Joe Biden amerikai elnök elveszítette az emberek bizalmát, „eljön a számonkérés napja” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Kevin McCarthy, az amerikai törvényhozás alsóházának republikánus vezetője.
„Ha a szabad világ elnöke akarsz lenni, akkor rendelkezned kell az amerikai emberek bizalmával és hitével. Biden elnök ezt tegnap elveszítette” – mondta McCarthy, utalva az afganisztáni Kabulban elkövetett öngyilkos merényletre, amelyben az amerikai erők 13 tagja és több tucatnyi afgán civil vesztette életét.
McCarthy szerint most elsősorban arra kell összpontosítani, hogy az amerikaiakat biztonságban hazahozzák Afganisztánból. „Amikor ezen túl leszünk, akkor foglalkozhatunk a megtett intézkedések, a hazugságok, a téves döntések miatti felelősségre vonással” – fogalmazott.
McCarthy pénteken ismét felszólította Nancy Pelosi demokrata házelnököt, az augusztusi ülésszünet ellenére hívja össze a kongresszust, hogy a törvényhozók tájékoztatást kapjanak a kormánytól, és elfogadják Mike Gallagher republikánus képviselő törvényjavaslatát, amely megtiltja az elnöknek, hogy kivonja az Egyesült Államok csapatait, „amíg minden egyes amerikai el nem hagyja Afganisztánt”.
Jen Psaki a Fehér Ház sajtófőnöke pénteki tájékoztatóján reagált McCarthy felvetéseire. „Könnyű kívülről köveket dobálni vagy kritikusnak lenni. Nehezebb az arénában lenni és nehéz döntéseket hozni” – fogalmazott.
A republikánus törvényhozók közül sokan lemondásra szólították fel Bident és Kamala Harris alelnököt a Kabulban történt események miatt. Az elnököt saját pártján belülről is érték kritikák. Susan Wild, Pennsylvania demokrata képviselője a Twitteren azt írta: „…úgy gondolom, hogy az evakuálási folyamatot súlyosan rosszul kezelték. Válaszokra és elszámoltathatóságra van szükségünk a sorozatos kudarcokkal kapcsolatban, amelyek ehhez a pillanathoz vezettek”.
Az afganisztáni helyzet alakulása miatt rendkívüli ülést tartanak jövő kedden az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei, a tanácskozás fókuszában a konfliktus okozta migrációs nyomás várható fokozódására adható válaszok áttekintése szerepel – közölte az Európai Unió Tanácsának szlovén soros elnöksége csütörtökön.
A videókonferencia keretében tervezett ülés résztvevői megvizsgálják a tálibok hatalomátvétele, valamint az amerikai és szövetséges csapatok Afganisztánból történő kivonását követő helyzetet – közölték.
Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos sajtótájékoztatóján csütörtökön emlékeztetett: a tagállamoknak szeptember közepéig kell bemutatniuk a konfliktus sújtotta országból elmenekülteket érintő, befogadási kvótákra vonatkozó konkrét kötelezettségvállalásaikat.
Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke felszólította azokat az országokat, amelyek részt vettek a NATO afganisztáni missziója munkájában, hogy kínálják fel a telepítési lehetőségeket az evakuált afgán személyzet számára – közölte Stano.
„Az Európai Unió üzenete az, hogy kötelességünk segíteni azokat, akik különösen veszélyeztetettek Afganisztánban” – fogalmazott a szóvivő.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok azt is közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, és az iszlám törvények keretében tiszteletben tartják a nők jogait.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk idején együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.
The Security Council voted on Sunday to call for a rare emergency special session of the 193-member @UN General Assembly on Russia’s military operation in Ukraine.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A jövőt szeretnénk építeni és elfelejteni azt, ami a múltban történt Afganisztánban – állította Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, amelyben felvázolta a radikális iszlamisták néhány elképzelését.
Az interjúban Mudzsáhid igyekezett eloszlatni azon aggályokat, hogy a tálibok röviddel hatalomátvételük után nekilátnak bosszút állni mindazokon, akik ellenük voltak és visszaállítják a nők feletti szigorú „uralmat”, ahogyan azt húsz évvel korábban tették.
Az interjú egy nappal azt követően készült, hogy Mudzsáhid figyelmeztette az afganisztáni nőket: a legbiztonságosabb számukra, ha otthon maradnak, míg a tálibok harcosait ki nem képezik arra, hogy ne bánjanak sértően velük.
Mudzsáhid mindazonáltal utalt arra, hogy hosszú távon a nők visszatérhetnek rendes napi rutinjukhoz. Kijelentette: alaptalanok azok az aggályok, miszerint a tálibok arra kényszerítenék őket, hogy otthon maradjanak és elkendőzzék az arcukat. Mint mondta, sokan félreértik a mahramként ismert férfi kísérő hagyományát, amely csak három napnál hosszabb utazások esetén érvényes. „Ha a nők iskolába, irodába, egyetemre, vagy kórházba mennek, akkor nincs szükségük mahramra” – hangsúlyozta Mudzsáhid.
A tálibok szóvivője arról is biztosítani próbált mindenkit, hogy – a keddi sajtótájékoztatóján alapuló sajtóértesülések ellenére – az érvényes útiokmányokkal rendelkezőket nem fogják megakadályozni abban, hogy belépjenek a kabuli repülőtérre, ahol jelenleg nagyszabású kimenekítési művelet van folyamatban. „Mi azt mondtuk, hogy, azok nem mehetnek, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal” – hangsúlyozta. „Útlevelekre és vízumokra van szükségük azon országok számára, ahová indulni készülnek és ezek birtokában légi úton elmehetnek. Ha irataik rendben vannak, nem fogjuk megkérdezni őket, mit csináltak korábban” – tette hozzá.
Tagadta azokat az értesüléseket is, miszerint a tálibok hajtóvadászatot indítottak volna az amerikai hadseregnek és a szövetséges haderőnek dolgozó tolmácsok és más segítők után. Azt állította, hogy biztonságban lesznek a tálibok uralma alatt. Egyben pedig csalódottságát fejezte ki a Nyugat evakuálási erőfeszítéseivel kapcsolatban. „Nem szabadna beavatkozniuk országunkban és elvinniük emberi erőforrásainkat, az orvosokat, a professzorokat és másokat, akikre itt van szükség” – húzta alá Mudzsáhid. „Az Egyesült Államokban talán mosogatók, vagy szakácsok lesznek belőlük. Ez embertelen” – fűzte hozzá.
Mudzsáhidra széles körben a tájékoztatási és oktatási minisztérium várományosaként tekintenek. A 43 éves szóvivő folyékonyan beszéli az ország két meghatározó nyelvét, a pastut és a dárit. Saját közlése szerint Paktika tartományban született és iszlám törvénykezést (saría) tanult az ismert pakisztáni Darul Ulúm Hakkanía Korán-iskolában (medreszében).
Mudzsáhid a kabuli repülőtér körüli felfordulás ellenére reményét fejezte ki, hogy a tálibok jó kapcsolatot tudnak majd kiépíteni a nemzetközi közösséggel, s e tekintetben a többi között a terrorizmus elleni küzdelmet, az ópiumtermelés felszámolását és a nyugati országokba induló menekültek számának csökkentését említette.
A tálib szóvivő egy sajtóértesülést megerősített: a radikálisok nem fogják engedni a köztéri zenét. „A zene tiltott az iszlámban, ugyanakkor reméljük, hogy kényszer helyett rá tudjuk beszélni az embereket ennek mellőzésére” – tette hozzá.
A legalább tucatnyi amerikai életet követelő halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken, az Egyesült Államok a hónap végéig kivonja csapatait Afganisztánból – mondta helyi idő szerint csütörtök délután a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök.
“Be tudjuk és be kell fejeznünk ezt a küldetést, és meg is fogjuk tenni. Ezt az utasítást adtam. Nem fognak elriasztani a terroristák. Nem hagyjuk, hogy leállítsák a küldetésünket. Folytatjuk az evakuálást” – fogalmazott Biden a kabuli merényletekre reagáló beszédében.
Az Egyesült Államok július vége óta több mint százezer embert evakuált Afganisztánból. A külügyminisztérium közlése szerint csütörtökön nagyjából 1000 amerikai maradt az országban, közülük körülbelül 700-an távozni szeretnének.
Afgán források szerint összesen több mint 60 ember halt meg, és legalább 140-en megsérültek a csütörtökön végrehajtott két robbantásban és azt azt követő tűzpárbajban. Az öngyilkos merénylők a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtér déli részén található Abbey Gate-nél, illetve a közeli Baron Hotel nevű szállodánál robbantottak.
Biden hősöknek nevezte azokat az amerikai katonákat, akik életüket veszítették a támadásban. “Hősök, akik egy veszélyes, önzetlen küldetésben vettek részt, hogy megmentsék mások életét” – fogalmazott.
A támadások nem sokkal azután következtek be, hogy nyugati országok felszólították a repülőtér környékén napok óta az evakuálási repülőkre várakozó afgán állampolgárokat: hagyják el a környéket az Iszlám Állam lehetséges merényletének veszélye miatt.
Csütörtök este az Iszlám Állam nevű terrorszervezet közleményben tudatta, hogy “harcosai” követték el a véres támadásokat.
Biden kiemelte, hogy az Egyesült Államok csapásokat fog végrehajtani a támadásokért felelős csoport ellen. Az elnök azt mondta, hogy az Iszlám Államhoz tartozó létesítményeket fogják megcélozni az általuk választott helyen, az általuk választott pillanatban. Úgy fogalmazott: “Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Levadászunk titeket és meg fogtok fizetni.”
“Az Iszlám Állam terroristái nem fognak felülkerekedni. Megmentjük az amerikaiakat. Kimenekítjük afgán szövetségeseinket. És a küldetésünk folytatódik. Amerikát nem fogják megfélemlíteni” – tette hozzá Biden.
Az elnök szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a repülőtéri támadás végrehajtásában a tálibok és az Iszlám Állam összejátszottak volna.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A legalább tucatnyi amerikai életet követelő halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken, az Egyesült Államok a hónap végéig kivonja csapatait Afganisztánból - mondta helyi idő szerint csütörtök délután a Fehér Házban Joe Biden amerikai e...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1630061700
[modified] => 1630053496
)
[title] => Biden: a halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29106
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29107
[image] => Array
(
[id] => 29107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[original_lng] => 49397
[original_w] => 681
[original_h] => 383
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630042696:10
[_thumbnail_id] => 29107
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1146
[_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] =>
[_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1632614473
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2088
[1] => 37723
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Afganisztán
[1] => afganisztáni kivonulás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 29007
[content] =>
A tálib fordulat miatt az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció „pillanatnyilag nem akut téma” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a hét vezető ipari hatalmat összefogó G7 csoporthoz tartozó országok vezetőinek tanácskozása után.
A kancellár tájékoztatóján kiemelte, hogy Németország szükség esetén készen áll az együttműködésre a menekültek ellátásában az Afganisztánnal szomszédos országokkal, akár Iránnal is. Elmondta, hogy Németország felfüggesztette az afganisztáni fejlesztési programokat, azonban az ENSZ úgy döntött, hogy munkatársainak egy részével és a helyi segítőkkel folytatják a munkát. Ezért most az ENSZ szervezeteit, köztük a menekültügyi főbiztosságot (UNHCR) kell támogatni, és mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a kabuli repülőtér a katonai mentőműveletek befejezése után működhessen polgári repülőtérként, különben nem tudják bejuttatni az országba a segélyszállítmányokat, például a gyógyszereket – mondta Angela Merkel. Elmondta, hogy „nagyon intenzív” tárgyalásokat folytatnak erről. Rámutatott, hogy a kabuli az egyetlen nemzetközi repülőtér Afganisztánban. Ismertette: Németország 100 millió euró azonnali támogatással járul hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz, és további 500 millió eurót is elkülönít erre a célra.
Angela Merkel közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök a G7-csúcson nem jelölt meg új időpontot a katonai műveletek lezárására az ismert dátumon, azaz augusztus 31-én kívül. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Németország az Egyesült Államok nélkül nem tudja folytatni állampolgárai, az afgán segítők és családjuk evakuálását.
A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A művelet központja a kabuli reptér, ahonnan Taskentbe menekítik őket a Bundeswehr egységei. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.
A legutóbbi, kedden nap közben készített összesítés szerint 3800 embert juttattak el az üzbegisztáni fővárosba. A német állampolgárok többségét sikerült kimenekíteni, így már az afgán segítőkre összpontosítanak.
Segíteni kell az Afganisztán térségében fekvő országoknak a tálib fordulat miatt elmenekülő emberek támogatásában, a német kormány ezért további százmillió eurót fordít humanitárius segítségnyújtásra – jelentette be a német külügyminiszter hétfőn Berlinben.
Heiko Maas a minisztérium azonnali válságkezelő csomagját ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér körüli „káosz” egyre nagyobb, ezért a tárca senkinek sem tanácsolja, hogy megpróbáljon kijutni oda.
A németek afgán segítői közül sokan bizonyára szárazföldi úton igyekeznek majd távozni – tette hozzá, ismertetve, hogy már tárgyalt is pakisztáni, indiai, tádzsikisztáni és üzbegisztáni kollégájával arról, hogy ezek az emberek miként léphetnek be az adott országba és juthatnak el a német nagykövetségre. Ugyanakkor a kabuli reptér üzemeltetéséről is gondoskodni kell, méghozzá az amerikai katonák tervezett távozása, augusztus 31. után is, és erről a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetőinek keddi megbeszélésén is tárgyalni kell – mondta a német külügyminiszter. Hozzátette: elkezdődtek az egyeztetések az Egyesült Államokkal, a reptéren ugyancsak komoly katonai erővel jelenlévő Törökországgal és más partnerekkel azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kabuli repülőtér „polgári üzemeltetését”, és lehetővé tegyék az emberek evakuálását augusztus 31. után is. Erről az ügyről a tálibokkal is tovább kell folytatni a tárgyalásokat – emelte ki Heiko Maas.
A német kormány egy hete indított műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán segítői és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A művelet központja a kabuli reptér, ahonnan Taskentbe menekítik őket a Bundeswehr egységei. Több mint háromezer főt juttattak már el az üzbegisztáni fővárosba. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.
Mindazok helyzetének mielőbbi rendezésére, akik nem tudnak eljutni a reptérre és szárazföldi úton menekülnek a radikális iszlamista tálibok bosszúja elől, a külügyminisztérium egyszerűsíti a vízumkiadási szabályokat, és növeli a térségbeli külképviseletek, köztük a taskenti és az iszlámábádi nagykövetség vízum-ügyintézési kapacitását – ismertette a miniszter.
Az amerikai elnöknek el kell döntenie legkésőbb kedden, tehát augusztus 24-én, hogy tartja vagy kitolja az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának korábban kitűzött augusztus 31-i határidejét, mert a művelethez idő kell – írja az Euronews.
A tálibok ellenséges lépésnek tekintik, ha az amerikaiak nem tartják be a megállapodást és tovább maradnak. Erre figyelmeztetik Joe Bident a Fehér Ház katonai tanácsadói. Azt írják, a tálibok határozottan elzárkóznak a módosítástól mondván, ha Washington nem tartja be a megállapodást, azt ellenséges lépésnek tekintik, amelynek következményei lesznek.
A brit kormányfő, a francia elnök és a német diplomácia vezetője ezzel együtt is rá akarja venni Joe Bident, hogy hosszabbítsa meg az evakuálásra fordítható időt. Mindhárman meg vannak győződve arról, hogy a tálibok elől menekülőket amerikai segítség nélkül nem tudják kihozni az országból, írják.
Csak pár óra maradt a döntésre
Boris Johnson ezért hívta össze a G7-csoportot, amely videókonferenciát tart kedden. Megfigyelők szerint nem valószínű, hogy Washington belemegy a nyílt provokációba, márpedig egyértelmű, hogy a tálibok annak vennék, ha az amerikai hadsereg nem vonulna ki Kabulból augusztus végéig. A Fehér Ház katonai szakértői szerint körülbelül három nap kell ahhoz, hogy kivonják a még ott szolgáló 5800 katonájukat az országból.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy úgy gondolják, az augusztus 31-ig hátralévő idő elég arra, hogy minden olyan amerikait kihozzanak, aki el akarja hagyni Afganisztánt. Ez a kérdésnek csak egy részére válasz, hiszen hetek óta mentik nemcsak a nyugat-európai országok, hanem az Egyesült Államok is azt a sok ezer afgánt, akik a szövetséges csapatoknak dolgoztak az elmúlt két évtizedben.
A tálibok egyelőre nem avatkoztak be
A tálib fegyveresek egyre türelmetlenebbül nézik a menekülő tömeget, egyelőre nincs utasítás arra, hogy beavatkozzanak, azonban a csapatkivonás határidejének módosításáról vezetőik sem akarnak hallani. Azzal érvelnek, hogy a Nyugat számára nemcsak kockázatos, hanem értelmetlen is lenne megbolygatni az alkut, mert a külföldi haderő távozása után is bárki elutazhat az országból, ha van útlevele.
Szuhail Sahín tálib szóvivő kijelentette, hogy ha a nyugati szövetségesek kitolják a határidőt, azzal a megszállás idejét hosszabbítják. És miután erre semmiféle elfogadható indok nincs, bizalmatlanságot fog szülni bennük. „Ha fenn akarják tartani a megszállást, az provokáció, és meglesz rá a válasz” – mondta a szóvivő.
Afgán menekültek
Az amerikai hadsereg szövetségeseivel körülbelül 48 ezer embert evakuált augusztus 14. óta Kabulból. Csak hétfőn több mint 10 ezer embert hoztak ki. A G7-ek keddi értekezletén
arról is tanácskoznak, hogyan lehet élhető életet biztosítani annak a sok ezer afgánnak, akik egyik napról a másikra voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat egész családjukkal, és a nulláról indulnak egy idegen országban.
Forrás: mandiner.hu
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai elnöknek el kell döntenie legkésőbb kedden, tehát augusztus 24-én, hogy tartja vagy kitolja az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának korábban kitűzött augusztus 31-i határidejét, mert a művelethez idő kell – írja az Euronews.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1629811500
[modified] => 1629801847
)
[title] => Összeülnek a G7-ek, Bidennek döntenie kell a teljes afganisztáni kivonulás határidejéről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28957&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28957
[uk] => 29010
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 28959
[image] => Array
(
[id] => 28959
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[original_lng] => 38827
[original_w] => 800
[original_h] => 437
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-300x164.jpg
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-768x420.jpg
[width] => 768
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1629874477:2
[_thumbnail_id] => 28959
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2142
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Oroszországnak nem áll szándékában beavatkozni az afganisztáni eseményekbe – jelentette ki hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov így válaszolt újságíróknak arra a kérdésre, vajon tervezi-e Moszkva, hogy támogatást nyújtson az Ahmad Maszúd vezette Pandzsír tartománybeli tálibellenes ellenállásnak. Arra a felvetésre, hogy lehet-e Oroszország közvetítő a szembenálló felek között, Peszkov azt mondta, hogy „erről nem esett szó”.
Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök hétfőn részt vett az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) rendkívüli, zárt online csúcsértekezletén. A tanácskozáson a katonai szövetség tagállamainak vezetői aggodalmukat fejezték az afganisztáni események és azok lehetséges következményei miatt. Felszólalásában az orosz elnök rámutatott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet pozíciói továbbra is meglehetősen erősek Afganisztánban, ami veszélyt jelent az ODKB térsége számára. Azt hangoztatta, hogy az afganisztáni problémakör kezelését egyeztetni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a G20-csoport keretei között.
Putyin tájékoztatta szövetségeseit azokról a tárgyalásokról, amelyeket ebben a témában az elmúlt napok során a török, az iráni és a francia elnökkel, az olasz miniszterelnökkel és a német kancellárral folytatott. Az ODKB vezetői megállapodtak, hogy munkatársaik szeptember 16-ig kidolgozzák a közös reagálás lépéseit. Ekkorra tűzték ki a szövetség Dusanbéban megtartandó csúcsértekezletét.
Az online tanácskozáson megvitatták a terroristák internetes toborzásával szembeni fellépés kérdését is. Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára tárgyalásokra szólította fel az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleket. Közölte, hogy a szövetség kész az együttműködésre Üzbegisztánnal. Hozzátette, hogy a szervezetbe történő visszatérésről az üzbég nép és vezetés hivatott dönteni.
Mohammad Szohail Sahin, a tálibok hivatalos képviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista mozgalom számít Oroszország és a szomszédos országok támogatására az ország helyreállításában.
Magyarország 110 százalékig lojális, megbízható partnerként viselkedik az afganisztáni evakuálási műveletek során, ezért ezt várja el szövetségeseitől is, ami azonban nem minden esetben valósul meg – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten a tárca közleménye szerint.
Sajtótájékoztatóján a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy előző éjszaka megérkezett Budapestre a mentőakcióban részt vevő első repülőgép, 173 emberrel a fedélzetén, akiknek egy jelentős részét amerikai és osztrák kérésre szállították el. Leszögezte, cserébe a kormány azt várja el, hogy a szövetségesek, köztük a kabuli repülőtér felügyeletét ellátó amerikai katonák, ne gátolják a Magyarország által kihozni kívánt emberek bejutását a légikikötő területére, ahogyan ez az elmúlt időszakban többször megtörtént.
Szijjártó elfogadhatatlannak nevezte az ezzel kapcsolatos érvelést, miszerint a túl nagy tömeg miatt akadályozták meg a bejutást. „Mi nem növeljük a tömeget, ott a gépünk, bemennek az emberek, és felszállnak. Nem várakozni akarjuk bevinni oda az embereket” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy több csatornán is jelezték a problémát, és van is előrelépés, de fontos, hogy még rugalmasabb legyen az együttműködés.
Arról is beszámolt, hogy vannak magyar katonák a terepen, akik segítik az érintettek azonosítását, bejutását. Mint mondta, a kimenekítendő magyar állampolgárok mellett százas nagyságrendben vannak olyan helyiek is, akik a magyar katonai kontingenst segítették személyesen az elmúlt években. „Természetesen őket bajtársként kell kezelnünk, az ő kimentésükön is folyamatosan dolgozunk. Kizárólag a honvédelmi minisztérium által beazonosított, a magyar katonákkal együttműködő, velük együtt dolgozó, őket segítő emberekről és családjaikról lehet szó” – fogalmazott.
Végezetül úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt az emberéletek mentésére kell összpontosítani, utána lehet beszélni a történtek kapcsán erkölcsi kötelességekről, illetve arról, hogy mi okozta az afganisztáni nemzetközi beavatkozás „totális kudarcát”.
A hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek – mondta az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja egy vasárnapi német interjúban.
Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket.
Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki – mondta.
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e újabb migrációs hullám Európába a tálib hatalomátvétel miatt, elmondta, hogy egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre. Aláhúzta, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak. Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is. Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”. Meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek. „Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül” – mondta a brüsszeli bizottság tagja.
Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja. Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
