A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmánya november 5-én a jánosi Helikon Hotel konferenciatermében ülésezett 85 választmányi tag jelenlétével. Néhányan, köztük Brenzovics László KMKSZ-elnök és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő online csatlakoztak a fórumhoz. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, beszámoltak a szervezet munkájáról, döntést hoztak a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjéről, valamint ismertették és elfogadták a tervezett rendezvényeket.
„Visszatekintve, a kárpátaljai magyarság számára sikeres volt az elmúlt harminc év: megmaradtunk mint közösség, létszámban nem fogyatkoztunk meg jelentősen, új intézményeket hoztunk létre, a főiskola, a színház, a líceumok, a tévé, az újságok mind működőképeseknek bizonyultak, újratermeltünk értelmiségieket, sikeres gazdaságfejlesztési programot vezényeltünk le, jelentős mértékben megújult a kárpátaljai magyarság infrastruktúrája” – húzta alá beszédének kezdetén Brenzovics László, s köszönetet mondott Magyarország Kormányának töretlen támogatásáért és a kárpátaljai magyarság melletti kiállásáért, s kérte, hogy a helyi magyar közösség támogatása a következő évben se csökkenjen, továbbá tartsák meg a bevált programokat, beleértve az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot.Ukrajna elmúlt három évtizede azonban nem nevezhető sikertörténetnek – konstatálta a KMKSZ elnöke rámutatva, hogy a gazdasági stagnálás, a lakosság számának és életszínvonalának katasztrofális csökkenése, az oktatási, a szociális és az egészségügyi intézmények degradálása ellenére mégis lehetett itt élni, mert béke volt… 2022. február 24-ig, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. A Választmány állva egyperces csenddel emlékezett a háború áldozataira.
Brenzovics László elmondta, hogy bár a kárpátaljai magyarság lojális állampolgárai Ukrajnának, a magyarellenes megnyilvánulások tovább folytatódnak mind a médiában, mind a társadalomban, folytatódik a magyarság vegzálása is, s mindezt felerősíti a háborús feszültség. A munkácsi vár bástyáján állt Turul-emlékmű – mely „példázza a kárpátaljai magyarság sorsát az elmúlt száz évben” – barbár módon történt eltávolítása kapcsán emlékeztetett, hogy a KMKSZ ebben a kérdésben az ügyészséghez fordult.„Intézményeink tovább működnek, a magyar iskolákba beiratkozottak száma nem csökkent jelentősen, mint ahogyan a főiskolára és a szakképzési intézményekbe beiratkozottak száma sem. Működnek az önkormányzataink, képviselőink, polgármestereink, működnek a médiáink a nehéz helyzet ellenére. Hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik ilyen körülmények között is megfelelőképpen végzik a dolgukat” – jelentette ki a KMKSZ elnöke beszámolójában, majd a jobb, élhetőbb és békés jövőbe vetett hit fontosságát kiemelve hozzátette: „De élni kell, és nekünk pedig képviselni kell a kárpátaljai magyarság érdekeit a lehetőségek szerint. Amire azonban jelenleg a legjobban szükségünk lenne, az a béke. A kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény. Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára, reménykedjünk!”
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt megyei frakciójának munkájáról számolt be. Felszólalásában hangsúlyozta azt a példaértékű állásfoglalást, amely jellemzi a megyei tanács működését a háború kitörését követően. A frakciók – egy politikai erő kivételével, mely igyekszik destabilizálni a helyzetet Kárpátalján – ugyanis egyetértettek abban, hogy a háború idején „nem politizálnak, nincs többség és ellenzék, nincsenek pártok, hiszen egy párt van: Ukrajna”. Barta József összefoglalta és kifejtette a megyét befolyásoló meghatározó kérdéseket, többek között a menekültkérdést, a költségvetés felhasználását, az erdészeti ágazatot érintő reformot, s kiemelte a külföldről – elsősorban Magyarországról – érkezett humanitárius segélyszállítmányok jelentőségét.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója összegezte az Alapítvány munkáját, részletezve a magyarországi támogatások és pályázatok állását. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány 2022-ben eddig összesen 31 ezer pályázatot fogadott be a különböző programcsomagok keretében. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtést kezdeményezett a háború miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe került vidékünkön élő, súlyos betegséggel küzdő, illetve fogyatékkal élők megsegítésére. Ennek kapcsán Magyarország támogatását is kérték, jelenleg az illetékesek visszajelzésére várnak.
„Nagyon örülök annak, hogy ebben a nehéz, háborús időszakban is azt láthatom, hogy önök, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a kárpátaljai magyar közösség kitartanak, s látszik az, hogy a közösség él és élni akar” – fogalmazott beszédében Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A vidékünkről származó politikus elmondta, hogy jelenleg Brüsszel figyelme Ukrajnára, a háborúra és a helyzet kezelésére irányul. Míg az európai politikusok többsége az Ukrajnába érkező további fegyverszállítmányokkal és az Oroszország elleni szankciókkal próbál megoldást találni a helyzetre, nagyon kevés szó hangzik el a békéről – húzta alá Bocskor Andrea. „Mi minden erőnkkel azon vagyunk, s minden fórumon azt hangsúlyozzuk, hogy a béke és a stabilitás megteremtése lenne elsősorban fontos, s természetesen minden egyes erőnket arra koncentráljuk, hogy az önök, az otthon maradottak helyzetén segíteni tudjunk” – szögezte le a képviselő.
Gulácsy Géza ezt követően ismertette a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését április 22-ére jelölték ki, az aktuális helyzethez és szabályokhoz igazodva.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ következő évi rendezvényeinek tervezetét, melyet kiegészítve Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról való Badalóban szervezendő megemlékezéssel a jelenlévők elfogadtak.
Zárszavában Brenzovics László köszönetet mondott mindazoknak, akik kifejtik munkájukat ebben a rendkívül nehéz helyzetben. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a mai rendezvénnyel is bizonyította azt, hogy él, működik, létezik. A nehéz helyzetben mindig fontos a türelem. Ezt az időszakot nekünk, a KMKSZ-nek és a kárpátaljai magyarságnak is túl kell élnie. Reménykedjünk abban, hogy hamarosan béke lesz!” – hangsúlyozta az elnök.
A jánosi Helikon Hotel konferenciatermében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A rendezvény kezdetén egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai harcokban elesett katonákról. A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke értékelte az elmúlt időszak történéseit. Kiemelt kérdésként kezelték a munkácsi Turul-emlékmű eltávolításának ügyét, valamint beszámoltak arról, hogy a szervezethez kapcsolódó alapítványok és orgánumok a továbbiakban is folytatják tevékenységüket. A KMKSZ a mai rendezvénnyel is megmutatta, hogy él, létezik, és ami a legfontosabb: működik – emelte ki beszédében Brenzovics László.
Rendkívül nehéz és zavaros időket élünk, mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a KMKSZ beregszászi választmányi ülésén. Brenzovics László továbbra sem tud biztonságban haza térni, ezért online vett részt az ülésen.
Az ukrajnai kisebbségek jogfosztása elleni küzdelmekről, a megyei tanácsban zajló politikai változásokról, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központnak a tevékenységéről, valamint a kárpátaljaiak magyarországi koronavírus elleni oltásának lehetőségeiről is tanácskoztak egyebek mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 27-ei, Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben megtartott választmányi ülésén. A járványügyi korlátozások miatt hosszas szünet után ülésezett újra a Választmány, amelynek munkájába online kapcsolaton keresztül vett részt Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, valamint Bocskor Andrea Európa parlamenti képviselő.
Brenzovics László elnöki beszámolójában emlékeztette a KMKSZ Választmányát arra, hogy 1991-ben a függetlenné váló Ukrajna igen széles jogokat ígért a nemzeti kisebbségeknek, így a kárpátaljai magyaroknak, amit rögzítettek az ukrán–magyar alapszerződésben is. „Azóta jelentős mértékben megváltozott Ukrajna kisebbségi politikája, amely területen a mostani időszakban döntő események történnek majd. Beterjesztették a Legfelső Tanács elé az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Ez az egyike azon jogszabályoknak, amelyek befejezik a 2017-ben kezdődött átalakulásokat, és megfosztják eddigi jogaiktól a nemzeti kisebbségeket” – hangsúlyozta a KMKSZ külföldön tartózkodó elnöke, aki ellen decemberben egy minden jogalapot és bizonyítékokat nélkülöző, koncepciós támadást indítottak az ukrán hatóságok.
Brenzovics László kiemelte, hogy a KMKSZ részt vett – Barta József alelnök személyében – a kisebbségi törvényről szóló megbeszéléseken, amelyek az országban folytak. A törvény módosításával kapcsolatban elküldték javaslatukat az illetékeseknek, amelyhez csatlakoztak más ukrajnai kisebbségi szervezetek is. Az őshonos törvény ügyében pedig levélben fordultak Zelenszkij államelnökhöz. A következő héten az ukrán parlament az említett törvénytervezeteket már tárgyalja, és sajnos igen kevés a valószínűsége annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek száma majd bővüljön – összegezte a helyzetet a kárpátaljai magyarság külföldre kényszerített vezetője, aki hangsúlyozta: „Mi továbbra is úgy véljük, hogy ezek a törvények ellenkeznek Ukrajna függetlenségi nyilatkozatával, alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.”
A KMKSZ elnöke elmondta, az Ukrán Oktatási Minisztérium tárgyalásokat folytat Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumával, amely tárgyalások kitérnek a kárpátaljai magyarság oktatási jogaira is. Ezeken nem vehetnek részt azon közösségek képviselői, akikről szólnak a tárgyalások, sem a kárpátaljai magyarok, sem a magyarországi ukránok. Igaz, ebben az ügyben konzultációk folynak, legutóbb Beregszászban, a következő héten pedig Budapesten lesz ilyen megbeszélés. Amennyiben 2023-ban teljes egészében hatályossá válik majd a kisebbségellenes törvény, az a kárpátaljai magyarság oktatásának degradációjához vezet majd – hangsúlyozta az elnök.
Brenzovics köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy lehetővé tette a határon túli magyarok és egész Kárpátalja számára, hogy a határ túloldalán beoltassák magukat koronavírus elleni oltóanyaggal. Mert Ukrajna sem megszervezni, sem megfelelő oltóanyaggal ellátni nem tudja a lakosságot. A KMKSZ elnöke említette a Kárpátaljai Megyei Tanácsban zajló átalakulásokat, melyek folyománya, hogy a képviselők nagy többséggel elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben Zelenszkij elnöktől kérik a KMKSZ alapítványai ellen indított alaptalan eljárások befejezését.
Barta József alelnök az előzményekre is kiterjedően tájékoztatta a KMKSZ Választmányát arról, hogy a megyei tanácsban a négy pártból álló koalíció szétbomlott, ennek láttán Kijevből kezdeményeztek tárgyalásokat a nyolcfős KMKSZ-frakcióval. Elmondta még, hogy változik az ország elnökének Kárpátaljával kapcsolatos stratégiája, fel akarják ezt a vidéket virágoztatni, amihez szükségük van a megyei tanács magyar frakciójára is. Az új fejlesztések egybeesnek a kárpátaljai magyarság érdekeivel, tehát egyelőre óvatos tárgyalások folynak a két fél képviselői között. Biztató jel, hogy nagy többséggel, a szükséges 33 szavazat helyett 46-an megszavazták a megyei képviselők közül a KMKSZ által javasolt, Zelenszkij elnöknek címzett nyilatkozatot, melyben a magyar szövetség ellen irányuló eljárások megszüntetését kérik. Ezen politikai indíttatású támadások független és törvényszerű lezárása a koalíció létrejöttének első számú feltétele. Mert különben hogyan működhetne együtt a hatalompárt egy olyan szervezettel, amelyet szeparatizmussal vádolnak? Amelynek a tevékenysége állítólag veszélyezteti Ukrajna területi integritását, és anyagi kárt is okoz az országnak, s amelynek a vezetőjét alaptalan vádakkal illetik. Mivel ezekre a vádakra bizonyíték nincs és nem is lehet, nagyon gyorsan le lehetne az eljárásokat zárni – hangsúlyozta a KMKSZ ügyvezető alelnöke, kijelentve, hogy „mi a tárgyalásokkal semmit sem veszíthetünk, ugyanakkor nyerni nyerhetünk vele.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány igazgatója az általa irányított alapítvány támogatási programjai kapcsán elmondta: Magyarország továbbra is fenntartja a támogatási rendszereket, már eddig több mint hétezer pályázatot fogadott be az alapítvány. Jelenleg a pedagógusok pályázása folyik, hamarosan kezdődik a kultúrmunkások, művészek, médiadolgozók és egyéb kategóriák pályázatainak a befogadása. Augusztusban a gyermekétkeztetési támogatásokra lehet majd pályázni, szeptemberben pedig az egészségügyi dolgozók pályázhatnak. Ezzel párhuzamosan halad az oktatási-nevelési támogatásra benyújtott pályázatok begyűjtése. Végre felemelték az egyetemisták támogatásának az összegét is.
Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője elmondta, hogy az új támogatási programokat jelenleg források hiányában nem hirdettek. Egyelőre nem hirdették ki a mezőgazdasági pályázatok eredményeit sem, amelyekkel kapcsolatban az alapítványnál a döntések megszülettek. A nyertesek remélhetőleg még az idén hozzájuthatnak a támogatáshoz. Elindult a KMKSZ kezdeményezésére egy újabb, a termőföldigénylést támogató programjuk is. Az új programmal kapcsolatosan sok kérdésre válaszolt az igazgató asszony.
Balogh Oszkár, a KMKSZ gazdasági felelőse tájékoztatta a Választmányt a kárpátaljaiak koronavírus elleni magyarországi oltásának lehetőségeiről.
A KMKSZ Választmánya döntött a szövetség középszintű szervezeteinek közgyűléseiről, valamint a KMKSZ közgyűlését október 9-ére jelölték ki, amely a koronavírus járvány miatt csúszik az idén. Megállapodtak a közgyűlésre javasolt napirendről is.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője ugyancsak online módon vett részt a Választmány ülésén. Elmondta, hogy továbbra is arra törekszik tevékenysége során, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak szűkítéséről tájékoztassa az EP-t és az Európai Unió döntéshozóit. Magas szinten igyekeznek mindenkit informálni a készülő, a nemzeti kisebbségekről és őshonos népekről szóló törvénytervezetek jogfosztó tartalmáról. Illetve bemutatják, hogy milyen nevetséges módon nem hajlandó Ukrajna a magyarokat őshonos népnek elismerni, egyben milyen nagy különbséget tesz a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek között. Ez nyilvánvaló diszkrimináció, Ukrajna ez esetben önkényes definíciót használ, ami nem felel meg a nemzetközi standardoknak és joganyagnak. A képviselő asszony beszámolt a nagy sikerrel zajlott online konferenciájukról, a Tisza és a szilárdhulladék-kezelés témájában. Kiderült, hogy az Európai Unió eddig is támogatta ezen a területen Ukrajnát, sajnos nem látszik, hogyan kerülnek felhasználásra ezek az összegek. Végül támogatását ígérte a kárpátaljai pályázóknak az EU környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatain való sikeres részvételhez.
A KMKSZ Választmánya egyhangúlag elfogadott egy nyilatkozatot, amelyet honlapunkon olvashatnak.
A tanácskozás végén Brenzovics László mondott zárszót, kiemelve, hogy a tomboló világjárvány és a KMKSZ ellen irányuló támadások ellenére működőképes a szövetség, továbbra is képviselik a kárpátaljai magyarság érdekeit. Ezt a Választmány mostani ülése is megmutatta, hisz volt miről beszámolni – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
