Ausztria hideg zuhannyal felérő nyilatkozattal józanítja ki a bukaresti álmodozókat: „Nincsenek tárgyalások a tényleges csatlakozásról.”
Ausztria arra hívta fel a figyelmet csütörtökön, hogy az európai tengeri és légi tér megnyitása Románia és Bulgária számára nem jelenti a schengeni övezet teljes jogú tagságát, és a felek nem mutattak be ilyen értelmű végrehajtási ütemtervet sem – közölte csütörtök este az AFP hírügynökség nyomán az Agerpres.
„A Schengen Air azt jelenti, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező utasokra többé nem vonatkoznak más útlevél-ellenőrzések, mint a légitársaságé a beszállókapunál” – magyarázta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az AFP-nek.
De jelenleg nincsenek tényleges csatlakozási tárgyalások, ezért nincs dátum a végrehajtásra – közölte a minisztérium a francia hírügynökséggel. Bécs feltétele a Schengen Air számára a Frontex bulgáriai műveleteinek növelése és az EU Bizottságtól kapott pénz a külső határok szilárd védelmére. A bécsi belügyminisztérium az APA osztrák sajtóügynökségnek pontosította, hogy a szárazföldi határokon is kéri az ellenőrzések fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária vegye át a menedékkérőket, különösen az Afganisztánból és Szíriából érkezőket.
Karner pontosításai azután érkeztek, hogy Románia belügyminisztere szerda este bejelentette: megállapodtak Ausztriával a schengeni vívmányok alkalmazásáról Romániában és Bulgáriában a légi és tengeri határokon 2024 márciusától. A román miniszterelnök pedig ezzel egy időben kijelentette: meg van győződve arról, hogy 2024-ben lezárják a szárazföldi határról szóló tárgyalásokat is.
Elutasította a román képviselőház csütörtöki plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be.
Gyimesbükk, 2018. május 20.
Magyar és székely zászlók a kontumáci Nagyboldogasszony-kápolnánál a székelyföldi Gyimesbükkön, ahol misét tartottak pünkösdvasárnap, 2018 május 20-án. A zarándokok elõzõ nap a csíksomlyói búcsúban, az összmagyarság egyik legjelentõsebb vallási és nemzeti ünnepén vettek részt.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A kétkamarás román parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak.
Elsőként a Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.
A parlamenti képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak.
Az első két jogszabálytervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott.
A román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy politikai megállapodást kötöttek Ausztria és Bulgária minisztériumával Románia és Bulgária belépéséről a schengeni övezetbe, a légi és tengeri határokon történő kiterjesztés 2024 márciusában fog megvalósulni. A szárazföldi határok megszüntetésének időpontjáról 2024-ben tárgyalnak.
Megjelent a román sajtóban a hír, hogy politikai megállapodás született a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítéséről.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Facebook-bejegyzésben erősítette meg a megállapodás tényét – ehhez azonban még két hivatalos jóváhagyásra van szükség: az egyiket az EU bel- és igazságügyi tanácsában miniszteri szinten, majd az Európai Tanácsban, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői szinten képviseltetik magukat. A politikai megegyezés határozatban való megvalósulásához minden EU-tagállam egyetértése szükséges, ezzel kapcsolatban holnap folytatódnak a tárgyalások.
Ciolacu megfogalmazása szerint „a jövő év márciusától a románok élvezni fogják a schengeni övezet előnyeit légi és tengeri úton”, azonban sem a román belügyminisztérium közleménye, sem Marcel Ciolacu miniszterelnök posztja nem tartalmaz megállapodást a szárazföldi határok eltörlésének konkrét időpontjáról. Ciolacu nyilatkozata az ezzel kapcsolatos tárgyalások „2024-es lezárásáról” beszél, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a határok megnyitására is 2024-ben kerül sor.
A mostani bejelentés előzményeként december közepén megerősítette az osztrák belügyminiszter, hogy hajlandók beengedni Bulgáriát és Romániát a légi-Schengennek nevezett keretek közé, aminek akkor nem teljeskörűen örültek a bolgárok. Az elmúlt hetekben tehát már körvonalazódott, hogy kétlépcsős lesz Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, azaz most még csak a légi – és tengeri közlekedési szabad mozgás jogát kapják meg, és egy későbbi dátummal majd a szárazföldi határellenőrzés is megszűnik; korábban 1997-ben Ausztria is így csatlakozott a schengeni övezethez német tiltakozás nyomán.
Sürgősségi eljárással csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete,
a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket.
A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban”.
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke – közölte az EMSZ sajtóirodája.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma.
Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása.
Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – idézte a közlemény Zakariás Zoltán EMSZ-elnököt.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerda este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
„Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljességgel értelmetlen” – írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus.
Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” terjesztette a parlament elé.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette.
A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője.
Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
Románia beidézte Oroszország romániai nagykövetét, miután egy orosz drón a NATO tagország területén csapódott be. A hírek szerint az iráni gyártmányú Shaheed drón akkor repült át Románia területére, amikor az oroszok újra az ukrán Duna-parti kikötői létesítményeket támadták. A kétszázezres lakosú romániai Galați (Galac) város közelében lévő Grindu (Görönd) falutól nem messze csapódott be.
A román védelmi minisztérium szerint a rakéta egy 1,5 méter mély krátert vájt a falu melletti lakatlan területen. A NATO hivatalosan azt közölte, nincs jele annak, hogy „Oroszország szándékosan támadná a szövetségeseket”.
Nem ez az első eset, hogy átlépik a határt az orosz fegyverek. Szeptemberben és októberben Romániában, az ukrán határ közelében drónok roncsait fedezték fel, de tisztviselők akkor is hangsúlyozták, hogy az országot nem szándékosan vették célba.
[type] => post
[excerpt] => Románia beidézte Oroszország romániai nagykövetét, miután egy orosz drón a NATO tagország területén csapódott be. A hírek szerint az iráni gyártmányú Shaheed drón akkor repült át Románia területére, amikor az oroszok újra az ukrán Duna-parti kiköt...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702643040
[modified] => 1702642118
)
[title] => Drón csapódott be Romániában, a külügyminisztérium beidézte az orosz nagykövetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98250&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98250
[uk] => 98157
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 98158
[image] => Array
(
[id] => 98158
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[original_lng] => 218434
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702634919:5
[_thumbnail_id] => 98158
[_edit_last] => 5
[views_count] => 721
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2325
[1] => 308500
[2] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drón
[1] => nagykövet behívatása
[2] => Románia
)
)
[6] => Array
(
[id] => 97725
[content] =>
Ausztria enyhítheti álláspontját a schengeni övezet Romániára és Bulgáriára való kiterjesztése ellen, és a légi közlekedéshez való hozzáférést javasolja – közölte a Bloomberg.
Ausztria jelezte, hogy esetleg enyhítene álláspontján az Európai Unió schengeni övezetének Romániára és Bulgáriára való kiterjesztésével kapcsolatban. A bécsi kormány volt a fő akadálya a bővítésnek, mivel Karl Nehammer kancellár a jövő évi választások előtt a bevándorlást helyezi politikai kampányának egyik kiemelt elemének. Ez az álláspontja mind belföldön, mind nemzetközi szinten bírálatokat váltott ki.
Az osztrák belügyminisztérium közleménye szerint a tervezet a közúti forgalom szigorú határellenőrzésének fenntartását irányozza elő. A légi közlekedésre vonatkozóan azonban enyhébb szabályokat javasol, amelynek feltétele, hogy Románia és Bulgária beleegyezik a kiadott menedékkérők befogadásába, az EU pedig megháromszorozza a bevándorlás-ellenőrzésre fordított támogatását.
A javasolt tervhez az összes uniós tagállam egyhangú jóváhagyására lenne szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök „áttörésként” jellemezte ezt a fejleményt, és Ausztria rugalmasságának jeleként értelmezte. Megbízta belügyminiszterét az erről szóló tárgyalások lezárásával. Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök azonban kijelentette, hogy bár Ausztria álláspontjának változása biztató, Bulgária nem fog hozzájárulni a további feltételekhez.
A javaslatot a közép- és kelet-európai országokat tömörítő Salzburgi Fórum belügyminiszterei fogják megvitatni a közeljövőben Szlovéniában tartandó találkozón.
A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek.
Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.
A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke bíztatónak nevezte Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Ciuca szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében.
A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Karner azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat.
A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár – várhatóan kétlépcsős – schengeni csatlakozásról.
Románia kulcsszerepet kíván játszani Ukrajna újjáépítésében az Oroszország által kirobbantott háború befejezése után – jelentette ki kedden Marcel Čolaku román miniszterelnök az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Čolaku Ukrajna újjáépítésével összefüggésben kifejtette, hogy Románia erősségei a biztonság, a földrajzi közelség, a tengeri, folyami, vasúti és közúti kapcsolatok. Az ilyen lehetőségek érdekelhetik az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó amerikai cégeket – tette hozzá. Románia miniszterelnöke a helyreállítási folyamatra utalva hangsúlyozta: országa mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetet mondott a román miniszterelnöknek az Ukrajnának nyújtott segítségért és a Fekete-tengerrel kapcsolatos együttműködésért. „Országaink civil ügyekben is szorosan együttműködnek, a jövőben is nagyon szorosan fogunk együttműködni, és ennek eredményei az elért előrehaladáson lesznek láthatók” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia nem áll készen arra, hogy az azonos nemű párok jogállásáról az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elvárásainak megfelelő rendelkezést vezessen be.
A szociáldemokrata kormányfőt az Europa FM kereskedelmi rádió csütörtök esti műsorában kérdezték arról, hogy milyen választ ad a bukaresti kormány a március 25. határidőig az EJEB határozatában szereplő, az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatos javaslatokra.
„A román társadalom jelenleg nem áll készen a döntésre. Nem ez az első és nem is az utolsó elítélő határozat. Romániát a börtönökben uralkodó állapotok miatt is elmarasztalták. Ez nem tartozik a prioritásaim közé, és ismétlem, nem hiszem, hogy Románia készen áll ebben a pillanatban. A magam részéről nyitott ember vagyok, én is ezen a világon élek, nincsenek fenntartásaim, vannak olyan barátaim, akik férfiakkal élnek párkapcsolatban, de most a miniszterelnök szemszögéből beszélek” – mondta Ciolacu.
Az EJEB 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva májusban marasztalta el Romániát, amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára. A román állam augusztusban fellebbezett a határozat ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy ismerje el hivatalosan a családdá válni kívánó azonos nemű párok jogait, az EJEB nagykamarája azonban elutasította az újratárgyalást.
Az ország bírósági képviseletét ellátó bukaresti külügyminisztérium nemrég arra kérte a kormányt, hogy november 28-ig dolgozza ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert Romániának március 25-ig be kell mutatnia a Miniszteri Bizottságnak a döntést követően elfogadott intézkedéseket vagy megalapozott javaslatokat az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatban.
A strasbourgi székhelyű bíróság májusban szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.
A bíróság leszögezte, hogy a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét.
A testület elismerte, hogy az államok rendelkeznek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor leszögezte: a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.
A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát.
Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet egy 2021-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait, 31 százalék nem válaszolt.
Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
