Az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a görög Teódorosz Ruszópuloszt választotta elnökének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), az új elnök Tiny Kox holland szocialista politikustól vette át a tisztséget. Erről maga a közgyűlés adott tájékoztatást hétfőn. Teódorosz Ruszópulosz a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló, 1949 óta működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 35. elnöke. Ő az első görög állampolgár, aki betölti a tisztséget.
Az elnök megbízatása egyéves időtartamra szól, egy alkalommal újabb egy évre megújítható. Székfoglaló beszédében a megválasztott elnök az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: mandátumának ideje alatt az Ukrajna területén elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása lesz a fő prioritása.
Közölte továbbá: az Európa Tanács nap mint nap szembesül az emberi jogok és a demokratikus eszmék hiánya miatti elnyomással még azokban az országokban is, amelyeket demokratikusan megválasztott politikusok vezetnek.
„Azért vagyunk itt, hogy emlékeztessük őket arra, amit az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálásával vállaltak” – mondta.
Egyéves mandátumának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jövőbeli feladatai között sorolta továbbá azoknak a problémáknak a megoldását és veszélyeknek az elhárítását, amelyek – szavai szerint – a mesterséges intelligencia térnyeréséből fakadhatnak.
A mesterséges intelligencia üdvözlendő, és továbbra is eszköznek kell maradnia az emberi képességek támogatására, nem szabad azonban engedni, hogy az emberi akarat és autonómia helyettesítéséül szolgáljon – figyelmeztetett.
Ruszópulosz végezetül a parlamenti közgyűlés egysége megőrzésének, valamint a környezetvédelem fontossága mellett a társadalmi, a szakmai, a gazdasági és a nemek közötti egyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott:
„addig kell folytatnunk munkánkat, amíg el nem érjük azt az egyenlőséget, amelyre mindannyian vágyunk”.
Az egykori szlovák miniszterelnök, jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini is elindul a szlovák elnökválasztáson, aminek jelenleg ő a legnagyobb esélyese. Pellegrini azt ígéri, elnökként mindenkit képviselni fog, és pártokon felülálló személy lenne.
„Politikai pályafutásom alatt már többször is végigjártam a hazánkat. Ha valamit igazán tisztán hallottam az elmúlt három évben az emberektől, az az volt: elegünk van a politikai konfliktusokból” – mondta szülővárosában, Besztercebányán tartott rendezvényén Peter Pellegrini, a szociáldemokrata Hlas–SD elnöke, egyben a Szlovák Nemzeti Tanács jelenlegi házelnöke, aki hivatalosan is bejelentette: a Hlas-SD jelöltjeként Peter Pellegrini is megméretteti magát a márciusi szlovák elnökválasztáson.
Az újdonsült elnökjelölt-aspiráns – akinek kampányszlogenje a Szlovákiának békére van szüksége! – ezenkívül arról is beszélt, hogy elnökként az alkotmány szövegét követve pártokon felülálló személy lenne – ugyanakkor azt még korábban bejelentette, hogy párelnöki és házelnöki pozíciójáról nem mond le azonnal.
Mostani bejelentése után Peter Pellegrini egy sűrű mezőnybe csatlakozik, hiszen rajta kívül már kilencen jelentették be, hogy elindulnak a márciusi elnökválasztáson, ahol a szlovákok arról döntenek, ki vegye át az egy ciklus után visszavonuló Zuzana Caputová helyét.
A sok ismeretlen, pártnélküli jelölt közül az ismertebbek a következők:
a liberális Progresszív Szlovákia színeiben a Matovic- és Heger-kormányokban külügyminiszteri posztot ellátó Ivan Korcok,
a 2019-ben már sikertelenül induló egykori igazságügyminiszter, Stefan Harabin,
a Smerrel és a Hlasszal jelenleg közösen kormányzó szélsőjobboldali SNS elnöke, Andrej Danko,
a szélsőjobboldali-fasista, a szeptemberi választások után a parlamentből kieső Mi Szlovákiánk vezetője, Marian Kotleba.
Illetve az esélytelenek nyugalmával elindul a Most-Híd nélküli magyar egységpárt, a Szövetség színében a pártelnök Forró Krisztián is, aki már egy négyszázalékos eredménnyel elégedett lenne.
Ugyanakkor közülük eddig a legesélyesebb jelölt a 2018 és 2020 között a Smer színeiben miniszterelnöki posztot is betöltő Pellegrini.
A jelenleg bejelentett jelöltek közül ugyanis mindössze Pellegrini és Korcok mondhatja el magáról, hogy két számjegyű támogatottsággal bír.
Egy december közepi IPSOS által készített közvélemény-kutatás szerint Pellegrinire a szavazók 25 százaléka szavazna biztosan – további 16 százalék pedig hajlandó lenne rá szavazni –, míg Korcok mindkét esetben 16–16 százalékponton áll. Harabinra biztosan 7 százaléknyian, valószínűleg pedig 15 százaléknyian szavaznának.
Az elnökválasztás első fordulóját március 23-án fogják megrendezni. Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, a két legtöbb szavazatot szerző jelölt két héttel később, április 6-án méretteti meg magát ismét.
A kínai külügyminisztérium és a világ nagykövetségei óva intették az országokat a tajvani Demokratikus Haladó Párt (DPP) támogatásától, és elítélték azokat a külföldi kormányokat, amelyek örömmel fogadták a sziget megválasztott elnökét, Lai Ching-tét – írja a Reuters.
Miután a DPP elnökjelöltje, Lai megnyerte a választást, több miniszter és politikus gratulált Lainak és pártjának a győzelemhez.
Ez gyors reakciót váltott ki a kínai nagykövetségektől, hangsúlyozva Peking érzékenységét más országok iránt, amelyek legitimitást kölcsönöznek az általa „szeparatista erőknek” tartott jelöltnek és politikai pártnak.
[type] => post
[excerpt] => A kínai külügyminisztérium és a világ nagykövetségei óva intették az országokat a tajvani Demokratikus Haladó Párt (DPP) támogatásától, és elítélték azokat a külföldi kormányokat, amelyek örömmel fogadták a sziget megválasztott elnökét, Lai Ching-...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1705350180
[modified] => 1705337956
)
[title] => Kína elítéli azon országok kormányait, amelyek üdvözölték Tajvan új elnökének megválasztását – Reuters
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100719&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100719
[uk] => 100607
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 100608
[image] => Array
(
[id] => 100608
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[original_lng] => 33626
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705330756:5
[_thumbnail_id] => 100608
[_edit_last] => 5
[views_count] => 957
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Ukrajna a következő amerikai elnök pártállásától függetlenül győzni fog, az ország támogatása ugyanis az Egyesült Államok stratégiai érdeke – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter az Układ Sił című lengyel kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a kérdésre, hogy az amerikai elnökválasztás után a mostanihoz hasonló lesz-e Washington támogatása Ukrajnának, az mondta: „Történelmileg az Egyesült Államok demokratái kevésbé voltak hajlandók háborúzni Oroszországgal, de szerencsések vagyunk Joe Biden elnökkel, aki demokrata és megérti Ukrajnát. Megérti, mi forog kockán, és nagyon-nagyon sokat tesz nem csak a mi, hanem az Egyesült Államok által képviselt világ érdekében is.”
Kuleba azt is elmondta, hogy a republikánusok történelmileg mindig is szívesebben vállalták Oroszországot, és a külpolitikában határozottabb tendencia még mindig jelen van a Republikánus Pártban. „De van egy lehetséges republikánus jelöltünk, Trump úr, akinek más a véleménye az Ukrajnával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról” – emlékeztetett.
A külügyminiszter hozzátette, nem akarja túlságosan leegyszerűsíteni a helyzetet sem a demokraták, sem a republikánusok, sem általában az Egyesült Államok kontextusában, mert a végén az a lényeg, hogy sokkal több forog kockán Ukrajnában, mint maga Ukrajna. „Az Ukrajnának nyújtott támogatás megfelel az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek. A következő amerikai elnök pártállásától függetlenül győzünk” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
Tajvanon a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte meg az elnökválasztást, miután jelöltje, Laj Csing-te, aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be, a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és két vetélytársa elismerte vereségét.
Ha győzelmét a hivatalos végeredmény is megerősíti, a DPP harmadik egymást követő időszakra is megszerezte a magas tisztséget, amire nem volt még példa, mióta 1996-ban bevezették a közvetlen elnökválasztást Tajvanon.
A legfőbb rivális, Hou Jü-ih, a Kínával szorosabb kapcsolattartásra törekvő fő ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) jelöltje elismerte vereségét és gratulált Lajnak a győzelemhez. Hasonlóan elismerte vereségét a kevésbé esélyes harmadik jelölt Ko Ven-csö, a Tajvani Néppárttól (TPP) is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Tajvanon a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte meg az elnökválasztást, miután jelöltje, Laj Csing-te, aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be, a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és két vetélytársa elismerte vereségét.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1705168020
[modified] => 1705162942
)
[title] => A tajvani elnökválasztást ismét a kormányzópárt jelöltje nyerte
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100537&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100537
[uk] => 100544
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 100539
[image] => Array
(
[id] => 100539
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing.jpg
[original_lng] => 136252
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/laj-csing.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705161819:8
[_thumbnail_id] => 100539
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 934
[translation_required_done] => 1
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Tajvanon megkezdődött az elnökválasztás, amelynek a tétje, hogy miként alakult Tajpej Kína-politikája a jövőben.
A jelenlegi elnök Caj Jing-ven, nem indulhat, miután ezt nem teszik lehetővé a helyi törvények két mandátum után.
A választásokon hárman indulnak.
Egyikük Laj Csing-te, aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be és a kormányon lévő, Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje és akit a szakértők a legesélyesebbnek tartanak.
Legfőbb riválisa, Hou Jü-ih, a Kínával szorosabb kapcsolattartásra törekvő fő ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) jelöltjeként indul a választáson. A harmadik, legkevésbé esélyes jelölt Ko Ven-csö a Tajvani Néppárttól. (TPP). Mindhárom elnökjelölt leadta már szavazatát.
Várhatóan már szombat este eredményt hirdetnek. A győztest a szavazatok egyszerű többsége dönti el, nincs második forduló.
A Kínai Népköztársaság a 23,4 millió lakosú Tajvant szakadár tartományának tekinti és nem fogadja el a nyolc éve kormányzó DPP azon állítását, mely szerint „Tajvan valójában már független”, és fokozta katonai tevékenységét a sziget közelében.
Donald Trump fellebbezést nyújtott be szerdán az őt a választási indulásból kizáró, Colorado állam legfelsőbb bírósága által hozott döntés ellen a szövetségi Legfelsőbb Bíróságon, amely az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma.
A volt amerikai elnök ügyvédjei útján a Colorado államban hozott döntés jogszerűtlenségének megállapítását, illetve azt kéri, hogy a választási indulásból kizáró döntést semmisítsék meg, és „adják vissza a választók jogát, hogy saját maguk döntsenek elnökjelöltjükről”.
Colorado állam legfelsőbb bírósága decemberben határozott úgy, hogy Donald Trumpra alkalmazható az Egyesült Államok alkotmányának 14-es kiegészítése, amely zendülésben érintett választott tisztségviselőt kizár a további közhivatali pozíció viseléséből.
Erre hivatkozva úgy határoztak, hogy a volt elnök neve már a republikánus előválasztáson sem szerepelhet a szavazólapokon Colorado államban.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a következő napokban döntést kell hoznia arról, hogy befogadja-e a fellebbezést, és hogy gyorsított eljárásban vizsgálja-e azt.
December végén Maine állam közigazgatási vezetője szintén kizárta Donald Trumpot a választási indulásból, amikor közölte, hogy számára megállapítást nyert Donald Trump érintettsége a 2021. január 6-i eseményekben, és ez kimeríti a zendülésben való bűnösséget.
A Maine-ben hozott döntés ellen kedden nyújtottak be fellebbezést az állam felső szintű bíróságán Donald Trump jogi képviselői.
A Colorado és Maine államban hozott döntések ellen érvelő jogászok szerint azok nem állják ki a törvényesség próbáját, tekintve hogy Donald Trump zendülésben való bűnössége nem nyert jogi értelemben megállapítást, ugyanis ilyen vád miatt eddig egyetlen bíróság sem ítélte el, sőt ilyen értelmű vádemelés sem történt.
A két államban egyaránt március elején tartják az előválasztást, amelynek során az állam republikánus lakói arról dönthetnek, hogy kit szeretnének elnökjelöltjükként látni a novemberi elnökválasztáson.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump fellebbezést nyújtott be szerdán az őt a választási indulásból kizáró, Colorado állam legfelsőbb bírósága által hozott döntés ellen a szövetségi Legfelsőbb Bíróságon, amely az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1704382200
[modified] => 1704373294
)
[title] => Fellebbezett a választási indulását tiltó bírósági döntések ellen Trump
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99784&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99784
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 18772
[image] => Array
(
[id] => 18772
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1.jpg
[original_lng] => 56282
[original_w] => 862
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/trump-1.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1704366094:5
[_thumbnail_id] => 18772
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 962
[translation_required_done] => 1
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Nem indulhat a 2025-ben esedékes elnökválasztáson Evo Morales volt bolíviai elnök – állapította meg az ország alkotmánybírósága. A Bloomberg beszámolója szerint a korábban két ciklust lehúzó politikus szeretett volna harmadszor is nyerni, erre azonban jelen állás szerint kevés lesz az esélye.
A bolíviai alkotmánybíróság 2017-ben még engedélyezte, hogy egy politikus a harmadik ciklusban is elnök lehessen, most ezt a döntést változtatták meg. Az indoklásuk szerint a korlátlan újraválaszthatóság nem alapvető emberi jog.
Morales szombaton az X-en reagált a döntésre, szerinte politikailag motivált a lépés, mely összeesküvés a „bolíviai jobboldal” ellen. „Nem félünk, a harc folytatódik” – emelte ki az egykori elnök, aki 2006 és 2019 között vezette az országot.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi államfő nyerte az elnökválasztást Egyiptomban, jelentette be az ország választási bizottsága. Az elnök komoly kihívó híján a szavazatok 89,6 százalékát szerezte meg a december 10 és 12 között megrendezett, háromnapos választáson.
A szavazáson a választásra jogosultak 66,8 százaléka vett részt, jóval többen, mint az előző voksoláson, 2018-ban, melyen 41 százalékos volt a részvétel.
Ez lesz Szíszi harmadik elnöki ciklusa: 2030-ig marad hatalmon.
Először 2014-ben, majd 2018-ban választották elnökké, mindkét alkalommal a szavazatok 97 százalékával.
Szíszi elnöknek eredetileg a második elnöki mandátuma lejárta után kellene távoznia hivatalából 2022-ben, de 2019-ben a parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette, hogy 2024-ig hatalmon maradhasson. Emellett az is lehetővé vált, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztásokon, ami idén meg is történt.
Az egyiptomi hadsereg Szíszi vezetésével 2013-ban mozdított el a demokratikus megválasztott Mohamed Murszi az iszlamista Muszlim Testvériség párt elnökét a hatalomból.
Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein, az ilyen intézkedés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy keddi közleményében.
Josep Borrell az orosz központi választási bizottság bejelentésére reagált, amely szerint megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is.
Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország arra irányuló újabb kísérletét, hogy legitimálja Ukrajna területeinek jogellenes annektálását – jelentette ki a főképviselő.
Az EU soha nem fogja elismerni az Ukrajna területén Oroszország által megrendezett választások eredményét – húzta alá.
Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek a választások megszervezésében, szembesülni fognak a jogtalan cselekmény következményeivel – szögezte le.
Borrell hangsúlyozta: az EU megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét, valamint jogát az önvédelemhez. A Krím, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Ukrajna része. Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna nemzetközileg elismert területeiről – jelentette ki.
Az Európai Unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elhárításához – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Oroszországban háromnapos elnökválasztást tartanak 2024. március 15-17. között. Az elfoglalt ukrajnai régiókban tavaly – nemzetközileg el nem ismert legitimitású – népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választásokat is tartottak, valamint a szövetségi törvényhozás képviselői mandátumairól is voksoltak.
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
