Csaknem 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze Szlovákiában annak a népszavazásnak a kiírásához, amely előrehozott parlamenti választások kiírását célozza. Az aláírásokat tartalmazó íveket a petíciós bizottság hétfőn adta le a pozsonyi államfői palotában – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A népszavazás kiírását célzó petíciót a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) és a pártból kilépett Peter Pellegrini által alapított, parlamenten kívüli Hang (Hlas-SD) kezdeményezte. A petícióhoz, melyet a kezdeményezők „apolitikus polgári népszavazásnak” minősítettek, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve más politikai és civil szervezetek is csatlakoztak, és azt a Szakszervezeti Szövetség (KOZ) is támogatta.
A vonatkozó szabályozás szerint az öt és fél milliós Szlovákiában legalább 350 ezer támogató aláírásra van szükség egy népszavazás kiírásához. Ezen feltétel teljesülését követően a népszavazást az államfő hirdeti ki, a referendumot a kihirdetést követő 90 napon belül kell megtartani. A most kezdeményezett népszavazáson arra mondhat igent vagy nemet a választó, egyetért-e azzal, hogy Szlovákiában a referendum eredményeinek kihirdetését követő legfeljebb 180 napon belül parlamenti választásokat tartsanak.
A támogató aláírások gyűjtése ez év februárjában kezdődött, miután a pozsonyi törvényhozásban elutasították a jelenlegi kormányzati időszak lerövidítését célzó ellenzéki javaslatot. Robert Fico volt miniszterelnök, az Irány elnöke tavaly novemberben jelentette be, hogy népszavazást akarnak kezdeményezni az előrehozott parlamenti választások kiírása céljával. Fico ezt a lépést a kormányzat által foganatosított, „emberi jogokat sértő” járványügyi intézkedésekkel, illetve azzal is indokolta, hogy a kabinet leépítette a korábban bevezetett népjóléti intézkedéseket, ugyanakkor például megszüntette a banki különadót.
A népszavazás támogatására összegyűlt aláírások leadására sajtótájékoztatón reagált az igazságügyi miniszter. A négypárti szlovák kormánykoalíció legkisebb, liberális pártja, az Emberekért (Za ludí) által jelölt Maria Kolíková annak a véleményének adott hangot, miszerint a népszavazás „ellentétben áll a jogállam alapelveivel”. A liberális politikus úgy vélekedett: ezért „helyes lenne,” ha Zuzana Caputová államfő az ügyben az alkotmánybírósághoz fordulna. Megfigyelői vélemények szerint Kolíková megállapítása azért is érdekes, mert Szlovákiában a múltban már két alkalommal is tartottak népszavazást előrehozott választások kiírása céljából.
A jelenlegi szlovák kormánykoalíció a tavaly februári parlamenti választásokon szerzett megbízatást. Felmérések és szakértői vélemények szerint a koalíció pártjainak támogatottsága azóta érezhetően visszaesett, némelyikük esetében igencsak kérdésessé vált, hogy ismételten bejutnának-e a parlamentbe. Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül – a megkövetelt 50 százalék plusz egynél alacsonyabb részvétel miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze Szlovákiában annak a népszavazásnak a kiírásához, amely előrehozott parlamenti választások kiírását célozza. Az aláírásokat tartalmazó íveket a petíciós bizottság hétfőn adta le a pozsonyi államfői palotá...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620068400
[modified] => 1620062532
)
[title] => Közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek az előrehozott parlamenti választásokról szóló népszavazáshoz Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22851&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22851
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22852
[image] => Array
(
[id] => 22852
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[original_lng] => 486854
[original_w] => 1604
[original_h] => 902
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[width] => 1604
[height] => 902
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[width] => 1604
[height] => 902
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620051733:10
[_thumbnail_id] => 22852
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1904
[_oembed_ca9409f450179a17014ec573fa537c06] =>
A baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Koszovóban – derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 96 százalékának feldolgozottságát alapján közölt adatokból hétfőn.
Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 48 százaléka adta a voksát. A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 17,42 százalékával, a harmadik pedig az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,2 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,44 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek mindegyikét a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.
A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek egyik sarkalatos pontja az új köztársasági elnök személyének kijelölése lesz. Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.
Az Önrendelkezést mozgalomként hozták létre 2005-ben, először 2010-ben indult parlamenti választáson, akkor a szavazatok 12,69 százalékát szerezte meg. A másfél évvel ezelőtti előrehozott parlamenti választáson már 26,27 százalékos volt a támogatottsága.
A választási bizottság előzetes adatainak közlését követően Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást, és jelentette be győzelmét. Mint mondta: a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. „A választás népszavazássá és győzelemmé vált” – fogalmazott a politikus. Szerinte pártjának győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra, és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak.
Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség a korrupció és rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve az annak következtében kialakult súlyos gazdasági válság, illetve az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját. Az új kormánynak mindezeket a gondokat is kezelnie kell, ha a korábbiaknál sikeresebben és hosszabban kívánja vezetni a kis balkáni államot. Problémát jelenthet viszont, hogy az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Egyelőre alacsony a részvétel a koszovói előrehozott választáson, a választási bizottság adatai szerint 11 óráig a szavazópolgárok 8,31 százaléka adta le voksát.
Másfél évvel ezelőtt 11 óráig a választók 17,08 százaléka járult az urnák elé.
Nagyobb rendellenességeket a választási bizottság közlése szerint szinte sehol nem észleltek, viszont az egyik pristinai szavazóhelyről el kellett távolítani Hashim Thaci volt államfő fiát, mert a ruházatán apja pártjának, a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) a feliratát és jelképeit viselte, ami kampánycsendsértésnek minősül.
A választói helyiségekben a koronavírus-járvány miatt kötelező a maszkviselés és a kézfertőtlenítés, illetve a távolságtartás. A fertőzöttek mozgóurnákat igényelhettek, hogy leadhassák voksaikat. A pártok a kampány alatt nem mindig tartották be a járványkezelési előírásokat, a rendezvények résztvevői gyakran nem viseltek maszkot, és a szükséges távolságot sem tartották be, illetve egyik párt sem vette figyelembe, hogy a kormány betiltotta az 50 főnél tömegesebb rendezvényeket, és a legtöbb helyen még mindig éjszakai kijárási tilalom van érvényben.
Az 1,8 millió szavazópolgár 19 óráig adhatja le voksát. Előzetes eredmények éjfél körül várhatók, de előzetes felmérések szerint egyik pártnak vagy koalíciónak sem sikerül majd megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a legtöbb szavazatra, a voksok körülbelül 50 százalékára a baloldali, nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az a párt, amely ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiával fenntartott viszony rendezését.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Lemondott a moldáv kormány, írja a Szabad Európa moldáv szolgálata. A cél az előrehozott választás.
Ion Chicu miniszterelnök szerdán jelentette be a döntést, miután tárgyalt a karácsonykor lejáró mandátumú Igor Dodon elnökkel és Zinaida Greceaniival, a parlament elnökével.
„Ez [az új választás] a cél, amit elsődlegesnek jelöltünk ki annak érdekében, hogy újra normális mederbe tereljük az országot” – mondta Chicu.
Az országgyűlés bizalmatlansági indítványról szavazott volna szintén szerdán.
Korábban decemberben Kisinyovban nagyjából húszezer ember tüntetett, miután a képviselők megszavaztak egy törvényt, ami az ország titkosszolgálati szervezetét az elnöktől a parlament hatásköre alá helyezte.
Ezt sokan úgy értékelték, hogy Dodon elnök a parlamentben többségben lévő Moszkva-barát szocialistákkal szövetkezve utóbbiak hatalmát erősíti. A titkosszolgálatok segítségével az államfő lépéseket tehetne az elmúlt évek korrupciós ügyeinek feltárására, és az ellenzék szerint a szocialista többségű parlament ennek elkerülése érdekében akarja megkötni Sandu kezét.
Az új elnököt, a Dodont legyőző, EU-barát Maia Sandut december 24-én iktatják be hivatalába.
Maia Sandu a Világbank korábbi közgazdásza, aki a korrupcióellenes ígéreteivel nyerte meg a választást Európa egyik legszegényebbé vált országában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan Igor Dodont támogatta az elnökválasztás során.
Maia Sandu felszólította az orosz kormányt, hogy vonja ki a csapatait Transznyisztriából, a Csongrád megyényi, oroszok által támogatott szakadár régióból. Az orosz kormány szerint viszont „komoly destailizációhoz” vezethetne, ha kivonulna az orosz hadsereg.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Előrehozott választások kiírását célzó népszavazást kezdeményez, és e célból a pozsonyi törvényhozás rendkívüli ülését indítványozza a szlovák parlament legerősebb ellenzéki pártja, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) – jelentette be Robert Fico, a párt elnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján szerdán.
Az Irány elnöke az indítványt Igor Matovic kormánya és a kormánykoalíció azon tevékenységével indokolta, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban lehetett tapasztalni.
A kormány „teljes káoszt hoz az állam vezetésébe” – jelentette ki Fico, utalva arra, hogy az utóbbi időben a kormány több tagja egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz az általuk hozott járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Fico kritikával illette a kormányt amiatt is, hogy szerinte leépíti a már bevezetett népjóléti intézkedéseket, de „milliárdokat ajándékoz a bankoknak”. Példaként azt hozta fel, hogy a koalíció megszüntette az iskolásoknak járó ingyenes ebédeket, de közben megszüntette a banki különadót is. A kormány zsarolja az embereket, és megsérti az emberi jogokat – mondta Fico, utalva arra, hogy Igor Matovic kormánya újabb kötelező országos teszteléseket tervez a Covid-19 betegség terjedésének visszaszorítására. Fico az elmúlt napokban már jelezte, hogy az újabb tesztelések miatt – ha azokat kötelezővé teszi a kormány – az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Szlovákiában az elmúlt hetekben – nem utolsósorban a járványellenes intézkedésekre reagálva – folyamatosan erősödik az Igor Matovic kormányát érő ellenzéki kritika. A legtöbb bírálat az idén tavaszig kormányzó Iránytól és annak elnökétől, Robert Ficótól származik, aki a napokban Matovic miniszterelnök és Ivan Korcok külügyminiszter „óriási hibájának és rövidlátásnak” nevezte, hogy Szlovákia a V4 országcsoport tagjaként „nem állt ki” Magyarország és Lengyelország mellett a Brüsszellel szembeni jogállamisági vitában.
A 150 fős pozsonyi törvényhozás szabályai szerint a most 30 képviselő által indítványozott rendkívüli ülést a házelnöknek záros határidőn belül össze kell hívnia. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a rendkívüli ülést valóban megtartják-e, mert előfordulhat, hogy az alkotmányozó többséggel rendelkező kormánykoalíció nem fogadja el annak napirendi programját. Ennek lehetőségével kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt elnöke bejelentette: amennyiben a rendkívüli ülést nem tarthatják meg, illetve, ha a parlamentben nem kap többséget a népszavazás kiírása, akkor petíciót indítanak a népszavazás kiírásának céljából.
A vonatkozó szabályozások szerint népszavazást egyszerű többséggel indítványozhat a parlament, vagy azt egy legalább 350 ezer aláírással megtámogatott petíció benyújtása után írhatja ki az államfő. Szlovákia történetében eddig nyolcszor volt népszavazás, de ezek közül – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt. Az Irány által most kezdeményezett esetleges népszavazáson arra lehetne igent vagy nemet mondani, hogy Szlovákiában 2021. június 30-ig rövidítsék le a jelenlegi törvényhozás mandátumát.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Előre hozott választások jöhetnek Lengyelországban, ahol a koalíciós kormány az összeomlás szélére került.
A nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ma jelentette be, hogy kisebbségi kormány alakítását fontolgatják, miután saját képviselőinek egy maroknyi csoportja, illetve két koalíciós partnere is az új állatvédelmi törvénytervezet ellen szavazott.
„Megszűnt a koalíció” – közölte Marek Suski, a PiS egyik képviselője a TVN24 hírcsatornának.
Ryszard Terclecki, a PiS befolyásos politikusa, a parlament alsóházának alelnöke arról nyilatkozott, hogy hétfőn tanácskoznak a további lépésekről, de a koalíciót gyakorlatilag nem létezőnek nevezte.
A kormányszóvivő, Piotr Müller szerint bármilyen végkifejlet bekövetkezhet, akár kisebbségi kormány alakítása is, de ha emiatt a PiS nem tud hatékonyan kormányozni, előre hozott választásokra lehet számítani.
A lengyel parlament alsóházában, a 460 fős szejmben a jobboldali koalíciós partnereknek összesen 235 mandátumuk van, ebből 198 a PiS-é, 19 a Szolidáris Lengyelországé és 18 az Egyetértés párté.
A mára virradóra megtartott parlamenti szavazáson a a két kisebbik párt képviselői, illetve a Jog és Igazságosság tizenöt honatyája is szóban forgó törvénytervezet ellen szavazott, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép-liberális Polgári Platform támogatta azt, így a szejm végül elfogadta a jogszabályjavaslatot. A rendeletet nem támogatók – többek közt Jan Krzysztof Ardanowski agrárminiszter – arra hivatkoztak, hogy a törvényjavaslat ártana az állattenyésztőknek, akik elfordulhatnak a párttól. A lengyel fiatalok körében azonban népszerű az új intézkedés.
Az új állatvédelmi törvény betiltaná a szőrmeállatok tenyésztését és szabályozná az állatok rituális levágását is. Ennek értelmében kizárólag a hazai szükségletek kielégítésére korlátoznák a halal- és kóserhús forgalmazását. Lengyelországot Európa egyik legnagyobb halal- és kóserhús exportőreként tartják számon, amit annak köszönhet, hogy ezekből a termékekből több mint hetvenezer tonnát ad el évente, főként Izraelnek és az európai zsidó közösségeknek.
Az állatvédelmi törvénymódosítás ellen szavazó PiS-képviselők, köztük Ardanowski miniszter párttagságát Jarosław Kaczyński pártelnök péntek délután felfüggesztette. A Szolidáris Lengyelországot jelenleg Zbigniew Ziobro igazságügyi, valamint Michał Woś környezetvédelmi miniszter képviseli a kormányban. Az Egyetértés soraiból Jadwiga Emilewicz tölti be a kormányfőhelyettesi és fejlesztési miniszteri, Wojciech Murdzek pedig a felsőoktatási és tudományi miniszteri posztot.
Zbigniew Ziobro már jelezte: amennyiben eltávolítják posztjáról, garantált, hogy pártja nem támogatja a kormányt.
Ryszard Terclecki elmondta, amennyiben új választásokra kerül sor, azokon egyedül fog indulni a Jog és Igazságosság. A legfrissebb felmérések még a három koalíciós partner szövetségének támogatottságát mérik, ezek szerint a szavazók 41 százalékának a szavazataira számíthatna. A Polgári Platform 22 százalékos eredményt érne el. A jelenlegi koalíció 2015 óta kormányoz, a tavalyi választásokon a szavazatok 43,6 százalékát szerezték meg.
