A 2022-ben történt eseményekről, azok hatásairól, az uniós kisebbségvédelem jelenlegi helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről beszélgettünk Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselővel.
– Számos alkalommal hangsúlyozza, hogy munkáját az Európai Parlamentben (EP) a magyar emberek és a magyar nemzet érdekei határozzák meg. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évre vonatkozóan?
– 2022 súlyos kihívások elé állította a kárpátaljai magyar közösséget, de Magyarországot és a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar közösségeit is. A február 24-én kitört orosz–ukrán háború felborította az életünket, családokat szakított szét, még nehezebbé tette a mindennapok megélését, a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmet. Mindezek ellenére 2022-ben példátlan összefogásról, támogatásról, közösen elért eredményekről is tanúbizonyságot tett a magyar nemzet határon innen és túl, tettekkel bizonyítva, hogy közös erővel még a legnehezebb helyzetekben is talpon tudunk maradni és eredményeket tudunk elérni. Az összefogás ékes példája volt az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme, mely támogatottság is bizonyította, hogy a nemzetben való gondolkodás és felelősségvállalás működik.
A Fidesz EP-delegációjának tagjaként és 2014-ben „nemzeti listán” bekerült kárpátaljai képviselőként számomra természetes, hogy a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeinek megvédése elsődleges célunk és feladatunk. Képviselőtársaimmal egy csapatként igyekszünk kiállni a külhoni magyar nemzetrészek érdekében, fellépni a liberális baloldal által Magyarország ellen indított boszorkányüldözés ellen, és a magyar érdekeket érvényesíteni, ami manapság nem könnyű feladat. Az EP-ben küzdünk a minősített többségi döntéshozatal ellen, amely sérti a tagállamok szuverenitását, az LMBTQ- és genderideológia ellen, amelyet rá akarnak erőszakolni a családközpontú keresztény társadalmakra, továbbá az olyan brüsszeli mainstream politikai kötelezettségekkel szemben, melyek tönkretennék Magyarországot. És ez csak néhány dolog, hiszen már nincs olyan uniós törvénytervezet, jelentés vagy határozat, ahová ezeket a témákat ne erőszakolnák bele.
2022-ben a koronavírus-járvány okozta korlátozások megszűnésével számos olyan területen visszatérhettem feladataim ellátásához, amelyet a járvány során el kellett halasztanom.
Bár a háború kitörésével az EP-ben tabutéma lett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete, azért a munkám során mindent megtettem, hogy ez a kérdés a felszínen maradjon mind a Parlamentben, mind a nemzetközi fórumokon. Februárban, még a háború kitörése előtt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén lehetőségünk volt bemutatni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról készített alternatív jelentést, mely magyar szemszögből mutatja be annak végrehajtását, s már akkor egyértelmű volt, hogy sok probléma van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével Ukrajnában.
Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta júniusban az EU-s tagjelölti státuszt, melynek egyik feltétele, hogy Ukrajna rendezi a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeit, összhangba hozva azokat a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal, így számos fórumon – szem előtt tartva a kárpátaljai magyarok érdekeit – kifejtettem, mennyire fontos ez a tagjelölti státusz, és milyen fontos odafigyelni, hogy Ukrajna pozitív módon rendezze a kisebbségi jogok törvényi keretét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vettem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) ülésein, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (ang.: Federal Union of European Nationalities – FUEN) tisztújító kongresszusán, továbbá az ENSZ Kisebbségi Fórumán is sikerült felszólalnom a kárpátaljai kisebbség védelmében.
Fontos volt számomra, hogy a politika mellett a tudományos élet is teret kapjon újra az életemben, így nagy örömmel vállaltam az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által szponzorált és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei és tudósai által írt Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztését és kiadás alá szervezését, mely nagy segítséget jelent azon külföldi politikusok, döntéshozók számára, akik szeretnék megismerni és megérteni a kárpátaljai magyarok múltját és jelenét.
A kárpátaljai magyarság múltjának nagy tragédiája a málenkij robot, melyről kevesen tudnak Nyugat-Európában. Ebből a szempontból volt fontos, amikor a szovjet kommunista diktatúra áldozatairól emlékeztünk meg az EP-ben, és sikerült elérnem, hogy a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól is megemlékezzenek, és 500 kárpátaljai magyar nemzetiségű férfi neve is bekerült abba a listába, amelyet EP-képviselők, EU-s nagykövetek és uniós tisztségviselők olvastak fel.
2022-ben már lehetőségem volt látogatócsoportokat is fogadni, így májusban a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző IV. évfolyamát, szeptemberben Kárpátaljáról, novemberben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadhattam látogatókat.
– Amíg az év első heteiben olyan aggasztó híreket olvashattunk a világsajtóban, hogy Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát, február 24-én hajnalban ez a rémálom szörnyű valósággá vált. A háború mindenki életét felforgatta. Véleménye szerint az Unió megfelelően reagált az eseményekre?
– Igen, szörnyű hírekre ébredtünk február 24-e reggelén. Az EP Külügyi Bizottságának ülésein már a háború előtti hetekben is számos EP-képviselő hozzászólásában nem a tárgyalásos rendezést, a minszki megállapodások végrehajtását szorgalmazta, hanem háborús retorikát. De valójában sokan bíztunk abban, hogy a háború elkerülhető, és megdöbbentünk azon, hogy a putyini Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja több tízezer ember tragédiáját idézte elő, több mint 11 millióan menekültek el Ukrajnából az EU-ba, ebből Magyarországon is több mint egymillióan kerestek menedéket. A magyar emberek példátlan összefogással kezdték el segíteni a háború elől menekülőket, és a magyar kormány is története legnagyobb humanitárius akcióját indította nemcsak a menekültek, de az Ukrajnában, többek között a Kárpátalján maradt emberek megsegítése érdekében. A háború kitörését követően márciusban Gál Kinga képviselőtársammal mi is a magyar–ukrán határhoz siettünk, hogy személyesen lássuk az ott kialakult helyzetet, a menekülthullám kezelését, és adományokkal segítsük a háború szörnyűségei elől menekülő embereket, valamint az értük éjjel-nappal dolgozó önkénteseket.
A háború óriási kihívások elé állította az egész világot, alapjaiban ingatta meg az EU gazdaságát, hisz a mindig a béke pártján álló Európai Unió szomszédságában tíz hónapja elhúzódó háború zajlik, és az EU elkötelezett támogatója Ukrajnának. Magyarország amellett, hogy elvei mentén támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, a mielőbbi békét sürgeti minden fórumon, és az elmúlt évben én is folyamatosan a béke mellett szólaltam fel, számtalanszor adtam hangot annak, hogy elítélem az orosz agressziót, és kiállok Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de minél előbb véget kell vetni a harcoknak, az emberi szenvedéseknek.
– Az év elején tisztújításra került sor a Parlamentben, melynek eredményeként ön a továbbiakban is a Kulturális és Oktatási, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedik. Kiáll amellett, hogy Ukrajna sokszínű kulturális öröksége a béke által menthető meg?
– Januárban az európai parlamenti ciklus félidejéhez érve újra főtagként folytathatom a munkám a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban póttagként tevékenykedhetem tovább, ami számomra nagyon fontos, hiszen így számos, Ukrajnát érintő politikára is rálátást nyerhetek. Úgy gondolom, minél inkább elhúzódik ez a háború, annál nagyobb a veszteség minden téren. A békével sok minden megmenthető lenne, elsősorban az emberéletek, de a kulturális és művészeti értékek is, melyek terén így is nagy károkat szenvedett már el az ország. Az EU segítséget nyújt a kulturális örökség megmentéséhez, átköltöztetéséhez vagy digitális megőrzéséhez, de az épített örökség terén felbecsülhetetlen károk keletkeztek már ez idáig.
Ukrajna soknemzetiségű ország, és úgy gondolom, az egyik legnagyobb érték az, hogy a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett ebben az országban, és ha ezt elveszítenénk, az lenne a legnagyobb veszteség, tragédia. Ilyen soknemzetiségű vidék Kárpátalja is, amely példaként szolgálhat a békés egymás mellett élés szempontjából, az itt élők egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait, vallását tisztelve élték és élik mindennapjaikat. Bár sajnos vannak, akik ezt a békét is megbontani kívánják, és ellentéteket próbálnak szítani a nemzetiségek között. Nagy megdöbbenéssel és szomorúan fogadtam a hírt, hogy a munkácsi városvezetés úgy döntött, eltávolítja a munkácsi várból a több évtizede ott álló turulszobrot, ami nagyon barátságtalan és provokatív lépés volt ebben a pattanásig feszült háborús helyzetben, így remélem, csak elszigetelt esetről van szó. Az Európai Unióba tartó ukrán vezetés nyilvánvalóan tisztában van az Unió „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatával, amely egymás nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tiszteletét jelképezi. Ezt vallom én is, fontos, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás hagyományait, történelmi és kulturális örökségeit, egymás nyelvét, hiszen az egymás iránt való tisztelet kulcsfontosságú eleme a békének.
– Június 23-án Ukrajna (és Moldova) megkapta az uniós tagjelölti státuszt, melyet előzőleg a Fidesz európai parlamenti képviselői is egyhangúlag támogattak. Mit gondol, Ukrajna európai uniós tagjelöltsége előmozdítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítését?
– Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, hisz képviselői munkám kezdete óta támogatom és segítem ezt a folyamatot. Pozitív hír volt az is, hogy a tagjelöltség 7. feltételeként azt kérte az Európai Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell rendeznie Ukrajnának, aminek ez év végéig kellett megtörténni. Sajnos azonban a december folyamán az ukrán törvényhozók által gyors iramban elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény amellett, hogy visszalépést jelent a hatályon kívül helyezett 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest, az ígéretek ellenére nem orvosolja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait sem, s csupán a 2017-es és 2019-es jogszűkítéseket betonozza be. Szomorúnak tartom, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, és a velük való egyeztetések is csak szimbolikusan voltak lefolytatva. Az Ukrajnában élő magyar közösséget képviselő két szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. Teljes mértékben támogatom és egyetértek a nyilatkozatban foglaltakkal. A törvénnyel kapcsolatban már Románia is kifejezte nemtetszését. Nagyon remélem, hogy az EU részéről is alapos elemzésnek vetik majd alá a törvény tartalmát, és az lenne a minimum, hogy az újonnan elfogadott törvényt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, hiszen a törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
– Kicsit más vizekre evezve… A pandémia miatti több mint két és fél év kényszerszünet után szeptemberben ismét Kárpátaljáról érkezett látogatócsoportot fogadott Strasbourgban. Mindig fontosnak tartotta a személyes találkozásokat az „otthoniakkal”.
– Örömömre szolgált, hogy idén több mint 120 látogatót köszönthettem az EP brüsszeli vagy strasbourgi székhelyén. Szeptemberben valóban Strasbourgban járt egy nagyobb látogatócsoport Kárpátaljáról. A látogatócsoportok külön fontossággal bírnak számomra, hiszen amellett, hogy az ide érkezők közelről ismerhetik meg az EP-t és annak működését, betekintést nyerhetnek a parlamenti munkámba, de lehetőségünk van a kötetlenebb, építő beszélgetésekre is, melyek során én is aktuálisabb képet kapok a hazai helyzetről. A kárpátaljai látogatók mindig elhoznak a szívükben egy darabot Kárpátaljából, ami számomra erőt és kitartást ad a munkámhoz, amelyet a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzéséért folytatok.
– Kárpátaljai születésű képviselőként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél közelebbről megismerjék vidékünket Brüsszelben is. Ezt szolgálta az idén hetedik alkalommal megszervezett Brüsszeli Kárpátalja Nap is, melyet a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022), azaz a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű verziójának bemutatója előzött meg november 15-én. Miért tartja fontosnak ezeket a rendezvényeket?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap immár hagyománnyá nőtte ki magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a brüsszeli magyar közösség már várja a rendezvényt. Ez hatalmas elismerés és visszacsatolás, hiszen Kárpátalja mint fogalom – részben a rendezvénynek köszönhetően – Brüsszelben is bekerült a köztudatba. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évről évre több nem magyar anyanyelvű látogató is érkezik az alkalomra. A Brüsszeli Kárpátalja Nap nemcsak egy rendezvény számomra, hanem egy küldetés, melynek célja a kultúrdiplomácia eszközeivel bemutatni a vidéket és az ott élő emberek mindennapjait, küzdelmeit a megmaradásért a szülőföldjükön. A rendezvény minden évben aktuális témákkal foglalkozik, így 2022-ben az volt a célunk, hogy a mindennapi életet mutassuk be a háború árnyékában, a légiriadók, áramszünetek és egyéb nehézségek közepette működő oktatási folyamatot a magyar iskolákban, az egészségügyben vagy a családok és a fiatalok körében. Panelbeszélgetés keretében tértünk ki az oktatás- és egészségügyre, a társadalmi változások, valamint a belső-ukrajnai menekültek segítésének kérdésköreire, melyek felvezetéseképpen a közönség megtekinthette a TV21 Ungvár rövid dokumentumfilmjét a február 24-e óta eltelt időszakról. Az est második felében Szűcs Nelli és Tarpai Viktória kárpátaljai származású színésznők elevenítették fel vidékünk kiemelkedő dívájának, Fedák Sárinak az életét. A rendezvény zárásaként szintén hagyománnyá vált, hogy a Kárpátalján jellemző káposztás paszulyt kóstolhatták meg a résztvevők.
A Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című tanulmánykötet bemutatóját az EP-ben szerveztük meg. A kötet első bemutatója sikeres volt, hiszen a nyugati közönség számára angol nyelven készült el a vidék politikai életét és társadalomtörténetét bemutató kiadvány. A munka nemcsak a történelem kedvelői számára hasznos, hanem azok számára is, akik a jelenben zajló folyamatok jobb megértésére törekednek, akik kíváncsiak a miértekre a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatosan. Az, hogy az EP-ben mutattuk be először a kötetet, szintén üzenettel bír: mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére továbbra is hallatja a hangját, kiáll jogaiért, és szeretné megőrizni anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Múltunk már megmutatta az erőt, amely a kárpátaljai magyarságban lakozik, azt az erőt, amely minden nehézség ellenére is az életet és a megmaradást segíti. 1920 óta folyamatosan ez az erő tartja meg a maroknyi magyarságot Kárpátalján. Számos nehézséget, fájdalmat éltünk már át, vettek el tőlünk apákat, férjeket, fiúkat, elveszítettünk elődeink megfeszített munkájából származó gazdaságokat, rangokat és tisztségeket. De mégis megmaradtunk, összefogtunk, megerősítettük közösségünket, kiépítettük a kárpátaljai magyar oktatást, értelmiséget, kultúrát, társadalmat.
A tíz hónapja zajló háború sokak életét megtörte, sok családot űzött messze szülőföldjétől. A szülőföldjüktől távolra kerülteknek és a minden nehézség ellenére otthon maradottak számára nehéz most olyan szavakat találni, amelyek valódi vigaszt tudnak adni. Így az elődeink számára is erőt adó Isten igéjét hívom segítségül: „Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat” (Zsoltárok 40, 2).
Békés, örömökben és egészségben gazdag új évet kívánok!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a Szövetség tevékenységéről beszélgettünk.
– Ügyvédei javaslatára a 2020. november 30-i házkutatásokat követően hagyta el Kárpátalját, miután a KMKSZ által létrehozott alapítványok vezetőjeként hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg. Történt-e azóta előrelépés az ügyben?
– Sajnos nem. A nyomozás azóta is tart. A támogatásban részesülteket kihallgatják. Vádirat nincs, és az ügyet sem zárták le. Az alapítványok azonban a háborús körülmények ellenére is működnek, és bonyolítják a rájuk bízott támogatási programokat. 2022-ben is sok ezer kárpátaljai magyar jutott különböző támogatásokhoz. Ezért is hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, a magyarországi adófizetőknek. Őszintén reméljük, hogy 2023-ban is folytatni tudjuk tevékenységünket.
– A modern technikai eszközök, az internet segítségével részt tud venni a KMKSZ döntéshozó fórumainak munkájában, irányítja az alapítványok munkáját.
– A pandémia is bizonyította, hogy sok esetben lehetséges a távmunka, voltak hasonló esetek a történelemben is, de ez kétségtelenül nem ideális állapot, és ezzel kapcsolatban nekem is voltak, vannak kétségeim. A KMKSZ 2021-es közgyűlésén fel is ajánlottam lemondásomat, amit a közgyűlés nem fogadott el. Idén tisztújítás lesz a KMKSZ-ben, és a kongresszus majd eldönti, ki vezeti tovább a szervezetet.
Háború van, emiatt a kárpátaljai magyar közösségünk különlegesen nehéz helyzetben van, de nem tört meg. A tanítók és tanárok, az orvosok, a lelkészek, az önkormányzatok végzik a dolgukat. Ezt teszik a KMKSZ tisztségviselői és munkatársai is.
– Hogyan hatott a kárpátaljai magyarságra a háború?
– Oroszország támadása roppant veszteségekkel jár emberéletekben, anyagiakban, és felerősítette azokat a negatív folyamatokat, amelyek korábban is jellemzők voltak Ukrajnára: a lakosság számának katasztrofális csökkenése, a gazdaság mélyrepülése, a szegénység, az intézmények degradációja, a türelmetlenség erősödése a nemzetiségi politikában. Nem tudjuk pontosan, hány magyar él jelenleg Kárpátalján, de azt sem, hányan élnek Kárpátalján, Ukrajnában. Sok menekült érkezett megyénkbe a keleti vidékekről, nem lehet tudni, itt maradnak-e véglegesen, s ha igen, mennyien. Azt sem tudjuk, hogy hány magyar fog visszatérni szülőföldjére, ha lehetősége lesz rá. A kérdéseket a háború után lehet majd megválaszolni.
– Ukrajna új nemzetiségi törvényt fogadott el, s ebben az évben érvénybe lép az oktatási törvény is a magyar iskolák vonatkozásában.
– Véleményem szerint nem most lett volna az ideje annak, hogy egy ilyen kényes, alapos megfontolást igénylő üggyel foglalkozzon Ukrajna Legfelső Tanácsa, mint a nemzetiségi kérdés. A KMKSZ az UMDSZ-szel közösen kifejtette az álláspontját a kérdésben. A törvény igen jelentős visszalépést jelent az 1992-es törvényhez képest, rögzíti és jóváhagyja az utóbbi évek jogfosztásait, nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem.
A kárpátaljai magyarság többször tiltakozott oktatási jogainak korlátozása ellen. Mindkét esetben a legjobb lenne a háború után visszatérni a kérdésekhez.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok feszültek, a sajtóban igen gyakran érzékelhető a hungarofóbia…
– Sajnos a háború a magyarellenességet is erősítette Ukrajnában. Egyes közvélemény-kutatások szerint az oroszok és a beloruszok után a magyar a legnegatívabban megítélt nemzet az ukránok körében. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen mint ahogy többször megjegyeztük, évek óta célzott magyarellenes kampány folyik Magyarország, a kárpátaljai magyarság ellen az ukrajnai médiában. A pozitívumokat elhallgatják, amit félre lehet érteni, azt félreértik.
Oroszbarátsággal, szeparatizmussal vádolnak bennünket. Újdonság, hogy a magyarellenesség erősödőben van Kárpátalján is, ami korábban nem volt jellemző.
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának. Köztudott, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a kárpátaljai magyar férfiakat elhurcolták. Nem a kárpátaljai magyarok állították azokat az emlékműveket, melyeket most lebontanak.
Mi továbbra is az ukrán–magyar viszony javulásában, a nemzetiségi béke, az egymás iránti tolerancia megőrzésében vagyunk érdekeltek.
A kárpátaljai magyarság céljai változatlanok: szeretnénk békében, közösségként élni szülőföldünkön, és ezért megteszünk mindent, amit lehet, és amit kell.
Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére, Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.
Felidézte: Az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt Ukrajna tagjelölt státuszának megadásáról szóló véleményében 7 pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna irányába, amely közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Hozzátette: sajnálatos, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel. Az államtitkár kiemelte: az új törvény számos visszalépést tartalmaz az 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest is.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország megérti és támogatja Ukrajna európai uniós integrációs erőfeszítéseit, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az integrációs folyamat során elfogadott törvényeknek az európai értékeken és nemzetközi normákon kell alapulniuk. Hozzátette: „Bízunk abban, hogy az új „nemzeti kisebbségekről (közösségekről)” szóló törvény hatályba lépéséig Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségek és a Velencei Bizottság ajánlásai alapján tovább dolgozik az elfogadott törvény szövegén, és egy olyan jogszabályt alkot, amely kétséget kizáróan demonstrálja elkötelezettségét az Európai Unió és a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása mellett.”
[type] => post
[excerpt] => Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott „A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)” szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1672476600
[modified] => 1672446129
)
[title] => Potápi: Sajnálatos, hogy Ukrajna tovább szűkíti a területén élő nemzeti kisebbségek jogait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66293&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66293
[uk] => 66313
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 4864
[image] => Array
(
[id] => 4864
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[original_lng] => 1203743
[original_w] => 2048
[original_h] => 1067
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-1024x534.jpg
[width] => 1024
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-1536x800.jpg
[width] => 1536
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1672484006:3
[_thumbnail_id] => 4864
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2390
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] =>
[_oembed_time_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] => 1675082008
[_oembed_435260c205eff1e3c84f77122dee0552] =>
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) pénteken Szabadkán a Városháza dísztermében.
Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát, majd megválasztották az új elnököt. A szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzati szervének elnöke Fremond Árpád korábbi parlamenti képviselő lett.
A 41 éves osztálytanító elnökké választása utáni beszédében rámutatott, hogy az utóbbi két évtizedben a vajdasági magyar közösségnek építkezésre, türelemre és alázatos munkára volt szüksége ahhoz, hogy megmaradjon a közösség, hogy megmaradjon a vajdasági magyarok kultúrája, tájékoztatása, oktatása és nyelvhasználati lehetőségei.
Fremond Árpád reményének adott hangot, hogy az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elődeihez hasonlóan folytatja az építkezést, és új energiával, lendülettel és tenni akarással vág neki a munkának. A politikus ígéretet tett arra, hogy az MNT a közösséget fogja szolgálni, a közösségért fog dolgozni, és a tagok minden szakmai tudásukat beleadják, hogy méltó képviselői lehessenek nemzetüknek.
„Hiszem, hogy a vajdasági magyar választók nem azért szavaztak nekünk bizalmat, hogy nyafogjunk (…), csüggedjünk, (…) feladjuk, hanem azért, hogy a Magyar Nemzeti Tanács küzdjön minden egyes délvidéki magyarért, hogy bátorítsunk mindenkit, hogy támogassunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk, hogy cselekedjünk, hogy ott legyünk mindig, mindenhol és minden körülmények között segítsük nemzettársainkat” – fogalmazott beszédében Fremond Árpád. Úgy folytatta: „küzdeni fogunk a megmaradásért, intézményeink talpon tartásáért, rendezvényeinkért”.
Emlékeztetett arra, hogy száz évvel ezelőtt nem jósoltak fényes jövőt a vajdasági magyar közösségnek, az mégis meg tudott maradni, meg tudott erősödni, és a most élők erre az alapra szeretnének jövőt építeni.
Az ülésen Tomislav Zigmanov, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős szerbiai miniszter az ülésen kijelentette: az általa vezetett tárca a jövőben szorosabb együttműködést szeretne a kisebbségi nemzeti tanácsokkal. Hozzátette: a kisebbségi nemzeti tanácsok kulcsfontosságú testületek a nemzeti kisebbségi jogvédelem, valamint a nemzeti kisebbségi jogok törvényben előírt gyakorlásának a szempontjából.
A november 13-i nemzeti tanácsi választáson az MNT 35 helyéért csak egyetlen jelöltlista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult.
Mivel Fremond Árpád parlamenti képviselőként indult a választáson, az MNT elnökévé történő megválasztás előtt le kellett mondania képviselőházi mandátumáról, ahogy lemondott a VMSZ-ben betöltött minden funkciójáról is. A belgrádi törvényhozásban helyére Újhelyi Ákos közgazdász került.
A szerbiai nemzeti tanácsokról – a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatairól – szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben, valamivel több mint 200 ezren élnek a nyugat-balkáni országban. Az idei népszámlálási adatokat még nem tették közzé.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott javaslatokat. A törvényre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatában a következőképpen reagált: „A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.”
[type] => post
[excerpt] => 2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szerve...
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1671179700
[modified] => 1671191185
)
[title] => A második olvasatban is elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény semmit sem ad, de annál többet vesz el (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=65310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65310
[uk] => 65314
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 65312
[image] => Array
(
[id] => 65312
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n.jpg
[original_lng] => 285945
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/320311908-885188839304583-5905230877187416431-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1671183986:14
[_oembed_11422d054c4af1409a060f1a87ccfea8] =>
[_oembed_time_11422d054c4af1409a060f1a87ccfea8] => 1671141991
[_thumbnail_id] => 65312
[_edit_last] => 14
[views_count] => 2742
[_hipstart_feed_include] => 1
[_bold_post] => 1
[_oembed_588cb084aa397d63896f22aad99f8799] =>
[_oembed_time_588cb084aa397d63896f22aad99f8799] => 1671172504
[_oembed_837540847cfe9346a02463db832f9af7] =>
[_oembed_time_837540847cfe9346a02463db832f9af7] => 1674719956
[_oembed_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] =>
[_oembed_time_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] => 1675501631
[_oembed_31bd06d5527f9e14fd0c0ccfa1c9fcfb] =>
[_oembed_time_31bd06d5527f9e14fd0c0ccfa1c9fcfb] => 1679305905
[_oembed_cdea0b7bc3c4b9fdbc95ca845d2cca9a] =>
[_oembed_time_cdea0b7bc3c4b9fdbc95ca845d2cca9a] => 1684087169
[_oembed_0eced87eb55d97cadcd01e4fbf504093] =>
[_oembed_time_0eced87eb55d97cadcd01e4fbf504093] => 1685437389
[_oembed_909aea844ba18a536df4670218674931] =>
[_oembed_time_909aea844ba18a536df4670218674931] => 1688919166
[_oembed_274bf88079ceb6acb1c341051a94540c] =>
[_oembed_time_274bf88079ceb6acb1c341051a94540c] => 1691650739
[_oembed_5fe2bd151bfe2a6dc336212bceef5353] =>
[_oembed_time_5fe2bd151bfe2a6dc336212bceef5353] => 1695836426
[_oembed_eb12a2f16cd4e35f3c205395a620f296] =>
[_oembed_time_eb12a2f16cd4e35f3c205395a620f296] => 1711216866
[_oembed_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] =>
[_oembed_time_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] => 1712925795
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 91674
[1] => 35291
[2] => 622
[3] => 1323
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
[1] => közös nyilatkozat
[2] => magyarság
[3] => nemzeti kisebbség
)
)
[5] => Array
(
[id] => 65261
[content] =>
Nyilatkozat
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozata „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvénnyel kapcsolatban
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
Az elmúlt tizenkét évben megkezdett nemzetpolitika folytatását ígérte a biztonság és minőség jegyében Potápi Árpád János hétfőn, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a stratégiai célokat továbbra sem adják fel.
Potápi Árpád János kiemelte: a magyar nemzet és az ország határai immár 102 éve nem esnek egybe, ezért a magyar kormánynak cselekednie és a határon túli magyarokról is gondoskodnia kell.
Rámutatott: 2022-ben elindították a cselekvő nemzet éve programot, középpontban az eredmények megőrzése, a közös cselekvés állt. Jövőre olyan tematikus évet szeretnének meghirdetni, ami a közösségépítést és a békét helyezi a központba – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy folytatódott az egységes nemzet építése, immár közjogilag is újra egységes a magyarság. Mostanra több mint egymillió 150 ezren kapták vissza az állampolgárságot – jelezte.
Mint mondta: a határon túli magyarság áprilisban egyértelműen kinyilvánította, hogy a jelenlegi magyar kormányban bízik, 94 százalékuk a Fidesz-KDNP-re szavazott a választáson.
Újjáépítették a közösségeket, Vajdaságban, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken és a diaszpórában is erős intézményrendszert alakítottak ki.
Idén is folyamatos volt a működési támogatás, folytatódtak a felújítások. Eddig kilencszáz óvoda, bölcsőde építését és felújítását zárták le.
Az oktatási-nevelési támogatást egységesítették, a támogatás 225 ezer külhoni diákhoz juthatott el. Megerősítette, 2023-ban nagyságrendekkel nő a juttatás összege.
Újra meghirdették a Határtalanul programot is, és számos kulturális program megvalósítását támogatták – sorolta.
123 diaszpóra és szórványszervezet munkáját segítik a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok keretében. Új ösztöndíj-programot is hirdetnek a diaszpóra fiataljainak magyarországi felsőoktatási tanulmányaikat támogatandó.
2015 óta több jelentős gazdaságfejlesztési program indult: több mint 60 ezer vállalkozónak közel 201 milliárd forintnyi fejlesztési forrást nyújtottak. Ez több mint 390 milliárd forintos beruházást eredményezett a Kárpát-medencében.
Párhuzamosan zajlik a családok támogatása is – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ők alkotják a nemzet közösségeit, ezért nagyon fontos, hogy a családok megerősítésében közösen gondolkodjanak. Eddig 42 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást, a babakötvényt 38 ezren kérték, és húszezer babacsomagot adták át.
Megerősítették a politikai intézményrendszert is, és az idei évben személyes jelenlét mellett megtartották a MÁÉRT és a diaszpóra tanács üléseit.
Kiálltak egységesen Kárpátaljáért, folytatódott a kárpátaljai szociális program, amelynek keretében 8200 személynek biztosítottak támogatást.
Ugyanakkor továbbra is atrocitásoknak van kitéve az ottani magyarság, ezek közül kiemelte a munkácsi turul szobor ledöntését októberben. Ez a lépés felháborító, elfogadhatatlan és méltánytalan azokkal szemben, akik a belső ukrán menekülteket befogadták. A lépés Magyarország megsértését is jelenti – jegyezte meg és kitért az ukrajnai menekültek széleskörű támogatására. Megjegyezte: felső vezetői szinten még egy köszönöm sem hangzott el ezért a segítségnyújtásért.
Molnár Zsolt (MSZP) alelnök arról beszélt, a magyar kormány talán a kelleténél toleránsabb volt ezügyben, és lát még tartalékot a diplomáciai lépések sorában. Kijelentette: ilyet nem lehet csinálni, ez egy rendkívül udvariatlan és bárdolatlan megoldás volt.
Pánczél Károly (Fidesz) többi között a Petőfi-évre hívta fel a figyelmet, ezen keresztül is el lehet érni jövőre a magyar közösségeket – mondta.
Az államtitkár a 2011-ben létrejött Bethlen Gábor Alap tavalyi működését összefoglaló beszámolóról elmondta: 2021-ben eredetileg 33,6 milliárd forint volt az alap előirányzata, ami az év során pótlólagos forrásokkal bővült több mint 61 milliárdra.
Ebből a forrásból 52,4 milliárd forintnyi nemzetpolitikai célú támogatást ítéltek meg, amiből 740 támogatási kérelem jutott forráshoz.
2911 pályázat megvalósításához nyújtottak pénzügyi forrást, és ebből biztosítottak támogatást a nemzeti jelentőségű intézményeknek, a Szülőföldön magyarul programnak, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak is, amelynek negyedik ütemét zárják hamarosan. Az alap forrásaiból finanszírozzák a Határtalanul! programot, a Kárpát-medencei testvértelepülési programot, valamint a kárpátaljai szociális csomagot. Ide tartozik a Magyarság Háza és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatása is – jelezte.
Az államtitkár értékelése szerint a BGA a tavalyi évben is jól végezte munkáját és biztos hátteret nyújtott a magyar nemzetpolitika számára. Minden különösebb nehézség nélkül folytatták az előző években végzett tevékenységüket – hangsúlyozta.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója hozzátette: nemzetiségi és egyházi célú támogatásokat is biztosítanak, és az alap finanszírozza a külügyi tárca csángó programját is.
A források 15 százalékát jogszabályi alapon, 80 százalékát egyedi kérelem alapján ítélték oda, 5 százalék pályázati juttatás volt.
Beszámolt arról, hogy a nyílt pályázati rendszert átalakították tavaly, s működési-fejlesztési és program támogatási pályázatot hirdettek meg.
Kitért arra is, hogy a MÁÉRT és az alap bizottsága 82 intézményt és 12 programot minősített nemzeti jelentőségűnek 2021-ben. Szintén az alapból kapja a támogatást a Rákóczi Szövetség – jelezte.
A beszámolót a bizottság egyhangúlag támogatta, kilenc igen szavazattal.
Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke hivatalos ukrajnai munkalátogatása során érkezett Kárpátaljára, ahol november 27-én számos programon részt vett. Az elnökasszony Viktor Mikitával, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetőjével is tárgyalt.
„Mindannyian olyan személyként és magas rangú tisztségviselőként ismerjük az Elnökasszonyt, aki átfogóan támogatja Ukrajnát és elítéli az Oroszországi Föderáció terroralakulatának hazánk elleni fegyveres agresszióját” – olvasható Viktor Mikita hivatalos oldalán.
A felek Kárpátalján, Kijev és más megyékben zajló közös humanitárius projektekről, valamint új kezdeményezésekről tárgyaltak, melyeket a közeljövőben valósítanak meg. A találkozón részt vett Julia Hrisina, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottságának tagja is.
Az OVA vezetője a térség biztonsági helyzetéről, a helyi magyarokkal való együttműködésről és a közösség hadseregben szolgáló képviselőinek hősiességéről tájékoztatta Novák Katalint. „Az ő hűségük Ukrajna iránt megsemmisíti az egyes alanyok spekulációit a kárpátaljai magyarokat illetően a határ mindkét oldalán” – írta Viktor Mikita.
„Megértjük, hogy a körülményeket nézve milyen nehéz volt ideutazni. Őszintén köszönöm ezt a látogatást. Reménykedünk a további támogatásban és együttműködésben” – tette hozzá.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 18-án tartotta soron következő ülését, melyen részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is. A zárónyilatkozatot az esemény végén egyhangúlag elfogadták és aláírták, zárásként pedig az a sajtótájékoztató szolgált, melyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A XX. MÁÉRT-ülés zárónyilatkozatának kárpátaljai vonatkozásában a résztvevők mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak ítélték a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának azon döntését, melynek értelmében botrányos körülmények között távolították el a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Továbbá megdöbbentőnek vélték azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely sajnos mára már az egyébként toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.
Többek között aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyarság helyzete tovább súlyosbodott: a nyelvi, oktatási és egyéb jogok szűkítésének továbbra is fennálló problémáját háttérbe szorította a háború, illetve az azzal kapcsolatos problémák, mint például a több százezer belső-ukrajnai menekült Kárpátalján történő elhelyezése.
Mindezek ellenére azonban mindenképp bizakodóan tekintenek arra a tényre, hogy a háború közvetlen harci cselekményei eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, és a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét. Ugyanakkor a kárpátaljai magyarság gondjai – különösen a szociális vagy egészségügyileg hátrányos helyzetben lévőké – megsokszorozódtak.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az ülésen részt vevők megállapodtak abban, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére – az adott törvényi keretek között is módot kell találni az anyanyelvi oktatás minél teljesebb körű biztosítására –, valamint a mezőgazdasági vállalkozók támogatásának folytatására az Egán Ede gazdaságfejlesztési rendszeren belül.
Végezetül pedig bizakodásuknak adtak hangot, hogy a kárpátaljai magyarság, amelynek túlnyomó többsége ma is a szülőföldjén próbál megfelelni az élet kihívásainak, a mihamarabbi béke reményében, Magyarország támogatásával továbbra is nemzeti közösségként maradhat meg.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón aláhúzta, hogy a határon túli magyar intézmények tekintetében (ideértve a kárpátaljai létesítményeket is) több mint 5 000-et részesítettek valamilyen támogatásban. „Jelenleg 225 ezer magyar gyerek részesül oktátási-nevelési támogatásban, amit kiterjesztettünk az óvodásokra, a bölcsődés gyermekekre is, és bár háború, valamint energiaválság is sújt bennünket, vannak olyan stratégiai területek, ahol különösképpen rá kell világítanunk arra, hogy a kitűzött nemzeti céljainkból nem engedünk (családtámogatás, foglalkoztatottság, külhoni magyarság támogatása stb.)” – emelte ki, majd hozzátette: „Radikálisan meg fogjuk emelni az oktatási-nevelési támogatás összegét” – jelentette be a miniszterelnök-helyettes. Ez a támogatás jelenleg 22 ezer forint gyermekenként és iskolaévenként, melyet az ígéret szerint a jövő évtől a többszörösére fognak emelni. „Kárpátalja tekintetében már ettől a tanévtől kezdődően a megemelt összeggel járulunk hozzá a családok ilyen formában történő megsegítéséhez” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Semjén Zsolt.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hetilapunknak adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt napokban is kiemelt figyelemmel foglalkoztak Kárpátaljával. A Magyar Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT képviselői is egyhangúlag kiálltak és kiállnak a kárpátaljai magyarok mellett. „Itt mindannyian egyetértünk abban, hogy minden számunkra lehetséges eszközzel támogatnunk kell őket, és hozzájárulni ahhoz, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség fenn tudjon maradni” – nyilatkozta az államtitkár. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a legnehezebb időszakokban a magyarság mindig összetartott. „Így volt ez 1989-ben a romániai forradalom idején, Jugoszláviában, a Vajdaságban, a horvátországi magyarok jelentős része Magyarországra menekült a háború miatt” – emlékezett vissza Potápi Árpád János. „Nekünk, magyaroknak, éljünk bárhol a világon, az a legfontosabb, hogy minél előbb fegyverszünet és béke legyen” – zárta szavait az államtitkár úr.
„Sajnálatos, hogy a háború miatt Kárpátalja és az ott élő magyarság került a legnehezebb helyzetbe a határon túli magyar kisebbségek közül” – fejezte ki aggodalmát Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. „Mindezek mellett olyan problémákkal küzd és néz szembe, amelyet a saját erejéből nem képes megoldani. Köszönjük, hogy Magyarország kiemelten kezeli a kárpátaljai magyarság ügyét! Óriási segítség a mi közösségünk számára, hogy számíthat nem csupán az anyaország és a Kárpát-medence, hanem az egész világ magyarságának a támogatására” – emelte ki az elnök úr.
Magyarország felelős a határon kívüli magyarságért – közölte a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó miniszterelnöki megbízott az MTI-vel vasárnap telefonon nyilatkozva Svédországból, ahol részt vett a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) közgyűlésén és négy állami kitüntetést adott át.
Szili Katalin úgy fogalmazott: minden magyar számít, nemcsak a kárpát-medenceiek, hanem a diaszpórában élő magyarság összefogása is fontos feladat. A magyarság már világnemzet, a világ számos pontján megtalálhatók magyar közösségek, akiket a kormány segít abban, hogy meg tudjanak maradni magyarnak – emelte ki a miniszterelnöki megbízott.
úElmondta: a 27 szervezetet tömörítő, mintegy 5000 tagot számláló SMOSZ közgyűlésén ismertette a nemzetpolitikai államtitkárság támogatási lehetőségeit.
Hangsúlyozta: a SMOSZ számos oktatási és kulturális tevékenységgel járul hozzá a magyar identitás megőrzéséhez, például azzal is, hogy a fiatalok hétvégén magyar nyelvet tanulhatnak. Fontosnak nevezte, hogy a magyar közösségben az identitást, a kultúrát, a nyelvet, valamint a hagyományokat őrizzék, és továbbadják a következő generációknak.
Szili Katalin hozzátette: a svédországi magyar közösségnek az anyaország mellett Erdélyből, Felvidékről vagy Kárpátaljáról származó tagjai is vannak, és olyanokról is hallott, akik visszaköltöznek Magyarországra, illetve akiknek gyermekei vagy unokái Magyarországon tanulnak.
A közgyűlésen Szili Katalin tájékoztatást adott a Magyarok kenyere, valamint az abba tartozó Tizenötmillió búzaszem programról, amelybe a svédországi közösség tagjai szeretnének bekapcsolódni, illetve a pécsi egyetem által gondozott magyar diaszpórahálózat-projektről is.
A miniszterelnöki megbízott arról is beszámolt, hogy négy, Áder János köztársasági elnök által idén adományozott állami kitüntetést is átadott Müller Adrien, Magyarország stockholmi nagykövete társaságában.
Sebestyén Gábor, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség vezetője, valamint Feldötö Emese és Feldötö Sándor, a Stockholmi Magyar Ház vezetői a Magyar Arany Érdemkereszt, míg Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke a Magyar Érdemkereszt tisztikeresztje elismerésben részesült.
