Megjelent egy módosító javaslat az állami támogatások elosztásáról Szlovákiában a belügyminisztérium részéről, amely a pártok támogatásához kötné az összeget. A tervezettel kapcsolatban a felvidéki magyarság pártja, a Magyar Szövetség elnöke is megszólalt.
Megváltoztatná a pártoknak járó állami támogatások elosztási rendszerét a belügyminisztérium friss javaslata Szlovákiában. Ennek értelmében csak azok a pártok részesülhetnének a finanszírozásból, amelyek támogatottsága eléri az öt százalékot. Ennél a mértéknél az eddigi határ három százalék volt – írja az Index.
A lap cikkében azt is hozzáteszi, hogy harminc százalékkal csökkenne a pártok támogatása abban az esetben, ha három százaléknál nagyobb lenne az államháztartási hiány. Robert Fico szlovák miniszterelnök ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy a parlamenti bejutási küszöb is módosulna, mégpedig az eddigi ötről hét százalékra. Utóbbi a kisebb támogatottságú pártokat érintené hátrányosan, köztük a felvidéki magyarság képviseletét ellátó Magyar Szövetséget, amely az eddigi választások alkalmával javarészt öt százalék alatti eredményt ért el.
Gubík László, a párt elnöke egy, a témában tartott sajtótájékoztatón rossznak nevezte a fentebb írt törvénymódosítási javaslatokat. Mint fogalmazott:
„Ha elfogadnánk a belügyminisztérium javaslatait, azok korlátoznák a demokratikus versenyt, ellehetetlenítenék a kisebb, de regionálisan erősebb pártokat, valamint bebetonoznák az egyre erőteljesebben meglévő társadalmi polarizációt. A rossz kínálatra megfelelő és kulturált választ adunk.”
A pártelnök egyúttal kifejtette, szeretné, hogy törvényi szinten definiálják a nemzetiségi párt fogalmát, továbbá az alapszabályukból világosan értelmezhetővé váljon, hogy az adott nemzetiség érdekképviseletét szeretnék ellátni. Mindezeken túl a választási listájukon a jelölteknek legalább 80 százalékban a nemzetiséghez tartozó tagoknak kell szerepelniük.
A Magyar Szövetség a regionális küszöb bevezetését is szorgalmazza. Ennek lényege a következő: ha egy párt az adott megyében öt százaléknál jobb eredményt ér el, de országos szinten rosszabbul szerepel, képviselői helyekhez juthatna. Az elnök szerint ugyanis a regionalizmus térnyerése szükségszerű lenne a szlovák társadalomban.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a csehországi modellt hozta fel pozitív példaként a pártok finanszírozásának elosztásával összefüggésben, amelynek lényege, hogy a támogatási rendszer az országos parlamenti választásokon kívül figyelembe veszi a régiós és az európai parlamenti választások eredményét is.
Gubík László úgy véli, javaslataik vitaképesek, és szerinte ezekből kellene kiindulni a tárgyalásokon. Ugyanakkor elmondta, hogy az országos politizálásról sem mondanak le, mivel az „A ligában” szeretnének szerepelni.
[type] => post
[excerpt] => Megjelent egy módosító javaslat az állami támogatások elosztásáról Szlovákiában a belügyminisztérium részéről, amely a pártok támogatásához kötné az összeget. A tervezettel kapcsolatban a felvidéki magyarság pártja, a Magyar Szövetség elnöke is me...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753281300
[modified] => 1753269307
)
[title] => Veszélybe kerülnének Szlovákiában a kisebb pártok egy új javaslat miatt, megszólalt a Magyar Szövetség is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157417&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157417
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157418
[image] => Array
(
[id] => 157418
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico.png
[original_lng] => 1826371
[original_w] => 1615
[original_h] => 787
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico-300x146.png
[width] => 300
[height] => 146
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico-768x374.png
[width] => 768
[height] => 374
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico-1024x499.png
[width] => 1024
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico-1536x749.png
[width] => 1536
[height] => 749
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico.png
[width] => 1615
[height] => 787
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gubik-laszlo-fico.png
[width] => 1615
[height] => 787
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753258508:5
[_thumbnail_id] => 157418
[_edit_last] => 5
[views_count] => 388
[_algolia_sync] => 326876964000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1010744
[1] => 1121060
[2] => 1066
[3] => 253
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Gubík László
[1] => Magyar Szövetség
[2] => Szlovákia
[3] => választási törvény
)
)
[1] => Array
(
[id] => 157075
[content] =>
Szlovákia pénteken felhagy az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának blokkolásával – jelentette ki csütörtökön este Robert Fico szlovák miniszterelnök a Facebookon közzétett videóüzenetében.
Szlovákia mindeddig blokkolta az EU egységes jóváhagyást igénylő 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozná elő. Szlovákia szerint ez hiányt és áremelkedést okozna, illetve kártérítési igénnyel léphet fel az orosz gázszállító.
Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia a lehető legtöbbet elérte, hogy garanciákat biztosítson magának az Európai Bizottság tervéből eredő károk ellen.
Az Európai Unió országainak nagykövetei nem tudtak megállapodni az Oroszországi Föderáció elleni 18. szankciócsomag elfogadásáról.
Erről a Szuszpilne számolt be, az EU egyik vezető diplomatájára hivatkozva.
Az újságírók szerint a felek már közel kerültek a kompromisszumhoz, de végleges döntés egyelőre nem született.
A fő akadály Szlovákia álláspontja maradt. Előző nap tárgyalások zajlottak az Európai Bizottság és Szlovákia képviselői között, ám – ahogy a diplomata megjegyezte – „még egy kis időre van szükség”.
Megjegyzendő, hogy Pozsony nem magával a szankciócsomaggal szemben lép fel, hanem a RePower EU energetikai terv ellen, amely teljes mértékben meg kívánja szüntetni az orosz energiahordozóktól való függőséget 2027 végéig.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz-ukrán háborút csak diplomáciai úton és Oroszországgal együttműködve lehet lezárni. Ezért megbocsáthatnak neki „mindenért, ami történt”. Blanar ezt az STVR tv-csatorna adásában mondta, számolt be az Aktuality és a Dennik.
Elmondása szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak nincs katonai rendezése, ezért vissza kell térni a nemzetközi jog betartásához, és párbeszédet kell keresni az Oroszországi Föderációval.
Ehhez még azt is kilátásba helyezte, hogy a Nyugatnak és Oroszországnak esetleg „meg kellene bocsátaniuk egymásnak mindenért, ami történt”.
„Nem akarunk háborút Oroszország és a NATO között, mert az a harmadik világháborút jelentené. Azt szeretnénk, ha a konfliktus békésen rendeződne. „[…] A mi megközelítésünk a következő: diplomáciai megoldásokkal és a nemzetközi jog betartásával kell megelőzni a konfliktusokat”, mondta Blanar.
Для цього він навіть припустив, що Заходу та росії, можливо, доведеться «пробачити одне одному все те, що сталося».
Ugyanakkor kiállt országa felfegyverzése mellett, kifejtve, hogy ellenzi a háborút, de „nem nézhetjük végig, ahogyan üres raktárakkal megyünk elrettenteni az ellenséget”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Blanard nyilatkozatára reagálva hangsúlyozta, hogy Oroszország bűncselekményeinek kiváltó oka a büntetlenség érzése.
„Naiv dolog arra várni, hogy egy bűnöző megáll, ha azt érzi, hogy megbocsátják a bűntetteit. Oroszországtól az arcunk másik felére is kaphatunk egy pofont. És azoknak, akik nem veszítettek senkit ebben a háborúban, nincs joguk ilyen kijelentéseket tenni” – írta az ukrán külügyminisztérium vezetője.
Juraj Blanár külügyminiszter az STVR vasárnapi vitaműsorában közölte: az ukrán–orosz háborúnak nincs katonai megoldása – szúrta ki a felvidéki Ma7 portál.
Szerinte a konfliktust csak békésen lehet megoldani.
Vitapartnere, az ellenzéki Progresszív Szlovákia alelnökének felvetésére, miszerint önmagában a tárgyalások megkezdése Oroszországgal nem vetett véget a háborúnak, úgy reagált: „a mi megközelítésünk az, hogy a konfliktusokat diplomáciai megoldásokkal és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell megelőzni.”
A tárcavezető arra is figyelmeztetett, hogy jelenleg a nemzetközi jog eróziójának vagyunk tanúi, nemcsak Ukrajna esetében, hanem az Izrael és Irak közötti konfliktusban is.
„Térjünk vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, és keressük a kommunikációt az Oroszországi Föderációval is” – jelentette ki.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy országa az Oroszország elleni újabb uniós szankciócsomagról szóló szavazás elhalasztását fogja kérni, egészen addig, amíg a gázszállítás kérdését meg nem tárgyalják.
A szlovák kormányfő arra utasította Jurij Blanar külügyminisztert, hogy kezdeményezze a szavazás elnapolását a június 18-i, szerdai ülésig, amikor az orosz gázszállítások témáját napirendre tűzik – írja a Denník N.
Fico hangsúlyozta, hogy Pozsony biztosítékokat szeretne kapni arról, hogy elegendő gázkészlet áll majd rendelkezésre, és hogy nem következik be gyors áremelkedés a szlovák háztartások számára. „Szlovákiának nincs oka arra, hogy Ukrajna miatt szenvedjen” – fogalmazott a miniszterelnök, ezzel is jelezve, hogy országa elsősorban saját energetikai biztonságát helyezi előtérbe a szankciós politika kialakításakor.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a ČTK-nak adott kommentárjában a szlovák parlament oroszellenes szankciók elleni határozatára reagálva kijelentette, hogy nem lát okot azok feloldására.
Lipavsky elmondta, hogy a cseh diplomáciának nem lenne szabad értékelnie „partnerei belső politikai döntéseit”.
„Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy Csehország nem lát okot a szankciók feloldására”, hangsúlyozta.
A cseh külügyminiszter hozzátette, hogy Oroszország késlekedése a tűzszüneti tárgyalásokon véleménye szerint további nyomásgyakorlás szükségességét jelzi Moszkvára, különösen szigorúbb szankciók révén.
„Ez a döntés az uniós polgárok, köztük a cseh és szlovák állampolgárok biztonságát szolgálja” –összegezte a cseh külügyminiszter.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
A szlovák parlament határozatban megtiltotta csütörtökön a kormánynak, hogy ezután bármilyen büntetőintézkedést, korlátozást támogasson nemzetközi szervezetben Oroszországgal szemben.
A határozat szerint a kormánytagoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiapiac stabilizálásához, az energiaár-kilengések megszüntetéséhez, valamint az ország gazdasági stratégiai érdekeinek védelméhez.
„A Nemzeti Tanács megállapítja, hogy az Oroszország elleni szankciós politika és a kereskedelmi korlátozások hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez, megzavarják az ellátási láncok működését, gyengítik a szlovák vállalatok versenyképességét és gazdasági hasznát” – írták a határozatban. Az Oroszország elleni szankciók és a kereskedelmi korlátozások egyértelműen negatívan hatnak a szlovák iparra, a gazdaságra és a lakosságra – tették hozzá.
A parlamenti határozatot a hárompárti kormánykoalíció képviselőinek 51 igen szavazatával fogadta el a törvényhozás a voksoláson részt vevő 76 képviselő közül. Az ellenzéki liberális, progresszív pártok képviselői nem voltak jelen.
Robert Fico miniszterelnök egy közösségi médiás bejegyzésében beszámolt arról, hogy a határozat elfogadásáról tájékoztatta António Costát, az Európai Tanács elnökét, és arról a kezdeményezéséről is tájékoztatta, hogy népszavazást akar kiíratni az Oroszország elleni szankciók elutasításáról.
Ezenkívül közölte az Európai Tanács elnökével: Szlovákia ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós országok egyáltalán ne vásároljanak olyan energiahordozót, amely Oroszországból származik. Szerinte a bizottság ezzel egy vakmerő kalandba kezd, hiszen semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy ez a lépés hogyan befolyásolja majd a kontinens versenyképességét.
A szlovákiai kormánypárti Smer-SD párt pozsonyi szervezete „Führernek” nevezte Friedrich Merz német kancellárt, miután kijelentette, hogy felfüggeszthetik Szlovákia uniós támogatásait.
A szervezet május 27-én, kedden tett közzé egy erre vonatkozó bejegyzést a Facebookon, amelyben szintén Dag Danish, a Štandard médiakommentátorának bejegyzésére hivatkozott.
Danish a bejegyzésében azon tűnődött, hogy Szlovákia uniós forrásoktól való megfosztása jogellenes, és „Führernek” nevezte Merzt.
Danish továbbá azt írta, hogy a német kancellár „nem is Führer, hanem a globalisták szolgálatában álló báb”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök is reagált Merz kijelentésére, azt „elfogadhatatlannak”, valamint „az európai együttműködést nem segítő lépésnek” nevezve.
Fico kijelentette, hogy Szlovákia „nem egy alárendelt ország, amelyet más politikusoknak kellene nevelniük”.
„Szlovákia nem egy kisdiák, akinek leckét kell adni” – idézte Ficót a TA3.
Május 26-án Friedrich Merz kijelentette, hogy Németország fontolóra veszi Szlovákia uniós finanszírozásának felfüggesztését, ha az ország továbbra is eltér a blokk közös irányvonalától. A pénzügyminiszter szerint az Európai Unió azon tagállamai, amelyek megsértik a jogállamiságot, „megfoszthatóak az európai forrásoktól”.
A szlovák kormánypártok jelenlegi támogatottsága nem tenné lehetővé számukra a koalíció létrehozását. Ezt bizonyítják az Ipsos a Denník N számára készített felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A Progresszív Szlovákia ellenzéki mozgalom megnyerte volna a választásokat, ha azokat május közepén tartják, a szavazatok 21,9%-ának megszerzésével. Robert Fico miniszterelnök Smer pártja a második helyen végezne a leadott szavazatok 19,6%-ával, míg a Köztársaság a harmadik helyen a válaszadók 9,3%-ának támogatásával.
A Holosz koalíciós párt támogatottsága tíz százalék alá esett, és most a szlovákok 8,4%-a szavazna rá, ami történelmileg a legalacsonyabb értéknek számít. A Holosz 2020-ban alakult meg a Smerből való kiválás eredményeként. A 2023-as választásokon a szavazatok közel 15%-át szerezte meg. A Holoszt megalapító Peter Pellegrinit 2024-ben választották meg elnöknek, utódja, Matusz Šutaj Eštok belügyminiszter alatt pedig a párt nézettsége tovább csökken.
Jelenleg mindössze a megkérdezettek 3%-a hajlandó szavazni a koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártra.
Vagyis a három kormánypárt együtt nem lenne képes a kormányzáshoz szükséges többséget kialakítani.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (7,5%), a Szlovák Mozgalom (7,3%), valamint a Szabadság és Szolidaritás Pártja (6,6%) is bejutna a parlamentbe. A Szövetség (4,8%) és a Demokraták (4,7%) pártok viszont nem jutnának be a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2023-as szlovákiai parlamenti választásokon a Smer párt 22,94%-kal nyert, őket a Progresszív Szlovákia párt követte 17,96%-kal. A következő volt a Holosz (14,7%), az OLANO, KÚ és Za lidi koalíciója (8,89%), a KDH (6,82%), az SaS (6,32%) és az SNS (5,62%).