Svájc történelmi jelentőségű megállapodás küszöbén áll az Európai Unióval, amely új alapokra helyezné az ország egységes piachoz való hozzáférését. A tervezet komoly engedményeket követel: évi több százmillió eurós befizetést és az uniós jog átvételét, uniós bírósági kontroll mellett. A döntésről népszavazás fog határozni, miközben egyre erősebbek a szuverenitásukat féltő svájci ellenhangok – számolt be a Financial Times.
Svájc több mint tíz év tárgyalás után megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy fenntartsa és bővítse hozzáférését az egységes piachoz – de az ár nagy.
A készülő keretmegállapodás kötelezné az alpesi országot az uniós jogszabályok dinamikus átvételére hat kulcsfontosságú területen, évi 375 millió eurós hozzájárulással.
Svájc nem szólhatna bele a szabályok alakításába, de végre kellene hajtania azokat – ellenkező esetben szankciókra számíthat. Az ügyet 2027-ben népszavazásra bocsátják, de az ellenállás már most erős.
A megállapodás kulcskérdései emlékeztetnek a brexit körüli vitákra: pénzügyi hozzájárulás, az uniós állampolgárok bevándorlásának könnyítése, valamint az Európai Bíróság szerepe.
Bár a vitarendezést független választottbíróság végezné, EU-joggal kapcsolatos ügyekben a döntést kötelezően az uniós bíróság mondaná ki. Ez komoly aggodalmakat váltott ki Svájcban, ahol a közvetlen demokrácia elve mélyen beágyazott.
A bírálók szerint a jogátvétel és az EUB-kötelezettségek a szuverenitás elvesztéséhez vezetnek.
Az egyezmény támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy a kaotikus kétoldalú rendszer helyett végre átlátható jogi keretet adna az EU-val való gazdasági kapcsolatoknak. Svájc visszakerülhetne az Erasmus és a Horizon Europe programba, részt vehetne az Euratom munkájában is. Jean Keller genfi befektetési szakember a lapnak úgy fogalmazott, „évtizedek óta húzódó drámának” vethetne véget egy stabil keretmegállapodás. Szerinte az EU-val való üzletelés feltételeinek intézményes rendezése elkerülhetetlen.
Ezzel szemben a szélsőjobboldali SVP és az euroszkeptikus Kompass/Europa mozgalom szerint nincs szükség ilyen szoros integrációra.
Vezetőjük, Philip Erzinger úgy véli, hogy a jelenlegi rendszerben is lehet külföldi munkaerőt alkalmazni, és az új egyezmény csak aláásná Svájc versenyképességét. Az aláírásgyűjtés már zajlik a népszavazás kiírásához. A kormány célja, hogy legkésőbb 2027 júniusában sor kerüljön a voksolásra, különben a választások miatt 2028-ra tolódik a döntés.
Az EU világossá tette: ha Svájc ismét elutasítja a megállapodást, nem maradhat minden a régiben. 2021-ben Brüsszel már büntette Bern döntését, például a kutatási együttműködés visszafogásával. Most sem zárják ki a hasonló lépéseket. Egyre több svájci tisztviselő figyelmeztet: a jelenlegi kétoldalú rendszer lassú eróziója hosszú távon ártana az exportnak, a közlekedésnek és a biztonsági együttműködésnek.
Svájcban politikai viták bontakoztak ki az ukrán menekülteknek biztosított S védelmi státusz jövőjéről. A Svájci Néppárt (SVP) felszólította a Nemzeti Tanácsot, hogy teljes mértékben szüntesse meg ezt a státuszt, arra hivatkozva, hogy „Ukrajna jelentős része ma már stabil és nem harci övezet” – írja a Neue Zürcher Zeitung (NZZ).
2025 májusára több mint 69 000 ukrán menekült tartózkodott Svájcban ilyen státusszal. Ez év eleje óta 3300 új kérelem érkezett, míg 2600 személy visszatért Ukrajnába. Annak ellenére, hogy nőtt a foglalkoztatási arány, az ukrán menekültek kétharmada még mindig állami támogatásra szorul, különösen lakhatás és alapellátás terén.
Már 2024-ben a svájci parlament elfogadott egy javaslatot Esther Friedli képviselőtől, amely korlátozná az S státusz kiadását olyan ukrán állampolgárok számára, akik nem aktív harci zónából vagy megszállt területről érkeznek. Az új szabályok nem érintenék azokat, akik már megkapták a státuszt. A nyári parlamenti szünet előtt a Szövetségi Tanácsnak várhatóan nyilvánosságra kell hoznia azon ukrán régiók listáját, amelyeket biztonságosnak tekintenek.
A példa nem egyedi: Norvégia már 14 ukrán megyét biztonságosnak nyilvánított, és ezek lakóinak külön menekültkérelmet kell benyújtaniuk. Bár ez csökkentette az új kérelmek számát, az összes menekült száma nem változott jelentősen.
Svájc kibővítette a szankciós listáit Oroszországgal szemben, és részben az Európai Unió 17. szankciócsomagja mellé állt – közölte a gazdasági államtitkárság.
Tizenhét személy, 58 szervezet, 189 hajó és 31 vállalkozás került feketelistára. Az intézkedések június 3-án lépnek hatályba.
Különösen a Kamaz vezérigazgatója, Szergej Kogogin került fel a szankciós listára. Korlátozásokat vezettek be a Rosztyeh, a Szurgutnyeftegaz, a Volga Shipping company és a Stan holding orosz vállalatokkal szemben.
Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben olyan nemzetközi találkozókat rendezzen, amelyek az ukrajnai háború békés rendezését célozzák – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök és Karin Keller-Sutter svájci elnök találkozója és megállapodása után tárgyalt Gabriel Lüchinger svájci nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mint jelezte, beszámolt Lüchingernek az ukrán és orosz delegációk isztambuli találkozójáról, valamint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokról.
„Megbeszéltük az igazságos békéről szóló párbeszéd jövőjét is. Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben otthont adjon a békés rendezésről szóló találkozóknak” – mondta el az elnöki hivatalvezető.
Zelenszkij a múlt hét végén találkozott Karin Keller-Sutter svájci elnökkel Rómában. Az elnökök megvitatták az ukrajnai tűzszünet szükségességét, az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását, a humanitárius aknamentesítést, az iskolai étkeztetési projektek megvalósítását és az ukrán iskolák óvóhely-építését, valamint a svájci vállalatok részvételét Ukrajna újjáépítésében.
A svájci szövetségi gazdasági minisztérium csatlakozott a nyolc orosz sajtóorgánum elleni uniós szankciókhoz. A korlátozások április 23-án, szerdán lépnek életbe, számolt be a Ragyio Szvoboda a svájci kormány közleményére hivatkozva.
„Nyolc szervezetett adtunk hozzá a 25. melléklethez, és a 8. mellékletben 158 személyre és entitásra vonatkozó meglévő bejegyzéseket frissítették”, áll a közleményben.
Emlékeztetőül, 2025. február 24-én, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évfordulóján az Európai Unió elfogadta a 16. szankciócsomagot Oroszország ellen.
Az Európai Unió ugyanakkor úgy döntött, hogy felfüggeszti az EU-ban nyolc olyan orosz médium sugárzási engedélyét, amelyek „az orosz vezetés állandó ellenőrzése alatt állnak”, és „fontos szerepet játszottak Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálásában”. Ezek a következők: EADaily / Eurasia Daily, Fondsk, Lenta, NewsFront, RuBaltic, SouthFront, Strategic Culture Foundation, „Krasznaja Zvezda / TVZvezda”.
Svájcban lezárultak a nyilvános konzultációk a náci jelképek nyilvános helyeken való megjelenítésének betiltására irányuló kezdeményezésről, amelyet a pártok, kantonok és egyesületek többsége támogatott – számolt be a Jevropejszka Pravda a Keystone-SDA-ra hivatkozva.
A Svájci Szövetségi Tanács javaslata szerint a jövőben betiltják a horogkeresztet, a Hitler-tisztelgést és az SS-rúnákat, valamint az olyan digitális kódokat, mint a „18” és a „88”, amelyeket, mint „Adolf Hitler” vagy „Heil Hitler” lehet értelmezni.
A tilalom alóli kivételek oktatási, művészeti, tudományos és újságírói célokra vonatkoznak: például megengedett lesz a média antiszemita incidensekről szóló tudósítása.
A svájci zsidó közösségek főbb szervezetei évek óta szorgalmazzák ezen törvény elfogadását.
Míg a svájci parlamenti pártok túlnyomó többsége támogatta a Szövetségi Tanács kezdeményezését, a legnagyobb közülük, a Svájci Néppárt aggodalmának adott hangot a „szólásszabadság korlátozása” miatt.
A hatályos svájci törvények szerint csak akkor lehet büntetni valakit, ha náci jelképet használ, és egyúttal az erre vonatkozó ideológiát hirdeti.
Mindazonáltal, aki ilyen szimbólumot jelenít meg, de nem hirdeti aktívan a hozzá kapcsolódó ideológiát, az ma is büntetlen marad. Ezt a joghézagot a neonáci csoportok és azok, akik pénzt keresnek a Harmadik Birodalom szimbólumaival ellátott áruk eladásával, aktívan használják ki.
A Svájci Szövetségi Tanács új intézkedéseket jelentett be a háború miatt az országot elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok foglalkoztatásának egyszerűsítésére, számolt be Blick.
A svájci hatóságok közölték, hogy arra törekszenek, hogy az országban munkát vállaló ukránoknak ne kelljen engedélyt kérniük az érintett kanton hatóságaitól – ami némely esetben díjköteles.
A Svájci Szövetségi Tanács döntése értelmében az S védelmi státuszú (amely minden ukrán menekültre vonatkozik) alkalmazottak a jövőben lakóhelyet is változtathatnak, ha ez lehetővé teszi számukra, hogy egy másik kantonban helyezkedjenek el.
Korábban a svájci kantonok nagyon szigorúak voltak, amikor az ukránok lakóhelyet akartak változtatni.
Ezenkívül az S védettségi státusszal rendelkező munkanélkülieknek ezentúl regisztrálniuk kell a svájci állami foglalkoztatási ügynökségeknél, és részt kell venniük a szakmai integrációs vagy reintegrációs intézkedésekben.
Ezen túlmenően a Szövetségi Tanács szeretné megkönnyíteni a Svájcban tanuló harmadik országbeli állampolgárok a munkaerőpiacra való bejutását, és konzultációkat kezdeményezett az erre vonatkozó jogszabályok megváltoztatásáról.
Svájc akár 200 katonával is hozzájárulhatna egy jövőbeli ukrajnai békefenntartó misszióhoz, amennyiben erre felkérést kap és a kormány jóváhagyja – jelentette ki Thomas Suessli, a svájci fegyveres erők parancsnoka a Reuters beszámolója szerint.
A SonntagsBlick című lapnak adott vasárnapi interjúban Suessli elmondta, hogy körülbelül 9-12 hónap alatt tudnának 200 katonát kiállítani egy esetleges misszióhoz.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen felkérés esetén a végső döntés a kormány és a parlament kezében lenne.
A békefenntartók küldéséről egyelőre csak hipotetikus szinten lehet beszélni, mivel továbbra is bizonytalan, hogyan alakul az orosz-ukrán helyzet – tette hozzá a főparancsnok.
Még nincs béke, és az ENSZ-től sem érkezett megkeresés – nyilatkozta.
A semleges Svájc jelenleg is több békefenntartó misszióban vesz részt világszerte. A legnagyobb ilyen jellegű szerepvállalásuk Koszovóban van, ahol katonáik a NATO KFOR-missziójának támogatásában vesznek részt.
Az európai hatalmak a diplomáciai erőfeszítések részeként tárgyalnak a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről, három évvel azt követően, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított az ország ellen.
Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői az elmúlt hónapokban titokban találkoztak Svájcban, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai háborúról. Az utolsó ilyen találkozóra a múlt héten került sor. Erről három forrás számolt be a Reutersnek.
Legalábbis egy találkozóra a múlt héten Genfben került sor a müncheni biztonsági konferencián.
A svájci találkozókra egy nem hivatalos kommunikációs csatornán keresztül került sor, amely a Donald Trump elnökválasztási győzelmét követő átmeneti időszakban alakult ki.
A találkozók résztvevői ugyan rendelkeztek titkosszolgálati és diplomáciai tapasztalattal, de nem voltak köztisztviselők. A források elmondása szerint nem tudni, hogy a kormányok felhatalmazták-e őket a találkozásra.
Egy másik forrás szerint Trump tanácsadóinak csak kis része tud ezekről a találkozókról.
Az ügynökség tárgyalópartnerei a svájci tárgyalásokat „második pályás diplomáciaként” jellemzik – ez a diplomáciai kifejezés olyan informális párbeszédet jelent, amelynek célja a kommunikáció javítása és az eszmecsere, nem pedig konkrét javaslatok kidolgozása.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői az elmúlt hónapokban titokban találkoztak Svájcban, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai háborúról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740166800
[modified] => 1740155545
)
[title] => Reuters: az USA és Oroszország képviselői titokban találkoztak Svájcban, hogy megvitassák az ukrajnai háborút
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141829&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141829
[uk] => 141763
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141764
[image] => Array
(
[id] => 141764
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[original_lng] => 601890
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194-1024x683.png
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-194.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740148347:12
[_thumbnail_id] => 141764
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1076
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A Svájci Szövetségi Tanács teljes körű szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, amely az Európai Unió által tavaly decemberben bevezetett szankciókat követi.
Erről számolt be az ország kormányának sajtószolgálata szerdán, február 12-én.
Korábban Svájc már hozzáadott 54 természetes és 30 jogi személyt a szankciós listájához Oroszország ellen.
A február 12-i ülésén a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy elfogadja az EU 15. szankciócsomagját, amely további intézkedéseket tartalmaz Oroszország ellen.
A tilalom célja a svájci cégek jogainak védelme és azok megóvása a jogtalan pénzügyi veszteségektől.