Eddig a KMKSZ frakciója volt a legnagyobb politikai erő – nyolc képviselővel – a korábbi Ungvári Járási Tanácsban. A közigazgatási reform során viszont létrehoztak egy 256 ezer lakosú megajárást, így az új 42 tagú járási tanácsba a bejutási küszöb átlépése is komoly feladat elé állította a magyar pártokat. Az október 25-i önkormányzati választásokon a KMKSZ a vártnál is jobb eredményt ért el, a harmadik politikai erővé vált a leadott, érvényes szavazatok 13%-ának megszerzésével. A történelmi sikerről Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét kérdeztük, aki eddig frakcióvezetőként irányította a magyar frakció munkáját a járási tanácsban.
– Mennyiben változtak meg a KMKSZ számára a feltételek a hatalmasra duzzasztott, új Ungvári járásban?
– Jelentősen, ugyanis eddig a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 74 ezer lakosa volt az Ungvári járásnak, amelynek 33,5%-a magyar nemzetiségű volt. Viszont a közigazgatási reform során járásunkhoz csatolták a Nagybereznai és a Perecsenyi járást, valamint a 120 ezer lakosú Ungvárt és a kilencezres Csapot, amelyek megyének alárendelt városok voltak eddig. Így jött létre a mostani 256 ezer lakosú megajárás, amelyben már csak 13% a magyarság részaránya. Az új, 42 tagú Ungvári Járási Tanácsba 10 párt indult az idei választásokon, amelyből nyolcan jutottak be, ők kaptak az ötszázalékos bejutási küszöbnél több szavazatot. Zelenszkij elnök pártjának lesz nyolc képviselője, a Ridne Zakarpattya 7, a KMKSZ 6, a Batykivscsina 6, a Jevropejszka Szolidarniszty 5, a Za Majbutnye 4, az OPZZS 3, Andrij Baloga Csapata pedig 3 képviselővel lesz jelen a tanácsban.
A KMKSZ az érvényes szavazatok 13,5%-át szerezte meg (11 196 szavazat), ami picit több mint a magyarok részaránya, ráadásul ne feledkezzünk meg arról, hogy a leadott szavazatok 12%-a érvénytelen lett.
– Az UMDSZ is állított listát, ők nem jutottak be?
– Az UMDSZ végzett az induló tíz párt közül az utolsó helyen, az érvényes szavazatok 2,3%-át szerezték meg, ami összesen 1 943 szavazat. Ha ezt a közel kétezer szavazatot is a KMKSZ listájára adták volna le, akkor számításaink szerint nyolc képviselőnk volna. De ne legyünk telhetetlenek, a hat képviselőnk a 42 tagú testületben 14,28%, tehát a papírformánál is jobb eredményt sikerült elérnünk. Ez azt jelenti, hogy ukrán szavazók is támogatták a KMKSZ-t, amit az is bizonyít, hogy milyen sokan szavaztak a listánkra a főként ukránok lakta körzetekben.
– Név szerint kik azok a képviselők, akik a KMKSZ listájáról bekerültek az Ungvári Járási Tanácsba?
– Bátori József, Kántor József, Bak Éva, Roják Mária, Mackó István és Braun László.
– Elképzelhető, hogy megint a KMKSZ adja majd a tanács alelnökét? Illetve ki lesz a frakció vezetője? Ugyanis elnök asszonyt a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjévé választották, amihez ezúton is gratulálunk.
– Már folynak a tárgyalások, hisz hamarosan meg kell alakuljon az új járási tanács. Szeretnénk elérni, hogy Mackó István továbbra is a tanács alelnöke maradhasson. Van rá esélyünk, de azt gondolom, hogy ha végül ez a tervünk sikerül majd, az már egy fontos eredmény lesz. A frakcióvezetőnk pedig Bátori József lesz, aki a korábbi öt évben a megyei tanácsban képviselte a KMKSZ-t.
– Említette, hogy a döntő részben ukránok által lakott körzetekben is sok szavazatot kapott a KMKSZ…
– Így van. Ungváron, a városban három körzet volt, ahol összesen 3 406 szavazatot kaptunk. A negyedik körzetben, amely a két hegyvidéki járást, a Nagybereznait és a Perecsenyit foglalja magába 485 szavazatunk volt, a legnagyobb magyar körzetben, amely a Nagydobronyi, Csapi és Szürtei kistérségeket foglalja magába, 5 671 szavazatot kaptunk, de itt az átlagnál is magasabb, 14% volt az elrontott szavazatok aránya. A hatos számú körzetben, amely Homokot, Onokócot, Börvingest és Szerednyét jelenti, 1 634 szavazatot kaptunk, ebből 1 028-at a Homoki kistérségben, ahol a KMKSZ nyerte meg a járási tanácsi választást – ez nagy dolog, hisz ott már kisebbségbe szorult a magyarság. Szép sikereket értünk el a kistérségi választások során is.
Szeretnénk ezúton is köszönetet mondani a választóknak, akik a KMKSZ listájára adták szavazatukat. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megszolgáljuk a bizalmukat. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani azoknak a képviselőjelölteknek, akik a KMKSZ jelöltjeként elindultak a választásokon, valamint a különböző szintű választási bizottságokban szerepet vállalt tagjainknak, aktivistáinknak, megfigyelőinknek és körzeteseinknek, mindazoknak, akik aktívan részt vettek ebben a munkában. Ez csapatmunka volt, hisz hivatalosan is több mint kétszáz ember dolgozott azért, hogy ezeket az eredményeket elérhessük.
A hetedik összehívású Ungvári Járási Tanács utolsó ülésszakára az elmúlt héten került sor, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 8 fős frakciója 2015-től Balogh Lívia vezetésével eredményesen működött. Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, aki az elmúlt 15 esztendőben a KMKSZ-frakció oszlopos tagja, az ülést követően kérdeztük.
Mackó István az ungvári járási Őrdarmán született, ott telt a gyermekkora, ifjúsága, s azóta is az Ungvár közeli településen él családjával. Ungváron a magyar iskolában szerzett középiskolai végzettséget. Munkatevékenysége széles körű, hiszen dolgozott a gazdaság különböző szféráiban, az iparban, a mezőgazdaságban, s a közigazgatásban is könyvelőként. Három alkalommal választották meg az Ungvári Járási Tanács képviselőjévé, s a KMKSZ-frakciónak köszönhetően – egy kis megszakítással – közel másfél évtizede tevékenykedik az adott járási tanács alelnökeként.
– Idézzük fel a kezdeteket.
– 2006-ban lettem először járási képviselő, és alelnöknek is megválasztottak. Akkor a KMKSZ-frakcióban 7-en voltunk képviselők, a következő kadencia alatt pedig 6-an. Legutóbb a 2015-ös önkormányzati választásokon történelmi sikert ért el a KMKSZ, s az Ungvári járásban megnyertük a helyhatósági választásokat. Ez 8 képviselőt jelentett. A legnagyobb frakció vezetője Balogh Lívia lett, engem pedig ismét megbíztak az alelnöki tisztséggel.
– Mivel foglalkoztak?
– Röviden úgy tudnám összefoglalni a másfél évtized alatt elvégzetteket, hogy képviselő-társainkkal együttműködve rengeteg tervet valósítottunk meg. Mindig kiemelt figyelmet fordítottunk az oktatásra, a kultúrára, a szociális ügyekre, s természetesen az egészségvédelemre. Külön ki szeretném emelni, hogy kulturális szövetségként nagyon odafigyeltünk a kultúrházak felújítására, a műkedvelő együttesek számára különböző fellépőruhákat vásároltunk, támogattuk a járás kulturális szféráját, mert tulajdonképpen kultúra nélkül nincs is élet, fakón telnének a napjaink. Ráadásul a zene ez egyik hobbim, s családomban is a művészi vonulat van túlsúlyban, a párom zeneművész, a fiunk is gitárművész.
Természetesen a közutak állapota sem kerülte el a figyelmünket. Sokat tettünk az úthálózat kiépítéséért, felújításáért. Jó minőségű közutak is kellenek, amelyek elvezetnek a már felújított közintézményekbe, az iskolákba, az óvodákba, a kórházakba, a kultúrházba stb. Ez is nagyon fontos.
– Hogyan sikerült szinte mindenre pénzforrást találni?
– A mi frakciónk folyamatosan azzal foglalkozott, hogy kompromisszumos határozat-javaslatokat terjesszünk be. Az üléseket megelőzően megvitattuk a kérdéseket, egyhangúlag szavaztunk, az ülésszakok tulajdonképpen már úgy zajlottak, mint egy ünnepi esemény. Igyekeztünk úgy támogatni a helyi önkormányzatokat, hogy az Ungvári járás valamennyi falva részarányosan kapjon pénzt, és ne maradjon ki egy település sem. Az Ung-vidéken a magyarság a lakosság mintegy egyharmadát teszi ki, így a helyi magyarság szempontjából egyik célunk az volt, hogy amikor a költségvetési pénzek felosztása vagy újrafelosztása történt, akkor legalább ilyen arányban részesüljenek ezekből az anyagi javakból, vagyis a magyarlakta önkormányzatok kapják az egyharmadot. Ezt mindig sikeresen végigvittük, s a KMKSZ éves közgyűlésein is mindig odafigyeltünk arra, hogy hogyan sikerült ezt teljesíteni. Sőt, igyekeztünk pótlólagosan még nagyobb összegeket irányítani az adott községi tanácsoknak.
Ezenkívül számos tanintézményt, orvosi rendelőt a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült felújítani. Két kézen nehéz megszámolni ezeket. Ezen a téren a frakciónknak az volt a feladata, hogy tudjon kérni és el tudjon számolni, hogy jó helyre fordítsa a támogatást, és remélem, hogy ezt mindenki így látja.
– Ön most is indul a választásokon a KMKSZ színeiben.
– Nagyon nehéz választások előtt állunk. A járásoktól most bizonyos feladatköröket elvonnak, ami azt jelenti, hogy a kistérségi önkormányzatok kapnak több lehetőséget, több feladatuk lesz, ami több pénzzel is jár. A járási tanács hatáskörét kissé leszűkítették, de ez még nincs pontosan meghatározva, ennek kidolgozása folyamatban van, gondolom, a választások után fog kiderülni konkrétan.
Fontos, hogy minden szinten képviselve legyünk, mert csak így lehet a megyei képviselőkkel együttműködve a járásnak segíteni a kistérségeket. Ha kimarad egy láncszem, akkor nehezebb. Eddig ez sikeresen működött, szorosan együttműködtünk Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével és az Ungvári járásért felelős Bátori József megyei képviselővel. Megvolt az összhang, igazi csapatmunka volt.
Mint ismeretes, a mostani helyhatósági választások alkalmából a KMKSZ azzal a szlogennel fordul a választópolgárokhoz, hogy „Nekünk Kárpátalja az első!”. Ha ezt a kampányszöveget leszűkítjük, úgy is mondhatnám, hogy nekünk nemcsak Kárpátalja az első, de a megye minden családja, valamennyi lakosa fontos számunkra! Amit én úgy értelmezek, hogy ha minden családban megvan a harmónia, a családtagok számára adott a munkalehetőség, a különböző nemzetiségek képviselői egyenlő jogokat élveznek az ukrán anyanyelvű állampolgárokkal, akkor ez már siker. Ha megfelelően sikerül képviselni a magyarságot a megyei, járási, illetve kistérségi tanácsokban, a jövőben is hasonlóképpen fogunk működni.
– Mit kérne az Ung-vidékiektől?
– Tudom, hogy kevesen vagyunk, s sokan külföldön tartózkodnak, de csakis arra tudom kérni a magyarságot, hogy vegyék a fáradtságot, és október 25-én menjenek el szavazni. Azt is megértem, hogy a koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet, de mindenek ellenére az egészségügyi szabályok betartásával járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit.
Szeptember 11-én került sor a VII. összehívású Ungvári Járási Tanács 41. soros ülésére. A képviselők a kelet-ukrajnai harcokban elhunytak tiszteletére szánt, immáron hagyományos egyperces néma főhajtást követően azonnal hozzákezdtek a munkához, mivel a napirenden több mint húsz kérdés szerepelt.
A napirendi pontok a következő fő kérdések köré csoportosultak: földkérdések, oktatási rész, a körzet orvosi szférájának támogatása, a már meghozott döntések módosításával kapcsolatos rész és számos más kérdések.
A földekkel és az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos napirendi pontokat a képviselők egyhangúlag támogatták. Ami a módosításokat illeti, a járási tanács a költségvetésről és az Ungvári járás árvízvédelméről szóló rendeleteken változtattak a képviselők.
Az oktatási blokk némi vitát szült, mivel a képviselőknek a központi és az önkormányzati végrehajtó szervek bizonyos döntései miatt valóban meg volt kötve a kezük. Mindennek ellenére közös nevezőre jutottak, és sikerült döntést hozniuk a szürtei, sislóci, oroszkomoróci és eszenyi bázisiskolák megalapításáról.
Az ülés végén Balogh Lívia, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője elmondta, hogy mivel Ukrajnában a decentralizáció és az oktatási reform egyidejűleg zajlik, ezért ezek a kérdések bizonyos értelemben összefonódnak a bázisiskolák megalapításával. „Az oktatási reform 2023-ig tart. Ezért, egyrészt, mi mindig hangsúlyoztuk, hogy ebben a kérdésben nem kell sietni, mindent átgondoltan és helyesen kell elvégeznünk. Másrészt azonban van több tényező is, ami miatt néhány döntést már most meg kell hoznunk.
Meggyőződésünk, hogy az oktatás kérdése rendkívül fontos, ezért mindig ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a magyar tannyelvű iskolák folytassák munkájukat, s hogy a gyermekeknek legyen lehetőségük anyanyelvükön tanulni. Elengedhetetlen számunkra, hogy ezek az iskolák ne veszítsék el státuszukat, ezért is kezdeményeztünk egy háromoldalú egyezményt az Ungvári Járási Tanács, továbbá a sislóci és gálocsi iskola között, melynek értelmében a gálocsi iskola továbbra is funkcionál majd a sislóci iskola fiókjaként. Ez egy konkrét példa arra, hogy ennek köszönhetően megőriztük az iskola teljes működését. A továbbiakban is megvédjük a járás összes, magyar tannyelvű iskolájának jogait.
Frakciónk – és személy szerint én is – őszintén hálás a más politikai erőkhöz tartozó képviselőtársainknak a megértésükért és az Ungvári járás közösségéért folyó építő munkájukért.”
Augusztus 9-én néhány ungvári járási település lakosai lezárták a Kijev–Csap autóutat. A tüntetésre az Ungtölgyes és Beregrákos közötti útszakaszon került sor. A bacsói, andrásházi, ungsasfalvi és ungtölgyesi lakosok egy, a települések közelében létesítendő szeméttelep ellen tiltakoztak.
„A telep valahol itt lesz, nem messze az autóúttól. Azt állítják, hogy szemétfeldolgozó üzemet építenek majd. De én láttam a dokumentumokat. Ez egy egyszerű szeméttelep lesz, maximum létesítenek egy szortírozó vonalat. Az emberektől elveszik földjeiket és kecsegtető szövegekkel próbálják beetetni őket. Az eredmény pedig az lesz, hogy sem üzemet nem építenek, sem föld nem marad. A falusiaknak már nincs hol legeltetni jószágaikat. De arra találtak egy jelentős méretű földrészt, hogy mogyoróültetvényt telepítsenek rá. Egyszóval már minden földet szétloptak. Ami megmaradt, át akarják adni a szeméttelepnek. Kategorikusan ellenezzük ezt” – mondta el az egyik tüntető.
Az akció alatt közel 100 ember körülbelül két órán át blokkolta a forgalmat. A résztvevők plakátokkal a kezükben, vashordókat döngetve sétáltak fel s alá a gyalogátkelőn. Mindannyian csak egyet akarnak: hogy a járás és a megye vezetősége végre meghallja őket és az említett földterületet legelőnek adják át.
Érdekes az a tény, hogy a vezetőség közül senki nem tárgyalt a tüntetőkkel. Azonban a lakosok kijelentették, hogy addig fognak tüntetést szervezni, amíg valaki meghallgatja őket.
(VV/Hrisztina Bikljan, Karpatszkij objektív)
[type] => post
[excerpt] => Augusztus 9-én néhány ungvári járási település lakosai lezárták a Kijev–Csap autóutat. A tüntetésre az Ungtölgyes és Beregrákos közötti útszakaszon került sor. A bacsói, andrásházi, ungsasfalvi és ungtölgyesi lakosok egy, a települések közelében l...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1597069200
[modified] => 1597068613
)
[title] => Szemétlerakó telep ellen tüntettek az ungvári járási lakosok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=9184&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9184
[uk] => 9169
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 9173
[image] => Array
(
[id] => 9173
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1.jpg
[original_lng] => 140093
[original_w] => 1024
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/unnamed-34-1024x768-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1597057814:5
[_thumbnail_id] => 9173
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5988
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e7855c6fce2e56e691b04fdd52432f14] =>
[_oembed_time_e7855c6fce2e56e691b04fdd52432f14] => 1597057815
[_oembed_c0fffd64b1fc8864f010a40e3102711a] =>
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
A Homoki Kistérségi Tanács, amely 8 települést – Homok, Minaj, Koncháza, Ketergény, Őrdarma, Tarnóc, Botfalva, Sislóc – egyesít, január 9-én, csütörtökön délután tartotta első, alakuló ülését.
Az ülést a Homoki Territoriális Választási Bizottság elnöke, Mikola Matyovka nyitotta meg. Elhangzott, hogy tavaly december 22-én sikeresen lezajlottak a helyhatósági választások, amelyek hivatalos eredményei szerepelnek a Központi Választási Bizottság honlapján.
Ezután Tetyana Vacsilja, a Homoki Kistérségi Tanács polgármestere, aki 3576 szavazatot szerzett, letette a hivatali esküt. Ígéretet tett arra, hogy az Ukrajna Alkotmányában meghatározott törvényeknek megfelelően fogja képviselni a kistérséghez tartozó települések lakosságát a döntéshozó szervben. Ezt követően felolvasták a tanácsba bekerült képviselők neveit, akik átvették képviselői igazolványukat. A kistérségi tanács testületébe 26 képviselőt delegáltak a lakosok, közülük ketten – Bujdosó Erzsébet és Medve Andrea – a KMKSZ színeiben szereztek mandátumot.
Ezek után kezdetét vette az érdemi munka. Összesen 15 kérdés került napirendre. A napirendi pontoknak megfelelően először megválasztották a számlálóbizottság tagjait, majd a képviselők titkos szavazással döntöttek a tanácstitkári posztról. Egyetlen jelöltként a 26-ból 17 szavazattal Ljudmila Hazát választották meg, aki 2010-től a Homoki Községi Tanács titkára volt.
A Homoki Kistérségi Tanács egyik polgármester-helyettese Olha Lazorik lett, aki 2006-tól a Homoki Községi Tanács alpolgármestere volt, a másik alpolgármester pedig Mihajlo Hotra, az Ungvári Járási Tanács képviselője lett. A képviselők úgyszintén elfogadták a tanács munkarendjét, az állandó bizottságok számát (3) és megnevezését, valamint a végrehajtó bizottság megalakítását. Jóváhagyták a költségvetéssel kapcsolatos fontos döntéseket – új bélyegző elkészítése, aláírás hitelesítése, stb. is. Elkezdődött a kistérséghez tartozó Homoki, Őrdarmai és Tarnóci Községi Tanácsok átszervezése, ez a folyamat márciusig tart. A hatályos törvények értelmében a következő önkormányzati választásokig, amelyekre előreláthatóan idén októberben kerül sor, Tarnócon Vadim Solja, Őrdarmán pedig Vaszil Szika korábbi polgármester tölti majd be az elöljáró (sztaroszta) posztját.
Végezetül Tetyana Vacsilja felolvasta azt a nyílt levelet, amelyet a Miniszteri Kabinet 2019. december 18-ai döntése nyomán az Elnöki Adminisztrációhoz, a Miniszteri Kabinethez, a Régiófejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztériumhoz, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalhoz és a megyei tanácshoz intéztek. Amint arról lapunk előző számában is olvashattak, a kárpátaljai egyesült területi közösségek távlati tervében a korábban közzétett 60 helyett csak 57 kistérség szerepel. Többek között a homoki is kimaradt, helyén a térképen fehér folt, azaz olyan terület látható, ahol nem alakult meg az egyesült kistérség. A kistérségbe egyesülő községi tanácsok polgármesterei értetlenül állnak a történtek előtt, amit a január 2-án megtartott sajtótájékoztatón is kifejtettek.
Az ülésszakot nem zárták be. Így az újonnan megalakult kistérségi tanács elsőrendű feladatairól, a bizottságok összetételéről stb. a képviselők a tervek szerint pénteken, a január 17-én megtartandó ülésen döntenek.
Évértékelő interjút adott hetilapunknak Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) és Csapi Alapszervezetének elnök asszonya, továbbá szó esett a Homoki kistérségben küszöbön álló választásról is.
– Kérem, meséljen a KMKSZ által az Ungvári járásban 2019-ben megvalósított programokról.
– Az Ungvári járásban 31 alapszervezetünk működik közel 14 ezer taggal. Itt rengeteg kicsi település található, de az elmúlt időszakban sikerült elérnünk, hogy gyakorlatilag az alapszervezeteink 98 százaléka valamiféle cselekvési kedvet mutat. Számos aktív alapszervezetünk van, de a kisebbeket is próbáljuk bevonni a közös munkába, a kistérségek körzetes felelősei által. A járás aktivitását mutatja, hogy 23 alapszervezetünk nyert pályázat útján a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től a rendezvények megvalósításához szükséges kisebb támogatást. Természetesen mi is odaállunk minden közösséget építő kezdeményezés mellé, mert hiszünk abban, hogy helyben is meg kell jelenni, meg kell mutatni közösségeink életképességét, erejét, hisz e munka révén találhatják meg arculatukat, érhetik el céljaikat.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke
Évente nagyjából 100-110 rendezvényt szervezünk meg, tehát elmondhatjuk, hogy aktív életet élünk. Kulturális tekintetben „mindenevő” lett a járás. Vannak évek óta futó programjaink, mint például a folkkocsma, amit immár ötödik éve rendezünk meg Ungváron a Váraljában a Sodró együttes vezetésével és a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai részlegének szakmai partnerségével. A Cifra Műhely Egyesület tagsága évről évre ellátogat gyermekotthonainkba (Nagydobrony és Rát – a szerk.), hogy zenével, tánccal, kézműves-foglalkozással vidámságot vigyenek a hétköznapokba. Idén Tiszaújfaluba is eljutottak, amely bár egy összesen 280 fős nagyon kicsi település, de a választáson mégis 92 százalékos KMKSZ-támogatást mutatott. A Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar mellett rengeteg olyan barátunk van, akik ha tehetik, mindig ellátogatnak közénk. Ezek mellett a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásait is mindig nagy szeretettel fogadjuk. Tóth Péter Lóránt versvándor is gyakori vendég környékünkön, előadásai minden évben eljutnak alapszervezeteink közönségéhez.
Az elmúlt években sikerült nyitni Erdély felé is, aminek köszönhetően a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesülettel közösen fogadni tudtuk a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, de az idén vendégszerepelt nálunk a Háromszék Táncegyüttes is Sepsiszentgyörgyből. A Vajdaságból is volt előadássorozatunk, 4 helyszínen mutatta be Halottak napjától virágvasárnapig című darabját a vajdasági Udvari Kamaraszínház. Ezeket a kapcsolatokat azért tartom fontosnak, mert úgy gondolom, hogy nemcsak Magyarországgal kell erős nemzeti szálakat kiépíteni, hanem az összes többi határon túli régióval is. Ebben pedig az Ungvári járás aktívnak nevezhető. Ezenkívül minden évben szervezünk egy honismereti kirándulást, amelynek idei úti célja Torockó volt, ahol csodás két napot tölthettünk el. De nemcsak mi megyünk, hanem természetesen vendégül is látjuk a határon túlról érkezőket, hisz Almásmálomból, a Mezőségből (Erdélyből – a szerk.) érkezett hozzánk az Almavirág Egyesület Lapohos Attila várkudui tiszteletes vezetésével idén áprilisban.
– Melyek azok a rendhagyó vagy hagyományteremtő programok, amelyek nélkül nem telhet el egy év az Ungvári járás kulturális életében?
– Az alapszervezetek évről évre lankadhatatlan lendülettel szervezik meg a Katalin-, Erzsébet-, a szüreti és a farsangi bálokat. Továbbá azok a falvak, ahol kisebb létszámban élnek csupán a magyarok, együttes erővel, többen összefogva rendezik meg családi és gyermeknapi rendezvényeiket. Ezekből összesen 7 van, amelyek közül a csapi a legnagyobb, hisz Istennek hála idén már 13. alkalommal rendeztük meg. Különlegességként emelném ki a tiszaújfalui hurkafesztivált, amely nemsokára ismét megrendezésre kerül. Mindezekből látszik, hogy nem szoktunk unatkozni az év egyetlen hónapjában sem, így decemberben sem, amikor is adventi kézművesnapot tartottunk, ahová a helyi alapszervezeti elnököket hívtuk meg, köszönetnyilvánításképp az egész évben végzett kitartó munkájukért.
– Mit kell tudni a Homoki kistérségben nemsokára sorra kerülő választásról?
– A 2019-es választások kapcsán is szép számmal sikerült a választópolgárok megmozgatása, hisz a 17 százalékos magyarság 13 százalékos voksot hozott, ami igen szép eredmény.
Nagy reményeket fűzök a Homoki kistérségben tartandó választáshoz is. Ez egy nagyon nehéz körzet, hisz itt a legalacsonyabb a magyarok létszáma a járás azon kistérségeiben, ahol választásokat tartanak az elkövetkezendő időszakban. Hivatalosan megközelítőleg 30 százalék a magyarság aránya. A 26 választókörzetből 11-ben indítunk magyar képviselőjelöltet: Minajban Juhász Mónika (6-os számú választói körzet (vk.)), Homokon Leskó Csilla elnök asszony (9-es számú vk.), szintén Homokon Sponták Bettina (11-es számú vk.), Ketergényben Zombor Karolina alapszervezeti elnökünk (14-es számú vk.), Ungtarnócon Bujdosó Erzsébet, a járási KMKSZ-frakció képviselője (24-es számú vk.), Botfalván Kopács Viktor (26-os számú vk.), Sislócon Medve Andrea helyi alapszervezeti elnök (25-ös számú vk.), Őrdarmán Mackó Imre (21-es számú vk.), Komonyi Sándor (19-es számú vk.), Kocsis Éva (18-as számú vk.), valamint Koncházán Bodnár Dániel (16-os számú vk.).
A Homoki kistérség Ungvár vonzáskörzete. Ők már nagyjából két éve harcolnak különböző politikai erők támogatásával azért, hogy önálló kistérség lehessenek, elkerülve az Ungvárhoz történő csatolásukat. A korábbi kormányzó ideje alatt már kétszer is benyújtották a kistérség kialakításához szükséges beadványokat, amelyek minden alkalommal elutasításra kerültek. Idén viszont Barta Józsefnek, a KMKSZ és a megyei tanács alelnökének, valamint a KMKSZ megyei frakciójának a segítségével sikerült elfogadtatni a perspektivikus tervet, amely jóváhagyta a Homoki kistérséget, így ki is írták a választásokat. A Homoki kistérséget vezető polgármester asszonnyal (Vacsilja Tetjana Jurijivna) született egy megállapodásunk, melynek értelmében megválasztása esetén irányadónak tekinti a létrejövő magyar frakció ajánlásait a magyarságot is érintő ügyekben. Legfőbb célunk, hogy minél nagyobb számban ott tudjunk lenni a képviselőtestületben, és hallatni tudjuk hangunkat, képviselni tudjuk érdekeinket, meg tudjuk védeni magyar oktatási intézményeinket.
– Melyek voltak a KMKSZ-frakció által elért legnagyobb volumenű fejlesztések az Ungvári járásban?
– Abból kifolyólag, hogy a választóknak köszönhetően nagy számban tudjuk képviseltetni magunkat a járási tanácsban, nagyon sok fejlesztést sikerült véghezvinni ungvári járási közpénzekből. Ennek köszönhetően sikerült Tiszaásványban belülről teljesen felújítani a kultúrházat, ami gyakorlatilag az egyetlen olyan közösségi tér, ahol az ásványiak össze tudnak gyűlni. Ezenkívül felújításra került többek között a Tiszaásványt Csappal összekötő, illetve a Tiszaújfalu mellett Szalókára vezető útburkolat is, ami nem sikerülhetett volna Bátori József megyei képviselő közbenjárása nélkül. Továbbá sikerült Botfalván egy két és fél millió hrivnyás úthálózatjavítást is kieszközölni. Nagy eredmény, melyet frakciónknak sikerült elérnie, hogy az Ungvári Járási Kórház csapi intézményét sikerült megmenteni, egy felújított épületbe költözhettek át, melyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság Családorvosi Rendelőinek felújítására indított programjából támogattunk. De megújulhatott ugyanezen források révén a kisdobronyi és a szürtei rendelő is.
– Milyen jövőt jósol a Homoki kistérségnek?
– Amennyiben megérkeznek a beígért állami támogatások, s az adózási rendszer az eddigiekhez hasonló marad, mindenképpen életképes lesz. Az alapszervezeti elnökeink eddig is sikeresen együttműködtek a jelenlegi vezetővel, reményeink szerint ez a későbbiekben sem fog változni. Az Ungvári járásban nagyon kevés olyan település van, amelynek ekkora költségvetése volt az elmúlt évben. Bár vannak megoldandó problémák, de ezek közül egyik sem lehetetlen. Továbbá, ezeknek a kistérségeknek ugyanúgy kell működniük, ahogy eddig a járások tették, tehát elengedhetetlenek a további állami támogatások is. Azok a támogatások, amelyek a KMKSZ által érkeznek, szintén hozzájárulnak majd a kistérség fejlődéséhez, amelyről hiszem, hogy a jövőben elősegíti a fiatalok itthon maradását. Fontos, hogy meghatározzák a prioitásokat: a vállalkozások fejlesztése, mezőgazdaság, feldolgozói szektor vagy akár turizmus is.
– Milyen kistérségek létrejöttére lehet még számítani a jövőben?
– Ungvárról dél felé haladva a homoki után következik a Szürtei kistérség, amelynek – bár a megyei adminisztráció akadályait bár sikerrel vette – Kijevben azonban útját állták. A Csapi kistérséghez terv szerint Tiszasalamon, Tiszaásvány, Tiszaújfalu, Cservona, Szalóka, Eszeny tartozna. Illetve a Nagydobronyi kistérség, Kisdobrony, Nagydobrony, Tiszaágtelek, Dimicső és Csongor tagokból állna. Három ilyen kistérségben már elindultak az ügyintézési folyamatok. A Csapi kistérség tervezési folyamata sajnálatos módon áll, mert a polgármester nem érdekelt az ügyek előremozdításában, valószínűleg azért is, mert a tervezett kistérség így 50 százalékban magyar lenne.
– Melyek azok a dolgok, amelyek a nem magyar anyanyelvű szavazók szemében is vonzóvá teszik a KMKSZ által támogatott jelölteket?
– A KMKSZ az elmúlt években mindig tartotta a szavát. Sosem ígért olyat, amit nem volt képes teljesíteni. A KMKSZ nem az üres ígéretek szövetsége, hanem a valós tetteké, hisz mi mindig elérhetőek vagyunk. Minden évben nyilvános közgyűlést tartunk, amit más politikai erő nem igazán mondhat el magáról. Bár nem bírnak tagsággal, de hitelük sem nagyon van az emberek előtt. Nekünk arra kell törekednünk, hogy megbízhatóak, elérhetőek és hitelesek legyünk. Továbbá minél több közösséget tudjunk létrehozni, mert a közösségek építik fel az egységet, s minél erősebbek helyi közösségeink, annál erősebb a kárpátaljai magyar érdekképviselet. Ezért dolgozunk a mindennapokban. Ezért is igyekszünk a történelmi egyházakkal és minden korosztályos csoportosulással is jó kapcsolatot ápolni.
