Orbán Viktor miniszterelnök tudomásul vette Varga Judit igazságügyi miniszter lemondási szándékát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.
Hozzátette: a kormányfő az igazságügyi miniszteri tisztségre Tuzson Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárát jelöli.
My Website
„Miniszterelnök úrtól azt a rendkívül megtisztelő feladatot kaptam, hogy augusztus 1-től igazságügyi miniszterként támogassam a magyar kormány munkáját. Minden erőmmel azon leszek, hogy új megbízatásomban a kormány tagjaként a magyar emberek biztonságát, mindennapi életét szolgáljam. Varga Judit miniszter asszonynak ezúton is köszönöm az elmúlt évek páratlan, példa értékű munkáját, amelyet a magyar emberek érdekében végzett fáradhatatlanul. Az új megbízatásához ezúton is szívből gratulálok, munkájához nagyon sok sikert kívánok” – írta Tuzson Bence a közösségi oldalán.
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
A 2024-es EP-választásnak most nagyon nagy a tétje: konzervatív fordulatot kell elérni az európai intézményekben, és ebben szeretnék aktív szerepet vállalni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Varga Judit azt is elárulta, mivel ez a feladat egész embert kíván, ezért a kormányfővel már közölte a lemondási szándékát július 31-ével.
Ahogy portálunk is beszámolt róla, a hírek szerint Varga Judit vezetheti a Fidesz listáját a 2024-es EP-választáson, ezt a hírt a miniszter egyelőre nem erősítette meg, mivel a konkrét listához a Fidesz elnökségének döntése szükséges, de azt elárulta, hogy az Európai Parlamentben képzeli el a jövőjét.
Elmondta, úgy gondolja, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket a kinevezésemkor elvállalt, elvégezte. „Az elmúlt időszakban sikerült két nagy megállapodást is tető alá hozni Brüsszelben: decemberben a kondicionalitási eljárásban léptünk egy nagyot előre, májusban pedig az igazságügyi csomagot tudtuk lezárni, már csak a végrehajtás maradt hátra” – mondta.
Hozzátette, egy egész kormányzati struktúrát állítottak fel az elmúlt hónapokban a 2024 második szemeszterében esedékes uniós elnökségünk sikeres lebonyolítása érdekében.
Varga Judit arra a kérdésre, miszerint van-e erre bármi esély Európában egy konzervatív fordulatra, azt válaszolta, hogy „vannak biztató jelek”. Szerinte „egyre több állampolgár szeretne visszatérni azokhoz az alapértékekhez, amelyeket ezek a pártok képviselnek”.
Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, felhívta arra a figyelmet, hogy „nagyon át kell gondolni a következő időszak stratégiai lépéseit”.
Az európai uniós pénzek kérdéséről elmondta, hogy „az uniós aktusokat, döntéseket meg lehet támadni az Európai Unió Bíróságán, de ennél sokkal nagyobb a politikai probléma”.
Varga Judit, ahogy korábban is elmondta, most újra megerősítette, hogy magyar EU-s elnökség egyik prioritása lesz, hogy „igen alaposan megvizsgálja a jogállamiság érvényesülését az európai uniós intézményeknél is”.
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
A magyar kormány felszólítja az ukrán parlamentet, kormányt és Ukrajna elnökét, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban rendelkezett – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az államtitkár kiemelte: egyúttal felszólítják Brüsszelt és a brüsszeli testületeket, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, tegyenek érdemi lépéseket, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.
Brüsszelnek egyaránt fontosak a bevándorlók, a különböző szexuális kisebbségek, ideje lenne egy olyan problémával is foglalkoznia, ami rendkívül súlyos és valódi kisebbségvédelmi kérdés – mondta Menczer Tamás.
Kitért az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény közelmúltban elfogadott módosítására, és rámutatott: jól láthatóan egymásra épülő, átgondolt intézkedésekről van szó, amelyek teljes mértékben ellentétesek a kétoldalú szerződésekkel, nemzetközi szerződésekkel és minden európai értékkel.
Menczer Tamás kifejtette: az oktatási törvény elveszi az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét a magyar diákoktól. Kimondja, hogy azok a diákok, akik eddig anyanyelvükön tanulhattak ötödik osztálytól az éves tanrend legalább 20 százalékában, kilencedik osztálytól a tanrend legalább 40 százalékában, tizedik osztálytól a tanrend legalább 60 százalékában az állami nyelven, azaz ukránul kötelesek tanulni. Felső korlát nincs, ez iskolától, illetve az igazgatótól függ – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Rámutatott: az ukrán fél politikai célját, hogy mindenki tanuljon meg ukránul, ez a törvény biztosan nem éri el, egy nyelvet ugyanis nyelvóra keretében lehet megtanítani.
Menczer Tamás hangsúlyozta: az a cél, hogy teljesen elsorvasszák a magyar nyelven történő oktatást, ez egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja fel. Ha nincs anyanyelvi oktatás, nincs szükség magyar tanárra, és a szülők is elgondolkodnak azon, miért írassák magyar iskolába a gyermeküket – mondta.
Emellett az iskolák nevének megváltoztatásáról is döntöttek, illetve arról, hogy lekerülnek a magyar nyelvű névtáblák az intézmények faláról.
Ezek az iskolák nem nemzetiségi intézmények lesznek, hanem olyan ukrán iskolák, ahol bizonyos tárgyakat magyarul tanulnak a diákok – fejtette ki az államtitkár.
Kitért arra is, hogy a Velencei Bizottság megvizsgálta a törvényt és világosan kimondta, az nem megfelelő.
Menczer Tamás a nyelvtörvényről szólva elmondta, az oktatáson túllépve az élet egyéb területein is korlátozná az anyanyelv használatát, kötelezően előírva az államnyelv kizárólagos használatát a közélet egyéb területeire, kultúrára, sajtóra, illetve hivatalos ügyintézésre.
Egyedül a magánbeszélgetésekre és a vallási szertartásokra nem vonatkozik a szabályozás, azaz lehet magyarul beszélni otthon, a négy fal között – fűzte hozzá.
Megjegyezte, a Velencei Bizottság ezt a jogszabályt is megvizsgálta és szintén megállapította, hogy szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A magyar kormány felszólítja az ukrán parlamentet, kormányt és Ukrajna elnökét, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban r...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687461420
[modified] => 1687450917
)
[title] => A magyar kormány felszólította Ukrajnát, hogy fejezze be a kisebbség jogfosztását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82368&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82368
[uk] => 82442
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49795
[image] => Array
(
[id] => 49795
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas.jpg
[original_lng] => 137279
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/menczer-tamas.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1687514797:3
[_thumbnail_id] => 49795
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1616
[translation_required_done] => 1
[_oembed_30ea794d785903cffc8242961497cdad] =>
Russian aggression against #Ukraine has reached a new peak of ruthlessness, with more than 100 towns and villages targeted in 24 hours.
Moscow should have no illusions: other crises will not divert our attention from Ukraine.
Az országban dúló háború miatt több mint 2500 ukrán gyermek tartózkodik Magyarországon.
„Budapesten erről a kérdésről tárgyaltuk Balog Istvánnal, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjével. A Kárpátaljai Megyei Tanács határozottan támogatja az ukrán offline iskolák külföldön történő megnyitását. Megkeressük az oktatási minisztériumokat, az állami szervezeteket, a magyar partnereinket annak érdekében, hogy ilyen iskolák és külön oktatási intézmények működjenek Magyarországon” – közölte Volodimir Csubirko.
Emellett a találkozó során szó esett a határon átnyúló pályázati programokról és a Tisza Eurorégió létrehozásáról.
„Ez egy hosszú folyamat, sok jóváhagyást, jegyzőkönyvi eljárások betartását igényli, de rendelkezünk diplomáciai támogatással, így lépésről lépésre haladunk előre” – mondja a regionális tanács vezetője.
[type] => post
[excerpt] => Az országban dúló háború miatt több mint 2500 ukrán gyermek tartózkodik Magyarországon.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687452720
[modified] => 1687452321
)
[title] => A Kárpátaljai Megyei Tanács vezetője több mint 2500 ukrán gyermek számára vetette fel a magyarországi ukrán oktatás ügyét Budapesten
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82372&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82372
[uk] => 82343
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 82344
[image] => Array
(
[id] => 82344
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[original_lng] => 119565
[original_w] => 768
[original_h] => 1024
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n-225x300.jpg
[width] => 225
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[width] => 768
[height] => 1024
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[width] => 768
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[width] => 768
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[width] => 768
[height] => 1024
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/347431713-314640814226183-2163942717499619184-n.jpg
[width] => 768
[height] => 1024
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1687441522:5
[_thumbnail_id] => 82344
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2659
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d07e53de843d896658d4b6cc225a7a89] =>
[_oembed_time_d07e53de843d896658d4b6cc225a7a89] => 1687521137
[_oembed_bfb2169fe21f41084f642ddf21c01a2c] =>
[_oembed_time_bfb2169fe21f41084f642ddf21c01a2c] => 1687521137
[_oembed_52fc3de08a0694b6b5b1c56ddf59b38b] =>
[_oembed_time_52fc3de08a0694b6b5b1c56ddf59b38b] => 1691309346
[_oembed_5cc2edd6a12e3c02a2d0203492cae000] =>
[_oembed_time_5cc2edd6a12e3c02a2d0203492cae000] => 1698064560
[_oembed_0b172c560f3914e9b824087546c59f04] =>
[_oembed_time_0b172c560f3914e9b824087546c59f04] => 1698064560
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 53548
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Magyarország segít
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 113
[1] => 76
[2] => 247109
[3] => 46564
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Magyarország
[1] => oktatás
[2] => ukrán nyelvű oktatás
[3] => Volodimir Csubirko
)
)
[4] => Array
(
[id] => 81658
[content] =>
Edgars Rinkēvičs lett elnök megjegyezte, hogy Ukrajna NATO felé vezető útján nem Magyarország a fő akadály – számos ország álláspontjának bizonytalanságáról van szó.
Megjegyezte, hogy Ukrajna észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásának legfőbb akadálya a NATO-ban zajló belső vita, nem pedig maga Ukrajna vagy Oroszország „vétója”.
„Az ok az, hogy a NATO-tagállamoknak jelenleg nincs elég világos rálátása arra, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, amikor egy háborúban álló ország csatlakozik a Szövetséghez, s mit jelent ez az 5. cikk összefüggésében. Őszintén mondom, hogy ez a fő kérdés. És éppen erre a kérdésre sok tagállam nem tud választ adni. És amíg ezt a választ nem adják meg maguknak, addig nem tudnak válaszolni rá egy asztalnál a többi NATO-taggal sem” – mondta el.
Véleménye szerint, ha ez az álláspont kialakulna, akkor Budapest véleménye sem lehet akadály.
„Úgy gondolom, hogy amikor a végső döntéshozatalról lesz szó, hiszem, hogy kivétel nélkül minden szövetséges egyetért majd. De egyelőre ez a kulcskérdés az akadály. Van egy háborúban álló ország. Van a NATO „ötödik cikkelye”. És most nem egy vagy két állam, hanem számos ország próbálja megérteni, mit jelent ez a Szövetség számára” – tette hozzá.
Rinkēvičs megjegyezte, Lettország Ukrajna jövőjét a NATO-ban látja, és mindent megtesz ennek érdekében.
Amint az előre borítékolható volt, Ukrajna nem vette jó néven, hogy Magyarország az Orosz Ortodox Egyház közbenjárására és a Szuverén Máltai Lovagrend közvetítésével átvett 11 magyar nemzetiségű kárpátaljai hadifoglyot Oroszországtól, és Kijev köszönet helyett a Külügyminisztériumba kérette a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy rosszallását fejezze ki, amiért kihagyták a hadifogoly-szabadításból.
Az Orosz Ortodox Egyház csütörtök este közleményben tájékoztatott arról, hogy az Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló katonák egy csoportját Magyarországra szállították. „Őszentsége Kirill moszkvai és egész oroszországi pátriárka áldásával, az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével, az egyházak közötti együttműködés keretében, a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállították” – olvasható a nyilatkozatban.
A józan gondolkodás szerint üdvözlendőnek tekinthető esemény bejelentésére kisvártatva megérkezett a nem hivatalos ukrán válasz. Az rbc.ua hírportál érdeklődésére egy meg nem nevezett bennfentes forrás közölte: „A hadifoglyok átszállítása semmilyen módon nincs összehangolva Ukrajnával, célszerűségét pedig a katonák „kárpátaljai származásával” magyarázzák. Fontos megérteni, hogy az említett katonák mindegyike ukrán állampolgár, ezért átszállításuk bármelyik harmadik országba nem lehetséges Ukrajna beleegyezése és közvetlen részvétele nélkül.”
A kiadvány informátora azt is kifejtette, hogy ennek az akciónak az a célja, hogy helyreállítsák a kiterjedt nemzetközi szankciók hatálya alá eső orosz egyház elvesztett legitimitását. Pátriárkája más országok tekintélyét és a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi hírnevét próbálja kihasználni – tette hozzá. Azt is állította, hogy Oroszország ismét kijátssza az úgynevezett „magyar kártyát”, és aktualizálja az úgynevezett „kárpátaljai szeparatizmus” kitalált problémáit.
„A másik cél a hadifogolycsere folyamatának delegitimálása. Természetesen pozitív esemény bármely ukrán állampolgár szabadulása a rasiszta fogságból. De katonáink ellenőrizetlen átszállítása más országokba veszélyes út. Még akkor is, ha köztiszteletben álló nemzetközi szervezetek vesznek benne részt” – méltatlankodott a forrás.
Pénteken reagált a fogolyszabadításra az ukrán katonai hírszerzés is. Andrii Juszov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának és a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs szóvivője kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint az Orosz Ortodox Egyház ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállította. Azt is bejelentette, hogy Ukrajna felvette a kapcsolatot Magyarországgal. „Figyelemmel kísérjük az ukrán hadifoglyokkal kapcsolatos információkat, köztük az úgynevezett Orosz Ortodox Egyház honlapján megjelenteket is. Ezeknek az adatoknak a mai napig nincs hivatalos megerősítése.”
Mint a szóvivő jelezte, az ukrán Külügyminisztérium a hadifoglyokkal való bánásmóddal foglalkozó koordinációs törzs munkájának részeként felvette a kapcsolatot a magyar kollégákkal – kijevi és moszkvai magyar diplomatákkal, valamint a Magyar Külügyminisztériummal. „A Külügyminisztérium egyelőre nem erősítette meg ezt az információt. Külügyminisztériumunk emellett felvette a kapcsolatot Semjén Zsolttal, Magyarország vallásügyi miniszterelnök-helyettesével. A kormányuk pedig jelenleg sem erősíti meg az Orosz Ortodox Egyház honlapján közzétett információkat” – mondta, hozzátéve, hogy az egész információ álhír lehet.
Végül pénteken Magyarország is megerősítette a hadifoglyok átszállítását. A hadifogoly-szabadítást koordináló Semjén Zsolt egyházügyi miniszterelnök-helyettes kijelentette: „Ez emberi és hazafias kötelességem.” Ugyanakkor elmondta, hogy „az ügy és az emberek érdekeire” való tekintettel tartózkodik a kommentálástól. Megjegyezte, hogy ez „az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország felé, és ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik”.
A budapesti bejelentésre kisvártatva megérkezett az ukrán válasz. Köszönet helyett Kijev péntek délután a Külügyminisztériumba kérette Magyarország ukrajnai nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, mert – mint Oleh Nyikolenko külügyi sajtószóvivő fogalmazott –, az Orosz Ortodox Egyház Ukrajna beleegyezése nélkül adott át Magyarországnak egy csoport kárpátaljai ukrán hadifoglyot. Mint állította, az ukrán foglyok szabadon bocsátása mindig jó hír, mert Ukrajna a nemzetközi partnerekkel együttműködve aktívan dolgozik azon, hogy minden katonát hazatérítsen. „Ugyanakkor az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és az orosz fél közötti idevágó tárgyalásokról. Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilvános nyilatkozataiból tudtuk meg, hogy Oroszország tizenegy magyar származású ukránt adott át Budapestnek” – méltatlankodott Nyikolenko.
Mint a külügyi sajtószóvivő külön jelezte, Magyarország ideiglenes ügyvivőjét bekérették Ukrajna Külügyminisztériumába tárgyszerű elbeszélgetésre. „Az ukrán fél kérte, hogy adjon részletes tájékoztatást állampolgárainkról, és haladéktalanul biztosítsa az ukrán konzul hozzáférését, hogy megismerhesse egészségi állapotukat, és konzuli segítséget nyújtson számukra” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ukrán fél a megbeszélésen külön hangsúlyozta az együttműködés összehangolásának szükségességét olyan kényes kérdésekben, mint a foglyok szabadon bocsátása.
A magyar ideiglenes ügyvivő bekéretésével kapcsolatban Semjén Zsolt a Mandinernek úgy reagált: „A tizenegy kárpátaljai Magyarországon már nem hadifogoly, hanem szabad ember. Ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!”
Az elmúlt hónapokban Kárpátalja mellett Ukrajna távolabbi vidékein is fokozta a segítségnyújtását Magyarország. – erről beszélt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalos ukrajnai látogatásának első állomásán Tiszasalamonban. A politikus a helyszínen átadta azt a 34 darab autóbuszt, amit a Volánbusz Zrt. ajánlott fel Ukrajnának humanitárius célból. Magyar Levente stábunknak elmondta: az eredeti terveket felülírta a Kahovkai vízerőművet ért katasztrófa, így most több jármű is a herszoni régióba kerül, ahol most a leginkább szükség van rá. Mint fogalmazott: a katasztrófa sújtotta területen már jelen van a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is. Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy a cégcsoportjuk a háború kezdete óta azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson a háború sújtotta Ukrajnának és a bajba került ukrán állampolgároknak. Hozzátette: eddig 920 ezer szolidaritási vonatjegyet állítottak ki a menekültek számára. „Az államtitkár mindig állja a szavát, hiszen legutóbbi találkozásunk alkalmával azt ígérte, hogy számunkra nagyon fontos segítséggel tér vissza” – mondta el Viktor Mikita, Kárpátalja katonai kormányzója, aki megköszönte Magyar Leventének Magyarország Ukrajnának nyújtott aktív támogatását. A kormányzó megerősítette: a most átadott autóbuszok első sorban a visszafoglalt területekre és a katasztrófa sújtotta herszoni régióba kerülnek, hiszen ott van a legnagyobb szükség rájuk. Magyar Levente kárpátaljai látogatása során a „ZeroHulladék: Elmélet és gyakorlat mindenki számára a határon átnyúló régióban” című konferencián is részt vett, amiről hamarosan a TV21 Ungvár híradója is beszámol.
Az elmúlt hónapokban Kárpátalja mellett Ukrajna távolabbi vidékein is fokozta a segítségnyújtását Magyarország. – erről beszélt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalos ukrajnai látogatásának első állomásán Tiszasalamonban. A politikus a helyszínen átadta azt a 34 darab autóbuszt, amit a Volánbusz Zrt. ajánlott fel Ukrajnának humanitárius célból. Magyar Levente stábunknak elmondta: az eredeti terveket felülírta a Kahovkai vízerőművet ért katasztrófa, így most több jármű is a herszoni régióba kerül, ahol most a leginkább szükség van rá. Mint fogalmazott: a katasztrófa sújtotta területen már jelen van a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is.
Elvi kérdés, hogy ha egy ország, mint Ukrajna, pénzügyi támogatást vár tőlünk, akkor tanúsítson tiszteletet, és ne tegye feketelistára a vállalatainkat – mondta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a katari gazdasági fórumon kedden.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„Ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, és ne szankcionáljátok a vállalatainkat” – hangsúlyozta a magyar kormányfő arra a felvetésre válaszolva, hogy Ukrajnában a magyar OTP bank működését korlátozzák.
Az magyar bankot azzal vádolják, hogy elismeri az oroszok által megszállt luhanszki és donyecki területeket – ami ellentétes lenne a nemzetközi joggal –, valamint hitelkeretet nyújtott orosz katonáknak. Magyarország azonnal visszautasította a vádakat, amelyeket a bank szintén cáfolt. Az OTP hozzátette, hogy nyilvános kommunikációjában már többször is kifejezte, hogy Ukrajna mellett állnak.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
A magyar kormány az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossá nevezte ki Pál Norbertet.
Az erről szóló kormányhatározat hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. Mint írták, Pál Norbert kinevezése két évre szól, és a feladatai az alábbiak lesznek:
Összehangolja a veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm.-rendelet 1. § a) és b) pontja szerinti személyekkel, valamint a 2022. február 24. napján vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgárokkal (a továbbiakban együtt: háború elől menekülő személyek) kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását;
Közreműködik a háború elől menekülő személyekkel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében;
Együttműködik a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel a háború elől menekülő személyeket érintő hatósági feladatok ellátásában;
Javaslatot tesz a Kormány számára a háború elől menekülő személyek szükség szerinti munkavállalási, iskoláztatási, szociális, lakhatási kérdéseihez kapcsolódó jogalkotói és egyéb döntést igénylő feladatok vonatkozásában;
Javaslatot tesz a kormányzati kommunikációért felelős miniszterrel együttműködve a háború elől menekülő személyek megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges kommunikációs stratégia kidolgozására, és együttműködik annak végrehajtásában;
Együttműködik a kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős minisztériumokkal, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal, a magyarországi és nemzetközi humanitárius segítségnyújtó szervezetekkel, továbbá a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó szervezetekkel.
Az új biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Gulyás Gergely) irányítja majd, és egy ötfős titkárság is segíti a feladatai ellátásában. Az új kormánybiztos kinevezése kedden hatályba is lépett.
Pál Norbert korábban több minisztériumnál (igazságügy, külügy), valamint az Európai Parlamentben is dolgozott az utóbbi években a Linkedin-profilja szerint. A Miniszterelnökséghez 2022 nyarán került, ahol Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár beosztottjaként dolgozott mostanáig.
