Az amerikai külügyminiszter bízik benne, hogy gyorsan sikerül megoldani a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török ellenzést – ezt maga Antony Blinken közölte pénteken Washingtonban. Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján Blinken kijelentette: az Egyesült Államoknak nincs oka azt hinni, hogy a török aggodalmaknak ne lehetne kezelni.
Blinken azután beszélt erről, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kijelentette: Finnországnak és Svédországnak konkrét lépéseket kell tennie, mielőtt Ankara támogatja a NATO-csatlakozásukat.
„Az Egyesült Államok teljes egészében támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez, és továbbra is bízom abban, hogy mindketten rövidesen NATO-tagok lesznek” – mondta Blinken.
Haavisto hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatos török kérdéseket még a NATO június végi madridi csúcstalálkozója előtt megoldják.
Haavisto szintén úgy vélte, hogy a Törökország által felhozott problémákat meg lehet oldani. Hozzátette, a héten ezekről Ankarával jó tárgyalásokat folytattak, és ezeket folytatják.
Svédország és Finnország a múlt héten nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Felvételükhöz mind a 30 tagállam támogatására szükségük van. Törökország azonban, amelynek a második legnagyobb parancsnoksága van a NATO-n belül, ellenzi a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy a két skandináv ország támogatja az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és fegyverszállítási embargót vezetett be Törökországgal szemben.
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon – tudatta a pekingi külügyminisztérium.
A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a “maga módján” dolgozik a feszültség enyhítésén. Elmondta: az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia – fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására – tette hozzá. Hszi szerint a kínai-német kapcsolatok az elmúlt öt évtized során magas szintű fejlődésen mentek át, mely során a két fél együtt fejlődött és a gyakorlati együttműködés elmélyítésével hozzájárult egymás sikeréhez. Hangsúlyozta: Kína változatlanul elkötelezett a Németországgal ápolt kapcsolatai fejlesztése, és az együttműködés erősítése mellett, valamint hisz abban, hogy a két ország együtt nagyobb változásokat hozhat. A közlemény szerint Scholz szintén pozitívan méltatta az ötvenedik évbe lépő német-kínai kapcsolatok fejlődését, és az együttműködés további előmozdítása mellett foglalt állást. A kétoldalú párbeszéd folytatásáról szólva a kínai elnök a klímaváltozás, a makrogazdasági politika, a pénzügyi stabilitás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, valamint az ipari- és ellátó lánc stabilitásának kérdéseit sorolta fel. Javaslatot tett továbbá az együttműködés elmélyítésére a környezetvédelem, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területein. Kína és az Európai Unió kapcsolataival kapcsolatban Hszi leszögezte: a két fél átfogó stratégiai partnerkapcsolatban áll, és sokkal több közös érdekük van, mint ellentéteik. Ez a kétoldalú kapcsolat – tette hozzá, – egyetlen harmadik fél ellen sem irányul, ugyanakkor nincs is alárendelve harmadik félnek. Kína támogatja az EU stratégiai autonómiáját – hangsúlyozta. Úgy vélekedett: a Kína és az EU közötti kapcsolatok stabilitását kellene felhasználni a nemzetközi színtéren zajló, összetett változások ellensúlyozására.
A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki Ferenc pápának az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos kijelentései miatt – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel külügyminisztérium a pápa legutóbbi kijelentéseit az Ukrajna elleni háborúról undorral és meglepetéssel fogadták. A Szentatyának eddig is gondjai voltak az agresszor közvetlen megnevezésével, de az olasz sajtónak nemrég adott interjújában kifejezetten kijelentette, hogy „a NATO Oroszországra ugat”, és a szövetség provokálhatta Moszkvát Ukrajna megtámadására. Ferenc pápa a kijevi látogatását is kizárta, ellenben azt mondta, szívesen beszélgetne Putyinnal a Kremlben.
Erre reagálva az ukrán külügyminisztérium óvatosan emlékeztette Ferenc pápát arra, hogy az ukrajnai háborúban az egyetlen bűnös Oroszország, és megismételte a pápa kijevi látogatására vonatkozó meghívását.
A lengyel külügyminisztérium nem hivatalosan elismeri, hogy a Szentszék álláspontja ellentétes a lengyel nemzeti érdekekkel. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
Belga miniszterelnök: Ukrajna az európai család része, de az EU-csatlakozás hosszú idő.
Ukrajna az európai család része, de egy ország csatlakozása az Európai Unióhoz az elvárt reformok okán hosszú időt igénylő folyamat – nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök.
A Le Soir című napilap tudósítása szerint a belga kormányfő úgy fogalmazott: “meg kell fognunk Ukrajna kinyújtott kezét, de ha gyorsan akarjuk ezt, akkor a partnerség másik formáját kell megtalálnunk”. Hozzátette: reméli, hogy a háború minél hamarabb véget ér, és elkezdhető lesz az együttműködés Ukrajnával a célkitűzések alapján. Jelenleg Ukrajna a Keleti Partnerség keretében működik együtt az Európai Unióval, nem tagjelölt ország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, az azonnali uniós tagságra vonatkozó kérelmet írt alá, új, különleges eljárás lefolytatására szólítva fel. A The Brussels Times című lap a sajtóértekezleten elhangzottakból azt emelte ki, hogy De Croo dicsérte Európa egységét és gyors reagálását az ukrajnai orosz invázióra, de arra is figyelmeztetett, hogy a háború következményei Belgiumban is érezhetőek lesznek. “Őszintének kell lennünk ezzel kapcsolatban: a háború instabilitáshoz vezet. Ezt meg fogjuk érezni” – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, a belga kormány sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan intézkedéscsomagot, amely a lehető legnagyobb mértékben tompítja a negatív gazdasági hatásokat. De Croo szerint lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a helyzet a következő hetekben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európa számíthat a világ más részeinek segítségére is. “Jó partnereink vannak szerte a világon, például az Egyesült Államok, Kanada és Svájc is csatlakozott az európai egységhez” – mondta. “Ez a kollektív válasz a legjobb garancia a biztonságunkra” -fogalmazott. A belga kormányfő arról is tájékoztatott, hogy mintegy 290 belga állampolgár tartózkodik jelenleg Ukrajnában, kollektív hazatelepítésük – a légtérzár miatt – egyelőre nem lehetséges.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face 🌻🇺🇦🌻🇺🇦🌻🇺🇦 (@chootchyface) March 6, 2022
Jair Bolsonaro, Brazília elnöke most sem hazudtolta meg önmagát, amikor az orosz-ukrán háborúra reagált.
Bolsonaro esetében nem tekinthető újdonságnak, hogy olyan kijelentéseket vagy nyilatkozatokat tesz, amitől a hideg futkos a hátán a médiának. Ezt a koronavírus-járvány idején már nem egy alkalommal demonstrálta az erős járványszkepszisével.
Egy vasárnapi sajtótájékoztató során pedig az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háborúra reagált, amelynek során egyébként nem ítélte el az orosz hadsereg által megindított megszállási kísérletet.
Bolsonaro kijelentette, hogy Brazília semleges marad ebben a konfliktusban, viszont ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajna és Oroszország gyakorlatilag „testvérországok” – idézte a BBC. Megígérte azonban, hogy amiben tudnak, segítenek:
„Nem fogunk állást foglalni, maradunk semleges és segítünk, amiben csak lehetséges. Az ukrán lakosság jelentős hányada egyébként oroszul beszél” – fogalmazott Bolsonaro, valamint azon kezdett gúnyolódni, hogy az ukrán nép egy „humorista kezébe bízta a jövőjét”.
Bolsonaro egyébként azt állította, hogy vasárnap két órán át beszélgetett telefonon Vlagyimir Putyinnal, viszont később a brazil külügyminisztérium tisztázta, hogy egy korábbi találkozójára utalt, amit Moszkvában tartottak.
Millions of people are on the streets of the main Brazilian cities. Demonstrations are in favor of Bolsonaro and the auditable vote. #Brazil#protestspic.twitter.com/wbqJQ1w6AX
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! 👍 https://t.co/kg3b6rmPCw
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elítélte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök “cinizmusát”, aki szerinte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével nem tartja tiszteletben “sem a saját kötelezettségvállalásait, sem Oroszország aláírását”.
“(Emmanuel Macron) köztársasági elnök jól ismeri Vlagyimir Putyin módszereit, jellemét, cinizmusát. Nem naiv, amikor tárgyal vele” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, miután kudarcba fulladt a Franciaország által megkísérelt közvetítés az ukrán-orosz válságban. A francia elnöki hivatal hétfő este úgy fogalmazott, hogy az orosz elnöknek a szakadár területek elismeréséről szóló televíziós beszéde “paranoiás” gondolatokkal teli, “ideológiai túlzás” volt. “A nagy újdonság az, hogy Putyin elnök Oroszország aláírását sem tartja tiszteletben” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian az 1990-es Párizsi Charta az új Európáért elnevezésű dokumentumra vagy a Helsinki Záróokmányra utalva, amelyek szavatolják a határok sérthetetlenségét és az államok területi épségét, az államok szuverén egyenlőségét és a stabilitást Európában, s amelyeket Oroszország is aláírt. “Oroszország aláírása ott szerepel a minszki megállapodásokon is, Putyin saját aláírása, amelyet megújított a 2019 decemberi párizsi találkozón” – emlékeztetett a francia külügyminiszter. “Putyin elnök nem tartja tiszteletben a saját kötelezettségvállalásait sem, hiszem ő maga jelentette ki nyilvánosan, hogy a Dumában nincs napirenden szavazás a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok elismeréséről” – tette hozzá. Miközben a francia ellenzék azzal vádolta meg Emmanuel Macront, hogy alábecsülte Putyin szándékait, Jean-Yves Le Drian szerint a köztársasági elnök felelősségteljesen viselkedett. “Megtette a kötelességét a háború elkerülésére. Tette ezt az Európai Unió soros elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik állandó tagja vezetőjeként” – mondta a külügyminiszter.
Az osztrák David Stockinger, az SPÖ tisztségviselője úgy értékelte, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének Nyugat általi elismerése megnyitotta Pandora szelencéjét, ugyanis ezzel olyan precedenst teremtettek, amely veszélyezteti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatokat – írja a B92.
„Még emlékszem, amikor minket, a Szociáldemokrata Ifjúságból és a békemozgalomból a koszovói Szerbia következetes álláspontunk miatt kigúnyoltak, sőt megtámadtak. Akkor még tudtuk, hogy mi fog következni. Ismét igazunk lett“ – jelentette ki.
Hozzátette, hogy most „minden bumerángként tér vissza a történelem álszentjeihez és revizionistáihoz.“ Kiemelte, hogy fontos, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a de-eszkaláció érdekében.
„A nyílt háború nem opció sem Oroszország, sem az ukrán nép számára. Ha megnézzük az elmúlt évek, különösen a hetek és hónapok fejleményeit, akkor rájövünk, hogy Moszkva kényszerült a jelenlegi helyzetbe, noha a két régió elismeréséről szóló döntés nemzetközi és jogi szempontból több mint megkérdőjelezhető“ – tette hozzá.
A Pentagon közleménye szerint az észak-koreai rakétakilövés nem jelentett fenyegetést az Egyesült Államokra.
Mint arról korábban beszámoltunk, Észak-Korea újabb rakétakilövést abszolvált, ami ebben az évben már a hetedik ilyen tesztjük volt. Legutóbb egy olyan hatótávolsággal bíró rakétát teszteltek, amire 2017 óta nem volt példa.
Az Egyesült Államok szorosan figyeli az eseményeket és elítéli az ehhez hasonló teszteket, amik ellentmondanak a korábban hozott szankcióknak. Észak-Korea azonban fenyegetve érzi magát az amerikai erők miatt, és a jövőben újra atomfegyvereket tesztelhet.
Az amerikai parancsnokság folyamatos kapcsolatban áll a két nagy szövetségesével, Japánnal és Dél-Koreával, illetve más regionális szövetségesekkel és partnerekkel, egyeztetvén ezekről a tesztekről, amikből egyre többet észlelnek a térségben.
A TASS beszámolója szerint az amerikai hatóságok elítélték a szombati észak-koreai rakétakilövést, ugyanakkor hozzátették, ez semmilyen fenyegetést nem jelentett az Egyesült Államokra vagy szövetségeseire.
Az USA ismét felszólította az északiakat, hogy tartózkodjanak a további destabilizáló magatartástól, független attól, hogy megítélésük szerint ez nem jelent közvetlen fenyegetést az amerikai társadalomra, annak területére és a szövetségeseire. „Továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet.” – állt a parancsnokság által kiadott közleményben.
A japán védelmi minisztérium számításai szerint Észak-Korea rakétája legutóbb 800 kilométert tett meg, melynek maximális magassága elérte a 2,000 kilométert. Tokióban úgy vélik, hogy a rakéta a közepesnél nagyobb hatótávolsággal bírt, ahol szintén rendkívüli ülést hívtak össze a teszt miatt.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben.
A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával. Olaf Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen “egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére. Emmanuel Macron azt hangsúlyozta: Oroszország “destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet. Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít. A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Olaf Scholz és Emmanuel Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját. Olaf Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.
Markus Söder bajor miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban a kemény oroszellenes szankciók ellen foglalt állást, kijelentve, hogy Moszkva nem ellensége Európának, és szerinte a közeljövőben szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Markus Söder, a Keresztényszociális Unió vezetője, amely 16 évig volt tagja Angela Merkel kormánykoalíciójának, a Frankfurter Allgemeine Zeitunk című német lapnak nyilatkozva azt mondta: „senki sem akarhat háborút Európában, miközben tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és függetlenségét a nemzetközi joggal összhangban.” Egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az Oroszország elleni szigorúbb szankciók nem jelenthetnek megnyugtató megoldást. „Egyrészt azért, mert a szankciók már régóta hatástalanok, másrészt azért, mert ezek az új szankciók sokszor nem kevésbé károsak a mi számunkra” – mutatott rá.
A német politikus úgy vélte, Oroszország lekapcsolása a SWIFT-ről vagy az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elzárása Németországot hátrányosan érintené. „Még a hidegháború kellős közepén sem volt kétséges a Szovjetunió és Németország közötti energiakapcsolat” – emlékeztetett.
Söder szerint az Oroszországot ért minden jogos kritika ellenére a Nyugatnak végül meg kell válaszolnia egy kulcskérdést: tervezik-e a NATO-bővítést Ukrajna bevonásával vagy sem? Természetesen nem engedhető meg, hogy itt Oroszország diktáljon, de akkor is válaszolni kell a kérdésre – folytatta. „Véleményem szerint egy dolog világos: a NATO keleti bővítése Ukrajna bevonásával még sokáig nem lesz napirenden” – emelte ki. Szerinte ugyanis a NATO-nak nincs elkötelezettsége az Ukrajnával kötött katonai szövetség mellett. „Egyértelműség és őszinteség kérdése egy olyan stratégia meghatározása, amely ezt figyelembe veszi, miközben védi Ukrajna területi integritását” – fogalmazott.
A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország „nehéz partner, de nem ellensége Európának”, ezért szükséges a kapcsolatok fenntartása Moszkvával, megjegyezve, hogy a legtöbb német stabil és békés kapcsolatokat szeretne Oroszországgal. „Egy dolog világos: Oroszország nem regionális állam, Oroszország nagyhatalom, és az is marad. A gyökereink szilárdan a Nyugathoz kötnek bennünket, de fenn kell tartanunk a kapcsolatokat Moszkvával, még ha ez mindig kihívást jelent is” – mondta Markus Söder, hozzáfűzve: „nem tudja elképzelni, hogy Ukrajnának német fegyvereket szállítsanak.”
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Markus Söder bajor miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban a kemény oroszellenes szankciók ellen foglalt állást, kijelentve, hogy Moszkva nem ellensége Európának, és szerinte a közeljövőben szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1642957500
[modified] => 1642956091
)
[title] => A bajor miniszterelnök szerint Oroszország nem Európa ellensége, és szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=38598&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38598
[uk] => 38603
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38599
[image] => Array
(
[id] => 38599
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[original_lng] => 110643
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642949148:8
[_thumbnail_id] => 38599
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2881
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8dee1f21fd69f28595c8564cb75c5ea9] =>
[_oembed_time_8dee1f21fd69f28595c8564cb75c5ea9] => 1646667017
[_oembed_afe3d65732108cc40c942db6d66adf7d] =>
[_oembed_time_afe3d65732108cc40c942db6d66adf7d] => 1646667017
[_oembed_11e90a42ebc432cb8ace370c82052eb8] =>
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки 🇷🇺 не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.