Politikai ügy lett a szlovák nyelvtörvény-módosításból, aminek a magyar kisebbség ihatja meg a levét

A politikusok biztató szavai ellenére egyelőre nem nyugodhatnak meg a szlovák nyelvtörvény szigorításától tartó felvidéki magyarok. Könnyen lehet, hogy az ügy hamarosan nehéz döntés elé állítja Robert Ficót: vagy a magyarbarát szerepet kell feladnia, vagy széthullik a kormánya.

A kisebbségi nyelvhasználat témája azután került ismét a címlapokra, hogy kiszivárgott a szlovák kulturális minisztérium javaslata a nyelvtörvény módosításáról. Magyarország és Szlovákia vezetői azóta vállvetve hangsúlyozzák, hogy a cél csupán a szlovák nyelv megerősítése, a kisebbségi nyelvhasználatot nem akarják korlátozni. Csütörtökön a két ország külügyminisztere egymás mellett állva jelentette ki, hogy nem cél a szigorítás.

„A szlovák kormány tisztségviselői és a szlovák politika legfelsőbb szintű vezetői is egyértelműen elmondták nekünk, hogy semmilyen módon nem céljuk a kisebbségi nyelvhasználati jogok korlátozása Szlovákiában” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Juraj Blanár szlovák külügyminiszter pedig egyenesen odáig ment, hogy más országok tanulhatnának Szlovákiától a kisebbségi jogok érvényesítését illetően.

Az egykor Ján Slota által vezetett nacionalista párt kezében van a nyelvtörvény jövője
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, Tárnok Balázs szerint azonban már a mostani törvény is csorbítja a kisebbségek jogait, az egyik nyelvet megerősíteni pedig nem lehet anélkül, hogy az a másik rovására menne. A módosítást ráadásul az a Szlovák Nemzeti Párt fogja benyújtani, ami az utóbbi időben gyengén szerepel a felmérésekben, ezért politikai tőkére van szüksége, és ami a legkisebb koalíciós partnerként zsarolni tudja a másik két pártot.

„Az SNS egy olyan hagyományokkal rendelkező párt, amely mindig is zászlajára tűzte a szlovák államnyelv erősítését, és ezzel hagyományosan együtt járt a kisebbségi nyelvek korltozása. Tehát az az ígéret, hogy jelenleg olyan törekvések vannak a szlovák kormánykoalíció vezető pártjaitól, a SMER-től és a HLAS-tól, hogy ne irányuljon arra jogalkotói szándék, hogy korlátozzák a kisebbségi nyelvhasználatot, az pusztán egy politikai állásfoglalásnak tekinthető” – magyarázta a szakértő.

A jelenlegi tervek szerint a nyelvtörvény megszegéséért szigorúbb büntetés jár a jövőben, minden kétnyelvű feliraton elsőként a szlovák nyelvű változatnak kell majd szerepelnie, a postán és tömegközlekedési eszközökön pedig szlovákul kell majd beszélni. A szöveg azonban még nagyban módosulhat, mire a parlament elé kerül, és minden bizonnyal a botrányt botrányra halmozó Martina Simkovicova kultuszminiszteren túl a nagyobb koalíciós pártoknak is lesz némi ráhatásuk a jogszabályra. A felvidéki magyarok közül sokan bíznak is benne, hogy végül felvizezik a tervezetet.

Két tűz közé kerülhet a szlovák kormányfő
Például azért, mert a két ország vezetése között jó a kapcsolat: Orbán Viktor aktívan kampányolt Robert Fico mellett a választás előtt, és azóta is szoros szövetségesének tekinti. Helyi pletykák szerint a magyar miniszterelnök még azzal is segített a korábban magyarellenességgel vádolt szlovák politikusnak, hogy a kampány idején illegális bevándorlókat irányított a szlovák-magyar határra, ami kapóra jött a bevándorlás megfékezésével kampányoló Ficónak.

Az eredmény az lett, hogy még a felvidéki magyarok közül is sokan szavaztak Ficóra, akit megválasztottak miniszterelnöknek, magyar nemzetiségi párt viszont nem jutott be a parlamentbe. Hiába azonban a szoros szövetség, ha az SNS ragaszkodik a nyelvtörvény szigorításához, akkor lehet, hogy Robert Ficónak a magyarbarátság és a kormánykoalíció fenntartása között kell majd választania. Ha ugyanis Fico pártja nem szavazza meg a kulturális minisztérium tervezetét, az minden bizonnyal megrengeti a törékeny hármas pártszövetséget.

Egy válság ráadásul most nagyon rosszul jönne a kormánynak, januárban ugyanis megszorításokat vezet be a kabinet, például megemelik az áfát. Sokak szerint a nyelvtörvény-módosítás témájának felmelegítése csak a gazdasági nehézségekről és az adóemelésekről akarja elterelni az emberek figyelmét.

„Mindig előhúznak egy lapot, hogy az emberek arra figyeljenek, ne a valódi, igazi dolgokra, amik valójában történnek ebben az országban. Tehát egy elterelés” – értékelt egy helyi félrfi az egyik Komárom melletti faluban, Izsán. A nyelvhasználat ügye itt kardinális kérdés, és már a mostani nyelvtörvény is okozott egy furcsa helyzetet. Az izsai múzeum alapítására kihelyezett emléktábla négynyelvű, de van egy mondat, ami csak magyarul szerepel rajta. A hatóságok ezt kifogásolták, az önkormányzat ezért végül úgy döntött, hogy az „Isten, áldd meg a magyart” feliratot kihelyezi a tábla alá szlovákul is.

A nagyjából hetven százalékban magyarajkú Izsán azonban nemcsak arra lehet jó példát találni, hogy hogyan bonyolítja a nyelvtörvény a magyarok életét, hanem arra is, hogy miért érzi magát kényelmetlenül a szlovákság egy része a magyar többségű területeken. A falu főterén áll egy néhány éve állított székelykapu, az alábbi felirattal: „elment tatár, török, s Trianon sem örök”.

Forrás