Olaf Scholz német kancellár jelenleg kevés esélyt lát az ukrajnai háború diplomáciai úton történő lezárására és a diplomáciai úton történő rendezésre – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz a G7-ek csúcstalálkozója után nyilatkozva azt mondta: „sajnos azt látjuk, hogy Oroszország folyamatos brutalitással folytatja a háborút. Nem vagyunk tehát olyan helyzetben, hogy megjósolhassuk a végét.” Hozzátette: egyszer majd lesz megállapodás Oroszország és Ukrajna elnöke között, de most nem így áll a helyzet.
A német kancellár kifejtette: „sokkal inkább az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartásáról van szó, hogy lehetővé tegye a háború végét, és Oroszország belássa, hogy nem diktálhat feltételeket a békéhez.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Scholz korábban kijelentette: az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok már nem térhetnek vissza arra a szintre, amelyen az Ukrajna ellni teljes körű orosz invázió előtt voltak.
A németországi csúcstalálkozót követően a G-7 országcsoport vezetői bejelentették, hogy készek Ukrajnának annyi pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtani, amennyi csak szükséges.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Olaf Scholz német kancellár jelenleg kevés esélyt lát az ukrajnai háború diplomáciai úton történő lezárására és a diplomáciai úton történő rendezésre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656438600
[modified] => 1656437633
)
[title] => Scholz nem hisz a háború gyors végében és a diplomáciai rendezésben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=52148&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52148
[uk] => 52151
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52149
[image] => Array
(
[id] => 52149
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[original_lng] => 160138
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scholz-3.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1656427823:3
[_thumbnail_id] => 52149
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1689
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] =>
[_oembed_time_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] => 1656688678
[_oembed_3cd415411095007248c12d1a0d601539] =>
[_oembed_time_3cd415411095007248c12d1a0d601539] => 1659027851
[_oembed_d970e684faea69d6c9591c79082b06ae] =>
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Szlovákia nem tudott megegyezni Németországgal a Leopard tankok szállításáról, ezért a T-72-es harckocsik szállítását Ukrajnának továbbra is halogatja – számolt be az rbc.ua hírportál kedden a Busines Inside című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szlovákia lemondott a tervezett tanküzletről, mert a 30 darab szovjet eredetű T-72-es harckocsi Ukrajnának történő szállításáért cserébe Berlin mindössze 15 darab Leopard 2A4-es harckocsit ajánlott fel Pozsonynak. A szlovák védelmi minisztérium szóvivője megerősítette ezt az értesülést, és kijelentette, hogy „a 15 Leopard harckocsi nem jelenthet számukra megoldást, mert Szlovákiának harckocsi-zászlóaljanként 30 darab harckocsira van szüksége”.
A sajtószóvivő egyúttal nyugtatásként hozzátette, hogy Pozsony folytatja a tárgyalásokat a szövetségesekkel annak érdekében, hogy Ukrajna számára elfogadható támogatási formákat találjanak az Oroszország elleni háborúban.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban Szlovákia új védelmi segélycsomagot küldött Ukrajnának. Az ukrán fegyveres erők öt harci helikoptert és Grad rakéta sorozatvetőkhöz való lőszereket kaptak Szlovákiától. Ezenkívül Pozsony SZ-300 légvédelmi rendszert is küldött Kijevnek.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
David Arahamija, az Oroszországgal tárgyaló ukrán delegáció vezetője úgy véli, hogy az ellenség általában kész elfogadni az Ukrajna által felajánlott béke-megállapodás feltételeit – adta hírül az rbc.ua hírportál a küldöttségvezető televíziós interjújára hivatkozva.
Mint Arahamija mondta, „Isztambulban kifejtettük az ukrán álláspontunkat. Oroszország elvileg már megadta a hivatalos választ, ami az, hogy elfogadja ezt az álláspontot, kivéve a Krím ügyét, amit mi javasoltunk.” Hozzátette: „Kuleba azt mondta, hogy nincs hivatalos megerősítés, ő arra vár, hogy ezt írásban tegyék meg.”
Az ukrán küldöttségvezető úgy összegezte, hogy Oroszország szóban egyetértett Kijev javaslataival. „Most a felek a megállapodások legalizálásán dolgoznak” – állította David Arahamija.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban.
A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően. Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban – szintén a Hürriyetnek nyilatkozva – azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.
A szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt. Cavusoglu szombaton, japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását.
A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország a NATO tagja, mindazonáltal korábban már felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antalyában egyeztetett, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Petro Porosenko volt államfő, jelenlegi ellenzéki vezető pénteken jelentette be: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy átmenetileg félreteszik politikai csatározásaikat, és „egységfrontként lépnek fel az Ukrajnát ért orosz agresszióval szemben”.
Porosenko ezt a Facebookon közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint. A jelenleg az Európai Szolidaritás nevű parlamenti ellenzéki pártot vezető exállamfő arról tájékoztatott, hogy többször is találkozott Zelenszkijjel. „Megállapodtunk, hogy egységfrontként fogunk fellépni” – mondta.
Hangoztatta: ez most teljes mértékben a megfelelő és helyes magatartás; most egy ukrán nem elnök, miniszter, párt vagy parlamenti frakcióvezető, és nem munkás. „Most mindannyian katonák vagyunk, akiknek meg kell védeniük Ukrajnát” – hangoztatta Porosenko, aki 2014-2019 között volt Ukrajna államfője, de második ciklusra már nem kapott megbízást, miután Zelenszkij legyőzte őt a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában.
A volt államfő szerint az ukránok meglepték Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal, hogy meghiúsították villámháborús elképzelését, vagyis azt, hogy Ukrajnát a február 24-én indított háborúban 72 órán belül elfoglalják az orosz csapatok. „Az ukrán fegyveres erők pedig nemcsak meglepték a világot, hanem egyesítették is a világot. A kialakult körülmények között pedig Putyin úgy viselkedett, mint egy levadászott állat” – vélekedett Porosenko. Hozzátette: meghiúsult az a forgatókönyv is, hogy az „ötödik hadoszlop” politikailag, belülről rombolja le az ukránok egységét. „Nagy meglepetésben részesítettük Putyint” – jegyezte meg. Ukrajnában „ötödik hadoszlopnak” a Moszkva-barát politikai erőket nevezik.
Porosenko még azt is megjegyezte, hogy „nagyon kételkedik Putyin mentális egészségében”, ami pedig szerinte „óriási veszélyt jelent Ukrajna számára”.
Petro Porosenko eddig semmiben nem támogatta Zelenszkijt. Ráadásul Porosenkót tavaly december 20-án hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR). A hatóságok szerint ugyanis az Ukrajnában Putyin elnök „komájaként” emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt.
Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti a megszállt Donyec-medencei területeken működő, Moszkva-barát szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak. Porosenkót az illetékes kijevi bíróság január közepén személyes kötelezettségvállalás mellett bocsátotta szabadon az ellene folyó per idejére, ami egyebek között azt jelenti, hogy le kellett adnia az útlevelét, és külön engedély nélkül nem hagyhatja el az országot. Az ellene felhozott hazaárulási és egyéb vádak alapján még nem kezdődött el ellene a bírósági eljárás.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Our actions will be powerful. We’re preparing the soldiers. We’re very much looking forward to the delivery of weapons. We are bringing ?? victory as close as possible. We are ensuring the spirit of unity to the maximum. Efficiency - to the maximum. Preparation - to the maximum. pic.twitter.com/3SplwZQBw9
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
Lehetséges a kompromisszum Oroszországgal, de nem Ukrajna érdekeinek, területének a rovására – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára keddi sajtótájékoztatóján, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az RNBO titkára elmondta, „mindenki tudja, hogy pontot kell tennünk ennek a kérdésnek a végére, amit Volodimir Zelenszkij elnök feladatul tűzött ki, de ez nem mehet az érdekeink rovására. Nem engedhetjük át a területünket, nem engedhetjük át azokat a dolgokat, amelyek az alkotmányunkban rögzítve vannak (európai és euro-atlanti integráció).”
Danilov úgy vélte, Kijev képes olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket Ukrajna állampolgárai el tudnak fogadni. „Nem dönthetünk megalkuvás nélkül valamiről, és nem tehetünk engedményeket azzal kapcsolatban, amit ma Oroszország javasol” – mutatott rá. Változott-e a helyzet Zelenszkij Joe Bidennel amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után –tette fel a kérdést. „Nem, nem változott! Ugyanabban a mederben és ugyanabban az állapotban maradt” – húzta alá.
Az RNBO titkár szerint a Kreml emeli a tétet, hogy szóba álljanak Oroszországgal. „A kommunikáció nem mehet a szuverenitásunk rovására. Kompromisszum lehetséges, de meg kell érteni, hogy minden kompromisszumnak van határa, amelyet nem léphetünk át” – összegezte Olekszij Danilov.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Валентині Матвієнко. «Рабі, подножці, грязі Москви», людині без честі, проклятій своєю Батьківщиною, варто пам’ятати:??має вистачити тільки одного ресурсу – на виплати репарацій і контрибуцій ??, на масові поховання своїх військових і на справедливість вироку Гаазького трибуналу.
The hell with it … even though Starlink is still losing money & other companies are getting billions of taxpayer $, we’ll just keep funding Ukraine govt for free
Стратегія деокупації Криму – час нової редакції. Черговість засобів деокупації – політико-дипломатичних, військових, економічних тощо – вимагає зміни пріоритетів.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
«Український рій» «імені Матіаса Руста» – десятки моделей, тисячі дронів. Ударні БПЛА на озброєнні ЗСУ дальністю польоту більш як 3000 км. 1987 рік, червона площа, москва, літак, Руст. pic.twitter.com/iAXhDLNn4C
Újranyitották szombaton a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között korábban lezárt határátkelőket, miután az átkelőket napok óta blokkoló teherautókat és személygépkocsikat elvitték. Helyreállt a forgalom a jarinjei határátkelőnél.
Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) csütörtökön jelentette be, hogy Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást.
Az egyébként is feszült viszonyban lévő Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta nem ismerték el és leszedették a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, s helyettük az autósoknak öt euróért két hónapra érvényes ideiglenes táblát kellett kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozták az átkelést a koszovói-szerb határon. Tovább élezte a helyzetet, hogy a pristinai vezetés különleges rendőrségi alakulatokat küldött Koszovó főleg szerbek lakta északi részébe. Belgrád reagálása sem maradt el, szerb páncélosok vonultak fel a közös határ mentén. Erről bővebben:
A csütörtökön született megállapodás értelmében a felek szombat 16 óráig kölcsönösen visszahívják a közös határra küldött biztonsági erőket és felszámolják az útlezárásokat.
A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad. A rendszámtáblák ügyében az egyezség arról rendelkezik, hogy az állami jelképeket matricák fogják takarni.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok.
A belgrádi vezetés szerint, ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint 60 állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.
Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Volodimir Zelenszkij elnök szerint az ő prioritása a kelet-ukrajnai háború befejezése, de úgy vélte, hogy a Donbászon folyó háború lezárásához Oroszország politikai akaratára van szükség – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn az államfő litván lapinterjúját idézve.
Mint Zelenszkij a vilniusi LRT kiadványnak nyilatkozva elmondta: „a háború befejezése – nem beszélve arról, hogy ez az én prioritásom, és mindenekelőtt ukrán állampolgárként a prioritásom –, úgy gondolom, konkrét lépéseket jelent.” Hozzátette, hogy szerinte ha az elmúlt hét hónap során nem voltak nagyobb összecsapások vagy robbanások, úgy ez azt jelzi, lehetséges a háború befejezése Donbászon.
Az államfő hangsúlyozta: „nem vállaltam volna az elnökséget, ha nem éreztem volna, hogy van képességem, szándékom, energiám, óhajom és politikai akaratom. De ezek nem voltak elegendőek a háború egy éven belüli befejezéséhez. Ugyanennek kell vonatkoznia Oroszországra. Ha Oroszország holnap úgy akarja, nagyon hamar befejezzük a háborút.”
30-річчя визнання Угорщиною незалежності України та встановлення дипвідносин стало гарною нагодою вперше поговорити з #Орбан. Поки що телефоном, але впевнений, що особиста зустріч стане новим поштовхом в ??-?? взаєминах. Запросив Прем'єр-міністра відвідати Україну у 2022 році.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Дякую @POTUS і народу ?? за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
A 8 évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök – közölte csütörtökön a brit miniszterelnöki hivatal.
Biden szerda este érkezett Nagy-Britanniába, ahol részt vesz a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján.
Az amerikai elnök csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tart a vendéglátó brit kormányfővel, és a két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint elsősorban egy új Atlanti Charta megfogalmazásáról kíván egyezségre jutni.
Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.
Az új világrend alapja
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.
Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.
A két ország akkoriban együttműködött a második világháború utáni globális újjáépítésben, és most ugyanígy egyesíti erejét a világ előtt tornyosuló hatalmas kihívásokkal szemben, beleértve a globális védelmi és biztonsági együttműködést, egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést – áll a Downing Street ismertetésében.
Feloldanák az utazási korlátozásokat
A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván csütörtökön megállapodni.
Ezek közé tartozik, hogy a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.
Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába – hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.
Az ismertetés szerint Biden és Johnson várhatóan megállapodik egy új közös munkacsoport létrehozásában. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az utazások biztonságos újraindítására.
Újjáépítés
Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból. „Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után” – fogalmaz a brit kormányfő.
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta erre vonatkozó, 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő „klímavédelmi törvénybe” illeszkedik majd. A tanács közleménye szerint az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező 30 évre meghatározó megállapodás segíti azt a célkitűzést, hogy az unió 2050-re éghajlat-semlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Ezek között az üvegházhatású gázkibocsátás 2030-ig megvalósítani kívánt csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátás-csökkentésnek elsőbbséget kell biztosítani a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben. Az ideiglenes megállapodás elemei közé tartozik az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása. A testületnek feladata lesz többek között a tudományos tanácsadás és jelentések készítése az uniós intézkedésekről, az éghajlati célokról, illetve az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékének összevetése a vonatkozó európai szabályokkal és az EU 2015-ös párizsi klímamegállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival. A megállapodás értelmében az Európai Bizottság 2040-re vonatkozó, közbenső klímacélokat fog javasolni, egyidejűleg közzéteszi az unió üvegházhatást okozó gázok 2030-2050 közötti időszakra vonatkozó tervezett indikatív költségvetését az alapul szolgáló módszertannal együtt. Az uniós bizottság emellett kapcsolatba lép a gazdasági ágazat szereplőivel annak ösztönzésére, hogy hatékonyan részt vegyenek az unió 2050-ig elérni tervezett éghajlat-semlegességi céljának elérését szolgáló ütemterv elkészítésében. A bizottság emellett figyelemmel kíséri az ütemtervek kialakulását, megkönnyíti az uniós szintű párbeszédet, és megosztja a szükséges információkat. Az ideiglenes politikai megállapodást az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ideiglenes megállapodás létrejöttét követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövid közleményt tett közzé, amelyben hangsúlyozta: az unió arra vonatkozó politikai elkötelezettségét, hogy Európa 2050-re az első éghajlat-semleges kontinenssé válhasson, immár jogi kötelezettségvállalás is segíti. „Az új éghajlatpolitikai szabályozás kötelező érvényű ígéretet jelent gyermekeink és unokáink számára” – fogalmazott. Az Európai Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette az unió klímasemlegességének 2050-ig tervezett megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra. Az Európai Tanács 2019 decemberében tartott csúcstalálkozóján adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
