Az észak-hollandiai tartomány az Európai Bizottság döntése ellen foglalt állást, szerintük a Minority Safepack elutasítása sérti az európai demokratikus értékeket. Határozatukat a tagállami és a regionális kormányoknak is elküldik, hogy ezzel ösztönözzék a döntéssel szembeni ellenállást – írja a Mandiner.
Frízföld regionális parlamentje egyhangú határozatot fogadott el az Európai Bizottság ellen, mivel az Ursula von der Leyen által vezetett uniós intézmény nem tett jogalkotási javaslatot a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés alapján. Mint az ismert, a Bizottság január 15-én tette közzé, hogy a javaslatcsomag mind a kilenc elemét teljes egészében elutasította, hiába állt ki több mint tizenegy tagállamban 1.123.422 uniós polgár az őshonos nemzeti kisebbségek védelme mellett.
A holland tartomány a frízföldi autonómia mellett kampányoló Fríz Nemzeti Párt kezdeményezésére fogadta el a közös állásfoglalást, melyet meg fognak küldeni más országok nemzeti és regionális parlamentjeinek, hogy ezzel is ösztönözzék őket a véleménynyilvánításra. Továbbá megközelítőleg 150 Európában működő regionális médiumnak is eljuttatják a nyilatkozatot, hogy a kontinens minden szegletébe eljusson a hír.
Sijbe Knol, a Fríz Nemzeti Párt frakcióvezetője abszurd helyzetnek ítélte, hogy az Európai Bizottság több mint 1,1 millió ember véleményét semmibe vette. Meglátása szerint a döntés az Unió demokratikus legitimitását is aláássa, hiszen a polgári kezdeményezést több tagállami és regionális törvényhozás is támogatta, így tett többek között a holland és a fríz parlament is. A polgári vélemény befogadására az Európai Parlament is nyitott volt, Knol szerint az európai demokrácia szempontjából nagyon rossz jel, hogy egy olyan kezdeményezést, mint a Minority Safepack egyszerűen félretesznek.
A politikus továbbá arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió létezését nem saját önös érdekeinek, hanem az embereknek köszönheti.
Európában 50 millió ember él olyan régiókban, ahol őshonos kisebbségi nyelvet is használnak, így van ez az észak-hollandiai Frízföldön is, ahol 650 ezer ember beszélni a helyi fríz nyelvet. A fríz törvényhozás volt az első olyan regionális parlament Európában, amely hangot adott felháborodásának, de könnyen lehet, hogy hamarosan további tartományok is csatlakoznak a közös fellépéshez.
(mandiner.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az észak-hollandiai tartomány az Európai Bizottság döntése ellen foglalt állást, szerintük a Minority Safepack elutasítása sérti az európai demokratikus értékeket. Határozatukat a tagállami és a regionális kormányoknak is elküldik, hogy ezzel ösz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1611661080
[modified] => 1611611029
)
[title] => A fríz parlament a Minority Safepack lesöprése miatt határozatot fogadott el az Európai Bizottsággal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17577&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17577
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17578
[image] => Array
(
[id] => 17578
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative.jpg
[original_lng] => 199253
[original_w] => 1200
[original_h] => 603
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative-300x151.jpg
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative-768x386.jpg
[width] => 768
[height] => 386
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative-1024x515.jpg
[width] => 1024
[height] => 515
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative.jpg
[width] => 1200
[height] => 603
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative.jpg
[width] => 1200
[height] => 603
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/minority-safepack-initiative.jpg
[width] => 1200
[height] => 603
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1611603829:12
[_thumbnail_id] => 17578
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2176
[_oembed_74d7e9e1069fb41d32faf9eabfcdf063] =>
[_oembed_time_74d7e9e1069fb41d32faf9eabfcdf063] => 1611603831
[_oembed_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] =>
[_oembed_time_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] => 1618165934
[_oembed_4e7c4ccf42de7cd03d20b830d62aeeae] =>
?Érdekes - az Unió szerint kisebbség és kisebbség között is van bizony különbség: az egyik kapcsán van hatásköre az...
Az Európai Bizottság pénteken csalódást keltő hírt közölt, miszerint nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján. Tette ezt mindannak ellenére, hogy nemzeti parlamentek, az Európai Parlament és több mint egymillió uniós állampolgár állt az ügy mögött.
Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása – fogalmazott a Minority SafePack elgáncsolásáról Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az uniós bizottság lényegében azzal érvelt a döntése mellett, hogy nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre a kisebbségvédelmi kérdésben, ám ami az uniós szerződések alapján tőle telik, azt már megtette.
2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak
– közölte Vincze Loránt az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke pénteken weboldalán, megerősítve a Magyar Nemzetnek is a megjelent értesülést, miszerint az Európai Bizottság végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
– Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – írta közleményében Vincze, aki az Európai Parlamentben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az Európai Bizottság döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.
Pedig hatalmas a tábor az ügy mögött
A Minority SafePack eddigi diadalmenetéről a Magyar Nemzet is számos alkalommal közölt cikket. A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2020 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottság előtt. A járványhelyzet nyomán az Európai Parlament csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.
A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Országgyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.
Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – pontosan nem rendelkezik minimumkövetelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben Věra Jourová liberális alelnök felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.
Az Európai Bizottság szerint már sokat tettek a nemzeti kisebbségekért
Ebben kifejezték, hogy noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Még 2013-ban az Európai Bizottság egyébként épp azzal utasította el a Minority SafePacket, hogy az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az uniós Törvényszék mondott nemet egy 2017-es ítéletben, így menetelhetett tovább a projekt.
A legutóbbi sikeres európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack ritka lehetőséget nyújt a demokratikus részvétel komolyan vételére az Európai Unióban, miután számos korábbi kezdeményezés nem kapott kellő figyelmet, vagy nem volt kellő hatással uniós jogszabályok alakítására – írta Carsten Berg, az úgynevezett európai polgári kezdeményezések (ECI) kampányigazgatója szerdai véleménycikkében, amely az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv hírportálon jelent meg.
Berg szerint az ECI, amelyet az EU a lisszaboni szerződéssel vezetett be, mint uniós mechanizmust a lakossági kezdeményezésű jogszabályalkotásra, azt a reményt keltette, hogy a civil társadalmak számára végre lehetőség nyílik arra, hogy beleszólást kaphassanak az EU politikai napirendjébe. Az elvárásokkal ellentétben azonban az ECI jogi és politikai hatása minimális maradt, aminek következményeként megrendülhet a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalma. A kampányigazgató hangsúlyozta: „az Európai Bizottságnak hamarosan intézkedéseket kell meghatároznia a Minority SafePackkel kapcsolatban, amelynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részét képezzék.”
A kampányigazgató szerint a Minority SafePack az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását múlt decemberben, az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalása előtt, miután számos nemzeti és regionális parlament – köztük a magyar is – a kezdeményezés mellé állt. Egyedülálló lehetőséget nyújt továbbá a bizottság számára, hogy újraalakítsa az uniós polgárokkal fenntartott kapcsolatait.
2012 óta 80 polgári kezdeményezést regisztráltak
Berg azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizottság 2012 óta csaknem 80 polgári kezdeményezést regisztrált, de ezek közül csak néhány volt annyira sikeres, hogy legalább egymillió támogatót szerezzen, és “elérje a bizottság ingerküszöbét”. Továbbá – tette hozzá – voltak olyan sikeres kezdeményezések is, amelyeket az unió végrehajtó testülete teljességgel figyelmen kívül hagyott, például az állatok élveboncolása elleni vagy a magzatvédelemre irányuló kezdeményezéseket. A glifozátalapú termékek betiltására irányuló kezdeményezést a tömeges lakossági tiltakozások ellenére sem vették komolyan, továbbá az eddigi legsikeresebb kezdeményezéssel, az ivóvízhez való joggal kapcsolatban csak hét évvel a regisztrálás után fogadott el új irányelvet a testület. Kiemelte: az ECI legutóbb elfogadott reformja nem tartalmaz érdemi kötelezettségvállalást az Európai Bizottság számára, hogy foglalkozzon a sikeres kezdeményezésekre adott válaszlépések kialakításával, enélkül pedig a mechanizmus haszontalan eszközzé válhat.
Az Európai Bizottság válaszkészségének hiánya azzal a kockázattal is jár, hogy egyre több ember fordul el az EU-tól, mert úgy érzik, hogy az intézmények nem veszik őket elég komolyan. A bizottság maga is viszonylag gyenge demokratikus legitimációra támaszkodik, hiszen nem tartozik közvetlen elszámolással a polgárok felé – vélekedett a kampányigazgató.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselői üdvözlik a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés kapcsán elfogadott európai parlamenti határozatot. A csütörtöki szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen jogalkotást a Minority SafePack javaslataira alapozva.
[type] => post
[excerpt] => A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselői üdvözlik a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés kapcsán elfogadott európai parlamenti határozatot. A csütörtöki szavazással és a hét...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608373164
[modified] => 1608370766
)
[title] => A Minority Safepack sikere az összmagyarság sikere (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=15982&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15982
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 15983
[image] => Array
(
[id] => 15983
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1.jpg
[original_lng] => 619309
[original_w] => 1525
[original_h] => 858
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1.jpg
[width] => 1525
[height] => 858
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1.jpg
[width] => 1525
[height] => 858
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep-parlament-1.jpg
[width] => 1525
[height] => 858
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608363567:10
[_thumbnail_id] => 15983
[_oembed_74d7e9e1069fb41d32faf9eabfcdf063] =>
[_oembed_time_74d7e9e1069fb41d32faf9eabfcdf063] => 1608362491
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6226
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] =>
[_oembed_time_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] => 1618119121
[_oembed_4e7c4ccf42de7cd03d20b830d62aeeae] =>
?Érdekes - az Unió szerint kisebbség és kisebbség között is van bizony különbség: az egyik kapcsán van hatásköre az...
Az Európai Parlament (EP) hétfői plenáris ülésén vitát tartottak a Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről szóló javaslatról, ami egy átfogó nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítását kezdeményezi az Európai Bizottságtól. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke elmondta, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét.
Gál Kinga, aki 16 éve vezeti az EP nemzeti és nyelvi kisebbségekkel foglalkozó munkacsoportját, üdvözölte a polgári kezdeményezés sikerét: „Nagy örömömre szolgál, hogy hosszú évek apró lépései után végre plenáris szinten vitatjuk meg az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetét, és egy határozottan jó szövegezésű határozatot fogadhatunk el védelmükben. Ez végre lehetőséget teremtett arra, hogy az Unió lakosságának egytizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el: védelemre van szükségük. Jogaik védelme – mint alapvető jogok védelme – elengedhetetlen uniós szinten. Szomorú, hogy ahhoz, hogy ezt egyáltalán kifejezésre juttathassák, európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia” – emlékeztetett a képviselő.
A fideszes képviselő számos olyan esetben fordult már az Európai Bizottsághoz, amikor az őshonos nemzeti kisebbségeket valamilyen jogsértés vagy diszkrimináció érte akár oktatásban, akár nyelvhasználatban, akár szerzett jogait vagy a gyűlöletbeszédet illetően. Az elmúlt években 15 alkalommal adta írásba az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációja nemzeti hatáskörbe tartozik a szubszidiaritás elvének megfelelően, ezért nem kívánt foglalkozni ezen problémákkal, miközben más kérdéskörben nem zavartatja magát a szubszidiaritás elvének betartásával. Gál Kinga a mai vita kapcsán ezt így értékelte: „Ideje, hogy a Bizottság végre tegye félre a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Ez azért is fontos, hogy ne fordulhasson elő az, ami a minap történt Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel, aki – azért mert a parlamentben kiáll a saját nemzeti közösségének a védelmében, »halál listára« került. Ha a Bizottság következetes, akkor az ilyen esetben elvárható, hogy a leghatározottabban ítélje el és legszigorúbban lépjen fel ez ellen. Felszólítom a bizottságot, hogy ezt tegye meg!” – emelte ki Gál Kinga.
A Minority Safepack kezdeményezésre adott hivatalos európai bizottsági válasz januárra várható. „Remélem, hogy a mai vita ösztönzően fog hatni, és a számos semmitmondó válasz után végre gyakorlati javaslatok születnek. Ellenkező esetben lassan okafogyottá válik az európai polgári kezdeményezés eszköze, amely ahelyett, hogy eredeti célja szerint közelebb vinné az Uniót a polgárokhoz, bizalmuk elvesztéséhez vezet” – emlékeztetett a képviselő.
Az Európai Bizottságnak ki kell állnia az őshonos nemzeti közösségek védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés közreműködőinek bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.
A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: az őshonos nemzeti kisebbségek még ma is alapvető problémákkal néznek szembe az Európai Unióban, a diszkrimináció szinte minden területen – legfőképpen az oktatás, a nyelvhasználat és a gyűlöletbeszéd szintjén – érinti őket. Rámutatott, hogy a kisebbségben élők is ugyanolyan adófizetők, ugyanúgy hozzájárulnak egy adott ország gazdasági jólétéhez, de lehetőségeik mégis korlátozottak a többi állampolgáréhoz képest. A képviselő hangsúlyozta, hogy tizenhat éves parlamenti munkája során az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnökeként azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság még mindig nagyon tartózkodó az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően, és arra hivatkozik, hogy ezek a problémák tagállami hatáskörbe tartoznak, míg egyáltalán nem szégyenlős, amikor más nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekben kell nyíltan beavatkoznia.
Vera Jourovának a területért felelős uniós biztosnak ehhez a fontos témához csak egy semmitmondó videoüzenetre futotta – jelentette ki.
A képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne alkalmazzon kettős mércét az európai őshonos kisebbségeket illetően, és mihamarabb válaszoljon 1,3 millió állampolgár akaratára egy uniós kisebbségvédelmi kerettervvel. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt november 7-ig meghosszabbították egy másik európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírási határidejét, amely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát szorgalmazza a kohéziós politika vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy e kezdeményezés esetében is sikerül elérni a szükséges küszöbértéket legalább hét tagállamban. A képviselőnő így fogalmazott: „Minden olyan eszközt meg kell ragadnunk, amely hangot ad a nemzeti és nyelvi kisebbségeknek uniós szinten. Csak így érhetjük el, hogy ne lehessen csak úgy leseperni a valós problémákat az asztalról.”
Vincze Lóránt, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője és egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés több mint ötven millió őshonos kisebbséghez tartozó embert érint Európában, akiknek jogaival uniós szinten is foglalkozni kell. Az unió továbbá szakpolitikák és finanszírozások révén támogatni tudja ezeket a közösségeket. A Minority SafePack nemzetközi kampányát koordináló politikus kitért arra, hogy az uniós parlamenti meghallgatáson nagyon sok támogatója volt a kezdeményezésnek, és ellenzői – mint például Románia képviselői – kisebbségbe maradtak. Hozzátette, a kisebbségek jogainak kérdése nemzeti érzékenységet is érinthet, de ezt párbeszéd, illetve biztonsági záradékok útján meg lehet oldani. A kezdeményezés nem vesz el jogokat a tagállamoktól. Mivel az alapjogokra és értékekre ma nagy figyelme hárul, nem szabad elfeledkezni a kisebbségi jogokról sem.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy 2007-es lisszaboni szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké vált. Azonban – tette hozzá – ez nem változtat azon, hogy még mindig a tagállamok hivatalos nyelve és domináns kultúrája van a középpontban. Rámutatott: az uniós tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a kisebbségek, bizonyos közösségeknek még saját identitásukhoz sincs joga.
A Minority Safepack 2013-as európai polgári kezdeményezés, célja hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezés 2018 nyarán sikeresen lezárult, miután támogatására egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni, legalább hét uniós tagállamban. Az Európai Bizottságnak a csütörtöki parlamenti meghallgatás után három hónap áll rendelkezésére hogy kialakítsa álláspontját, és döntést hozzon a jogalkotási folyamatról.
Az Európai Bizottság online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait – közölte az uniós bizottság pénteken.
A regisztrációt követően az Európai Bizottságnak fél év áll
rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a
jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt
fél részvételével vitára kerül sor, valamint az EP plenáris ülése is vitára
bocsátja a kezdeményezést.
Online nyújtották be az aláírásokat
Azt közölték, hogy Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti
közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait
online nyújtották be. Ezt követően egy hónapon belül az uniós bizottság
személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok
és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív
Uniója (FUEN) képviselőit.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által
kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult,
és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok
közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek.
A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi
lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének
javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése
érdekében.
Fontos lépés az aláírások benyújtása
„Az aláírások benyújtása fontos lépés a Minority SafePack
történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük
terveinket a biztosokkal és főigazgatókkal, valamint hogy benyújtsuk a
szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket” – közölte
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke az
MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A képviselő elmondta, a tervezett uniós parlamenti plenáris
vita szintén nagy lehetőség a szervezők számára. Amennyiben ugyanis a vita
támogató határozattal zárul, az hatalmas nyomást jelent majd az Európai
Bizottságra, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról.
Beszámolt arról is, hogy a szervezők folytatják az európai
fővárosokban végzett tevékenységüket kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve
arra, jelezzék támogatásukat az uniós bizottságnak, hogy maguk is fontosnak
tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek ügyében.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
