Az amerikai választók nagyjából fele nem tartja alkalmasnak Joe Biden elnököt az ország vezetésére – írta egy friss felmérésre hivatkozva a Newsmax konzervatív amerikai hírportál.
A cikkben idézett, ezer szavazó megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményei szerint a válaszadók 52 százaléka szerint Biden fizikai vagy mentális állapota miatt nem alkalmas az elnöki tisztségre, míg 46 százalék ezzel ellentétes véleményen volt. Arra a kérdésre, hogy valóban Biden hozza-e a döntéseket a kormányban, 39 százalék felelt igennel, míg 51 százalék azzal értett egyet, hogy mások irányítanak helyette.
Szerdán az Ipsos közzétette egy friss felmérését, miszerint az elnök támogatottsága hét százalékponttal csökkent és rekordalacsony szintet ért el, miután az iszlamista tálib lázadók előző vasárnap átvették a hatalmat Afganisztánban. A Breitbart című jobboldali híroldal közben arról írt, hogy az afganisztáni fejleményekre tekintettel egyre többen követelik Joe Biden lemondását, különösen a kongresszus republikánus tagjai körében. Josh Hawley képviselő például leszögezte: „Biden egész védelmi és külpolitikai stábjának le kell mondania a történtek miatt, amelyek a legnagyobb külpolitikai bukást jelentik Vietnam óta”. Továbbá kivizsgálást sürgetett az ügyben, mindazonáltal rámutatott, jelenleg a dél-ázsiai országban rekedtek mielőbbi biztonságos kimenekítésére kell összpontosítani. Párttársa, Claudia Tenney azt írta a Twitteren, hogy az amerikai erők „meggondolatlan” kivonása, a válság félrekezelése miatt az elnöknek le kell mondania. Hasonlóan vélekedett a szintén republikánus Andy Biggs is, aki szerint az utóbbi napok bizonyították az elnök és az alelnök alkalmatlanságát.
Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az Egyesült Államok hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ).
Az amerikai politikai-üzleti napilap arról számolt be bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését. Mint írták, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.
„Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen” – mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság azonban jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes ugyanakkor közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.
„Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak” – írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult.
A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában, nem feltétlenül Moszkva diktál minden térségbeli fővárosban.
Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az Egyesült Államok hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban - jelent...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1629454800
[modified] => 1629445526
)
[title] => Putyin ellenzi az amerikai erők jelenlétét Afganisztán környékén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28703&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28703
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 28704
[image] => Array
(
[id] => 28704
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin.jpg
[original_lng] => 90098
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/putyin.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1629434727:10
[_thumbnail_id] => 28704
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1481
[_oembed_46ffcb3cbda8a5ad1a131e6b95e89191] =>
A Biden-adminisztráció számos országgal folytatott titkos tárgyalásokat arról, hogy engedjenek be többezer – korábban az Egyesült Államok kormányának dolgozó – afgán menekültet.
Az Egyesült Államok gazdasági és politikai engedményeket ajánlott Pristinának, cserébe több ezer afgán befogadását várja el Koszovótól – közölte a szerb politika.rs. Hozzátették, hogy Washingtonban aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a pristinai hatóságok képesek lesznek-e erre.
A portálon kifejtették: a Biden-adminisztráció számos országgal folytatott titkos tárgyalásokat arról, hogy engedjenek be többezer – korábban az Egyesült Államok kormányának dolgozó – afgán menekültet.
Az amerikai kormány Koszovó és Albánia mellett még Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal is tárgyalt, ám ezek nem hozták meg a kívánt előrelépést – írták. Hozzátették: a Reuters hírügynökség ezzel kapcsolatban felkereste az érintett országok külügyminisztériumait, illetve nagykövetségeit, ám azok nem kívántak válaszolni a feltett kérdésekre.
Magyarország is nemzetközi nyomás alá került. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn elmondta: „Nem fogadjuk el azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni.”
Megjegyezte: a nemzetközi közösségben ugyanis ilyen dokumentumok cirkulálnak, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat. Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.
Hozzátette, Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Miután a tálibok átvették az irányítást az afgán főváros, Kabul felett is, kijelenthető, hogy az afganisztáni háború kimenetele „katasztrofális” – jelentette ki David Petraeus, nyugalmazott tábornok amerikai idő szerint hétfőn este, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában.
A volt tábornok – aki a Barack Obama volt amerikai elnök vezette kormányzat idején irányította a katonai erőket Afganisztánban – úgy fogalmazott: a térségben kialakult helyzet „szívszorító” és „tragikus”. Petraeus, aki korábban a CIA igazgatójaként és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnokaként is szolgált az Afganisztánban kialakult helyzettel kapcsolatban azt mondta: „azt hiszem, voltak alternatív megközelítések, lehetőségek, amelyeket valójában meg kellett volna fontolnunk. Hosszú éveken keresztül adtam tanácsokat ezzel kapcsolatban.”
Arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e más végkifejlete is az afgán háborúnak, mint a tálibok teljes térfoglalása, a nyugalmazott tábornok úgy válaszolt: „biztos, hogy lehetett volna. Volt egy fenntartható elkötelezettség, amelyet követni lehetett volna: 3500 katona, drónokkal és légierővel, és 8500 fős koalíciós erővel”. Petraeus szerint sokakat hátrahagytak és az Egyesült Államoknak most mindent meg kell tennie „annak biztosítása érdekében, hogy eleget tegyen a velük szemben fennálló erkölcsi kötelezettségének.”
Az afganisztáni növekvő humanitárius válság, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelent majd az Egyesült Államok számára, az amerikai elnöki vezetés kudarcának eredménye – erről Herbert McMaster, Donald Trump volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt amerikai idő szerint hétfőn este a Newsmax című amerikai hírtelevíziónak.
„Amikor azt halljuk, hogy az amerikai emberek nem támogatják a háborút, nem kell meglepődni, mert vezetőink nem mondták el az amerikai népnek, mit kell tudniuk, mit érdemes tudniuk egy tartós katonai kötelezettségről” – fejtegette McMaster. A nyugalmazott altábornagy szerint Joe Biden amerikai elnök tévedett, ugyanis „nincsenek rövid távú megoldások a hosszú távú problémákra”.
„Olyan pszichológiai csapásokat mértünk az afgán népre és a kormányra, amelyek szerintem valójában meghaladták a táliboktól kapott fizikai ütéseket” – tette hozzá McMaster, aki szerint az afgán háború egy „végtelen dzsihád”, és az Egyesült Államoknak végül majd „vissza kell mennie” Afganisztánba.
Az Afganisztánban kialakult helyzet miatt „katasztrófának” nevezte Biden elnököt, Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjét pedig lemondásra szólította fel a Twitteren Robert O’Neill, az Egyesült Államok haditengerészetének korábbi kommandósa, aki részt vett 2011 májusában a Neptun Lándzsája fedőnevű akcióban, amelynek során egy kis létszámú kommandós csoport megölte Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezérét.
Az afganisztáni helyzetre utalva O’Neill hangsúlyozta: „ez a legrosszabb vereség az amerikai történelemben. A legnépszerűbb elnökünk pedig eltűnt”. Hozzátette: „Joe Biden ellenezte a bin Laden megölésére irányuló rajtaütést, most pedig 7 hónap alatt elvesztette Afganisztánt”.
Derrick Van Orden, nyugalmazott haditengerészeti kommandós a Fox News amerikai konzervatív televíziónak nyilatkozva felszólította Antony Blinken amerikai külügyminisztert és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert is, hogy mondjanak le hivatalukról. „Blinken és Austin miniszterek, nekik azonnal be kell nyújtaniuk lemondásukat. Mark Milley-nek, aki a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, körülbelül egy hónapig burgonyát kell hámoznia a konyhában, majd ezt követően lemondhat” – fogalmazott Van Orden.
Van Orden leszögezte: „ezeknek az embereknek az az elsődleges kötelességük, hogy tanácsokat adjanak az Egyesült Államok elnökének diplomáciai és katonai kérdésekben, és ebben határozottan kudarcot vallottak”.
Oroszország nem siet az Afganisztánban hatalomra került tálib radikális iszlám mozgalom elismerésével – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden, a kalinyingrádi Immanuel Kant Balti Szövetségi Egyetemen megtartott előadásában.
„Nem sietünk az elismeréssel, ahogy az összes többi ország sem. Épp tegnap beszéltem erről Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Az álláspontunk azonos” – hangoztatta.
Oroszországban a tálibok mozgalma hivatalosan terrorszervezetnek minősül.
Lavrov közölte: arra számít, hogy a táliboknak a többi afgán politikai erő vezetővel folytatott párbeszéde elvezet majd egy befogadó, átmeneti kormány kialakításához, és ezzel a helyzet normalizálásához. „Pozitív jelzésnek” nevezte, hogy Kabul utcáin viszonylagos nyugalom van, hogy a tálibok egészében véve fenntartják a közrendet, és hogy a mozgalom kész a tárgyalásra, mások álláspontjának tiszteletben tartására, valamint az előző kormányzat tisztségviselőinek bevonására.
„Támogatjuk Hamid Karzai volt afgán elnök felhívását ennek a párbeszédnek a megkezdésére, amelybe az üzbégeket, a hazarákat, a tádzsikokat és minden más etnikai csoportot, minden felekezeti csoportot be kell vonni. Nincs más lehetőség” – hangoztatta Lavrov.
A külügyminiszter szerint ezt a párbeszédet nem azoknak az elveknek az alapján kell megszervezni, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei két évtizeden át igyekeztek meghonosítani, hanem „az összes afgán hagyományainak, történelmének és szokásainak tiszteletben tartása” alapján. Úgy vélekedett, az amerikaiak fő hibája abban állt, hogy a demokráciát a helyi kultúrát és sajátosságokat figyelmen kívül hagyva próbálták meg ráerőltetni Afganisztánra. A tárcavezető szerint a Nyugat a saját értékrendjét igyekszik másokra rákényszeríteni, miközben fő fogyatékosága, hogy torz önképpel rendelkezik.
„A Nyugat sorsok döntőbírájának tekinti magát, tévedhetetlennek, és mindenkitől azt követeli, hogy azt tegye, amit ő parancsol. Ez rendszerszintű probléma nyugati barátainknál. Annak köszönhető, hogy nehezen tudnak túllépni azon a helyzeten, amikor a Nyugat öt évszázados, az élet minden területén – a gazdaságban, a kultúrában, a földrajzi felfedezésekben és a katonai ügyekben – kialakult dominanciája után olyan helyzetben találták magukat, amikor ez a korszak leáldozóban van és már formálódik az, amit multipoláris világnak nevezünk” – mondta Lavrov.
A miniszter szerint az Oroszország és Nyugat közötti együttműködés szükségessége ismét megmutatkozik azután, hogy az Egyesült Államok és a NATO elhagyta Afganisztánt. Mint mondta, az orosz fél kész a kooperációra, de nem engedi meg, hogy beavatkozzanak a belügyeibe. Közölte: Moszkva tudatában van annak, hogy Nyugaton kétségbe fogják vonni a szeptemberben esedékes orosz parlamenti választás legitimitását.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és kommunista pártfőtitkár, az 1989-ben végrehajtott afganisztáni szovjet csapatkivonás elrendelője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni missziója már a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve, annak ellenére is, hogy kezdetben élvezte Oroszország támogatását. Gorbacsov szerint a bukást hamarabb fel kellett volna ismerni, most pedig le kell vonni a tanulságokat, hogy hasonló hibák a jövőben ne fordulhassanak elő. „Mint sok hasonló projektnek, ennek középpontjában is a fenyegetés eltúlzása, valamint a nem igazán világosan meghatározott geopolitikai elképzelések álltak. Mindehhez hozzáadódtak a számos törzsből álló társadalom demokratizálására irányuló irreális kísérletek” – fogalmazott a 90 éves veterán politikus.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden.
Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek „szégyenletesek a politikai Nyugat számára”. Ezekért az „emberi drámákért mi is felelősek vagyunk” – jelentette ki.
A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”. Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és „keserű” kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések. Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében – mondta a német államfő, rámutatva: „e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A műveletekre 12,5 milliárd eurót fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján. Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
„Határozottan kiáll” az amerikai csapatok kivonásáról szóló döntése mellett Joe Biden amerikai elnök.
Az elnök hétfőn, a Fehér Házban tartott beszédében úgy fogalmazott , „Határozottan kiállok a döntésem mellett. Húsz év alatt a saját káromon megtanultam, hogy soha nem volt megfelelő az alkalom az amerikai csapatok kivonására”.
Biden azt mondta: azzal a választással kellett szembenéznie, hogy tartja magát az előző adminisztráció által megkötött megállapodáshoz, vagy további több ezer katonát küld Afganisztánba a háború „harmadik évtizedét” megkezdve. Az elnök hozzátette: nem fogja megismételni a múlt hibáit és nem bánta meg a döntését. Biden azt mondta: inkább elfogadja a kritikákat, mintsem egy következő elnökre bízza a döntést. Az afganisztáni kivonulásról szóló döntés „Amerika szempontjából helyes volt” – mondta.
Biden elismerte azonban, hogy az afganisztáni polgári kormány összeomlása gyorsabban bontakozott ki, mint amire számítottak. „Tisztán láttuk a kockázatokat, minden esetre felkészültünk, de mindig megígértem az amerikai népnek, hogy egyenes leszek. Az az igazság, hogy ez (az afganisztáni kormányzat összeomlása) gyorsabban alakult ki, mint amire számítottunk” – fogalmazott. Beszédében egyértelműen az afgán vezetőkre hárította a Kabul bukása miatti felelősséget, mondván, „az afgán politikai vezetők feladták és elmenekültek az országból”. Az amerikai elnök felvetette az afgán hadsereg felelősségét is, akik – mint fogalmazott – „összeomlottak, néha anélkül, hogy megpróbáltak volna harcolni.” „Az amerikai csapatok nem tudnak, és nem is szabad harcolniuk, illetve meghalniuk egy olyan háborúban, amelyet az afgán erők nem hajlandóak megvívni magukért” – tette hozzá.
Kifejtette, emlékeztetni akarja az országot arra, mi vezetett idáig és mi az amerikaiak érdeke Afganisztánnal kapcsolatban. Kiemelte, hogy csaknem 20 évvel ezelőtt azzal az „egyértelmű céllal” indultak Afganisztánba, hogy kézre kerítsék azokat, akik felelősek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásért. „Soha nem adtuk fel a vadászatot Oszama bin Ladenre, és el is kaptuk. Ez egy évtizeddel ezelőtt történt. Afganisztáni küldetésünknek soha nem kellett volna nemzetépítésről szólnia. Az egyetlen alapvető nemzeti érdekünk Afganisztánnal kapcsolatban ma is az, ami mindig is volt, az amerikai hazát érő terrortámadások megakadályozása” – fogalmazott.
Biden arról is beszélt, hogy amennyiben a tálibok megtámadják az amerikai csapatokat, miközben a kiürítéssel kapcsolatos műveleteket hajtják végre, akkor az „amerikai fellépés gyors, a válasz pedig erőteljes lesz”. „Szükség esetén pusztító erővel védjük meg az embereinket” – hangsúlyozta az elnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az elnök hétfőn, a Fehér Házban tartott beszédében úgy fogalmazott , "Határozottan kiállok a döntésem mellett. Húsz év alatt a saját káromon megtanultam, hogy soha nem volt megfelelő az alkalom az amerikai csapatok kivonására".
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1629197100
[modified] => 1629189593
)
[title] => Biden határozottan kiáll az amerikai csapatok kivonásáról szóló döntése mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28536&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28536
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 28538
[image] => Array
(
[id] => 28538
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[original_lng] => 57850
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1629179292:10
[_thumbnail_id] => 28538
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3508
[_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] =>
[_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1633033751
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2088
[1] => 37723
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Afganisztán
[1] => afganisztáni kivonulás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 28526
[content] =>
Donald Trump volt amerikai elnök felszólította utódját, Joe Bident, hogy “megszégyenülve mondjon le” pozíciójáról az afganisztáni kivonulás kezelése és egyéb ügyek miatt.
Trump, helyi idő szerint vasárnap megjelent közleményében úgy fogalmazott: “Itt az ideje, hogy Joe Biden megszégyenülve lemondjon az Afganisztánban történtek, a hatalmas Covid-hullámok, a határon bekövetkezett katasztrófahelyzet, az energiafüggőség lerombolása és a megbénult gazdasági helyzet miatt.”
Az afganisztáni kivonulás “sokkal különbözőbb és sokkal sikeresebb” lett volna, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke – tette hozzá. Amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz – fogalmazott közleményében Trump.
Mike Pence volt amerikai alelnök a Twitteren nyilvánosságra hozott közleményében bírálta a jelenlegi adminisztrációt a kialakult afganisztáni helyzet miatt.
“A Biden-adminisztráció katasztrofális kivonulása Afganisztánból meggyalázza azoknak a hős amerikaiaknak az emlékét, akik az életüket adták, és mindazokét, akik bátran szolgáltak ott a szabadság védelmében az elmúlt 20 évben. Isten áldja csapatainkat és szövetségeseinket ebben a sötét órában” – fogalmazott Pence.
John Bolton, Trump volt elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) arról beszélt, hogy szerinte Afganisztán a tálib hatalomátvétel következtében “a 15. századba fog visszazuhanni”. Az iszlamista tálib mozgalom “középkori, vallási fanatizmust követő” csoport, amelynek nem áll érdekében együttműködni a nemzetközi közösséggel. Bolton úgy vélte, az afganisztáni tálibok hamarosan újra iszlamista terrorszervezeteknek fognak védelmet nyújtani.
Trump egykori tanácsadója szerint a tálib hatalomátvétel az amerikai vezetés “katasztrofális csődje”.
Trump, Pence és Bolton szavainak súlyát növeli az is, hogy mind az amerikai, mind a német kormányzat elismerte, hogy elszámolták magukat és rossul ítélték meg a helyzetet.
“Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról.
Heiko Maas tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról “rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek. Ezek a felvételek is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet.
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
