Június 28-án, szombaton hatalmas tüntetések voltak a szerb fővárosban, Belgrádban, előrehozott választásokat és Aleksandar Vučić elnök vezetésének megszüntetését követelve, számolt be a Sky News és a BBC.
Jelentések szerint mintegy 140 000 tüntető gyűlt össze Belgrádban, ami az elmúlt hónapok legnagyobb tüntetése volt. Tömegek töltötték meg a főváros főterét és számos környező utcát, választásokat követelve. A szervezők egy nyilatkozattal fordultak a tömeghez, amelyben arra kérték az embereket, hogy „vegyék kezükbe a szabadságot”.
Ezzel egy időben a fővárosi hatóságok különleges erőket vezényeltek a kormányzati épületek, a parlament és a szomszédos Úttörő park köré, ahol több hónapja sátortáborban élnek az ország minden tájáról érkező Vučić-támogatók százai.
Végül a rendvédelmi tisztviselők és a tüntetők csoportjai közötti összecsapások több órán át tartottak, a rohamrendőrök pedig könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tömeg feloszlatására.
Az összecsapások során a rendőrség több tucat tüntetőt őrizetbe vett, és hatan megsérültek.
Vučić azzal vádolta a választásokat követelő tüntetőket, hogy egy külföldi összeesküvés résztvevői, amely megpróbálja elvenni az országát. Vučić ellenfelei ugyanakkor szervezett bűnözéssel való kapcsolatokkal, korrupcióval, a versenytársak elleni erőszakkal és a médiaszabadság korlátozásával vádolják őt és szövetségeseit.
„Meg akarták dönteni Szerbiát, és kudarcot vallottak” – írta a szerb vezető az Instagram-oldalán.
Mint ismeretes, tegnapelőtt Szerbiában a rendőrség őrizetbe vett egy hat fős csoportot, akiket puccs tervezésével vádolnak. Az őrizetbe vételekre az országban fokozódó politikai feszültségek közepette került sor, a hétvégére tervezett belgrádi nagyszabású ellenzéki tüntetés előtt.
Oroszország külföldi hírszerző szolgálata, az SZVR azzal vádolta meg Szerbiát, hogy hadiipari cégei lőszert szállítanak Ukrajnának, annak ellenére, hogy Belgrád hivatalosan semleges – írja a The Moscow Times.
Az SZVR szerint a szerb vállalatok 2022 óta több százezer tüzérségi lövedéket és több millió kézifegyver-lőszert adtak el Ukrajnának, közvetítő országokon keresztül. Az érintett cégek a Yugoimport SDPR, a Zenitprom, a Krusik, a Sofag, a Reyer DTI, a Sloboda, a Prvi Partizan – vagyis majdnem minden nagyobb szerb hadiipari vállalat.
Szerbia eleinte tagadta, hogy fegyvergyáraik Ukrajnának gyártanának lőszert, majd Aleksandar Vucic elnök azt nyilatkozta, hogy nem fogja megtiltani ezeknek a magánvállalatoknak, hogy olyan országoknak adjanak el lőszert, amelyek esetleg ezeket továbbadják Ukrajnának.
A háború előtt Vucic és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes barátságot ápoltak, a 2022-es, Ukrajna elleni invázió azonban megrontotta a két politikus kapcsolatát. Kifejezetten érzékeny pont volt az, amikor kiderült 2023-ban, hogy a Wagner csoport Szerbiában toboroz önkénteseket.
2022 eleje óta egyébként több nyugati médiaportál is megírta már, hogy Szerbia hadiipari cégei közvetítőkön keresztül az ukrán haderőt támogatják.
Pontosan negyed évszázada húzódnak – különösebb perspektíva nélkül – Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai. Most egy Brüsszel által támogatott projekt, amelynek célja az elektromos járművek meghajtásához szükséges lítiumkészletek feltárása felcsillanthat némi reményt.
Az Európai Unió Szerbia lítiumkészletéért cserébe esetleg eltekintene a jelenlegi szerb kormánnyal szembeni fenntartásaitól és még a környezetvédelmi elvárásokat sem kezelné szigorúan – derül ki a Politico című brüsszeli lap cikkéből.
A szerbiai Jadar lítiumlelőhely a becslések szerint elegendő „fehér fémet” tartalmaz ahhoz, hogy akár egymillió elektromos járművet működtessen, és az európai kereslet akár 25 százalékát is kielégítse. Így a kontinens legnagyobb lítiumlelőhelye az EU azon erőfeszítéseinek középpontjába került, hogy biztosítsa a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz szükséges kritikus nyersanyag-ellátást – írja elemzésében a Politico.
Csatlakozók és csalatkozók
Nem csoda tehát, hogy a Rio Tinto globális óriáscég által kifejlesztett lítiumlelőhely bányászati projektje a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) keretében kulcsfontosságú támogatást kap Brüsszelből, amelynek célja, hogy csökkentse a blokk Kínától való nagyfokú függőségét az alapvető nyersanyagok tekintetében.
A lap kitér a szerbek állítólagos „heves ellenállására” a projekttel szemben. A Politico szerint a beruházás ellenzői aggódnak a környezeti károk miatt. A lap szerint a szerb politikai vezetés korrupt, és olyan, állítólagosan szerbiai véleményeket idéznek, melyek szerint a bánya megnyitása „aláássa az uniós tagság támogatását, amely mintegy 40 százalékos”.
Ismert: az Európai Unió – mely a hadban álló, az élelmiszer-egészségügyi előírásokat rendkívül lazán kezelő és az európai termelőket vehemens mezőgazdasági árudömpinggel fenyegető Ukrajnát mindenképpen és minél hamarabb tagjai között tudná – 25 esztendeje húzza-halasztja Szerbia uniós felvételét.
Az informális kapcsolatok már 1965-ben megindultak az Európai Gazdasági Közösség (EU) és Jugoszlávia között: Az első közös nyilatkozatot már 1967-ben aláírták.
A csatlakozási tárgyalások Szlobodan Milosevics szerb elnök 2000. évi bukása után kezdődtek meg Belgráddal. Adódik a kérdés, amire a Politico cikkében már nem tértek ki: a csatlakozási folyamat 25 éven keresztül történő elhúzása nem ássa-e alá az uniós tagság támogatottságát Szerbiában?
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Megválasztotta Szerbia új kormányát az ország parlamentje szerdán, az új miniszterelnök a politikai múlttal nem rendelkező Djuro Macut endokrinológus lett.
Az új kormányt a 250 fős törvényhozás 153 képviselője támogatta. A 31 miniszter közül 22 az előző, Milos Vucevic vezette kabinetnek is tagja volt.
Az új kormánytagok főként a saját területük szakértői, akik a miniszterelnökhöz hasonlóan nem rendelkeznek pártpolitikai múlttal.
Programbeszédében Djuro Macut kedden azt hangsúlyozta, hogy Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, párbeszédre van szükség, az intézményeknek működniük kell.
Az öt hónapja tartó diáktüntetésre reagálva közölte, hogy senkinek nem lehet több joga a másiknál, és senki sem korlátozhatja mások jogait, az intézményeknek működniük kell, nem szabad őket ebben akadályozni.
Djuro Macut kitért arra, hogy az egyetemistáknak vissza kell térniük a tantermekbe, és párbeszédre van szükség a hallgatók, a tanárok, az egyetemek és a kormány között.
Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. A tüntetők a szerb vezetés felelősségre vonását követelték a korrupcióért, a tiltakozások pedig folyamatosak. Az Európai Bizottság reagált a helyzetre, és azt javasolta Vučić elnöknek, hogy változtasson politikáján, írta a Politico.
Az országban uniós reformokat kell véghez vinni, beleértve a szólás és sajtószabadságot, határozott lépéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelemben és a választási reformot illetően, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Ez a következtetés az esti órákban, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott munkavacsora után jelent meg, amelyen António Costa, az EU Tanácsának elnök is részt vett – a felek az aktuális politikai helyzetről és Szerbia uniós csatlakozási útjáról tárgyaltak.
Érdekes részlet, hogy az EU vezetése rendkívül óvatosan viszonyul a szerbiai tiltakozásokhoz, nem fejezi ki támogatását. Eközben Szerbiában és számos más országban ellentmondást váltott ki Vučić munkavacsorája az EU vezető vezetőivel. Az Európai Parlament 32 képviselője levélben követelte von der Leyentől a Vučiccsal való találkozó lemondását.
Srdjan Majstorovic, az Európai Politikai Központ igazgatóságának elnöke közölte, a szerb diákmozgalom „pozitív jelzés a demokrácia életképességéről a régióban és Európában”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a szerbek „zárt ajtók mögötti hangos és nyilvános beszédet” várnak az EU képviselőitől „a szerbiai beszélgetőpartnerekkel”.
Vučić a szerbiai politikai helyzet és az EU-csatlakozás felé vezető út megvitatása után az alábbiakat nyilatkozta: Szerbia teljes mértékben elkötelezte magát ezen stratégiai út mellett… Hamarosan megszületik a döntés az új kormányról vagy a választások megtartásáról.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743098820
[modified] => 1743097944
)
[title] => A nagyszabású szerbiai tiltakozások miatt az EU vezetői arra kérik Vučić elnököt, hogy végezze el a radikális reformokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145904&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145904
[uk] => 145764
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145765
[image] => Array
(
[id] => 145765
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[original_lng] => 26998
[original_w] => 1300
[original_h] => 722
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-300x167.webp
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-768x427.webp
[width] => 768
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-1024x569.webp
[width] => 1024
[height] => 569
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743090745:5
[_thumbnail_id] => 145765
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1657
[_algolia_sync] => 508429908000
[_oembed_084631042bd397ee70768d1f181f540f] =>
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
[type] => post
[excerpt] => Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742417400
[modified] => 1742392738
)
[title] => Elfogadta a parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145123
[uk] => 145238
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145124
[image] => Array
(
[id] => 145124
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[original_lng] => 390843
[original_w] => 976
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/milos-vucevic.png
[width] => 976
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742469910:3
[_thumbnail_id] => 145124
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1166
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508429026000
[_oembed_86d6a9b3e1c0252b07bc3856cecd1403] =>
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Alekszandar Vucsics szerb elnök a belgrádi kormányellenes tüntetések kapcsán határozottan cáfolta a hangágyúval kapcsolatos vádakat, és hangsúlyozta, hogy a rendőrség türelemmel kezelte a demonstrációkat. Az elnök elismerte a tüntetők üzenetét, ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia többsége nem támogatja a „színes forradalmat”.
Alekszandar Vucsics szerb elnök cáfolja azokat az állításokat, hogy hangágyút használtak volna a belgrádi tüntetők ellen – írta meg az Index.hr.
A szerb elnök szombat este kommentálta a Belgrádban zajló kormányellenes tüntetéseket, elmondása szerint 88 ezer és 107 ezer közé tehetők azok száma, akik részt vettek a demonstráción. Egyes beszámolók 500 ezer embert említenek.
„Szégyenletesek azok az állítások, hogy a rendőrség hangágyút használt volna” – reagált azokra a vádakra, miszerint a hatóságok hangágyút vethettek be a tüntetőkkel szemben.
Alekszandar Radics katonai elemző, Zdravko Ponos parlamenti képviselő és több tüntető beszámolója szerint is hangágyúról lehetett szó.
„A jelenlévők érzése az volt, mintha valami elsuhant volna mellettük, a cél egyértelműen a megfélemlítés volt.”– mondta Zdravko Ponos.
Alekszandar Vucsics hangsúlyozta, „különösen büszke” a rendőrség munkájára, főleg azért, mert ilyen türelemmel „elviselték” a tüntetéseket. A szerb elnök állítása szerint a „tüntetést nem regisztrálták”, hozzátéve, a média tudatosan terjesztett álhíreket a demonstrációval kapcsolatban.
A kormány legitimitásáról azt mondta, megértették a tüntetők üzenetét, és „tanulni kell belőle”, azonban hozzátette, Szerbia többsége még mindig nem akar „színes forradalmat”.
„Sikerült megőriznünk a békét, Szerbia nincs elpusztítva. Szeretnék hinni abban, hogy a másik oldal is képes demokratikusan eljárni” – fogalmazott Alekszandar Vucsics.
Kiemelte: „magabiztosan”, ugyanakkor „felelősségteljesen” áll a jövőbeli választások elé.
Szerbia díszőrséget küld Moszkvába a május 9-ei győzelmi parádéra – írta meg a RIA Novosztyi.
A lap információi szerint a szerb elnök, Aleksandar Vucic is részt vesz majd az ünnepélyen, Robert Fico szlovák miniszterelnök mellett.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter azt mondta korábban: Oroszország 19 baráti ország haderejét hívta meg a parádéra, várhatóan az összes KBSZSZ-tagállam és még néhány külföldi ország is részt vesz majd az ünnepélyen vezetőivel és katonáival.
Moszkva 1945. május 9-e óta minden évben megünnepli a náci Németország fölött aratott győzelmet, amely lezárta a második világháború európai szakaszát.
A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól ‒ erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).
A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.
A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések „arra kötelezik” a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy „a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét”.
A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva ‒ amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható ‒, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.
A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan „autonómiának” neveznek.
A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.
A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.
Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.
A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része ‒ olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen „szemérmetlen”, következésképpen a Vajdaságot megalapozó „nagy eszmék” teljes tagadását jelenti. „A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül” ‒ zárul a nyilatkozat.
A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.