Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót – számolt be a Report azerbajdzsáni hírügynökség a Belügyminisztérium sajtószolgálati osztályának vezetője, Elshad Hadzsijev kijelentésére hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
Elmondása szerint a lefegyverzett és leszerelt erők Karabahból Lachin-Khankendi és Kalbajar-Basarkechyar irányába történő kivonulását a szeptember 20-án kötött megállapodásnak megfelelően biztosítják autóbuszokkal és személyi járművekkel.
Azerbajdzsán szeptember 19-én „antiterrorista” hadműveletet indított a nemzetközileg elismert területe, Hegyi-Karabah ellen, és másnap bejelentette annak befejezését.
[type] => post
[excerpt] => Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1695659160
[modified] => 1695645955
)
[title] => Azerbajdzsán azt ígéri, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulást a fegyvert letevő örmények számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90783&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90783
[uk] => 90744
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 90746
[image] => Array
(
[id] => 90746
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[original_lng] => 27076
[original_w] => 516
[original_h] => 344
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[width] => 516
[height] => 344
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[width] => 516
[height] => 344
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[width] => 516
[height] => 344
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[width] => 516
[height] => 344
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg
[width] => 516
[height] => 344
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695635156:5
[_thumbnail_id] => 90746
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1646
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_aac82fff28808a3a9dc5c51a94201e34] =>
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium.
Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás előkészítésében. Hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat Hegyi-Karabahban.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette az orosz javaslatra létrejött tűzszünet hírét, és közölte, hogy az orosz békefenntartók részt vesznek a megvalósításában.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint 11 órakor életbe is lépett.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult azzal a követeléssel, hogy tartsanak rendkívüli ülést a hegyi-karabahi kérdésben – közölte szombaton Edmon Marukjan, az ország különleges megbízásokért felelős nagykövete, számolt be az UNN.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének kérelmet nyújtottunk be, miszerint rendkívüli ülés összehívását követeljük a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatban” – írta Marukjan Facebookon, megemlítve a Lachin-folyosó ügyét.
Amint arról az ország külügyminisztériuma beszámolt, Örményország állandó ENSZ-képviselője, Mher Margaryan augusztus 11-én levélben fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez.
A Lachin folyosó az egyetlen út, amely Örményországot Hegyi-Karabahhoz köti. Áprilisban Baku ellenőrzőpontot hozott létre a Hakari hídon, arra hivatkozva, hogy „meg kell akadályozni a személyek, fegyverek és aknák illegális szállítását”.
Örményország kategorikusan visszautasította a vádakat, mondván, hogy Azerbajdzsán durván megsérti a tűzszüneti megállapodást. Később, júliusban Azerbajdzsán Állami Határőr Szolgálata bejelentette a Lachin határátkelőhely működésének ideiglenes felfüggesztését.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában.
Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.
„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.
„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.
„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján.
Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.
„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között”– mondta Pasinján.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen – jelentette ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnökkel közösen kiadott sajtónyilatkozatában, számolt be az Azertadzs.
„Tájékoztattam Litvánia elnökét az Azerbajdzsán és Örményország közötti béketárgyalásokról. Reméljük, hogy azok végül tartós békét hoznak Kaukázusba. Úgy véljük, hogy a békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen, és igyekszünk konstruktív erőfeszítéseket tenni ezen cél elérése érdekében” — jelentette ki Alijev.
Hozzátette: ennek a békeszerződésnek meg kell felelnie a nemzetközi normáknak és elveknek. Eközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy intenzív tárgyalások folynak Örményország és Azerbajdzsán között egymás területi integritásának elismeréséről – közölte a Ragyio Azatutyun.
„A nemzetközi közösség egyre inkább afelé a képlet felé hajlik, amely szerint Örményországnak és Azerbajdzsánnak 29 800 és 86 600 négyzetkilométeren belül fenntartás nélkül el kell ismernie egymás területi integritását, Bakunak és Sztepanakertnek párbeszédet kell folytatnia a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának biztosításáról” — mondta Pasinján.
Elmondása szerint Jereván egyetért ezzel, és ennek megfelelően folytatja a tárgyalásokat. Elmondása szerint a washingtoni találkozók után Örményország átadta az azerbajdzsáni félnek a békeszerződés szövegének negyedik kiadását, és Baku válaszára vár. Pasinján megjegyezte, hogy Jereván feladata a tárgyalások mielőbbi lezárása és a békeszerződés aláírása, amelyen a csapata intenzíven dolgozik.
Örményország miniszterelnöke egyúttal közölte: nem tartja reálisnak a békeszerződés aláírását a moszkvai háromoldalú találkozón, amelyet május 25-én, csütörtökön tartanak Örményország, Oroszország és Azerbajdzsán vezetőinek részvételével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Kész elismerni Örményország Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette ki hétfői sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
„Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján. Hozzátette: „A hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”.
Reményét fejezte ki, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról. Kijelentette: „Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni.”
Egyúttal úgy vélekedett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására. Bízik abban ugyanakkor – mondta –, hogy sikerül megállapodásra jutni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.
Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Hozzátette, hogy június 1-jén a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is.
Pasinján elmondta: Örményország kilép a (több szovjet utódállamot tömörítő) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”.
„Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. […] Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.
Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre reagálva január 26-án úgy nyilatkozott, hogy Jereván döntésével az Európai Uniónak akar kedvezni.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, amely nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország véglegesítette és megküldte Bakunak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját alkotó országoknak az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodás tervezetét – közölte Nikol Pasinján miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen.
Az örmény kormányfő szerint „a dokumentum tartalmazza a megállapodásoknak azt a logikáját, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerét, amely kizárja a tartós és stabil béke megsértésének bármely forgatókönyvét”.
Kifejtette: remélik, hogy sikerül előrelépést elérni a tárgyalások három fordulója során elért eredményekre építve. Hozzátette, a dokumentum aláírása valóban tartós békét kell, hogy jelentsen. Megjegyezte, hogy kész aláírni a békeszerződést, vállalni annak felelősségét.
A Lacini-folyosó helyzetére utalva Nikol Pasinján elmondta, hogy Azerbajdzsán szerdán megnyitotta, majd két órára elzárta a gázellátást Hegyi-Karabah irányába. Ezzel szerinte „a helyi lakossággal szembeni negatív szándékáról” tett tanúbizonyságot.
Azerbajdzsán 2020 szeptemberében indított támadást az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására.
A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek nemzetközi becslések szerint mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, háromoldalú, örmény–azeri–orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A hegyi-karabahi konfliktusövezetben zajlott 44 napos háború második évfordulóján az EU felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy folytassák a megbékélést célzó erőfeszítéseiket az újabb emberi áldozatok és károk megelőzése érdekében – jelentette be Peter Stano, az EU külpolitikai szóvivője november 11-én közzétett nyilatkozatában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az EU üdvözölte Örményország és Azerbajdzsán vezetése részéről tett számos lépést, melyek célja a nézeteltérések leküzdése, valamint az erős és fenntartható béke elérése a régióban. Örményország demilitarizált övezet létrehozását javasolja Karabah környékén és az örmény–azerbajdzsáni határon.
„Az EU nagyra értékeli állandó részvételüket a folyamatban lévő különböző szintű és formátumú tárgyalásokon. Bár ezek a tárgyalások minden bizonnyal bonyolultak és időigényesek, nagyon fontos, hogy ne veszítsenek a lendületből, konkrét lépésekről egyezzenek meg, és egy biztonságos és virágzó környezetet biztosítsanak a régió lakosságának” – áll a közleményben.
Az EU felszólította a feleket, hogy kerüljék a feszültségek szükségtelen fokozódását, többek között tartózkodjanak a fenyegetésektől, vádaskodásoktól és katonai provokációktól.
Az EU továbbra is aktívan reagál mindkét fél ajánlásaira, támogatja őket valamennyi kérdés átfogó és méltányos rendezése érdekében végzett munkájukban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Josep Borrell, a diplomáciai vezetője és Toivo Klaar EU különleges képviselő személyes erőfeszítései és más uniós mechanizmusok alkalmazásával.
A 2020-ban a hat hétig tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, mielőtt az orosz közvetítéssel elért tűzszünet véget nem vetett a harcoknak.
A 2020-as megállapodás értelmében Örményország átengedte az évtizedek óta ellenőrzése alatt álló területrészeket, Oroszország pedig békefenntartókat küldött a törékeny fegyverszünet felügyeletére.
A 2020-as háborút követően gyakoriak az összetűzések az országok határain.
[type] => post
[excerpt] => A hegyi-karabahi konfliktusövezetben zajlott 44 napos háború második évfordulóján az EU felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy folytassák a megbékélést célzó erőfeszítéseiket az újabb emberi áldozatok és károk megelőzése érdekében – j...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668283200
[modified] => 1668256819
)
[title] => Az EU felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy kössenek megállapodást a béke érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=62460&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62460
[uk] => 62370
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 62111
[image] => Array
(
[id] => 62111
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad.jpg
[original_lng] => 52836
[original_w] => 794
[original_h] => 447
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad.jpg
[width] => 794
[height] => 447
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad.jpg
[width] => 794
[height] => 447
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad.jpg
[width] => 794
[height] => 447
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/9a3aaf53febbdcad.jpg
[width] => 794
[height] => 447
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668249620:12
[_thumbnail_id] => 62111
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1258
[_oembed_85a485f3cd6c132023bf6e59da601db9] =>
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
The Foreign Ministers of the Baltic states issue joint statement calling on ?? to release the Leopards.
“This is needed to stop Russian aggression, help ?? and restore peace in Europe quickly. ?? as the leading European power has special responsibility in this regard” pic.twitter.com/sCdkKzM3zV
We, ?? ?? ?? Foreign Ministers, call on Germany to provide Leopard tanks to Ukraine now. This is needed to stop Russian aggression, help Ukraine and restore peace in Europe quickly. Germany as the leading European power has special responsibility in this regard.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti harcokban csaknem száz katona vesztette életét hétfő este – állítják örmény források. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azt mondta, hogy 49 katonája halt meg az éjszakai összecsapásokban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium 50 elesett katonáról számolt be – írta meg a BBC.
A szomszédos országok az elmúlt három évtizedben két háborút vívtak egymással, és számos kisebb összecsapás is volt.
Örményország először azt közölte, hogy a harcok nem értek véget teljesen, csupán lecsendesedtek. Ezután Azerbajdzsán nyilatkozta, hogy az örmény provokáció miatt indított támadást. A vita középpontjában továbbra is Hegyi-Karabah áll. A nemzetközileg elismert határok szerint a terület Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban a térséget örmények lakják. A probléma nem pusztán politikai, hanem vallási eredetű is, mivel az örmények keresztények, az azeriek pedig többnyire muszlimok.
A két ország 1991-ig a Szovjetunió része volt. Az 1980-as és 1990-es években teljes körű háború dúlt a felek között, majd 2020-ban egy hathetes harc alakult ki. A konfliktus tehát évtizedekre nyúlik vissza.
A felek egymásra mutogatnak
A legfrissebb összecsapások esetében nehéz megmondani, hogy ki kezdte az agressziót. Örményország azt állítja, hogy szomszédja több határ menti települést lebombázott, és erre a provokációra reagált. Ezzel szemben azerbajdzsáni illetékesek arról beszéltek, hogy támadás érte az azeri infrastruktúrát, és bizonyítékot találtak arra, hogy Örményország már hónapok óta egy nagyszabású katonai provokációt készít elő.
Még hétfő este Moszkva közbeavatkozott, és tűzszüneti tárgyalásokat kért a két országtól. Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan viszont azt állítja, hogy Moszkva közbenjárására a harcok intenzitása ugyan csökkent, de nem maradt abba – írja a Reuters.
Az azerbajdzsáni támadások egy-két fronton még mindig folytatódnak – mondta Pasinjan.
Kedden este azeri tisztviselők közölték, hogy több katonájuk is meghalt az örmény provokációban. Azerbajdzsán az oroszok által közvetített tűzszünet megsértésével vádolja Örményországot.
A nemzetközi közösség aggódik a konfliktus miatt
Emmanuel Macron franci elnök kedden az azerbajdzsáni elnökhöz, Ilham Alijavhez fordult, és felszólította, hogy országa tartsa tiszteletben a tűzszünetet. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is lépett az ügyben, és mindkét ország vezetőjét felkereste telefonon, hogy a harcok felfüggesztését kérje.
Oroszország mint a konfliktushoz legközelebbi nagyhatalom közvetítőként jár el a felek között. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin személyes ügyének tekinti a két ország közötti konfliktus megoldását.
Az elnök természetesen mindent megtesz, hogy segítsen enyhíteni a feszültséget a határon – mondta Peszkov.
Törökország nyíltan Azerbajdzsán pártját fogja a konfliktusban. Mevlut Cavusoglu török – külügyminiszter kijelentette, hogy Örményországnak abba kell hagynia provokációit, és a béketárgyalásokra kell összpontosítania.
A hétfő esti összecsapást a legrosszabbnak tartják 2020 óta, amikor több ezren haltak meg a harcokban. Akkor Oroszország közbenjárásával a harcok azzal értek véget, hogy az örmények kivonták a csapataikat a Hegyi-Karabah körüli területekről.
Oroszország csaknem kétezer katonát telepített a térségbe békefenntartás céljából.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Feltétlenül abba kell hagyni az ellenségeskedést Hegyi-Karabahban, és vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az örmény–azeri határon hétfő éjjel kitört harcokra reagálva.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz, és a mintegy két évvel ezelőtt megkötött tűzszünetet teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is tisztességes közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között annak érdekében, hogy segítse elérni azt a közös célt, amely a dél-kaukázusi régió biztonságát, virágzó és békés jövőjét, és minden népe javát szolgálja – mondta a főképviselő.
Végezetül közölte, Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós képviselő azonnal a térségbe utazik, hogy támogassa a dezeszkalációt, és megvitassa az örmény és az azeri vezetők között folytatott brüsszeli párbeszéd következő időpontját.
Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke közös nyilatkozatban ítélte el a kiújult erőszakot, és azt írták: katonai erő alkalmazása teljességgel elfogadhatatlan az Európa Tanács tagállamai közötti viták rendezésében.
A nyilatkozattevők felszólították Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy álljanak el minden olyan további lépés megtételétől, amely ronthatja a helyzetet, tartsák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és haladéktalanul kezdjenek béketárgyalásokat.
„Felszólítjuk az Európa Tanács mindkét érintett tagországát, hogy tartsák be a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket, nevezetesen a konfliktus békés úton történő rendezését” – fogalmaztak, majd hozzátették: az Európa Tanács kész támogatni a két országot ez irányú törekvéseikben.
Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében „rendkívül aggasztónak” nevezte az örmény-azeri határon zajló harcokról szóló jelentéseket, és kijelentette: teljes és fenntartható tűzszünetre van szükség.
A békének és a stabilitásnak nincs alternatívája, és ennek biztosítására nincs más lehetősége a diplomáciának sem – húzta alá. Az Európai Tanács elnöke közölte továbbá, mindkét érintett ország vezetőjével felvette a kapcsolatot, továbbá arról tájékoztatott, hogy Josep Borrell uniós főképviselő arra kérte Toivo Klaar különleges megbízottat, hogy a helyszínen dolgozzon a további eszkaláció megelőzésén.
Az azeri–örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.
A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
