Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országos közvélemény-kutatást kezdeményez, amelyet a tervek szerint a helyhatósági választások napján, október 25-én tartanának.
25 жовтня на виборчій дільниці я поставлю тобі 5 важливих питань.5 питань, які нам раніше ніхто ніколи не ставив. 5 питань, щоб дізнатися саме твою думку!
A közvélemény-kutatás, amelyet október 25-én javasolnak lefolytatni, ellentétben a népszavazással, amelyet az Alkotmány a népszavazással kapcsolatban határoz meg, nem jár közvetlen jogi következményekkel.
Video-üzenetében Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy október 25-én az ukrán állampolgárokat öt kérdés megválaszolására kérik fel a szavazóhelyiségekben. Pontosan melyek lesznek azok a kérdések, az elnök később ismerteti, valamint hozzátette, hogy ezek társadalmilag fontos kérdések, amelyek az állampolgárok többségét érintik.
„Nemcsak a népszavazások használhatók arra, hogy a polgárok közvetlenül befolyásolják az állami politika tartalmát. A közvélemény-kutatás szintén egy eszköz. Minden eszköznek megvan a maga értelme és jogi jelentősége. Az elnök által javasolt országos közvélemény-kutatás minden állampolgár számára lehetőséget nyújt arra, hogy kifejezze azt, ami valóban fontos a társadalmunk számára” – közölte az Elnöki Hivatal.
Az Elnöki Hivatal sajtószolgálata megjegyezte, hogy „az állam közvetlenül a társadalomnak teszi fel a kérdéseket és közvetítők nélkül kap közvetlen válaszokat”.
Az Elnöki Hivatalban hozzátették, hogy „október 25-én megtudjuk, hogy az emberek mit is gondolnak valójában, és feltesszük azokat a kérdéseket, amelyeket soha senki közvetlenül nem akarta feltenni polgártársainknak”.
25 жовтня на виборчій дільниці я поставлю тобі 5 важливих питань.5 питань, які нам раніше ніхто ніколи не ставив. 5 питань, щоб дізнатися саме твою думку!
Az ukrán állampolgárok csaknem 60%-a úgy véli, hogy a jelenleg hatalmon lévő kormány inkompetenciája lesz az oka az ősszel várható gazdasági krízisnek.
A közvélemény-kutatást a Rejting szociális csoport végezte. Az eredmények alapján csak nagyon kevés személy gondolja úgy, hogy az előttünk álló gazdasági krízis kiváltója a koronavírus-járvány.
A megkérdezettek 19%-a van azon a véleményen, hogy az ország helyes irányba halad, 68%-uk azonban tejesen az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók 60%-a szerint az utóbbi fél évben jelentősen romlott az ország gazdasági helyzete, 8% vett észre javulást, a fennmaradó 32% szerint a helyzet változatlan maradt.
A közvélemény-kutatást július 15–20. között végezték, a válaszadók 18. életévüket betöltött ukrán állampolgárok voltak.
A Fidesz-KDNP országos listájára a biztos szavazók 54 százaléka voksolna, egy most vasárnapi választás esetén.
Az ellenzéki összefogáshoz tartozó pártokra 16 százalékponttal kevesebben, mindössze a részvételüket biztosra ígérő polgárok 38 százaléka – derül ki a Nézőpont Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából. A kormánypártok magas támogatottsági mutatója a koronavírussal való intézkedések népszerűségének is köszönhető, ami a veszélyhelyzet alatt a 70 százalékos szint fölött stabilizálódott.
Az év elején tapasztalt 51 százalékhoz képest áprilisra 55 százalékra növekedett a kormányzó pártok népszerűsége. Hibahatáron belüli elmozdulással maradt ilyen szinten a Fidesz-KDNP támogatottsága májusban is, jelenleg 54 százalékos.
Az európai parlamenti választások megmutatták, mennyire illékonyak a preferenciák az ellenzéki térfélen, ennek megfelelően komoly küzdelem zajlik a vezető erő pozíciójáért a baloldalon. Az áprilisban kifejezetten aktív DK májusban már csak 11 százalékot érne el, a Momentum a legnépszerűbb ellenzéki párt jelenleg (13 százalék). A Jobbik április után májusban is 9 százalékon áll, amely kevesebb mint fele a 2018 tavaszi támogatottságuknak. Szintén jelentős bajban van az MSZP-Párbeszéd szövetség is, amely április után májusban sem tudott történelmi mélypontjáról elmozdulni, 3 százalékon állnak. Az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom is messze van a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb elérésétől, előbbi 2, utóbbi 1 százalékot érne el, ha „most vasárnap” lenne a parlamenti választás. Az ellenzéki pártokból való kiábrándulást jelzi 6 százalékos eredményével a Kétfarkú Kutya Párt.
A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP népszerűsége 43 százalék, ami azt jelenti, hogy közel 3 és fél millió szimpatizánsa van a kormánypártoknak. Az ellenzéki összefogást alkotó pártok teljes szimpatizánsi tábora jelenleg 26 százalékos, tehát alig több, mint 2 millió főt számlál.
A kormánypártok népszerűségének tartós emelkedésében a koronavírus ellen hozott intézkedésekkel való, a veszélyhelyzet kihirdetése óta legalább kétharmados elégedettségnek fontos szerepe lehet. Az előző héten csütörtökön és pénteken készült kutatás szerint a magyarok 72 százaléka elégedett, s csak 23 százaléka elégedetlen a koronavírus ellen hozott kormányzati döntésekkel. Még a kormánnyal szemben kritikus válaszadók 41 százaléka is úgy gondolja, hogy a vírus ellenében tett kormányzati intézkedések megfelelőek.
Szabó Tímea szerint ne kapjanak segítséget a határon túli magyarok. Üzenjük neki: a határon túli magyarok jogait évtizedeken keresztül megtagadták tőlük. Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük.Ha van olyan ellenzéki párt, amely ezt a segítséget megtagadná tőlük, akkor az nagyon szomorú. Szégyelljék magukat!
25 жовтня на виборчій дільниці я поставлю тобі 5 важливих питань.5 питань, які нам раніше ніхто ніколи не ставив. 5 питань, щоб дізнатися саме твою думку!
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A Jurij Levada Független Elemzőközpont szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága a két évtizedes kormányzása alatti legalacsonyabb szintre, 59 százalékra csökkent.
Márciusban ez az érték még 63 százalékon állt, az eddig mért negatív rekordot pedig 2013 novemberében és 2000 júniusában jegyezték 61 százalékkal. A friss adatok szerint a megkérdezettek 33 százaléka negatív véleménnyel van Putyin teljesítményéről.
Az április 24. és 27. között 1608 fős mintán, a járványhelyzet miatt telefonon elvégzett közvélemény-kutatás statisztikai hibahatára 2,4 százalékpont.
A felmérés Mihail Misusztyin kormányfő esetében 46 százalékos támogatottságot és 23 százalékos elutasítottságot mért. Márciusban ugyanezek a mutatók 51, illetve 39 százalékon álltak.
A felméréshez fűzött kommentárjában a központ munkatársai rámutattak, hogy Putyin az idősebbek és a falusi lakosság egyes csoportjaiban, vagyis azok körében a legnépszerűbb, akinek „korlátozott lehetőségük van életük jobbra fordítására”. A 18 és 24 év közötti korosztályban csak 12 százalék helyesli a hivatalban lévő elnök tevékenységét.
Az elégedetlenség azok körében a legmagasabb, akik a kormányzattól nem kapták meg a remélt támogatást a gazdasági válság közepette.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a felméréssel kapcsolatban kijelentette: a Kreml nem „hajlamos” arra, hogy teljes mértékben higgyen a Levada méréseinek. Mint mondta, a más módszerek szerint végzett mérések más eredményt mutatnak.
Április végén a VCIOM állami közvélemény-kutató is arra a következtetésre jutott, hogy a Putyin orosz elnök iránti bizalom példátlanul alacsonyra csökkent. A megkérdezetteknek ugyanis csak a 28,3 százaléka nevezte meg Putyint arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik politikusban bízik meg.
“Germany’s governing parties have decided to strip former chancellor Gerhard Schröder of his parliamentary privileges, as anger grows over his refusal to distance himself from the Kremlin despite the war in Ukraine.” https://t.co/1sGd0Ma8h2
— Bianna Golodryga (@biannagolodryga) May 18, 2022
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
A közelmúltban az egyik tekintélyes analitikai központ – a Razumkov nevét viselő ukrán Gazdasági és Politikai tanulmányi központ szociológiai tanulmányt készített „Az állampolgárok értékelése az ország helyzetéről, a társadalmi intézményekbe és politikusokba vetett bizalom szintje, a lakosság választási irányultsága (2020 április)” címmel, amelyet a Hanns – Seidel Alapítvány ukrajnai képviselete támogatott.
A tanulmányt 2020. április 24-29-e között végezték el telefonos interjú útján, a mobil- és vezetékes telefonszámok véletlenszerű kiválasztása alapján. A felmérés során 2 056, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna minden régiójában, kivéve a Krím-félszigetet, valamint Donyeck és Luhanszk megye ideiglenesen elfoglalt területeit.
Íme az eredmény:
A
társadalmi helyzet általános értékelése
A válaszadók 29%-a úgy véli, hogy Ukrajnában az események helyes irányba haladnak, 49%-a azt állítja, hogy az események rossz irányba haladnak. A válaszadók 29%-a szerint Ukrajna képes az elkövetkező néhány évben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az ország csak hosszabb távon képes legyőzni őket, 50%, azt, hogy nem képes legyőzni őket 14,5%-a állította.
Az állami-
és közintézményekbe vetett bizalom
A válaszadók 59%-a bizalmát fejezte ki az ukrán elnök iránt, 35%-a nem bízik benne. A válaszadók 28%-a bízik az ukrán parlamentben, míg a válaszadók 66%-a bizalmatlan. A bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal (32%, illetve 57%), a Nemzeti Bankkal (34%, illetve 50%), a Nemzeti Rendőrséggel (36%, illetve 56%) és az egészségügyi minisztériummal (29%, illetve 63%) kapcsolatban.
A
politikusok
iránti bizalom
A politikusokba vetett bizalom mértékének értékelésekor – a kérdőívben szereplő nevek között – csak Volodimir Zelenszkijben bíznak többen, mint nem (a válaszadók 57%-a bízik benne, 37%-a nem).
Más politikusok esetében a megkérdezettek gyakrabban adtak bizalmatlanságuknak, mint a bizalomnak hangot. D.Razumkovban 34% bízik, 37% nem, Sz. Vakarcsuk 20% igen, 64% nem, J. Bojko 19% igen, 66% nem, J.Timosenko 18,5% igen, 74% nem, P. Porosenko 18% igen, 77% nem, A. Avakov 16% igen, 69% nem, D. Smihal 13% igen, 38% nem, A. Jermak 9%-igen, 41,5% nem.
A
lakosság választási irányvonalai
Ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki Platform – Az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás”-ra 14%, a Batykivscsina-ra 7%, „Erő és becsület”-re 4,5%.
Ha az elnökválasztásra kerülne sor a közeljövőben, V. Zelenszkij megszerezné a legtöbb szavazatot (45%-a azoknak, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). 13%-a Porosenkóra, 11% Bojkóra, 6% Szmeskóra, 5% Julija Timosenkóra, 3,5% Hricenkóra és 2% szavazna Ljaskóra.
[type] => post
[excerpt] => A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1588693320
[modified] => 1588683340
)
[title] => Melyik politikusban bíznak az ukránok: áprilisi közvélemény-kutatás adatai
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=5282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5282
[uk] => 5266
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 5267
[image] => Array
(
[id] => 5267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[original_lng] => 332806
[original_w] => 982
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-768x407.jpg
[width] => 768
[height] => 407
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1588672540:5
[_thumbnail_id] => 5267
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4088
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] =>
[_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1588672276
[_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] =>
[_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1588682523
[_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Ukrajna állami szervei közül az állampolgárok a Legfelsőbb Tanácsban bíznak a legkevésbé. A megkérdezettek 68,5%-a fejezte ki bizalmatlanságát a Legfelsőbb Tanács felé, s 52,6%-a Dmitro Razumkov házelnök felé. Nem bízik a lakosság a Miniszteri Kabinetben (68,3%) és Olekszij Honcsaruk (65,5) miniszterelnökben sem.
Az adatokról a Társadalmi Megfigyelőközpont (Соціальний моніторинг) és az Olekszandr Jaremenko Ukrán Társadalomkutatási Intézet számolt be. A két intézmény 2020. január 24–28. között végezte a felmérést, összesen 2003 18 év feletti személyt kérdeztek meg az egész ország területén, kivételt képzett a Krím-félsziget, továbbá a Doneck és Luhanszk megszállt területein élő lakosság.
Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre, és Zelenszkij magasan a legnépszerűbb politikus – derült ki az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé.
A december 13–18.
között 2017 résztvevővel végzett felmérésben a megkérdezettek
43 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi vezetés jobb az
előzőnél, míg 34 százalék szerint semmiben sem különbözik és
csupán 13 százalék vélekedett úgy, hogy rosszabb a korábbinál.
A megkérdezettek
nagy többsége szerint a közeljövőben nem várhatók tömeges
demonstrációk. Negyven százalék szerint ennek igen kicsi a
valószínűsége, 34 százalék biztos abban, hogy nem lesznek
tüntetések. Ezzel szemben 16 százalék valószínűnek nevezte,
hogy a nagyvárosokban lesznek tömeges tiltakozó megmozdulások,
közülük három százaléknak meggyőződése, hogy biztosan
lesznek. A résztvevők 16 százaléka kész lenne részt venni
demonstrációkon, de csak négy százalékuk választotta azt a
választ, hogy „mindenképpen ott a helye”. Ugyanakkor 71
százalék kijelentette, hogy nem kíván részt venni tüntetéseken.
Volodimir Zelenszkij
jelenlegi elnököt 46 százalék nevezte az „év politikusának”.
Mögötte jelentősen lemaradva a második helyen végzett hivatali
elődje, Petro Porosenko volt államfő, akit a válaszadóknak
csupán a 7,5 százaléka nevezett meg az „év emberének”. Egy
évvel korábban Porosenko egy ugyanilyen felmérésben még 16
százalékos eredményt ért el. A harmadik Julija Timosenko volt
kormányfő, az ellenzéki Haza párt vezetője lett 3,3 százalékos
eredménnyel, 2,8 százalékot kapott Dmitro Razumkov házelnök, és
2,7-et Jurij Bojko, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az
Életért párt vezetője. A megkérdezettek 24 százaléka nem
tudott egy politikust sem megnevezni.
Az idei év fő
politikai eseményének 57,8 százalék az elnök- és parlamenti
választásokat nevezte meg, 8,1 százalék a szeptemberi
ukránr–orosz fogolycserét és 5,2 százalék a „normandiai
négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és
Németország december 9-én Párizsban megtartott csúcstalálkozóját.
16 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.
A jövő évre
meglehetősen derűlátóan tekintenek az ukránok: 51 százalék
reméli, hogy 2020-ban több jó fog történni, mint rossz. Húsz
százalékuk pedig egyenesen biztosra veszi, hogy a következő év
jobb lesz az ideinél, és csupán 16 százalék gondolja ennek az
ellenkezőjét. A többségük bízik a nemzeti valuta, a hrivnya
erősödésében, de nem tartják valószínűnek, hogy sikerül
visszafogni a korrupciót, biztosítani a tisztességes
igazságszolgáltatást, csökkenteni a bűnözést, a
rezsiköltségeket. Túlnyomó többségük nem gondolja, hogy
bármilyen – elnök- vagy parlamenti – előrehozott választás,
illetve kormányváltás lenne jövőre. A megkérdezettek nagyjából
fele-fele arányban voltak megosztottak a Donyec-medencei fegyveres
konfliktus rendezésének esélyét, az életminőség és az üzleti
körülmények javulását illetően.
