Franciaország részt vesz az ukrajnai háború rendezésének szentelt globális békecsúcson. Ezt Emmanuel Macron francia elnök jelentette be – írja az RTS.
„A Svájc által javasolt találkozón jelen leszünk minden olyan országgal, amely tartós békét akar, vagyis azokkal, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és szabályokat” – mondta a politikus.
Macron hozzátette, hogy a békekonferencia „nagyon jó kezdeményezés”, amely minden államot egyesít a békefeltételek előkészítésében.
Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta- és dróntámadást követően.
Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.
„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (…) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá.
Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az a IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.
Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld-föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte.
A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.
„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban.
Vincent Desportes nyugalmazott francia hadseregtábornok, volt amerikai katonai attasé, a fegyveres erők katonai teoretikusa az egyik műsorban azt mondta, hogy Franciaország az az ország, amely 10 perc alatt képes elpusztítani Moszkvát és Szentpétervárt.
A kijelentést még március 12-én sugározta a francia televízió, de most, a francia csapatok ukrajnai bevonulásának lehetőségéről folyó viták fényében hívta fel rá a figyelmet az egyik Telegram-csatorna.
Az az ország, amelytől Oroszország fél, az Franciaország – mondta a katonai teoretikus a stúdióban, hozzátéve, hogy Franciaország az egyetlen ország, amely „rendelkezik mindennel, amire szüksége van”.
Tíz perc alatt el tudjuk pusztítani Szentpétervárt, Moszkvát és több orosz várost. És ezt ők is tudják – folytatta Desportes. Hozzátette, hogy még ha Amerika távozik is, Franciaország akkor is olyan erő marad, amellyel számolni kell.
[type] => post
[excerpt] => Vincent Desportes nyugalmazott francia hadseregtábornok, volt amerikai katonai attasé, a fegyveres erők katonai teoretikusa az egyik műsorban azt mondta, hogy Franciaország az az ország, amely 10 perc alatt képes elpusztítani Moszkvát és Szentpéte...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712600580
[modified] => 1712577451
)
[title] => Tíz perc alatt el tudjuk pusztítani Szentpétervárt és Moszkvát – jelentette ki egy nyugalmazott francia tábornok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109079&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109079
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109080
[image] => Array
(
[id] => 109080
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[original_lng] => 15636
[original_w] => 300
[original_h] => 300
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/keynote-speaker-vincent-desportes.webp
[width] => 300
[height] => 300
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712566651:12
[_thumbnail_id] => 109080
[_edit_last] => 12
[views_count] => 481
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244
[1] => 371424
[2] => 371422
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => nyugalmazott tábornok
[2] => Vincent Desportes
)
)
[3] => Array
(
[id] => 108599
[content] =>
A Gázai övezetben és Ukrajnában dúló háborúkról tárgyalt az amerikai külügyminiszter francia kollégáival. A World Central Kitchen munkatársai elleni izraeli légicsapást az USA és Párizs is elítélte, abban pedig egyetértettek, hogy Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba.
Izraelnek többet kell tennie az „ártatlan civilek védelméért” a Gázai övezetben, be kell engednie a segélyeket, és „gyorsan” ki kell vizsgálnia a World Central Kitchen (WCK) amerikai segélyszervezet hét alkalmazottja halálának körülményeit – mondta kedden Párizsban Antony Blinken amerikai külügyminiszter francia kollégájával, Stéphane Séjournéval folytatott megbeszélése után.
A két ország diplomáciai vezetője közös sajtótájékoztatót tartott a találkozó után, amelyen a főbb nemzetközi válságokról, mindenekelőtt az ukrajnai és a gázai háborúról beszéltek. Külön kitértek a WKC hét segélymunkásának halálára, akik hétfőn egy izraeli légicsapásban vesztették életüket. Stéphane Séjourné Franciaország „határozott elítélését” fejezte ki, Antony Blinken pedig „gyors és pártatlan” vizsgálatot szorgalmazott annak érdekében, hogy fény derüljön a tragédia körülményeire.
Az amerikai külügyminiszter egyben sürgette Izraelt, hogy tegyen többet „az ártatlan civil életek védelméért, legyenek azok ártatlan palesztin gyerekek vagy humanitárius munkások”, és megismételte „a segélyek jelentős növelésének szükségességét” a közel hat hónapja tartó háború által elpusztított, és súlyos humanitárius válsággal küzdő palesztin területnek.
Ukrajnával kapcsolatban a diplomáciai vezetők megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind Franciaország folytatni kívánja a segítségnyújtást.
Franciaország fantasztikus vezető szerepet játszott ebben az erőfeszítésben – fogalmazott Antony Blinken, aki az amerikai közvéleményhez szólva sürgette, hogy a Kongresszus szavazza meg a döntő fontosságú, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros katonai segélyprogramot, amelyet hónapok óta blokkol a republikánus képviselőházi többség.
Blinken arról is beszélt, hogy Washington szüntelenül dolgozik azon, hogy megakadályozza fegyverek és felszerelések Oroszországba történő szállítását, mégpedig Iránból vagy Észak-Koreából, de Kínából is, melyeket aztán Ukrajna ellen használnak fel.
A francia és amerikai külügyminiszter a júliusban Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, s ennek keretében Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is tárgyalt. Újságírói kérdésére mindketten a tavaly júliusi vilniusi találkozó utáni nyilatkozatra utaltak, amely szerint a tagságról menetrend nélkül esett szó.
A tagállamok elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna reformjait a NATO-integráció felé vezető úton. A következő órákban, a következő napokban meg fogjuk erősíteni a NATO-országok egységét ezen megfogalmazás körül, amelynek változatlannak kell maradnia a vilniusihoz képest – jelentette ki Stéphane Séjourné.
„Ahogy a szövetségesek Vilniusban mondták, Ukrajna a NATO tagja lesz” – mondta Antony Blinken, hozzátéve, hogy szükség van „egy nagyon jó és nagyon világos útitervre, hogy erre a következtetésre jussunk”. „És úgy vélem, hogy a NATO-csúcs és a 75. évforduló nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan lehet ezt az útitervet létrehozni” – hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminiszter az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székhelyére is ellátogatott, ahol kifejezte az Egyesült Államok támogatását a szervezet főigazgatójával, Audrey Azoulayval folytatott megbeszélésen.
Párizs hamarosan 78 Caesar önjáró löveget adhat át Kijevnek, és idén jelentősen megnöveli az ukrán védelmi erők szükségleteihez szükséges lövedékek szállítását – ígérte Lecorne francia védelmi miniszter.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter arról biztosított, hogy Franciaország hamarosan 78 Caesar önjáró tüzérségi rendszert tud majd szállítani Ukrajnának, és jelentősen megnöveli a lövedékek utánpótlását is, hogy kielégítse Kijev lőszerszükségletét az orosz agresszió elleni küzdelemhez, jelentette be a francia védelmi minisztérium vezetője egy párizsi sajtótájékoztatón – írta az AP.
A francia kormány tagja elmondása szerint megállapodás született Franciaország, Ukrajna és Dánia között a Caesar önjáró fegyverek Ukrajnába szállításának finanszírozásáról, ami lehetővé teszi, hogy Franciaország „gyorsan leszállíthassa azokat”. Emellett Franciaország azt is célul tűzte ki maga elé, hogy idén 80 000 lövedéket szállít Ukrajnának 155 mm-es lövegekhez, ami jóval több, mint az a 30 000, amelyet Párizs a háború kezdete, 2022 februárja óta biztosított Ukrajnának. Emellett Lecornu elmondása szerint Franciaország részt vesz abban a cseh kezdeményezésben, hogy lőszert szerezzenek be Ukrajna számára, amelyet az Európai Unión kívül kívánnak megvásárolni.
A francia kormány egy nagyszabású hadsereg-újrafegyverkezési program keretében leírt fegyvereket szándékozik szállítani Ukrajnának.
Ezt Sébastien Lecornu védelmi miniszter nyilatkozta a Var Matinnak adott interjújában.
Megjegyezte, Párizsnak jelenleg nagyszámú felszerelés és fegyver áll a rendelkezésére, amelyek még mozgásban vannak, és leírhatók a fegyveres erők tartalékából.
„Ahelyett, hogy mindent szeméttelepre dobnánk vagy más országoknak adnánk, az ukrán hadseregnek adjuk” – mondta Lecorniu.
A miniszter kifejtette, a francia védelmi képességet nem érintik az ilyen akciók, mivel a régebbi eszközöket csak az újak érkezése után írják le. Franciaország összesen 413 milliárd eurót szándékozik elkülöníteni hadseregének modernizálására a 2024 és 2030 közötti időszakban.
Franciaország új katonai segélycsomagot készít Ukrajna számára, amely több száz páncélozott járműből és Aster légvédelmi rakétából áll – jelentette ki vasárnap Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lap.
A jelentés szerint Lecornu megjegyezte, hogy páncélozott járművekről van szó, amelyek Franciaországban vannak szolgálatban, de ezeket újabbakra cserélik. „Egy ilyen nagy arcvonal fenntartásához az ukrán hadseregnek szüksége van például a páncélozott járműveinkre: ez feltétlenül szükséges a csapatok mobilitásához. Ez a régi, de még használható felszerelés közvetlenül hasznos lesz 2024-ben és 2025 elején, mert több százról beszélünk” – hangsúlyozta.
A francia védelmi miniszter szerint Franciaország is segíteni kíván Ukrajna légvédelmének erősítésében, ezért új Aster 30 típusú légvédelmi rakétát készít elő a SAMP/T légvédelmi rendszerekhez. Ezek a légvédelmi rendszerek a Patriot rendszer analógjai. „Franciaország távirányítású lőszereket fejleszt. Valószínűleg már ezen a nyáron leszállíthatja őket Ukrajnának” – ígérte mg Sebastien Lecornu.
A kormány terveinél nagyobb, 5,5 százalékos lett a francia költségvetés GDP-arányos hiánya 2023-ban. A kabinet ennél kisebb, 4,9 százalékos deficittel számolt. A 0,6 százalékpontos eltérés önmagában is sok, de most Franciaországban igen rossz üzenete van: aláássa az utóbbi időben egyre többet támadott Emmanuel Macron hitelességét. A közgondolkodást abba az irányba tereli, hogy a nagy reformer mégsem képes megoldani a gazdasági problémákat – írja a Bloomberg.
A kotta a megszokott
Az adóbevételek meredeken csökkentek, ugyanis az euróövezet második legnagyobb gazdasága stagnált, ugyanakkor a kiadások növekedése csak kismértékben esett. Az Insee statisztikai ügynökség szerint a bruttó hazai termékhez viszonyítva az államadósság 110,6 százalékra csökkent a 2022. végi 111,9 százalékról.
A számok abban a megvilágításban még kedvezőtlenebbnek tűnnek, hogy Macron költségvetési szigort ígért 2017-es hivatalba lépéskor, miután elődei sorozatosan hagyták elúszni a költségvetést.
Füstbe mehetnek Macron arra vonatkozó tervei is, hogy a nyugdíjkorhatár emelése és a munkaügyi törvények szigorítása segítségével rendbe hozza a pénzügyeket.
Emlékezetes, hogy hónapokkal ezelőtt mekkora tüntetéshullámot gerjesztett a nyugdíjkorhatár emelése.
Nem lehet rövid távú problémákat kizárólag a növekedési potenciál növelésével megoldani – mondta Charlotte de Montpellier , az ING vezető francia közgazdásza.
Kockázatok bőven leselkednek
A kormány által is elutasított adóemelések vagy a kiadások jelentős csökkentése egyaránt kockázatos lépés lenne, annál is inkább, mert a friss felmérések szerint
Macron és pártja 10 százalékkal le van maradva Marine Le Pen radikális jobboldali politikus és platformja mögött, néhány hónappal a júniusi, európai parlamenti választások előtt.
A helyzet pikantériáját tovább növeli, hogy Macron korábban az alacsonyabb fizetésű munkavállalók adójának csökkentését is megígérte. A Pénzügyminisztérium már februárban bejelentett egy 10,8 milliárd eurós takarékossági csomagot, és közölte, hogy további 20 milliárd euróra lesz szükség, ha vissza akarnak térni a fenntartható költségvetési pályához.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt mondta, a kormány továbbra is arra törekszik, hogy 2027-re visszatérjen a Brüsszel által előírt, 3 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz, azonban ez a „vártnál több erőfeszítést igényel”. Ugyanakkor ismét kifejtette, hogy mindenfajta adóemelést ellenez, miközben egyre több támogatója szólítja fel arra, hogy hagyjon fel az üzletbarát elképzelésekkel.
Közben a hitelminősítők egyre kritikusabbak, tavaly áprilisban a Fitch Ratings leminősítette Franciaországot AA-ról AA-ra, és az S&P Global Ratings negatív kilátást tart érvényben az értékelésre. Francois Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank kormányzója is arra figyelmeztetett, hogy az ország magas adóssággal és deficittel való küzdelme aláássa hitelességét.
Macron, a hídverő hittérítő
Miközben komoly gondjai vannak odahaza, a francia elnök Brazíliába indult háromnapos látogatásra, hogy meggyőzze Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt, hogy támogassa Ukrajnát. Persze ez a jóformán ki nem mondott, de annál fontosabb oka a látogatásnak. Az út hivatalos indoka igen szépen cseng: „Hidat építeni a Nyugat, és a globális dél között.”
Lula mindeddig arra törekedett, hogy Brazília semleges maradjon, és mindkét háborúban álló féllel tart fenn kapcsolatokat.
Az utóbbi időben Macron egyre eltökéltebb, legutóbb francia csapatok küldését sem zárta az ukrajnai háborúba. Lula többször is elutasította Ukrajna felfegyverezését, mondván ez a stratégia aláássa a tárgyalásos megoldás lehetőségét, Brazília álláspontját egyébként több ország osztja a globális délen, ahol az államok többsége semleges vagy inkább oroszbarát.
Szabad kereskedelmi megállapodás?
Több mint két évtizede folynak az EU, és a Mercosur-blokk (Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay) közötti szabad kereskedelmi egyezményről a tárgyalások, de öt évvel ezelőtt, az új európai környezetvédelmi igények miatt zátonyra futottak. Lula abban bízik, hogy Macron közbenjárásával újraindulhatnak az egyeztetések. Egy másik kérdés, hogy ugyan
Brazília több évtizede épít francia tervezésű tengeralattjárókat, amelyek között nukleáris tengeralattjáró is van, amihez Brazília nehezen tud motort gyártani. Ebből adódóan Lula valószínűleg ezt az együttműködést is elmélyítené, de az teljesen bizonytalan, hogy Macron ezen a területen szorosabbra kívánja-e fűzni a szálakat a két ország között.
A francia nemzetgyűlés kedd esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította az Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.
A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.
Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját, hangsúlyozva az orosz győzelem „konkrét” és „kézzelfogható” kockázatait a franciák „mindennapi életét” illetően, amely szerinte „kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve”.
A kormányfő „tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt”, amit a képviselők állva tapsoltak meg.
Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy „hátat fordítunk saját történelmünknek” – hangsúlyozta a francia miniszterelnök.
„Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab” – fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.
A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.
A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.
„Önök (…) eltérítettek, kihasználnak és politikai eszközként használnak fel egy jelentős nemzetközi válságot, hogy rövid távú választási programjuk szolgálatába állítsák” az európai parlamenti választások előtt – vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt. „Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk” – tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.
Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott 3 milliárd eurós támogatás „nem egy csekk Ukrajnának”. „Ez a katonai támogatásunk maximális értékének felel meg 2024-ben, mégpedig a francia védelmi iparnak adott megrendeléseket illetően” – tette hozzá.
Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak.
Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy „nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott: „amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.
Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, a francia közvélemény körében csökken a pénzügyi és katonai segítség támogatottsága.
A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez 3 százalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.
A francia kormány és Korzika képviselői megállapodtak a sziget autonómiáját előíró alkotmánymódosítás szövegéről.
A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik.
„Ezt a megállapodástervezetet most továbbítják a korzikai területi közgyűlésnek, hogy szavazzon róla” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. „A szöveg tiszteletben tartja mind a köztársasági elnök, mind a magam által meghatározott határvonalakat, és az Emmanuel Macron által meghatározott határidőt is, a hat hónapos időszakot, amely március végéig tart, és amelynek megállapodáshoz kell vezetnie” – tette hozzá a miniszter.
Az államfő szeptember végén történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolja Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.
Emmanuel Macron azért tett látogatást a szigeten, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek két évvel ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után.
Az erőszak azért robbant ki, mert 2022 márciusában Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben megölte egy másik elítélt.
A belügyminiszter és a korzikai képviselők megállapodásra jutottak az első bekezdés szövegében, amely szerint „ez az alkotmányos szöveg Korzika autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik a köztársaságon belül, figyelembe veszi a mediterrán sziget jellegéhez kapcsolódó saját, valamint történelmi, nyelvi és kulturális közösségéhez fűződő érdekeit, amelyek a területéhez való egyedülálló kötődését hozták létre”. A korzikai végrehajtó tanács autonómiapárti elnöke, Gilles Simeoni úgy vélte, hogy döntő lépés történt. Üdvözölte, hogy „a törvényhozó jellegű hatalom elve, amely az Alkotmánytanács ellenőrzése alatt áll, egyértelműen rögzítve van”. „Azt mondanám, hogy ma este az elődöntőben vagyunk, de az elődöntőt és a döntőt még meg kell nyernünk” – fogalmazott a korzikai vezető.
A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a XVIII. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki.
A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómiát.
