Majdnem 9 millió olaszt várnak az urnákhoz közel 1000 önkormányzati testület megújítására a vasárnap esedékes helyhatósági választásokon, mellyel egy időben népszavazást is tartanak az igazságügy reformjáról, melyet a Liga és a Radikális párt kezdeményezett.
A szavazás reggel hét órától este tizenegyig tart.
2020 óta ezek lesznek az első választások, amelyeken maszk nélkül lehet részt venni.
Olaszország 971 városában választanak új polgármestert és újítják meg az önkormányzati testületet.
Több, mint 8,8 millió választó jogosult a szavazásra.
A helyhatósági voksolás több, mint 142 olyan helyszínt érint, ahol a lakosság száma meghaladja a 15 ezres lélekszámot. Szavaznak négy tartományi és huszonkét megyeszékhelyen, közöttük Verona, Padova, Genova, L’Aquila, Palermo, Messina városában.
A szavazatok számlálása hétfőn kora délután kezdődik.
A helyhatósági választással egy időben zajlik az igazságügyi reformot szorgalmazó népszavazás, amelyre 50,9 millióan jogosultak, köztük majdnem 5 millió, külföldön élő olasz állampolgár is.
A referendum érvényességéhez az szükséges, hogy kérdésenként a szavazásra jogosultak ötven plusz egy százaléka részt vegyen.
A népszavazás öt kérdésből áll, melyekre külön-külön igen vagy nem választ lehet adni. Az első a 2012-ben, a Mario Monti vezette kormány idején hatályba lépett, úgynevezett Severino-törvénycsomag teljes eltörlését szorgalmazza: a jogszabály a súlyos bűncselekmények, például szervezett bűnözés, terrorizmus vagy közigazgatási bűncselekményért született jogerős ítélet esetén a vádlottat automatikusan kizárja politikai jogai gyakorlásából, és ez nem jogerős ítélet esetén is alkalmazható. A jogszabály eltörlését szorgalmazók szerint automatizmus helyett a döntést esettől függően bírói hatáskörbe kell visszautalni.
A második kérdés a jogerős ítélet előtti előzetes letartóztatás gyakorlatát kívánja korlátozni, kizárólag azokra az esetekre, amikor fennáll a szökés, a bizonyítékok megsemmisítése vagy a bűncselekmény ismétlése lehetősége.
A népszavazás harmadik kérdése a bírói és ügyészi karrier szétválasztását kezdeményezi, a negyedik az ügyészi tanács belső minősítési rendszerét kívánja megreformálni, az utolsó pedig az ügyészi tanács tagjainak megválasztása módosítását szorgalmazza.
A népszavazás kiírásához szükséges félmillió aláírást a parlamenten kívüli Radikális Párt és a jobboldali kormányerő Liga gyűjtötte össze.
Az igazságügyi rendszer reformját régóta szorgalmazza az olasz politika és a közvélemény is. „A népszavazás kérdései azonban szakmai hozzáértést igényelnek, ezért kérdéses, meglesz-e az érvényességhez szükséges részvételi arány” – írta az Il Sole 24 Ore című gazdasági napilap. Elemzők rámutattak, hogy vasárnap az ország nagy része a tengerpartot fogja választani a választás helyett.
Az öt igennel történő szavazást támogatja a Matteo Renzi vezette, baloldali Élő Olaszország (IV) párt is. A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta bejelentette, hogy a kérdésekre nemmel szavaz, mivel „ennyire összetett reformokat a parlamentnek kell végigvinnie”. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) ellenzi a referendumot.
A referendum kimenetelétől függetlenül, június 15-én a mai parlamentben megkezdődik az igazságügyi miniszter Marta Cartabia összeállította igazságügyi reformtörvény megvitatása.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Majdnem 9 millió olaszt várnak az urnákhoz közel 1000 önkormányzati testület megújítására a vasárnap esedékes helyhatósági választásokon, mellyel egy időben népszavazást is tartanak az igazságügy reformjáról, melyet a Liga és a Radikális párt kezd...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1654978620
[modified] => 1654970238
)
[title] => Holnap helyhatósági választási fordulót és népszavazást is tartanak Olaszországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=50617&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50617
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 50618
[image] => Array
(
[id] => 50618
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas.jpg
[original_lng] => 590925
[original_w] => 1500
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas-768x410.jpg
[width] => 768
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas-1024x546.jpg
[width] => 1024
[height] => 546
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas.jpg
[width] => 1500
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas.jpg
[width] => 1500
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaszorszag-valasztas-szavazas.jpg
[width] => 1500
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1654959438:5
[_thumbnail_id] => 50618
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1659
[_oembed_8152da9dc9f9806dd1ac0e8af16f64ac] =>
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Kazahsztánban a vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok 77 százalékával jóváhagyták a kazah alkotmányreformot, lezárják az országot harminc évig vezető Nurszultan Nazarbajev volt elnök korszakát. A részvételi arány – a Magyar Nemzetnek megküldött hivatalos sajtóközlemény szerint – 68 százalékos volt.
„A népszavazás érvényesnek tekinthető” – közölte hétfőn a központi választási bizottság elnöke, Nurlan Abdirov az eredmények kihirdetésekor.
„A népszavazás történelmi pillanat volt Kazahsztán számára. A jóváhagyott alkotmánymódosítások – amelyek egyértelműen az emberi jogok védelmi mechanizmusainak és a demokratikus intézmények megerősítését célozzák – új szakaszt jelentenek államiságunk fejlődésében” – közölte Mukhtar Tileuberdi kazah miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „ezek a változások erősebb versenyt eredményeznek országunk politikai rendszerében, és kiterjesztik az állampolgárok részvételét az államirányításban”. A népszavazásra bocsátott alkotmánymódosítások a kazah alaptörvény cikkeinek mintegy egyharmadát módosítják, és legfőképpen megszüntetik Nazarbajev „a nemzet feje” – címét, amely jelentős hatalommal ruházta fel. Egy módosítás előírja, hogy a vezetők rokonai nem tölthetnek be fontos kormányzati pozíciókat, ami egyértelműen a Nazarbajev családot célozza. Kaszim-Zsomart Tokajev jelenlegi kazah elnök szerint az alkotmánymódosítás célja a jelenlegi „szuperelnöki” rendszer megszüntetése, amelyet régóta Nazarbajev személyi kultusza jellemzett. Az új intézkedések között szerepel továbbá a halálbüntetés betiltása is.
„Valójában ez csak az első lépés egy új Kazahsztán felépítése felé. Jelentős munka vár a módosítások alkotmányos és jogszabályi szintű végrehajtására” – fogalmazott Tileuberdi.
Az ásványi anyagokban és szénhidrogénekben gazdag Kazahsztánt januárban több mint 230 halálos áldozatot követelő erőszakos cselekmények rázták meg. A zavargásokat, amelyek az ország 1991-es függetlenné válása óta a legsúlyosabbak voltak, az emelkedő üzemanyagárak elleni békés tüntetések előzték meg, amelyek végül a rendfenntartó erők és a civilek közötti összecsapásokba torkolltak.
Július 17-én Dél-Oszétia népszavazást tart a Grúziától való elszakadásról és az Oroszországhoz csatlakozásról, miután Anatolij Bibilov ügyvezető elnök erre vonatkozó rendeletét jóváhagyta a szakadár régió legfelsőbb bírósága – számolt be a hirado.hu.
„Sorsdöntő lépést tettünk, hazatérünk, vissza Oroszországhoz” – jelentette ki Bibilov a döntésre reagálva. A Grúziától a 90-es évek elején elszakadt, 50 ezer lakosú, 3900 négyzetkilométer területű Dél-Oszétiát csak egy maroknyi ország ismeri el külön államként.
A területen nemrég megtartott elnökválasztást Alan Gaglojev 41 éves ellenzéki vezető nyerte meg, de ő is az Oroszországhoz csatlakozást szorgalmazza. Gaglojev egy interjújában „a déloszét nép évszázadok óta dédelgetett álmáról” beszélt, arról, hogy egyszer egyesülhetnek az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. Mint mondta, ennek feltétele az, hogy Oroszország hajlandó legyen felvenni Dél-Oszétiát.
Grúzia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett arra, hogy fegyverrel visszahódítsa Dél-Oszétiát, de ezt Oroszország katonai erővel megakadályozta. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.
Abházia nem tervez csatlakozni Oroszországhoz, de stratégiai partnerének, szoros szövetségesének tekinti.
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke egy fontos feltételhez kötötte a semlegességről szóló népszavazás lebonyolítását.Zelenszkij ugyanis közölte, hogy Ukrajna semlegességéről csak azt követően lehet kiírni népszavazást, ahogy kivonultak az orosz csapatok az országból – idézte az Ukrinform.
Mint mondta, a népszavazás sokkal gyorsabb lehet, mint az ukrán alkotmány erre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
„Biztonsági garanciák és semlegesség, atommentességi státusz – mi mindre készen állunk, de a legfontosabb klauzula, hogy Ukrajnában kell tartani a népszavazást. Hogy miért? Mert nálunk van törvény a népszavazásról. A biztonsági garanciák pedig alkotmánymódosítást idéznek elő, ami különböző folyamat”
Volodimir Zelenszkij közölte azt is, hogy csak az ukrán nép hozhat döntést a semlegességről és a kifejezett biztonsági garanciákról. Hozzátette: egy népszavazást néhány hónap alatt le lehet bonyolítani, míg egy alkotmánymódosítás akár egy évbe is beletelhet.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy egészen addig lehetetlen népszavazást tartani, ameddig az oroszok az ország területén vannak. Erre példának a Krím-félszigeten lezajlott referendumot hozta fel, amelynek legitimitása szintén megkérdőjelezhető:
„Nem fogja elismerni senki a népszavazás eredményét, ha egy külföldi hadsereg vagy illegális fegyveres szervezet csapatai vannak az ország területén, különösebb jogcím nélkül. Így lehetetlen. Ez történt a Krím-félszigeten is. Az milyen népszavazás volt?”
Zelenszkij egyértelműen az oroszok tudtára adta, hogy egészen addig nem is hajlandó aláírni semmit, ameddig nem vonulnak ki az orosz csapatok. Mint mondta, muszáj elérni egy megállapodást Vlagyimir Putyinnal erre vonatkozóan.
„Találkozunk, megállapodunk és ez elég lesz – aláírjuk a megállapodást, akár a vérünkkel is. Elég lenne csak annyi, hogy a csapatokat kivonják és mindent aláírunk. Ezt követően elindulnak a ratifikálások, a népszavazást és az ebből fakadó alkotmánymódosítást pedig már néhány hónap alatt meg lehet oldani”.
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
A szükségesnél jóval több aláírást gyűlt össze ahhoz, hogy népszavazást lehessen kiírni a Covid-igazolványok használatának eltörléséről és a válságstáb járvánnyal kapcsolatos döntéseinek átruházásáról a parlamentre – jelentette be hétfőn Nikola Grmoja horvát parlamenti képviselő, a népszavazást kezdeményező ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Most) alelnöke.
Grmoja kiemelte: a „Döntsünk együtt!” kezdeményezésre, amely a Covid-igazolványok használatának eltörlésére irányul, 410 ezer 533, a válságstáb döntési jogának korlátozására vonatkozó, „Elég volt!” nevű indítványra 409 ezer 219 aláírást gyűjtöttek össze a szükséges 368 ezer 867 helyett. A dokumentumokat a párt képviselői hétfőn hivatalosan is átadták Gordan Jandrokovic házelnöknek.
Marija Selak Raspudic, a Híd parlamenti képviselője a sajtónak úgy nyilatkozott: a kezdeményezést nem politikai haszonszerzés céljából indították. Úgy vélte: a Covid-igazolványokat úgyis még azelőtt megszüntetik, hogy kiírnák az erről szóló népszavazást. „A lényeg, hogy mielőbb megszűnjön az, ami nem logikus és diszkriminatív, vagyis a Covid-igazolvány használata Horvátországban” – mondta. Ami a válságstáb döntéseit illeti a járvány kezelésével kapcsolatban, arról a parlamentnek kell döntenie, kétharmados többséggel – tette hozzá.
Jandrokovic a folyamatról elmondta: a népszavazás kiírására irányuló kérelmet először megvitatják a parlamentben, majd felkérik a kormányt, hogy ellenőrizze, a kezdeményezőknek sikerült-e elegendő aláírást összegyűjteniük a referendum megrendezéséhez. Miután a kormány, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellenőrizte az aláírások hitelességét, tájékoztatja erről a palamentet – magyarázta a házelnök, hozzátéve: az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy az összegyűjtött aláírások tíz százaléka különböző okok miatt érvénytelen.
Elegendő számú érvényes aláírás esetén a parlament alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága dönt a népszavazás kiírásáról, de kikérheti az Alkotmánybíróság véleményét is arról, hogy a népszavazás kérdése összhangban van-e az alkotmánnyal – mutatott rá. Ebben az esetben az Alkotmánybíróságnak harminc napja van arra, hogy véleményt mondjon, elrendelje a népszavazást vagy elvesse a kezdeményezést – húzta alá Jandrokovic.
Az előzetes végeredmények szerint 61,84 százalék igennel, 37,1 százalék nemmel szavazott a szerbiai vasárnapi népszavazáson. A referendumon arról kérdezték az embereket, hogy módosítsák-e az alkotmány azon részét, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint ugyanis a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal.
Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer. Ezért egyes kommentárok a népszavazást az uniós csatlakozásról szóló döntésként is értékelték. Vajdaságban a szavazók 60,3 százaléka szavazott igennel – derült ki a Pannon TV tudósításából.
A referendumot ugyanakkor meglehetős érdektelenség övezte, az MTI vasárnapi esti jelentése szerint a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt. Viszont a referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház. A távirati iroda arra is emlékeztetett, hogy a kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások.
Úgy gondolom, hogy az elkövetkező időszakban sokat sikerül tenni az ország további demokratizálódása, és a lényegében független igazságszolgáltatás ügyében – üzente az eredmények ismertetésekor Aleksandar Vucic elnök.
Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, amelyen a hivatalos jelentések szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt.
Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal.
Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer – olvasható a népszavazást indokló dokumentumban.
Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavazott, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.
A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások. A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház.
Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit.
A koszovói rendőrség szombaton közölte, hogy nem engedte be a határon a Szerbiából a koszovói szerb kisebbségnek küldött népszavazási dokumentumokat.
A közlemény szerint egy személygépkocsit és két teherautót tartóztattak fel a merdarei határátkelőnél pénteken. A tehergépjárműveket lefoglalták, a járművekben tartózkodó embereket pedig visszafordították a határról.
Szerbiában vasárnap népszavazást tartanak az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének megváltoztatásáról a bírói függetlenség biztosítása érdekében. Az embereknek arra kell igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a módosításra vonatkozó parlamenti döntést. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Belgrád szeretné, ha a kérdésben a koszovói szerb kisebbség is véleményt nyilvánítana. Ugyanakkor a koszovói hatóságok jelezték: a Koszovó területén élő szerbek csak levélben szavazhatnak, vagy Szerbia pristinai képviseletén adhatják le voksaikat. A múltban bevett gyakorlat volt, hogy szavazóhelyiségeket állítottak fel a szerb többségű területeken.
A koszovói kormány pénteken leszögezte: egy önálló állam területén más ország nem szervezhet népszavazást, és alkotmányellenesnek nyilvánította a 2012 óta működő gyakorlatot.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovóban körülbelül százezres szerb kisebbség él, amely támogatja Belgrádot, és részt kíván venni a szerbiai politikában.
A december 12-én, vasárnap délben kihirdetett első részeredmények szerint Új-Kaledónia lakosságának többsége a népszavazáson az elszakadás ellen szavazott, a harmadszor megrendezett népszavazáson a részvételi szint jelentősen alacsonyabb volt, mint az előző kettőn.
A helyi hatóságok által közzétett előzetes eredmények szerint Új-Kaledónia függetlenségéért a szavazók 3,51%-a, azaz 2 755-en szavaztak, míg 96,49%-a (75 ezer 762 fő) szavazott ellene. A voksoláson 43,90% százalékos volt a részvétel, összesen mintegy 80 ezer új-Kaledóniai lakos vett részt a választásokon.
A France-Presse hírügynökség szerint „a választások eredménye nem hagy kétségeket”, mivel a függetlenség hívei arra szólították fel a választókat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson. A népszavazás kezdeményezői a december 12-i népszavazás elnapolását kérték, mondván a COVID-19 világjárvány újabb kitörése akadályozza a teljes értékű és „becsületes” választási kampány lebonyolítását. Alternatívaként a jövő és közepét javasolták.
Így ez a passzív „nem részvétel” nyitotta meg az utat a francia Új-Kaledónia híveinek harmadik győzelméhez a 2018 novemberében valamint 2020 októberében megtartott népszavazásokat követően. Emlékeztetőül, 2018-ban a lakosok 56,7%-a, 2020-ban pedig 53,3%-a szavazott a függetlenség ellen. Ahogyan azt a függetlenség hívei már kijelentették, nem ismerik el a legutóbbi szavazás eredményét, és az ENSZ-ben fognak fellebbezni.
Ami Párizs véleményét illeti, az Elysée-palotában kijelentették, hogy Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a népszavazás eredménye kapcsán. Új-Kaledónia függetlenségének témája nagyban felpezsdítette a franciaországi elnökválasztási kampány utolsó heteit. Többek között néhány elnökjelölt véleménye szerint ennek a területnek Franciaország részének kell maradnia, mivel „ez az egyetlen régió a csendes-óceáni térségben, ahol jelen van az EU”. „Új-Kaledóniának franciának kell maradnia” – ismételte többször Erich Zemmur, az ellenzék jelöltje.
Hasonlóan nyilatkozott Valerie Pecresse, a centrista republikánus politikai párt jelöltje is, aki ez év október végén a francia Le Figaro-ban megjelentetett publikációjában arra buzdította Új-Kaledónia lakosságát, hogy „maradjanak franciák”.
Ezzel szemben Emmanuel Macron, Franciaország hivatalban lévő elnöke 2018 májusában bejelentette, hogy nem foglal konkrét álláspontot, „mert ez nem az ő felelőssége”. Ugyanakkor kihangsúlyozta: „Franciaország kevésbé lenne szép Új-Kaledónia nélkül”.
Jean Castex, Franciaország miniszterelnöke a közelmúltban „határozott kívánságát fejezte ki, hogy az új-Kaledóniaiak választása Franciaország legyen”.
A Kreml álláspontja szerint Ukrajna belügye, hogy tart-e népszavazást Donbászról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár hétfői sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő hangsúlyozta: „a Donbászról szóló népszavazás megtartása Ukrajna belügye.” Mindazonáltal hozzátette, „persze érdekes lenne tudni, hogyan lesz megfogalmazva ennek a referendumnak a kérdése.”
A hírportál emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az elmúlt hétvégén egy televíziós interjúban nem zárta ki népszavazás megtartását Donbászról. Mint mondta, „nem tartom kizártnak egy népszavazás megtartását Donbász egészéről. És itt nem a státuszról van szó. Ezt az életben is meg lehet tartani. Ez (a népszavazás) szólhat Donbászról vagy a Krímről.”
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
