Az Európai Unió az Irán elleni új gazdasági szankciókról tárgyal – írja a Financial Times.
„Az európai fővárosok megállapodtak abban, hogy három dologra összpontosítanak: Irán elítélésére és Izrael nyilvános támogatására, az Irán elleni lehetséges szankciókra vonatkozó tervek kidolgozásában, valamint a Teheránra gyakorolt nyomásgyakorlásban, amely még mindig fennáll” – jegyzi meg az FT.
Ezért április 16-ra rendkívüli videokonferenciát terveznek az EU-országok külügyi vezetőinek, amelyen elsősorban a szankciókról lesz szó.
A kiadvány forrásai szerint az elmúlt napokban az EU tisztviselői „nagyszámú kapcsolatfelvételt” folytattak iráni képviselőkkel, és megpróbáltak „védőmechanizmusokat létrehozni”, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását.
Főként Josep Borrell, az EU diplomácia vezetője tárgyalt az iráni külügyminisztérium vezetőjével, Hossein Amir-Abdollahiannal, melynek során felszólította Teheránt, hogy „tartózkodjon a további eszkalációtól”.
Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében indokolatlannak és példa nélkülinek nevezte Irán támadását Izrael ellen, és arra szólította fel az iráni vezetést, hogy „haladéktalanul hagyjon fel az ellenségeskedéssel”. „Minden szereplőnek tartózkodnia kell a további eszkalációtól, és a régió stabilitásának helyreállításán kell dolgoznia” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében azt írta: mindent meg kell tenni a regionális helyzet elmérgesedésének megelőzésére. „A további vérontást el kell kerülni” – jelentette ki.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Irán „példátlan drón- és rakétacsapása” Izrael ellen komoly eszkalációt jelent.
Ez – mint kiemelte – újabb ellenségeskedést robbanthat ki a Közel-Keleten. „Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és továbbra is azon fog dolgozni, hogy enyhítse és megállítsa további vérontást” – fogalmazott Metsola.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadhatatlannak nevezte az Izrael elleni iráni támadást, ami – mint kiemelte – a helyzet példátlan eszkalációját jelenti, és súlyos fenyegetést hordoz a regionális biztonságra nézve.
Az uniós főképviselő az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatban kijelentette: az EU újólag megerősíti elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett. „Ebben a rendkívül feszült regionális helyzetben a további eszkaláció senkinek sem lehet érdeke. Mindenek előtt a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel” – fogalmazott.
Az Európai Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a helyzet enyhítéséhez és a régió biztonságához, és e célból szoros kapcsolatot tart fenn valamennyi féllel – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A NATO önmérsékletre szólított fel annak érdekében, hogy a közel-keleti konfliktus ne váljon ellenőrizhetetlenné. Farah Dakhlallah, a NATO illetékes szóvivője közleményében azt írta, a szövetség elítéli Irán éjszakai támadását Izrael ellen, és szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
„Létfontosságú, hogy a közel-keleti konfliktus ne fajuljon el, és ne kerüljön ki az irányítás alól” – fogalmazott a NATO szóvivője.
Vasárnap virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem.
A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelőtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
[type] => post
[excerpt] => Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713177960
[modified] => 1713137787
)
[title] => Az EU és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109798&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109798
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109799
[image] => Array
(
[id] => 109799
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[original_lng] => 544392
[original_w] => 1000
[original_h] => 492
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-300x148.png
[width] => 300
[height] => 148
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-768x378.png
[width] => 768
[height] => 378
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713126988:12
[_thumbnail_id] => 109799
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 371
[translation_required_done] => 1
[_oembed_58f0f2d8e13df858517e6d281061bc37] =>
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Az Európai Unió törvényszéke szerdán levette az uniós szankciók listájáról Mihail Fridman és Petr Aven orosz milliárdosokat – számolt be a Politico.
A közlemény szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját.
A törvényszék úgy ítéli meg, hogy az eredeti jogi aktusokban kifejtett indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Avennek és Fridmannak a vitatott listákra való felvétele nem volt indokolt – áll a bíróság közleményében.
Fridman és Aven – akik az egyik legnagyobb orosz magántulajdonban lévő befektetési csoport, az Alfa Group főrészvényesei – 2022. február vége óta állnak uniós szankciók hatálya alatt, röviddel azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna teljes körű invázióját.
Az EU a szankciós listára helyezésekor Fridmant az első számú orosz finanszírozónak nevezte, miközben Avenről Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájaként beszéltek.
Szerdán azonban a bíróság már azzal érvelt, hogy bár közeli kapcsolat figyelhető meg a két milliárdos és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, nincs elég bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta a Kreml Kijev elleni háborúját.
Szankcionálásuk kontraproduktív hiba volt. Semmi közük az EU listájához, sem más listához. Reméljük, a mai erős jelzés hallható lesz az EU-ban és azon kívül is – értékelte a Thierry Marembertből, Aaron Bassból és Roger Ghersonból álló háromfős jogi csapat, amely a két orosz milliárdos mögött áll.
2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz sajtó.
Az év során 34%-kal nőtt a rendeletek száma, tavaly 5380-an kapták meg, 2021-ben pedig 4920-an.
Németország utasította ki a legtöbb orosz állampolgárt – 2000-t. Ráadásul ez a mutató egy év alatt 154%-kal nőtt – 2022-ben 785 orosz kapott határozatot az ország elhagyására.
Az orosz állampolgárok kiutasításáról szóló rendeletek számát tekintve a második helyen Franciaország áll. Az év során az ország hatóságai 1115 oroszt deportáltak. Ez csaknem 20%-kal több, mint 2022-ben, amikor 930-an kaptak receptet, de még mindig kevesebb, mint 2021-ben, amikor 1255 oroszt utasítottak ki az országból.
Több tucat ország adott még ki rendeletet az oroszoknak az EU területének elhagyására: Finnország (595), Lengyelország (485), Svédország (460), Litvánia (430), Horvátország (395), Ausztria (300), Hollandia (255) és Észtország (235).
Megjegyzendő, hogy az Eurostat dokumentumai szerint az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó állampolgárokat rendelnek el az EU elhagyására. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik illegálisan léptek be az EU-ba, vagy azok, akik „legálisan léptek be, de idővel illegálisan tartózkodtak az országban”.
Kína kész megerősíteni a kapcsolatokat az Európai Unióval – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken az Alexander De Croom belga miniszterelnökkel folytatott találkozó során.
„Kína kész együttműködni az Európai Unióval az új évben a kínai-uniós kapcsolatok folyamatos fejlődésének előmozdítása érdekében” – mondta Hszi. „Tekintettel a kaotikus nemzetközi helyzetre, több hidat kell építeni Kína és Európa között” – tette hozzá. A két félnek – mondta – „közösen kell előmozdítania a világbékét, a stabilitást és a jólétet”.
De Croo belga miniszterelnök csütörtökön érkezett Kínába. Részt vett az új pekingi belga nagykövetség megnyitó ünnepségén, és találkozott a kínai külügyminiszterrel.
Bár Peking és az Európai Unió fontos kereskedelmi partnerek, az EU a közelmúltban jelezte, hogy a technológia és más területeken csökkenteni kívánja a Kínától való függőségét.
Az Ukrajna elleni hatalmas orosz terrortámadások csak erősítik az Európai Unió eltökéltségét az ország támogatására – közölte szombaton Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell azt írta: „Két évvel Bucsa felszabadítása után Oroszország megismétli az Ukrajna polgári lakossága és energetikai infrastruktúrája elleni hatalmas támadásokat, hogy aláássa az ukrán nép gazdaságát és stabilitását. Az EU eltökéltsége Ukrajna védelmében csak növekedni fog.”
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Az Európai Unió úgy döntött, hogy 2022–2023-ban nem utalja át Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök befektetéséből származó 5 milliárd eurós bevételt – jelentette a Politico.
Ez a pénz az Euroclearben lesz, abban a testületben, amely az orosz központi bank eszközeinek nagy részét birtokolja Európában.
Meg kell jegyezni, hogy egyfajta biztosításnak tekintik őket az esetleges moszkvai perekkel szemben.
„A befagyasztott orosz eszközökhöz kapcsolódó 2022-2023-as nyereség elkülönül a szokásos üzletmenet során kapott nyereségtől. Ezt a nyereséget nem osztjuk szét a részvényesek között, és mindaddig visszatartjuk, amíg további útmutatást nem kapunk” – mondta az Euroclear a Politicónak adott írásbeli válaszában.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Johannes Hahn költségvetésért és adminisztrációért felelős európai biztos megállapodást írt alá Ukrajna és az Európai Unió között Ukrajna részvételéről az EU csalásellenes programjában, számolt be a Jevropejszka Pravda a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
„A csalás elleni küzdelem programjához való csatlakozás újabb fontos lépés az Európai Unióval való együttműködés erősítése, valamint a megbízható és átlátható kapcsolatok kialakítása felé.
Ukrajna kormánya teljes mértékben elkötelezett a program célja mellett, és kész megerősíteni az együttműködést annak érdekében, hogy megelőzzön minden olyan szabálysértést, ami árt EU és Ukrajna pénzügyi érdekeinek” – jelentette ki Marcsenko.
A program célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme az uniós költségvetést érintő csalás és korrupció elleni küzdelem támogatásával, az uniós tagállamok közigazgatási szervei közötti együttműködés fenntartásával.
A Pénzügyminisztérium bízik abban, hogy a megállapodás javítani fogja az uniós források kapcsán történt lehetséges jogsértések felfedését, valamint a felek közötti gyors adminisztratív információcserét vám- és mezőgazdasági ügyekben.
Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.
Charles Michel a kétnapos uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „világosnak kell lennünk, és el kell mondanunk polgárainknak szerte az Európai Unióban, hogy ha békét akarunk, ha biztonságot és stabilitást akarunk, rendkívül fontos védelmi képességeink fejlesztése és egy valódi európai védelmi ipar felépítése”.
A védelmi ipar megerősítése bizonyítja az EU elkötelezettségét a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése mellett – húzta alá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen orosz válaszlépésekre számít az EU, amiért az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitját Ukrajna megsegítésére használnák fel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „az Európai Uniót nem lehet megfélemlíteni, teljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna mellett”.
„Ahhoz, hogy Európa erősebbé és befolyásosabbá váljon a világban, az EU-t rugalmasabbá és versenyképesebbé kell tennünk” – fogalmazott Michel, majd hozzátette: ez növekedést eredményez és munkahelyeket teremt. A tőkepiaci unió előrehaladásának felgyorsítása mozgósítja az uniós megtakarításokat, és befektetéseket kezdeményez a zöld és digitális átálláshoz – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: az, hogy a Kreml szóvivője bejelentette, az ország háborúban áll, bizonyítéka annak, hogy Oroszország elárulta saját állampolgárait azzal, hogy tagadta, hogy háborút folytat Ukrajnában. „A Kreml elárulta az orosz lakosságot az elmúlt két évben azzal, hogy eltitkolta a tényeket és tagadta, hogy háborúban állnak” – fogalmazott.
Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajosmagvak uniós behozatali vámjának emelését javasolja, Von der Leyen azt mondta: az EU azt akarja, hogy Moszkvának lehetőleg semmiféle részesedése ne lehessen az uniós gabonapiacon, de lehetővé teszi a gabona áthaladását az unión kívüli országok ellátására.
Az Európai Tanácsnak az európai mezőgazdaság helyzetéről folytatott vitájával kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió meghallgatta a gazdákat, ezért európai szinten cselekszik, hogy kezelje aggodalmaikat, nagyobb rugalmassággal, egyszerűbb szabályokkal és az agrár-élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójuk javítására tett erőfeszítésekkel. Az EU egyebek mellett csökkentette az adminisztratív terheket, a büntetések felfüggesztéséről döntött olyan esetekben, amikor a gazdák önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni a közös agrárpolitika (KAP) követelményeinek, és intézkedéseket hozott azokra az esetekre, amikor a gazdák az előállítási költség alatt kényszerülnek értékesíteni terméküket – emlékeztetett az uniós bizottság elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, az uniós vezetők között egyetértés volt atekintetben, hogy mindaddig segíteni kell Ukrajnát, ameddig arra szükség van, és olyan „intenzíven”, amennyire szükséges. Véleménye szerint téved, aki azt gondolja, hogy Oroszország leáll agressziójával a Donbasz vagy a Krím félsziget térségében.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az uniós csúcsot követően közölte: támogatja az európai védelmi ipar megerősítését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is megoldatlan az európai védelmi beruházások finanszírozása. Elmondta, hogy nagy támogatást élvez az az elképzelés, amely szerint az Európai Beruházási Bank a politikáját megváltoztatva lehetővé tenné több védelmi kezdeményezés finanszírozását.
Újságírói kérdésre válaszolva Meloni közölte, hogy „nem osztja” Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek küldött gratulálólevelét, sem az abban foglalt jókívánságokat, ez ügyben jól ismert az álláspontja.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte, országa, valamint Írország, Málta és Szlovénia megállapodott abban, hogy megteszik az első lépéseket egy önálló palesztin állam elismerése felé.
„Egyetértünk abban, hogy a térségben a tartós béke és stabilitás egyetlen módja egy kétállami megoldás, amelyben Izrael és a palesztin állam egymás mellett él békében és biztonságban” – idézte a megállapodás szövegét.
A spanyol kormányfő reményét fejezte ki, hogy az elismerés a tavaly kezdődött négyéves törvényhozási ciklus során meg fog valósulni.
Petr Fiala cseh kormányfő távozásakor sikeresnek nevezte az uniós csúcsot a Gázai övezet helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott álláspont kialakítása miatt, és úgy fogalmazott: „számunkra kulcsfontosságú volt, hogy megnevezzük a konfliktus elindítóit, nevezetesen a Hamász terroristáit”. Álláspontja szerint Ukrajnának újjáépítésre és védelemre egyaránt fel kell tudnia használni az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó profitot.
Az Európai Unió (EU) korlátozó intézkedéseket vezetett be 33 személlyel és két szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus halálával – közölte az EU Tanácsa.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében az uniós szankciós listára került az a két büntetőtelep, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották.
A brüsszeli közlemény szerint mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Alekszej Navalnijt mindkét helyen bántalmazták: sorozatosan magánelzárást kapott, amelynek során büntetőcellában ült, illetve kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült – írták.
Szankciós listára került az egyik büntetőtábor parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese.
Ezenfelül a tanács úgy határozott, hogy az orosz igazságszolgáltatás egyes tagjait is felveszi a jegyzékbe, köztük Andrej Szuvorovot, aki tavaly Alekszej Navalnijt 19 évre, különleges fokozatú táborban letöltendő büntetésre ítélte; Kirill Nyikiforovot, aki elutasította Navalnij büntetés elleni keresetét, továbbá Jevgenyija Nyikolajevát és Natalija Dudart, akik több ügyben is ítéletet hoztak a politikai ellenzék tagjaival, köztük Navalnijjal szemben, hozzájárulva ezzel az oroszországi politikai elnyomáshoz – tájékoztattak.
A szankciós listára továbbá több olyan, az orosz büntetés-végrehajtási rendszerben és az orosz igazságügyi minisztériumban dolgozó tisztviselő is felkerült, akik felelősek voltak az Alekszej Navalnij vagy a politikai ellenzék más tagjai elleni börtönbüntetések végrehajtásáért, vagy nem biztosították az emberi és polgári jogok és szabadságok védelmét – közölték.
A pénteki határozatot is figyelembe véve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések jelenleg 104 természetes és jogi személyre, valamint 23 szervezetre vonatkoznak.
Az intézkedések értelmében a szankciórendszer keretében jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, és megtiltják, hogy a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat lehessen közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére.
Az uniós tanács a közleményben hangsúlyozta: az Európai Uniót komoly aggodalommal tölti el, hogy Oroszországban folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet, fokozódik a belső elnyomás, drasztikusan korlátozzák a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát, és háborús cenzúrát vezettek be. Az EU továbbra is elítéli a korlátozó jogszabályok jelentős mértékű kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus és fokozódó elnyomást, valamint a független médiával, a médiában dolgozó szakemberekkel, köztük újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival, valamint az Oroszországon belüli és kívüli, más kritikus véleményeket megfogalmazókkal szemben továbbra is alkalmazott elnyomó intézkedéseket.
Az EU ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be – tették hozzá.
