritása az energiaügy, a védelempolitika és a gazdasági biztonság lesz – jelentette ki Agnieszka Bartol lengyel nagykövete, írja az Euronews. A Trump-adminisztráció visszatérésével, az új Európai Bizottság felállásával és az Ukrajnában zajló háborúval szembenéző Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.

Bartol egy „nagyon ambiciózus” programot vázolt fel a brüsszeli European Policy Centre (EPC) által szervezett rendezvényen – a brüsszeli lap szerint. A lengyel elnökség célja stabilitást hozni egy olyan időszakban, amelyet jelentős változások és kihívások jellemeznek. „Mit akarnak az emberek? Mit keresnek? Biztonságot, és ez lesz az elnökség legfontosabb mozgatórugója” – hangsúlyozta a nagykövet.

A varsói elnökség hét biztonsági dimenzióval foglalkozik majd, beleértve a külső és belső biztonságot, a versenyképességet, az élelmiszerek minőségét, a kritikus gyógyszerekhez való hozzáférést, valamint az energiaárak elérhetőségét.

Az energia terén a lengyel elnökség az ellátásbiztonságra, az energiafüggetlenségre és a költségek csökkentésére összpontosít mind a vállalkozások, mind a polgárok számára.

A belső és külső biztonság terén az EU Tanácsa várhatóan előrelépéseket tesz Európa határainak védelmében, a kiberbiztonság területén, a külföldi beavatkozások és dezinformációk elleni küzdelemben, valamint az uniós védelmi ipar megerősítésében.

Mario Draghi jelentése szerint az EU-nak további 500 milliárd eurót kellene mozgósítania a következő évtizedben a védelem érdekében, hogy lépést tartson olyan versenytársakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.

Bár az európai védelmi kiadások 2023-ban rekordösszeget, 279 milliárd eurót értek el, a befektetési hiányok és az új projektek, például az európai légvédelmi pajzs fejlesztése további forrásokat igényelnek. Bartol szerint a védelmi finanszírozással kapcsolatos gondolkodás az EU-ban alapvetően megváltozott: „Ma már új finanszírozási eszközökről beszélünk, ami korábban tabu volt”.

A nagykövet szerint azonban az EU költségvetése nem lehet az egyetlen eszköz a védelmi kapacitások növelésére. Az erre szánt források jelenleg körülbelül 10 milliárd eurót tesznek ki a 2021–27-es költségvetési időszakban, és az új hosszú távú keretköltségvetés (MFF) csak 2028-ban lép életbe. „Putyin nem fog várni az MFF-re, és a világ sem fog várni az MFF-re” – figyelmeztetett Bartol.

A lengyel elnökség célja, hogy a védelemmel kapcsolatos új finanszírozási lehetőségeket tárjon fel, ideértve a hamarosan bemutatandó Fehér Könyvet, amely iránymutatást adhat az EU számára. Bartol szerint az EU-nak gyorsan és hatékonyan kell cselekednie, hogy megerősítse biztonságát és megfeleljen a jelenlegi globális kihívásoknak.

(mandiner.hu)