Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap a NATO-tagországok külügyminisztereinek informális berlini találkozója után kijelentette, hogy Ukrajna meg tudja nyerni az Oroszország elleni háborút – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva.
A jelentés szerint a főtitkár csak online távkonferencia keretében vett részt a NATO-külügyminiszteri találkozón, mivel előző nap Covidban betegedett meg. Mindazonáltal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „Ukrajna meg tudja nyerni ezt a háborút”, mert Oroszország „nem tudta elfoglalni Kijevet, visszavonul Harkivból, és Donbászon elakadt a fő támadása”. „Ukrajna megnyerheti ezt a háborút. Az ukránok bátran védik a hazájukat” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
The hell with it … even though Starlink is still losing money & other companies are getting billions of taxpayer $, we’ll just keep funding Ukraine govt for free
A republikánusok jelöltje, Glenn Youngkin nyerte a virginiai kormányzóválasztást a demokrata Terry McAuliffe előtt – számolt be az amerikai sajtó az adatok több mint 95 százalékos feldolgozottságát követően szerdán hajnalban, miután a konzervatívok jelöltje behozhatatlan előnyre tett szert.
Az 54 éves Youngkin győzelmi beszédében kiemelte, hogy új munkahelyek teremtésével fogja segíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni fogja az üzemanyagok adóját, és a közösségek biztonságának növelése érdekében nagy hangsúlyt fektet a bűnüldöző szervek finanszírozására. „Virginia nem lesz többé az alacsony elvárások közössége, mi a magas elvárások közössége leszünk” – fogalmazott. Helyreállítjuk a rendet az iskolákban, és nem hagyjuk magukra a szülőket – tette hozzá Youngkin. A kemény és költséges kampány főbb témái között elsősorban az abortuszhoz kapcsolódó emberi jogok jövője és az állami iskolákban zajló azon vita szerepelt, hogy lehessen-e a kiskorú iskolásoknak LMBTQ-érzékenyítő foglalkozásokat tartani a szülők tudta és beleegyezése nélkül. Youngkin ellenzi ez utóbbit, és ebben sok tiltakozó szülő támogatását élvezi, míg McAuliffe kijelentette, hogy amennyiben őt választják meg, támogatja a szülők tudta és beleegyezése nélküli érzékenyítést. A Breitbart hírportál közben kiderítette: McAuliffe gyermeke magániskolába jár, ahol nem tartanak ilyen jellegű foglalkozásokat. Virginia állam korábban nyolc elnököt adott az Egyesült Államoknak George Washingtontól kezdve Woodrow Wilsonig, többet, mint bármely más amerikai tagállam. Egyetlen kivételt leszámítva az államban az elmúlt 40 évben valamennyi kormányzóválasztáson a Fehér Ház aktuális lakójával ellenkező pártállású jelöltet választottak. „Úgy tűnik, Terry McAuliffe kampánya egy bizonyos Trump nevű személy ellen nagyon sokat segített Glenn Youngkinnak” – fogalmazott Donald Trump volt amerikai elnök kedd esti közleményében. „Még csak kampányolnom sem kellett Youngkinért, mert McAuliffe megtette helyettem. Köszönjük a MAGA (Make America Great Again, Tegyük Amerikát Ismét Naggyá) szavazóinak, hogy nagyszerűen szerepeltek!” – tette hozzá Trump arra a politikai szlogenre utalva, amelyet ő használt a 2016-os és a 2020-as elnökválasztási kampány során. Az AP hírügynökség elemzése szerint egy évvel azután, hogy Joe Biden a 2020-as amerikai elnökválasztás során Virginia államot 10 százalékponttal megnyerte, a mostani eredmény egyfajta ítéletként értelmezhető Biden elnökségével kapcsolatban. A virginiai vereség különösen riadalmat okozhat a párton belül a jövő évi félidős választások előtt, amikor az amerikai kongresszus irányítása a tét – fogalmaztak. New Jersey államban szintén kormányzót választottak kedden, ahol az adatok több mint 80 százalékos feldolgozottságánál a vártnál sokkal szorosabb a verseny. Miközben az elemzők egyértelműen a demokrata, jelenleg is hivatalban lévő jelölt Philip Murphy győzelmét várták, jelenleg a republikánus Jack Ciattarelli vezet. New Yorkban a demokrata Eric Adamst választották meg a város 110. polgármesterének, aki Curtis Sliwát, a republikánusok jelöltjét győzte le. Adams, aki a New York-i rendőrség nyugalmazott kapitánya, David Dinkins után a második afroamerikai polgármestere lesz New Yorknak. A szintén demokrata jelenlegi városvezetőt, Bill de Blasiót váltó Adams a Twitteren közzétett üzenetében azt írta: „Ma este ünneplünk, mert holnap kezdődik az igazi munka!” Az új polgármester egyik fő kampányüzeneteként a rendőrség létszámának bővítését jelölte meg. A republikánus Mike Carey nyerte azt a választást, amelyet Ohio állam 15. körzetének megürült kongresszusi helyéért írtak ki, miután Steve Stivers, az alsóház korábbi republikánus képviselője az év elején lemondott, hogy betölthesse az Ohiói Kereskedelmi Kamara elnök-vezérigazgatói pozícióját. Carey a demokraták jelöltjét, Allison Russót győzte le kedden.
Roberto Gualtieri a Demokrata Párt (PD) politikusa bejelentette győzelmét a római főpolgármester-választáson, mely hétfőn lezárta a részleges önkormányzati választások második fordulóját. A jobbközép a nagyvárosok között Triesztet szerezte meg.
Roberto Gualtieri – a második Conte-kormány volt pénzügyminisztere – a szavazatok közel hatvan százalékát szerezte meg, megelőzve a jobbközép jelöltjét a belügyminisztérium közölte adatok szerint. A szavazatok majdnem végleges összesítése előtt Gualtieri bejelentette győzelmét, jobbközép vetélytársa Enrico Michetti pedig elismerte a vereséget. A fővárost az azt az utóbbi öt évben irányító Öt Csillag Mozgalom (M5S) elveszítette, amiként Torinót is, ahol a PD jelöltje szintén a voksok majdnem hatvan százalékát kapta meg. Triesztben viszont a szavazók több mint fele a Liga, az Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) alkotta jobbközép koalíció színeiben indult Roberto Dipiazzát erősítették meg a polgármesteri székben. Dipiazzának ez az egymás utáni negyedik mandátuma. A két héttel ezelőtti részleges helyhatósági választások második fordulóján 65 önkormányzatban mintegy ötmillió szavazót vártak az urnákhoz. A részvételi arány 43,9 százalékos volt, ami kilenc százalékponttal alacsonyabb, mint az öt évvel ezelőtti második fordulóban. Ez a mindenkori legalacsonyabb részvételnek számít a helyhatósági választások történetében. Az október 3-4-i első és a mostani második fordulóban érintett hat nagyvárosból ötöt a balközép szerzett meg. Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: a jobboldal egyetlen újabb nagyvárost sem tudott szerezni, de ez egyáltalán nem jelenti a koalíció vereségét. „Ellenkezőleg, egyetlen párt sem örülhet annak, hogy ilyen kevesen mentek el az urnákhoz, és Róma főpolgármesteréről ilyen kevesen döntöttek: a demokrácia van válságban, nem a politika” – hangoztatta. A jobbközép jelöltek sikertelen szereplését a Liga, az FdI és a FI megosztottságával magyarázta, hangsúlyozva, hogy jelenleg „három lelke van a koalíciónak”. Megjegyezte, hogy a következő választásokon nem civileket, hanem politikus jelölteket kell állítaniuk. Hozzátette, hogy a baloldal „sárdobálást” folytatott a jobboldali jelöltekkel szemben. „A PD az M5S tetemén ünnepli a győzelmét” – jelentette ki Meloni arra utalva, hogy a baloldali párt elszívta az ötcsillagos mozgalom szavazóit. Matteo Salvini a sajtótájékoztatóján „minimalizálta” a balközép győzelmét, s arra emlékeztetett, hogy a kétfordulós választáson a jobbközép 15 új polgármesteri helyet szerzett, és a tartományok többségét is a jobbközép vezeti. Elemzők arra mutattak rá, hogy a nagyvárosok központjában élő, hagyományosan baloldali szavazók nem maradtak távol az urnáktól, miközben a peremkerületekben korábban a jobboldalra és az Öt Csillag Mozgalomra szavazók között alacsony volt a választási kedv.
Az előzetes eredmények alapján Ausztriában az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) nyerte meg a grazi önkormányzati választásokat. Akár az is elképzelhető, hogy a városban a kommunista párt jelöltje, Elke Kahr lesz a polgármester.
Az Osztrák Kommunista Párt 28,9 százalékot szerzett a grazi önkormányzati választásokon, amivel több mint 8 százalékkal javított korábbi eredményén. A kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatottsága a városban ugyanakkor 12 százalékot esett vissza, és így csak 25 százalékot ért el. Siegfried Nagl, a város 2003 óta hivatalban lévő néppárti polgármestere be is jelentette távozását, írja a Die Presse.
A választáson a Zöldek 17,3 százalékot, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 10,9, a szociáldemokraták (SPÖ) 9,6, a liberális NEOS pedig 5,3 százalékot szereztek.
Elke Kahr, a magát „a kis emberek pártjaként” meghatározó kommunisták listavezetője az osztrák közszolgálati televíziónak azt mondta: ő maga is megdöbbent az eredményen, elsőre azt hitte, valami hiba történt a szavazatok összeszámolásánál. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy ő szeretne-e lenni a polgármester, de a választás előtt már utalt arra, hogy elképzelhetőnek tart egy koalíciót a szociáldemokratákkal és a zöldekkel.
Elke Kahr vezetésével a párt már a 2012-es grazi önkormányzati választásokon is nagyon jó eredményt ért el: a KPÖ akkor 20 százalékot kapott, ami egész Ausztriában egyedülállónak számított. Elke Kahrt hároméves korában adoptálták, és egy munkásnegyedben nőtt fel. Egy bankban volt titkárnő, munkája mellett esti tagozaton végzett el egy kereskedelmi képzést. A politikus 2005 óta tagja a városi tanácsnak, ahol korábban a szociális bérlakásokért, az utóbbi időben pedig a közösségi közlekedés javításáért küzdött.
Az Osztrák Kommunista Párt grazi szervezete 15 pontos programjában egyebek mellett ellenzi a lakások bérleti díjának emelését, a város vagyonának privatizációját, mérsékelné az óvodai ellátás díját, metró helyett buszokkal és városi vasutakkal fejlesztené a közösségi közlekedést, és megfizethető belépőjegy árakat követel az uszodákba és a szabadidős létesítményekbe.
Forrás: telex.hu
[type] => post
[excerpt] => Az előzetes eredmények alapján Ausztriában az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) nyerte meg a grazi önkormányzati választásokat. Akár az is elképzelhető, hogy a városban a kommunista párt jelöltje, Elke Kahr lesz a polgármester.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1632765960
[modified] => 1632737115
)
[title] => A kommunisták nyerték meg Ausztriában a grazi önkormányzati választást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30729&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30729
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30730
[image] => Array
(
[id] => 30730
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc.jpg
[original_lng] => 88851
[original_w] => 815
[original_h] => 543
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc.jpg
[width] => 815
[height] => 543
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc.jpg
[width] => 815
[height] => 543
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc.jpg
[width] => 815
[height] => 543
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1632694904-temp-jloemb-20210927-815-543-90-zc.jpg
[width] => 815
[height] => 543
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632726333:4
[_thumbnail_id] => 30730
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4258
[_oembed_21584ae290536432e5737cfa11f585ac] =>
[_oembed_time_21584ae290536432e5737cfa11f585ac] => 1655997160
[_oembed_71dc3c1791317e1b8574715ea3e86f89] =>
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.
A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest.
Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.
Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is az első helyen végzett.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1632733500
[modified] => 1632730809
)
[title] => A szociáldemokraták győztek a parlamenti választáson Németországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30722
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30723
[image] => Array
(
[id] => 30723
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[original_lng] => 313023
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-2048x1151.jpg
[width] => 2048
[height] => 1151
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632722248:4
[_thumbnail_id] => 30723
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1474
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
[_oembed_time_231dff40d3396031623283d6268fe410] => 1704542925
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14456
[1] => 27905
[2] => 394
[3] => 1249
)
[tags_name] => Array
(
[0] => győzelem
[1] => Német Szociáldemokrata Párt (SPD)
[2] => németország
[3] => parlamenti válaszstások
)
)
[5] => Array
(
[id] => 20088
[content] =>
Március 12-én a bíróság arra kötelezte az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumát, hogy hagyjon fel a kínai Xiaomi „Kínai Kommunista Hadsereg Vállalataként” történő megjelölésével. Donald Trump kormánya még januárban szabott ki újabb szankciókat kínai cégekre: kilenc vállalatot rakott a honvédelmi engedélyezési törvény alapján összeállított minősített szervezetek feketelistájára. Ezekben a cégekben amerikaiak nem vásárolhatnak részesedést, akiknek pedig már van, november 11-éig meg kell válnia részvényeiktől.
Az érintett cégek közé tartozó Xiaomi nem hagyta annyiban a dolgot: január végén jogi panaszt nyújtott be a döntés ellen, mivel törvénytelennek és alkotmányellenesnek találta azt.
A bíróság ezt követően a cég javára döntött, és teljes egészében és azonnali hatállyal eltörölték az 13959-es számú elnöki rendeletet az Egyesült Államok személyeinek a Xiaomi értékpapírjainak megvásárlására vonatkozó korlátozásáról, valamint az amerikai személyek részvényeinek elidegenítésére vonatkozó követelményről.
Xiaomi úgy véli, hogy „Kínai Kommunista Hadsereg Vállalatként” való megjelölése megalapozatlan és önkényes volt, amellyel a bíró is egyetértett. A Xiaomi a továbbiakban azt kéri, hogy a bíróság nyilvánítsa jogellenesnek a megjelölést, és véglegesen törölje azt.
A koronavírus-járvány miatt online tartott elnökválasztó kongresszuson aratott győzelme után levélben leadott szavazatokkal is megerősítették a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségében Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfáliai kormányfőjét.
A pénteken közölt eredmény szerint Armin Laschet a 955 érvényes szavazatból 796-ot kapott meg, így több mint 83 százalékos támogatottsággal lett hivatalosan a legnagyobb német kormánypárt új elnöke. – írta az MTI.
A levélszavazásra azért volt szükség, mert a német jogszabályok nem ismerik a pártelnök-választás online megoldását. Így a küldöttek papíron, postai levélben is szavazhattak. Miután Armin Laschet a január 16-án tartott digitális választáson legyőzte jelölttársait, a levélszavazáson egyedüli jelöltként indult.
Eredménye jelentősen javult az online választáson elért 52,6 százalékhoz képest. Ez annak tulajdonítható, hogy sokan támogatták azok közül, akik az előző heti kongresszuson még valamelyik vetélytársára szavaztak.
Armin Laschet szerint ez azt mutatja, hogy a párt felsorakozik új vezetője mögött. Ugyancsak a párt egységének jeleként értékelte a magas részvételi arányt; a 1001 szavazásra jogosult kongresszusi küldött közül 980-an vettek részt a levélválasztáson.
Armin Laschet a CDU 9. elnöke. A párt elnökválasztásainak történetében 52,6 százalékos eredménye közepesnek számít, alig haladja meg az előző elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer 2018-ban elért 51,8 százalékát. A formalitásból tartott levélszavazáson elért 83,35 százalék sem kimagasló, nem éri el a korábbi elnök, Angela Merkel kancellár legrosszabb eredményét, a 2004-es 88,4 százalékot.
Georgiában befejezték az amerikai elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását, és megerősítették, hogy Joe Biden nyert Donaéd Trumppal szemben.
Georgiában rendkívül szoros versenyben, a szavazatok újraszámlálását követően, Joe Biden nyert: 12 284 szavazattal verte meg Donald Trumpot az államban.
Az újraszámlálás előtti állapot szerint 14 ezer szavazattal nyert Biden, vagyis némileg Trump javára módosult a végeredmény, ugyanakkor az állam megállapította, hogy nem történt széleskörű csalás a szavazáson, és szabálytalanságokat sem fedeztek fel.
Az állami szintű, eddig példátlan szavazási audit megerősítette, hogy a szavazati rendszer jól működött – írta közleményében Brad Raffensperger republikánus államtitkár. Az államban számítógépes rendszer számolta a szavazatokat, az újraszámlálást kézzel végezték.
A két eredmény közötti különbséget azok a szavazatok okozták, melyeket valamilyen okból nem számoltak meg az első körben. Ez 5800 új szavazatot jelentett, melyek összességében nettó 1400 plusz szavazatot jelentettek Trumpnak. Az eredmények arra engednek következtetni, a számítógépes szavazatszámlálási rendszer viszonylag pontosan működött.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
