A Tiszaújlaki Kistérségi Tanács mindennapjait hónapok óta rengeteg megválaszolatlan kérdés, megoldásra váró feladat és komoly nehézségek jellemzik. Ezek a kérdések a legtöbbször süket fülekre találnak, ami aggodalommal tölti el a Tiszaújlaki kistérség választópolgárait. Hogy részletesebben megismerjük a kistérség problémáit, a kérdésben Gorondi Alberttel, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjével beszélgettünk.
„Betelt a pohár a Tiszaújlaki kistérségben!” – tudhattuk meg a KMKSZ-frakció vezetőjétől, hiszen folyamatos a feszültség a frakció és koalíciós partnere, illetve az önkormányzat vezetősége között. „Mi a kezdetektől megelőlegeztünk egyfajta bizalmat a kistérségben szereplő politikai partnereink felé, amely bizalom több mint fél éve viszonzatlan, sőt egyre több a visszaélés” – hangsúlyozta Gorondi Albert.
Többek között komoly aggodalomra ad okot az a tény, hogy a KMKSZ-frakciója több, a kistérséget érintő döntéshozatalnak csupán a végeredményét látja, melyeket vakon és információk hiányában igyekeznek elfogadtatni a frakcióval. Emellett az önkormányzati vezetőség igyekszik minden döntéshozatali kérdésben ráerőltetni akaratát a frakcióra, és amikor egy kérdésben nem sikerül döntést hozni, a bűnbak rögtön a KMKSZ. Ezt a fajta hozzáállást a frakció vezetője felháborítónak tartja, és semmilyen körülmények között nem hajlandóak együttműködni ezekben a kérdésekben mindaddig, amíg nem kezelik egyenlő felekként őket, hiszen érdekképviseleti szervezetként a KMKSZ szívügyének tekinti a választópolgárok és minden egyes ember érdekét.
Mondhatni, hogy a KMKSZ-frakció, valamint koalíciós partnere, a Nép Szolgája folytonos háborút vív az önkormányzat vezetőségével, amely viaskodás valóban komoly hatást gyakorol a kistérségi tanács tagjaira, valamint a kistérség minden lakójára.
Gorondi Albert mindezek mellett azt is nehezményezi, hogy egy korábbi alkalommal, amikor a frakció és koalíciós partnere – akik a tanács többségét jelentik – nem volt jelen megfelelő létszámú képviselővel a soros plenáris ülésen, a képviselő-testület nem szavazta meg a KMKSZ-frakció által alpolgármesteri tisztségre jelölt személyt. Tette mindezt felrúgva azt az alapmegállapodást, mely szerint az egyik alpolgármestert a KMKSZ-frakció adja a jelen összehívású tanácsban.
„Ha üresen ígérgetnek, becsapnak minket, az nemcsak a KMKSZ-frakcióját, hanem a kistérség minden választópolgárát érinti és sérti!” – mondta a frakcióvezető, majd beszámolt arról, hogy bármilyen javaslatot is nyújtanak be a tanács felé – mint például villanyszerelő szakember vagy falugondnok alkalmazását a kistérséghez tartozó településeken, a közvilágítás megfelelő kiépítését, a kistérséghez tartozó települések úthálózatának javítási munkálatairól szóló javaslatot, vagy az egész kistérséget érintő nagyon komoly hulladékelszállítási problémát érintőt –, azokat vagy nem veszik figyelembe, vagy néhány kivétellel mondvacsinált okokra hivatkozva egyszerűen nem hajlandóak vitára bocsátani.
Tanácsülések során a többségi döntések esetében fontos, és számít a KMKSZ-frakciójának és koalíciós partnerének a szavazata, ám amikor a KMKSZ által benyújtott kérdésekről, javaslatokról vagy jogi döntésekről van szó, sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatja, hogy könnyen és sokszor olvasat nélkül kerülnek háttérbe ezek a megvitatásra szánt beadványok. Ez egy nagyon erős nyomásgyakorlás a KMKSZ-frakciót érintően, amely nyomás az önkormányzati vezetőség hozzáállásának köszönhető. A válaszreakció részünkről természetesen nem marad el, mi élünk azon jogi lehetőséggel, miszerint a többség szavazással módosíthatja a napirendi pontokat, amit a tanácsülés vezetője nem hajlandó elfogadni, így a döntéshozatal rendre kudarcba fullad.
A kistérség életében komoly gondot jelent az utak karbantartása. Erre a célra kétmillió hrivnya szerepelt az idei költségvetésben. A polgármesteri hivatal kérésére az összeg felét, azaz egymillió hrivnyát szántak a mellékutak rendbetételére (gréderezés), melynek elfogadását követelték a kistérségi frakcióktól. A kistérségi tanács KMKSZ-frakciója egyes képviselőinek számításai alapján ezen munkálatok célirányos elvégzésére jóval kevesebb pénz is elegendő lett volna. Éppen ezért a frakciója nem volt hajlandó támogatni ezt a kérést, míg végül a polgármester határozatai szerint a 18 mellékút javítási költsége utanként kb. 50 000 hrivnya lett. Roppant mód elszomorító tény, hogy elherdálták a pénzt, és az utak szinte ugyanolyanok, amilyenek korábban voltak.
Komoly problémákba ütköznek a földkérdéssel kapcsolatos ügyek intézése során is, ugyanis részletes információkat tartanak vissza a KMKSZ-frakció tagjaitól. Ha a tanács tagjai nem kapnak elegendő információt ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely kielégíti a földtulajdonosok igényeit, nem tudnak konklúzióra jutni égető fontosságú ügyek kapcsán. Az önkormányzat vezetősége, beleértve a polgármestert, nem hajlandóak nyílt lapokkal játszani a földügyeket érintően. Nem kapunk listát, hogy kikről kellene szavazni, hanem mindent egy kalap alatt szeretnének „átnyomni” – mondta Gorondi Albert.
Az elmúlt fél évben több tanácsülést megelőzően és azt követően visszatartottak információkat frakciónktól. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden egyes tanácsülést megelőzően napirendi pontok formájában küldik ki a megvitatásra kerülő kérdéseket, mely kérdéseket frakciónk számára vagy késve küldik, vagy sehogy. A tanácsülést megelőzően a vitára szánt határozattervezeteket is napokkal korábban kézbesíteni kellene a képviselőknek. Ezzel a hozzáállással a tanács vezetői azt érik el, hogy a KMKSZ-frakciója által nem ismert kérdésekben egyszerűen nem történik szavazás, ahogy a koalíciós partnerük részéről sem, így a napirendi pont egyszerűen nem kerül elfogadásra. Emellett minden tanácsülésről jegyzőkönyv készül, amelyet 5 munkanapon belül kötelességük a tanács minden résztvevőjének továbbítani, ha kérvényezik azt. A KMKSZ-frakciója ezt mindig kéri, de volt rá példa, hogy a jegyzőkönyvet három hónap múlva kapták meg.
„Ezek miatt a véletlen vagy szándékos megkülönböztetések miatt nem látjuk át, hogy az otthonunkat érintő kérdések kapcsán miről is van szó igazából […]” – hangsúlyozta elégedetlenül a frakcióvezető, majd hozzátette, ez a fajta együttműködés – ha lehet annak nevezni – nem konstruktív. A tanács vezetőségének az eltelt idő során rá kellett volna döbbennie, hogy a többség nélkül egyszerűen lehetetlen érdemi munkát végezni a kistérségben.
Amellett, hogy a kistérségi tanácson belül komoly harcokat vív a KMKSZ, szomorú, de a szervezet berkein belül is hálátlansággal kell szembesülniük, ugyanis egyik tagjuk nyíltan szembeszállva a frakció érdekeivel, a Szövetség listáján jutott be a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsba, de ott a KMKSZ-frakcióját elhagyva egy másik frakcióban tevékenykedik. Ezen eseményekre reflektálva a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezete 32. közgyűlésének, valamint a KMKSZ Fegyelmi Bizottsága elnökének javaslata alapján a választmány egyhangú szavazással kizárta az érintett tagot a szervezetből. Gorondi Albert elmondása szerint ez nyílt árulás volt.
„Mi keményen fogunk harcolni azért, hogy a választópolgárok bizalmát a döntéshozatal során érvényesítsük” – emelte ki Gorondi Albert.
Végezetül a KMKSZ-frakció vezetője háláját fejezte ki minden olyan választmányi tag és képviselő felé, akik becsülettel és hűen szolgálják a közösség érdekeit minden negatív megkülönböztetés és nyomás ellenére is, valamint minden olyan segítségért őszinte köszönetét fejezte ki, mely segíti a frakció munkáját.
Szeptember 18-án a Tiszacsomai Látogatóközpontban került sor a régió kistérségi tanácsaiban tevékenykedő KMKSZ-frakciók vezetőinek, képviselőinek és elöljáróinak tanácskozására a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének szervezésében (KMKSZ BKSZ). A megbeszélés legfontosabb céljai között szerepelt a frakciók érdemi munkájának hatékonyabbá tétele, illetve a képviselők tevékenységének összehangolása a különböző bizottságokban, tanácsokban.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, az esemény kezdeményezője bevezetőjében ismertette a napirendi pontokat, illetve a tanácskozás legfontosabb témáit. Előadásában kitért a szántó- és termőföldekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve a témához megfelelő alapot nyújtó történeti összefoglalót is készített a megjelentek számára. Arra kérte a kistérségi képviselőket, hogy mielőbb kezdjék el a földterületek visszaigénylését, illetve hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy minél hamarabb rendezzék háztáji földterületeik vagy telkeik tulajdonviszonyait a hatályos törvényeknek megfelelően. Ezenkívül az ún. tartalék- vagy szabadföldek felmérésének fontosságát is hangsúlyozta, amelyet rövid időn belül a helyi mezőgazdászok közötti szétosztása, bérbeadása követne.
A találkozót megtisztelték jelenlétükkel Gyebnár István és Sarkadi Gábor beregszászi magyar konzulok. Előbbi köszöntőbeszédében elmondta: nagyon fontos, hogy az újonnan létrejött közigazgatási egységekben közös gondolkodás jöjjön létre, mert sok újonnan keletkezett problémával kell szembenézniük a képviselőknek. Biztosította a jelenlévőket, hogy a magyarországi kérdésekben a munkatársaival mindenben a kárpátaljaiak rendelkezésére állnak.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a különböző szintű tanácsok munkájáról tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a képviselőknek, elöljáróknak, illetve kistérségi vezetőknek konszolidáltan és összehangolva kell végezniük a munkájukat. Beszélt a kistérségi polgármesterek, illetve falusi elöljárók költségvetési nehézségeiről, valamint a megfelelő együttműködés szükségességéről. Problémaként említette, hogy a kistérségi vezetők nem minden esetben hívják meg a járási képviselőket a közgyűléseikre, ezért a járási tanács sem tudja közvetíteni a megyei tanács felé a kistérségek problémás kérdéseit. Erre az az egyetlen megoldás, ha meghívják a járási képviselőket a kistérségi közgyűlésekre – szögezte le a politikus. Végezetül kiemelte a képviselők és a községi elöljárók közötti aktív kapcsolat fontosságát.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány („Egán Ede” KGK JA) igazgatója tájékoztatót tartott a helyi tanácsok szerepéről és felelősségéről a földkérdés mielőbbi rendezésében, valamint a földügyi okmányok elkészítése céljából meghirdetett, az Egán Ede-alapítvány által lebonyolított pályázatok végrehajtásáról. A földkérdés az egész megyében nagyon „éles” téma, hiszen mindenhol el kell készíteni a települések helyszínrajzát (генеральний план), ami viszont szinte sehol nem áll jelenleg rendelkezésre. Ezenkívül január 1-től megváltozik a helyszínrajz tartalma és formája is, így minden kistérségnek olyan tervvel kell majd rendelkeznie, amely a terület felvázolásán kívül zónákra, parcellákra (lakhatási, termelési, ipari, cégek működésére megfelelő részlegekre) bontja azt. A helyszínrajzok hiányában a kistérségek nem tudják földhöz juttatni az arra jogosultakat – sürgetett a szakértő. Ezért a KMKSZ indítványozása nyomán, az „Egán Ede” KGK JA egy inventarizációs térképet készített, amely egy lépéssel közelebb viszi az érintetteket a helyszínrajzok létrehozásához. További problémaként említette a kistérségeken belüli szabad földterületek – volt kolhozföldek, vagy pl. a nagybaktai kutató- és kísérleti állomáshoz tartozó földek stb. – sokaságát. Ennek megoldására a kistérségek vezetőinek levélben kell fordulniuk ezekhez az egykori állami egységekhez, amelyben visszaigénylik az adott földterületeket, ugyanis a kistérségi tanácsoknak kell a bérlővel szerződést kötniük, hogy az ebből származó adók hozzájuk folyjanak be. A jelenlévő elöljárókat és képviselőket arra kérte, hogy tájékoztassák az embereket arról, hogy mielőbb rendezzék az általuk használt földterületek tulajdonjogi dokumentumait, lássák el azt kataszteri számmal, amiben szintén segítséget nyújt a „Egán Ede” KGK JA.
Vincze István beregszászi kistérségi alpolgármester szintén a földkérdés témájában tartott beszámolót. Üdvözölte a földpiac megnyitást, illetve a kistérségek jogos igényeinek biztosítást az állami földterületek iránt. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden ukrán állampolgár a lakhelyétől függetlenül bárhol igényelhet Ukrajna területén maximum 2 hektár földterületet.
A helyi tanácsok képviseleti és végrehajtó szerveinek kompetenciáiról és működéséről Farkas-Kordonec Gabriella jogász, beregszászi járási tanácsi képviselő tartott tájékoztatót. Ismertette az elöljárókra, képviselőkre, polgármesterekre vonatkozó jogszabályokat, illetve bemutatta azokat a jogszabályi és törvényi kereteket, amelyeken belül jól működhet egy képviselőtestület, valamint hogy ezen hatályos jogszabályok alapján mi az, amit megtehet egy képviselő, és milyen formában teheti azt: képviselői beadvány, interpelláció és kérdés. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályok tartalmával minden állami tisztségviselőnek, képviselőnek meg kell ismerkednie a hatékony munka érdekében. Kitért az önkormányzati, helyi tanácsi rendszer működésére, illetve az állandó és ideiglenes bizottságokról szóló általános működési szabályzatára. Továbbá felhívta a figyelmet az elöljárók jogállásnak változására, amelyek bizonyos feltételekhez (szavazatok száma, 1500 fő/20%) köti a sztaroszták kinevezését, valamint a különböző bizottságok közgyűlés előtti tanácskozásának és azon való aktív képviselői részvételnek, illetve a frakciók és azok vezetői szerepének fontosságára. Emellett emlékeztette a jelenlévőket, hogy minden képviselőnek minden évben beszámolót kell tartania az elvégzett munkáról a választópolgárok előtt. Rávilágított, hogy a tanácsüléseken minden egyes ukrán állampolgár részt vehet, betekinthet a közgyűlés munkájába, valamint kiemelte, hogy a tanács által hozott határozatokat mindenki számára elérhetővé kell a kistérség internetes oldalán.
Mester András, Mezőgecse elöljárója, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára hozzászólásában az elöljárók mellé kinevezett adminisztrátorok munkájának nélkülözhetetlenségére hívta fel a résztvevők figyelmét, mivel sok okmány, igazolás kiállítására csak nekik van jogosultságuk. Ez jó, ha helyben történik, hiszen minden tekintetben megkönnyíti a kistérségek lakosainak életét – fogalmazott.
Ezt követően a jelenlévő KMKSZ-frakció-vezetők számoltak be röviden tevékenységükről. Darcsi Karolina, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának elnöke, a KMKSZ politikai, kommunikációs titkára tájékoztatta a jelenlévőket a kistérségi tanács és a frakció munkájáról, illetve a Szövetség aktuális tevékenységéről. Juhász Edina a Nagyberegi Kistérségi Tanács munkájáról, Komár Ibolya a nagybégányi KMKSZ-frakció tevékenységéről, Pataki Gábor a Mezőkaszonyi Kistérségi Tanács ügyeiről, Horváth Árpád pedig a Bátyúi kistérség 6 fős KMKSZ-frakciójának eddigi tevekénységéről számolt be.
Sin József lapunknak elmondta: a tanácskozás eredményesen zárult, ezért a jövőben is terveznek hasonló találkozókat.
Informális találkozót tartottak a Beregszász környéki kistérségek KMKSZ-frakciói számára a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark látogató központjában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének a program megszervezésével az volt a célja, hogy a frakciók tagjai összehangoltabb munkát tudjanak kifejteni a jövőben, valamint olyan témákat vitathassanak meg közösen, amelyek minden kistérséget és a járási tanácsot is érintik.
Ülésezett a KMKSZ beregszászi járási és a beregszászi kistérségi frakciója. Bár Ukrajnában lezajlott a közigazgatási reform, de számos problémát továbbra is közösen kell megoldani a járási és a kistérségi vezetőknek, ezért elengedhetetlen, hogy a szervezetek is egységes álláspontot képviseljenek, hangsúlyozta Sin József, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ frakciójának vezetője, a szövetség beregszászi járási középszintű szervezetének elnöke.
Március 23-án tartotta soron következő ülését a Viski Kistérségi Tanács. Ezúttal a 25 napirendi pont főleg az egészségügyet, a földügyet, az oktatást és a költségvetést érintette. Az ülésen a KMKSZ-frakció javaslatát a második alpolgármester-jelölt személyét illetően a testület egyhangúan megszavazta.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) négy főből álló frakciója által javasolt jelöltet a kistérségi tanács képviselői egyhangúan megszavazták. Az elmúlt hónapok maratoni ülései óta első alkalommal fordult elő, hogy a huszonhat főből álló képviselői testület a tisztségi kinevezések kérdésében egyöntetűen szavazott. A mostani ülés bár szintén maratonira, közel nyolcórásra sikeredett, azonban békésen zajlott, melyen a megjelentek egyhangúan szavazták meg a kistérséget érintő kérdéseket.
Jaroszlav Hajovics, a Viski kistérség polgármestere elmondta: „A mostani gyűlésen olyan fontos kérdésekben születtek döntések, melyek elősegítik a kistérség fejlődését. Mindemellett sikerült megszavazni az alpolgármestert is, aki a szociális kérdésekkel, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik majd a térségben. Az ülés során a végrehajtó bizottság működésében is elfogadtunk néhány fontos módosítást. Mindemellett számos olyan földügyi kérdésben döntöttünk, melyek már égetőek voltak mind a velétiek, mind a viskiek számára.”
A KMKSZ-frakció számára fontos volt, hogy a Viski kistérségben olyan, vezető tisztségeket betöltő emberek is helyet kapjanak, akik a helyi magyar közösséget is képviselik, s akikhez a helyiek is bátran fordulhatnak.
Szabó Gabriella, a KMKSZ-frakció vezetője hatalmas lépést sikerült tenni a viski magyar közösség fennmaradásának érdekében, hiszen sikerült megválasztani egy olyan magyar hölgyet, akit a KMKSZ képviseletében támogattak a képviselők az alpolgármesteri tisztségre. Bízunk benne, hogy megállja a helyét az újonnan betöltött pozícióban, és hasznos tagja lesz térségünknek.
Varenka Renáta újonnan megválasztott alpolgármester kérdésünkre elmondta: „Megtisztelő volt számomra, hogy a KMKSZ-frakciója felkért az alpolgármesteri tisztségre, és nagyon köszönöm, hogy a képviselők bizalmat szavaztak nekem. Igyekszem minden tudásommal elvégezni a rám bízott feladatokat.”
A Viski Kistérségi Tanácsban 7 párt 26 képviselője jutott be a 2020-as választások során. A tanácsban a magyar képviselők kisebbséget alkotnak. Az elmúlt hónapok során sajnos nehezen találták az együttműködés útvonalát a bejutott pártok képviselői, melyek következménye a maratoni ülések, a pártok közötti csatározások, és egyes képviselők részéről a kistérségi munkafolyamatok lassítása volt jellemző. A mostani ülés végeredménye biztató: talán megtört a jég, és a képviselők együttműködve dolgoznak majd a Viski kistérség fejlesztéséért.
Megtartották a VIII. összehívású Ungvári Járási Tanács második ülésszakának második ülését pénteken, melyen a 42 képviselőből 33 volt jelen – számolt be a Kárpátalja hetilap.
A képviselők hagyományosan egyperces néma főhajtással adóztak az ország keleti részében elesettek emlékének, majd Jurij Frincko, a tanács elnöke köszöntötte a hölgyeket a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából. Ukrajna himnusza után a tanácselnök felköszöntötte az elmúlt időszakban születésnapjukat ünneplő képviselőket, majd kezdetét vette az érdemi munka.
Az elmúlt napokban üléseztek a tanács állandó szakbizottságai, ahol részletesen megvitatták a közel 30 napirendi kérdést, így azok többségét szinte egyhangúlag, viszonylag gyors ütemben megszavazták a képviselők. Azonban néhány kérdés élénk vitát váltott ki a teremben, többek között a 2021-es év első félévi járási költségvetés módosítása, valamint egyes objektumok átadása a kistérségek mérlegére.
Ami az épületeket illeti, volt néhány vitás kérdés a korábbi Nagybereznai és Perecsenyi járások, illetve a Csapi kistérség területén található objektumok átadása kapcsán. Ezért úgy határozott a testület, hogy döntést elhalasztják, a következő tanácsülésig ezeket újra megvizsgálják, különös tekintettel arra, hogy Csapon például csak most merült fel a probléma.
Kedden a Csapi Kistérségi Tanács soros ülésén még nem vetették fel az épületek átadását, de csütörtökre már soron kívüli ülést hívtak össze egyetlen – a kistérség területén található egészségügyi intézmények ingó és ingatlan vagyonának az Ungvári járástól való átvétele – napirendi ponttal. Erre Valerij Szamardak, a Csapi kistérség polgármestere meghívta Viktória Frolova járási képviselőt is. Ám mivel a 26 képviselőből 12 jelent meg, így nem volt határozatképes a testület.
Viktória Frolova visszautasította a vádat, miszerint a járási tanács jogtalanul járna el és megjegyezte:
– Ha a Mira u. 3. és a Kvitova u. 4. szám alatti épületek átadásáról van szó, azok több éve kihasználatlanul állnak, és többször felajánlották, hogy átadják a városnak, de akkor nem kellett. Most valamiért aktuálissá vált. Ennél azonban sürgősebb a Priozerna utcában található röntgengép sorsa. Az a javaslat, hogy ne szállítsák el, hanem maradjon ott, és a Csapi kistérség részfinanszírozásban járuljon hozzá egy röntgengép vásárlásához. Ha elviszik, mivel maradunk? Van 2,5 millió hrivnya egy másik vásárlására? A súlyos helyzetre való tekintettel azt szeretném, hogy párbeszéd alakuljon ki a kistérségi és a járási tanács között – zárta gondolatait a járási képviselőnő.
Szvitlana Iljusina a városi kórház megbízott főorvosa, járási képviselő elmondta, hogy a járási tanács bizottsági ülésén megértik, a röntgengép leszerelése majdnem egyet jelent a tönkretételével, mert egy ilyen értékes eszközt nem szoktak egyik helyről a másikra átszállítani. Sok kistérségi lakost kezelnek a Szerednyén nyílt Covid-részlegen, és azt javasolják, hogy a kistérség 500–800 000 hrivnyával járuljon hozzá egy új eszköz vásárlásához.
Ezt a Csapi kistérség vezetői durva hangnemben elutasították, amit a kistérség honlapján elérhető videó igazol.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, megyei képviselő az üres épületekkel kapcsolatban elmondta, hogy évekkel ezelőtt, amikor elindult a közös projekt a járással, akkor és utána is ajánlotta az Ungvári járás Csapnak, hogy vegye át a 2 épületet, a poliklinika és a gyermekkórház épületét. Ezeket nehezen tudta fenntartani a járás, annyi forrást mi sem tudtunk szerezni, ami az épület teljes felújítására kellett volna. Akkor Csap polgármestere, Valerij Szamardak azt nyilatkozta, hogy nekik ez nem kell. Ez egyébként az ülésszakon is elhangzott, Jurij Frincko jegyezte meg.
Balogh Lívia lapunknak ismertette a KMKSZ álláspontját.
– Mi is úgy gondoljuk, hogy ennek a gépnek itt kellene maradni. Az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciója és az Ungvári Járási Kórház közös erővel, Magyarország segítségével a kárpátaljai családorvosi rendelők felújításának támogatási programjának keretében felújította a Priozerna utcai épületet. Akkor került megvásárlásra a 2,5 millió hrivnyás röntgengép is.A magyar féllel megkötött szerződés értelmében az épületben 5 évig egészségügyi szolgáltatást kell biztosítani.
Most az egészségügyi reform miatt ez az épület jogosan átkerül a Csapi kistérség tulajdonába, és a gép is elvileg. A mi álláspontunk az, hogy maradjon itt, mert ki tudja szolgálni a Nagydobronyi és a Csapi kistérséghez tartozó falvak lakóit is többek között. Mint ismeretes, ez a 2,5 millió hrivnya értékű gép az ő adójukból, járási forrásból lett megvásárolva. Ugyanakkor, látva a Covid-járványt és a jelenlegi helyzetet, úgy gondoljuk, hogy nagy szüksége lenne a Szerednyei Kórháznak is egy ilyen gépre, ahol egyébként a csapiakat is és a környező falvak betegeit is fogadják és kezelik, s támogatjuk a főorvosnak a felvetését. Tehát mindenkinek az az érdeke, hogy ebben a nehéz időben segítsük a Covid-osztály működését. Ezért a KMKSZ saját kvótájának a terhére hajlandó beszállni egy új gép megvásárlásába.
– Mint ismeretes a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül támogatjuk a Kárpátalján élő rászoruló társadalmi rétegek képviselőit, az egészségügyi alkalmazottakat, a pedagógusokat, az érintettek rendszeresen megkapják a gyermekétkeztetési, beiskolázási támogatást stb. Ezeket a támogatásokat Ukrajna megadóztatja. Az adók nagy része a bejegyzett alapítványokon keresztül a járásban marad. 11 millió hrivnya folyt be, ebből 6,6 millió maradt a járásban. Most a járásnak 22 milliója van Ebből kifolyólag, egyeztetve a költségvetési bizottsággal, az adóbevétel felének, vagyis 3,3 millió hrivnyának a terhére mi 1,2 milliót adunk az új röntgengépre. A járásnak nincs elegendő forrása egy ilyen értékes eszköz megvásárlására. Közel egy éve nem sikerült túlteljesíteni a költségvetés bevételi oldalát, és a most rendelkezésre álló 22 millióból már rengeteg tartozást is törleszteni kell. Míg Csap vezetői felelőtlenül gondolkodnak, addig a KMKSZ-frakció úgy gondolja, hogy ennek a röntgengépnek Csapon kell maradnia, de megérti, hogy a járvány miatt a járási Covid-osztályra is kell egy gép. Mindenki tudja, hogy a helyzet most rendkívül súlyos – emelte ki Balogh Lívia.
Kántor József, a KMKSZ-frakció vezetője röviden összegezve elmondta, lassan már hagyománnyá válik, hogy zűrösen zajlanak a tanácsülések.
– De lényegében katasztrófa nem történt, azokat a kérdéseket, amelyek mellett mi kiálltunk, egyelőre a többség még nem támogatta, pontosabban fogalmazva elhalasztotta. Reméljük, a következő tanácsülésen megoldást találunk ezekre, az ígéret megvan. Mert nem a KMKSZ-frakció által javasolt napirendi pontokkal volt gond, hanem a költségvetés átláthatóságával. A lényeg az, hogy voltak olyan tételei a büdzsének, amelyeket a képviselők egy része nem teljesen látta át. Valamilyen szinten meg is lehet érteni ezt a problémát, viszont felmerül a bizalom kérdése is, hiszen amennyiben a költségvetési állandó bizottság ülésén, ahol minden frakció képviselője jelen van, és a megbeszélésen elfogadnak egy javaslatot, akkor azt a frakciónak illik megszavazni. Sajnos, most nem így történt. Emiatt a mi beadványaink is halasztódnak. Ha tételesen sorolnám, akkor kiemelten fontos szerepe lenne egy útjavításnak a Szürtei és a Nagydobronyi kistérségben, illetve a Homoki kistérséghez tartozó Sislóci Dobó István Középiskola fűtési rendszerének felújítására.
Szeptember 11-én került sor a VII. összehívású Ungvári Járási Tanács 41. soros ülésére. A képviselők a kelet-ukrajnai harcokban elhunytak tiszteletére szánt, immáron hagyományos egyperces néma főhajtást követően azonnal hozzákezdtek a munkához, mivel a napirenden több mint húsz kérdés szerepelt.
A napirendi pontok a következő fő kérdések köré csoportosultak: földkérdések, oktatási rész, a körzet orvosi szférájának támogatása, a már meghozott döntések módosításával kapcsolatos rész és számos más kérdések.
A földekkel és az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos napirendi pontokat a képviselők egyhangúlag támogatták. Ami a módosításokat illeti, a járási tanács a költségvetésről és az Ungvári járás árvízvédelméről szóló rendeleteken változtattak a képviselők.
Az oktatási blokk némi vitát szült, mivel a képviselőknek a központi és az önkormányzati végrehajtó szervek bizonyos döntései miatt valóban meg volt kötve a kezük. Mindennek ellenére közös nevezőre jutottak, és sikerült döntést hozniuk a szürtei, sislóci, oroszkomoróci és eszenyi bázisiskolák megalapításáról.
Az ülés végén Balogh Lívia, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője elmondta, hogy mivel Ukrajnában a decentralizáció és az oktatási reform egyidejűleg zajlik, ezért ezek a kérdések bizonyos értelemben összefonódnak a bázisiskolák megalapításával. „Az oktatási reform 2023-ig tart. Ezért, egyrészt, mi mindig hangsúlyoztuk, hogy ebben a kérdésben nem kell sietni, mindent átgondoltan és helyesen kell elvégeznünk. Másrészt azonban van több tényező is, ami miatt néhány döntést már most meg kell hoznunk.
Meggyőződésünk, hogy az oktatás kérdése rendkívül fontos, ezért mindig ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a magyar tannyelvű iskolák folytassák munkájukat, s hogy a gyermekeknek legyen lehetőségük anyanyelvükön tanulni. Elengedhetetlen számunkra, hogy ezek az iskolák ne veszítsék el státuszukat, ezért is kezdeményeztünk egy háromoldalú egyezményt az Ungvári Járási Tanács, továbbá a sislóci és gálocsi iskola között, melynek értelmében a gálocsi iskola továbbra is funkcionál majd a sislóci iskola fiókjaként. Ez egy konkrét példa arra, hogy ennek köszönhetően megőriztük az iskola teljes működését. A továbbiakban is megvédjük a járás összes, magyar tannyelvű iskolájának jogait.
Frakciónk – és személy szerint én is – őszintén hálás a más politikai erőkhöz tartozó képviselőtársainknak a megértésükért és az Ungvári járás közösségéért folyó építő munkájukért.”
Fő napirendi pontban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdéseket, valamint a járási tanács költségvetésének módosítását tárgyalták meg július 23-án a Nagyszőlősi Járási Tanács soron következő, 43. tanácsülésén, melyen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) frakciója több vitatott kérdésben is aktívan kifejtette az álláspontját.
A tanácsülésen Alekszander Miljukov, a Nagyszőlősi Járási Kórház főorvosa a koronavírus-járvány kapcsán beszámolójában elmondta: „A Nagyszőlősi járásban nagyon sok a fertőzött, a kórházi osztályok túlterheltek, jelenleg 35-en szorulnak ellátásra, azonban a kórház osztálya mindössze 30 ággyal rendelkezik, így vannak olyan betegek, akik a folyosókra szorultak. A megyében jelenleg a Nagyszőlősi Járási Kórház a fertőzött betegek számát tekintve a harmadik helyen áll.” A főorvos arról is tájékoztatott, hogy bizonyos jogi intézkedések hiánya miatt a járási kórház nem kaphatta meg azt a külön finanszírozást az államtól, melyben azon kórházak részesülnek, ahol koronavírussal fertőzötteket kezelnek.
Petei Judit, a JeC-frakció vezetőjének kezdeményezésére a kórház státuszának módosítása érdekében a járási tanács az állami döntéshozókhoz fordul, hogy a Nagyszőlősi Járási Kórház is megkaphassa a támogatást a koronavírusos betegek ellátására.
Az oktatásügy költségvetése terén is vita alakult ki. „Korábban volt egy megállapodás, mely szerint, ha az oktatási intézményeknek szánt pénzek elosztása kerül napirendre, mi, képviselők megkapjuk előre, hogy mely intézményeknek konkrétan milyen alapon mennyit kell kapniuk. Sajnos ez nem történt meg, nem kaptunk erről időben tájékoztatást. Végül az ügyben kompromisszum született, így az iskolák a tanévkezdésére beszerezhetik a szükséges eszközöket, hogy az oktatás időben megkezdődhessen” – nyilatkozta Gál István, a KMKSZ-frakció vezetője.
A Beregszászi járás elnevezése miatt a Vidrodzsennya párt több képviselője is felháborodásának adott hangot. Javasolták, hogy ne Beregszászi járás, hanem Beregszászi–Nagyszőlősi járás legyen a terület neve, ám a törvény ezt nem teszi lehetővé: a járások neveit a járásközpontokról kell elnevezni. Így ezt a témát végül ejtette a táncsülés.
A képviselői testület javaslatára 200 000 hrivnya támogatást kap a Nagyszőlősi Járási Kórház, illetve közel 4 millió 436 hrivnya támogatást kapnak a járás iskolái a szükséges számítástechnikai eszközökre, új bútorok, valamint módszertani segédanyagok beszerzésére az Új ukrán iskola programnak köszönhetően. Az ukrajnai állapotokat jellemzi, hogy az amúgy óriási hiánnyal küzdő, nagyrészt állami támogatásra szoruló járási költségvetésből kisebb-nagyobb összegekkel támogatni kellett az állami központi költségvetésből fenntartandó intézményeket is: a rendőrséget, a tűzoltóságot, a hadkiegészítő parancsnokságot, a levéltárat, az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központot, sőt még az SZBU helyi irodáját is.
A KMKSZ-frakció több kérdést nem szavazott meg, vagy tartózkodott. Ezzel kapcsolatban Gál István frakcióvezető elmondta: „A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzet leple alatt olyan kérdéseket próbáltak elfogadtatni megvitatás nélkül, amelyek meghatározzák a járási tanács munkáját. Például most a járási tanács működési szabályzatát szerették volna módosítani úgy, hogy azt sem a bizottságokban nem tárgyalták meg, sem írásbeli tájékoztatót nem kaptunk arról, hogy milyen módosításokat kívánnak végrehajtani. Mi pedig – mivel ez a kérdés alapvetően meghatározza a járási tanács munkáját – fontosnak tartjuk, hogy megtárgyaljuk azt a bizottságokban, valamint az is szükséges, hogy megfelelő jogászszakértők is átvizsgálják a módosításokat, éppen ezért a javaslatot csak a következő ülésszakaszban tudjuk majd elfogadni, amennyiben az megfelel a mi elvárásainknak.”
Az ülés során a Nagyszőlősi Járási Tanács vezetője átadta a Legfelső Tanács elismerő okleveleit a járásban kimagasló munkát végző egészségügyi dolgozók számára.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
