Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, és Kijev ezt nem is kérte – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az ANSA olasz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár kiemelte: az ukrán hatóságok fokozott támogatást kértek a partnerországoktól és szövetségesektől. A nyugat országaitól érkező védelmi segélyeknek segíteniük kell a fegyveres erőket abban, hogy hatékonyabban tudjanak ellenállni a nagyszabású orosz agressziónak, elsősorban az összpontosított légitámadásoknak – tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta: „A NATO-nak nem áll szándékában erőket telepíteni Ukrajnába. Amikor a múlt héten Ukrajnában jártam, az ukránok nem NATO-csapatokat kértek, hanem több támogatást.” Mint megjegyezte, Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet a harctéren”. „A múlt héten jártam Kijevben, és elmondták, milyen kihívásokkal kell szembenézniük: Oroszország teret hódított, és fennáll a veszélye, hogy tovább fog teret nyerni. Nem nagy területről van szó, de meg kell állítani ezt az egészet, hogy Az ukránok megvédhessék magukat, lőszert kell küldenünk nekik, fegyverekre van szükségük” – magyarázta, hozzátéve, hogy az ukrán fegyveres erők számára növelni kell a nyugati védelmi támogatást.
A NATO-főtitkár biztos abban, hogy csak úgy lehet meggyőzni az orosz diktátort, hogy „le kell ülnie tárgyalni”, ha a csatatéren demonstrálja, hogy nem fog győzni. „És ezt csak úgy lehet elérni, ha Ukrajnát katonai támogatásban részesítjük” – szögezi le Jens Stoltenberg.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ukrán államfővel közösen megtartott kijevi sajtótájékoztatón meghívta Volodimir Zelenszkijt a Szövetség washingtoni csúcstalálkozójára, de megjegyezte, hogy Ukrajna a NATO-ba való meghívásához minden NATO-tag beleegyezése szükséges, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Stoltenberg elmondta, hogy az ukrán elnökkel megvitatta a NATO jubileumi washingtoni csúcstalálkozójának előkészületeit.
„Alig várom, hogy találkozzunk a washingtoni csúcson” – mondta a főtitkár.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és egy napon tagja lesz a Szövetségnek.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy ne számítsanak arra, hogy Ukrajna Washingtonban kapja meg a meghívást a Szövetségbe.
„A szövetségesek valóban úgy gondolják, hogy Ukrajnának megérdemelt helye van a NATO-ban. A döntés meghozatalához minden szövetséges beleegyezésére, konszenzusra van szükség, nem többségre, vagyis mind a 32 tagnak bele kell egyeznie.
Én sem számítok arra, hogy a júliusi csúcs előtt lesz ilyen megállapodásunk. De hiszek abban, hogy képesek leszünk demonstrálni, hogy még közelebb hozzuk Ukrajnát a tagsághoz, és szeretnénk, hogy a lehető leghamarabb eljöjjön az a nap, amikor Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik hozzánk” – jelentette ki Stoltenberg. Elmondása szerint ezzel párhuzamosan folyik a munka Ukrajna és a NATO kompatibilitásának, a szövetség normáinak való megfelelésnek a biztosítása terén, hogy egy napon, amikor „a politikai feltételek teljesülnek, Ukrajna azonnal a NATO tagjává váljon”.
A NATO-tagországok nem teljesítették az ígéretüket, hogy katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, a lőszerszállítás azonban a közeljövőben növekedni fog – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette Kijevben a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Stoltenberg a beszédében megjegyezte, hogy egyes NATO-tagországok az elmúlt hónapokban nem teljesítették a katonai támogatásra tett ígéreteiket. Szerinte azonban most megnő a fegyverek és lőszerek áramlása a frontra Ukrajnában. „Nagyon őszinte leszek Zelenszkij elnökkel és a Legfelső Tanáccsal, hogy a NATO-szövetségesek nem teljesítették azt, amit az elmúlt hónapokban ígértünk. Az Egyesült Államok hat hónapig tárgyalt a csomagról, és az európai szövetségesek nem biztosították azt a muníciót. Megígértem, és most biztos vagyok benne, hogy minden megváltozik” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár szerint annak köszönhetően, hogy az USA végre jóváhagyott egy több mint 60 milliárd dollár értékű segélycsomagot, Ukrajna gyorsabban kap fegyvereket. Emlékeztetett Nagy-Britannia miniszterelnökének, Rishi Sunaknak a nyilatkozatára, aki Ukrajnának segítséget ígért. Emellett Németország is bejelentette, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának, Hollandia pedig növelte a Kijevnek nyújtott segélyeit – tette hozzá.
A NATO-vezető elmondta, hogy a bejelentés hátterében további „új kötelezettségvállalásokra” is számít, ami várhatóan jelentősen befolyásolja az ukrajnai hadszíntér helyzetét. „Még nem késő, hogy Ukrajna győzzön. De éppen ezért olyan fontos, hogy a NATO-szövetségesek most valóban megtegyék, amit ígértünk, és hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat valódi fegyver- és lőszerkészletekké alakítsuk, és most biztos vagyok benne, hogy ez megtörténik” – ígérte meg Jens Stoltenberg.
Ukrajna még megnyerheti a háborút az orosz megszállók ellen, mivel folyamatban van a szövetségesek támogatásának átadása – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy csütörtöki berlini rendezvényen mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy a NATO-szövetségesek nem nyújtották Ukrajnának azt a segítséget, amit korábban ígértek. Az Egyesült Államok hónapok óta nem tudja finanszírozni Ukrajna támogatását, és az európai lőszerkészletek messze elmaradnak az ígért szinttől – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ilyen késéseknek következményei vannak.
A NATO-főtitkár szerint Ukrajnában hiányzott a légvédelem, amely lehetővé tehette volna az orosz rakéták és drónok támadásainak elhárítását. Ezenkívül az ukrán védelemben hiányoztak a nagy hatótávolságú rakéták, ami lehetővé tette volna annak megakadályozását, hogy az agresszor nagyobb erőt összpontosítson. „De még nincs késő Ukrajna győzelméhez, mert sok támogatás már úton van” – szögezte le.
„Az USA több mint 60 milliárd dollárt különített el Ukrajna támogatására, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia pedig újabb fegyverszállításokat jelentett be. Most az a kötelességünk, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat valódi fegyver- és lőszerellátásokká alakítsuk, és ezt gyorsan meg is tegyük” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
Nem későn hagyta jóvá az ukrajnai segélycsomagot az Egyesült Államok Képviselőháza, jóllehet a késlekedésnek vannak következményei – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál az MSNBC amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg riporteri kérdésre válaszolva, hogy időben megérkezik-e az amerikai segély, hogy megfordítsa a helyzetet, elmondta: „Még nem késő, de természetesen a késedelemnek valódi következményei vannak.” Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban az ellenség a front egyes területein előnyben volt Ukrajnával szemben a fegyverzet hiánya miatt.
„De még nem késő. Az ukránok nagy ügyességről tettek tanúbizonyságot hazájuk védelmében. Emlékeznünk kell arra, honnan indultunk ennek a háborúnak az elején” – jegyezte meg a NATO-vezető, emlékeztetve a szakértők Kijev elfoglalására vonatkozó három napos előrejelzéseire.
A főtitkár jelezte, hogy a teljes körű háború kezdete óta Ukrajna felszabadította az ellenség által megszállt területek 50 %-át. „Ők (az ukránok – a szerk.) képesek orosz rakétákat lelőni és mélységi csapásokat mérni, és folyosót is nyitottak a Fekete-tengeren. Tehát, ha fegyvereket biztosítunk, az ukránok győznek” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Ukrajnának joga van az önvédelemhez, amely magában foglalja az ellenség által Ukrajna területének támadására használt legális katonai eszközök megsemmisítésének lehetőségét.
Ukrajnával szemben senki nem határozott meg korlátozásokat az orosz harci repülőgépek Oroszországi Föderáció területe feletti lelövésével kapcsolatban, nyilatkozta Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára az Ukrajna-NATO Tanács videokonferencia formájában lezajlott ülésének eredményeit követő tájékoztatón, számolt be az UNIAN tudósítója.
Az orosz Tu-22M3 bombázó április 19-én reggel történt megsemmisítésével kapcsolatban Stoltenberget arról kérdezték, hogy vannak-e korlátozások a katonai célpontok lelövésére Oroszország területe felett.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy agresszív háború, amelyben Oroszország támadja szomszédját, Ukrajnát. Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és ez magában foglalja az Ukrajnán kívüli legitim katonai célpontok támadását is. Ezért az Ukrajna elleni támadásokhoz használt orosz gépek lelövése Ukrajna önvédelemhez való jogának része” – hangsúlyozta Stoltenberg.
Elmondása szerint az Ukrajna-NATO Tanács ülésén Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter a partnerországoknak beszélt az Ukrán Fegyveres Erők Ukrajna légterének védelme érdekében tett erőfeszítéseiről, beleértve Oroszország különböző katonai képességeinek megsemmisítését.
Azt is megkérdezték a Szövetség főtitkárától, hogy Ukrajna nem csak a Patriot, hanem más rendszerek fogadását is kérte egy többszintű légvédelmi rendszer létrehozása érdekében.
Stoltenberg biztosított arról, hogy a NATO-szövetségesek fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására. Számos szövetséges arra tett ígéretet, hogy több légvédelmi rendszert szállít Ukrajnába. „A közeljövőben konkrét bejelentésekre számítok” – fogalmazott Stoltenberg.
Elmondása szerint Ukrajnának már van többszintű légvédelmi rendszere, de a feladat az, hogy ezt a rendszert erősebbé és átfogóbbá tegyék drónok, különféle típusú cirkálórakéták és a legfejlettebb ballisztikus rakéták lelövéséhez. Olyan rendszerekről van szó, mint a NASAMS, IRIS-T, Gepard, Patriot stb.
Elmondta, hogy Ukrajnának több légvédelmi rendszerre és rakétákra van szüksége.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben bejelentette, hogy a szövetség védelmi miniszterei megegyeztek abban, hogy további katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, különös tekintettel a légvédelmi képességekre.
A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani.
„A Patriot légvédelmi rendszereken kívül vannak más fegyverek is, amelyeket a szövetségesek biztosítani tudnak Kijev számára, például a francia SAMP/T föld-levegő rakéták. Azok a szövetségesek, amelyeknek nincs birtokukban rendelkezésre bocsátható rendszer, ígéretet tettek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak ezek megvásárlásához Ukrajna számára” – jelentette ki.
Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd, de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől. „A segítség már úton van. Arra számítok, hogy a közeljövőben további támogatást fognak bejelenteni” – hangsúlyozta.
A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag szombati megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá.
Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.
„Ukrajna az általunk biztosított fegyvereket az orosz harci képességek megsemmisítésére használja. Ez mindannyink biztonságát jelenti. A Kijevnek nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba” – hangoztatta.
A NATO-főtitkár szerint, az is „létfontosságú”, hogy a közel-keleti konfliktus ne eszkalálódjon. „Senki sem járna jól egy újabb háborúval a Közel-Keleten. Életbevágóan fontos, hogy a konfliktus ne fajuljon el, ezért minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – mondta.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
A NATO-tagországoknak az Ukrajnának nyújtott támogatás és a saját fegyverzetük közötti választás kérdésében „Ukrajnát kell választaniuk” – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Cseh Köztársaság, Dánia és Hollandia miniszterelnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: a cseh kezdeményezés folytatásaként a légvédelmi és tüzérségi lövedékekre kell összpontosítani. Kijelentette azt is, hogy rövid távon konfliktus alakulhat ki az összes cél elérése és annak biztosítása között, amire Ukrajnának most szüksége van.
„De Ukrajnának többre van szüksége. Ezért, ha a szövetségeseknek választaniuk kell a NATO védelmi kiadási céljaik teljesítése és Ukrajna további támogatása között, az én jelzésem egyértelmű: küldjenek többet Ukrajnának” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
„A példa Dánia, amely úgy döntött, hogy minden tüzérségi rendszerét átadja Ukrajnának, miközben konkrét tervei vannak azok pótlására” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
A NATO-tagállamok elegendő számú légvédelmi rendszerrel rendelkeznek, amelyeket biztosítani tudnak Ukrajna számára az orosz támadások elleni védekezéshez – jelentette ki szerdán Jens Stoltemberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta: „Nem tudom megmondani a pontos számot, mert hírszerzési vagy titkos információkról van szó, amelyekbe nem tudok belemenni. De 100-nál kevesebb van Európában.” A szövetség jelentős számú Patriot-üteggel rendelkezik, de ez azt is tükrözi, hogy az Egyesült Államoknak, amely a legtöbb ilyen légvédelmi rendszerrel rendelkező szövetséges, „globális felelőssége van” – tette hozzá..
„De a valóság az, hogy természetesen vannak olyan rendszereink, amelyekből elegendő van ahhoz, hogy sokkal többet szállítsunk Ukrajnának, ha általában a légvédelemről van szó, mindenekelőtt a Patriot ütegekről. Most éppen ezen dolgozunk” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
