Svájc kapcsolatban áll mind az ukrán, mind az orosz féllel egy genfi csúcstalálkozó megszervezésének lehetőségével kapcsolatban a béke megteremtése érdekében, Németország ezt fogja javasolni, jelentette ki Karin Keller-Sutter svájci elnök és Friedrich Merz német kancellár szeptember 2-án Berlinben tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
Keller-Sutter megerősítette, hogy mindkét féllel folyik a kapcsolatfelvétel ebben a kérdésben: a múlt héten Ukrajna miniszterelnöke és az Elnöki Hivatal vezetője Svájcban járt, akikkel természetesen megvitatták ezt a lehetőséget; a svájci nemzetbiztonsági tanácsadó „Oroszországgal is tartja a kapcsolatot”. Ezenkívül az elnökasszony elmondása szerint augusztus elején is lehetőség nyílt a kérdés megvitatására a svájci delegáció amerikai egyesült államokbeli látogatása és Marco Rubio külügyminiszterrel folytatott találkozó során.
Screenshot
„Egyszerűen kijelentettük, hogy készen állunk ennek (a találkozónak – szerk.) a megtartására, mert Genf ideális helyszín lehetne. De fontos, hogy ezek az emberek (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Putyin) ténylegesen elkezdjenek beszélni egymással, hogy legalább valamilyen lépés történjen előre, és hogy ez a háború végre véget érhessen… Minden azon múlik, hogy minden fél készen áll-e leülni a tárgyalóasztalhoz… Meglátjuk, hogyan alakul minden, és hogy egyáltalán lehetséges-e” – mondta Keller-Sutter, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban mindenki újra látta, milyen szenvedést hoz ez a háború. Elmondása szerint bármelyik legjobb helyszínt fel lehet ajánlani a konferenciának, de ha nincs hajlandóság a tárgyalásokra, akkor semmi sem fog történni. Az elnök megjegyezte, hogy Németország „bizonyos szerepet” játszhat. A német kancellár viszont hangsúlyozta, hogy mindkét országot – Németországot és Svájcot – egyesíti az a vágy, hogy mindent megtegyenek Ukrajna és Oroszország közötti béke megteremtéséért. Merz arról biztosított, hogy Berlin támogatja Genf jelölését a Kijev és Moszkva közötti tűzszüneti megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások helyszíneként. „Holnapután, a hajlandók koalíciójának ülésén ismét elő fogom terjeszteni ezt a javaslatot” – ígérte a német kormányfő.
Svájc kibővítette a szankciós listáit Oroszországgal szemben, és részben az Európai Unió 17. szankciócsomagja mellé állt – közölte a gazdasági államtitkárság.
Tizenhét személy, 58 szervezet, 189 hajó és 31 vállalkozás került feketelistára. Az intézkedések június 3-án lépnek hatályba.
Különösen a Kamaz vezérigazgatója, Szergej Kogogin került fel a szankciós listára. Korlátozásokat vezettek be a Rosztyeh, a Szurgutnyeftegaz, a Volga Shipping company és a Stan holding orosz vállalatokkal szemben.
Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben olyan nemzetközi találkozókat rendezzen, amelyek az ukrajnai háború békés rendezését célozzák – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök és Karin Keller-Sutter svájci elnök találkozója és megállapodása után tárgyalt Gabriel Lüchinger svájci nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mint jelezte, beszámolt Lüchingernek az ukrán és orosz delegációk isztambuli találkozójáról, valamint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokról.
„Megbeszéltük az igazságos békéről szóló párbeszéd jövőjét is. Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben otthont adjon a békés rendezésről szóló találkozóknak” – mondta el az elnöki hivatalvezető.
Zelenszkij a múlt hét végén találkozott Karin Keller-Sutter svájci elnökkel Rómában. Az elnökök megvitatták az ukrajnai tűzszünet szükségességét, az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását, a humanitárius aknamentesítést, az iskolai étkeztetési projektek megvalósítását és az ukrán iskolák óvóhely-építését, valamint a svájci vállalatok részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
A svájci szövetségi gazdasági minisztérium csatlakozott a nyolc orosz sajtóorgánum elleni uniós szankciókhoz. A korlátozások április 23-án, szerdán lépnek életbe, számolt be a Ragyio Szvoboda a svájci kormány közleményére hivatkozva.
„Nyolc szervezetett adtunk hozzá a 25. melléklethez, és a 8. mellékletben 158 személyre és entitásra vonatkozó meglévő bejegyzéseket frissítették”, áll a közleményben.
Emlékeztetőül, 2025. február 24-én, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évfordulóján az Európai Unió elfogadta a 16. szankciócsomagot Oroszország ellen.
Az Európai Unió ugyanakkor úgy döntött, hogy felfüggeszti az EU-ban nyolc olyan orosz médium sugárzási engedélyét, amelyek „az orosz vezetés állandó ellenőrzése alatt állnak”, és „fontos szerepet játszottak Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálásában”. Ezek a következők: EADaily / Eurasia Daily, Fondsk, Lenta, NewsFront, RuBaltic, SouthFront, Strategic Culture Foundation, „Krasznaja Zvezda / TVZvezda”.
Svájcban lezárultak a nyilvános konzultációk a náci jelképek nyilvános helyeken való megjelenítésének betiltására irányuló kezdeményezésről, amelyet a pártok, kantonok és egyesületek többsége támogatott – számolt be a Jevropejszka Pravda a Keystone-SDA-ra hivatkozva.
A Svájci Szövetségi Tanács javaslata szerint a jövőben betiltják a horogkeresztet, a Hitler-tisztelgést és az SS-rúnákat, valamint az olyan digitális kódokat, mint a „18” és a „88”, amelyeket, mint „Adolf Hitler” vagy „Heil Hitler” lehet értelmezni.
A tilalom alóli kivételek oktatási, művészeti, tudományos és újságírói célokra vonatkoznak: például megengedett lesz a média antiszemita incidensekről szóló tudósítása.
A svájci zsidó közösségek főbb szervezetei évek óta szorgalmazzák ezen törvény elfogadását.
Míg a svájci parlamenti pártok túlnyomó többsége támogatta a Szövetségi Tanács kezdeményezését, a legnagyobb közülük, a Svájci Néppárt aggodalmának adott hangot a „szólásszabadság korlátozása” miatt.
A hatályos svájci törvények szerint csak akkor lehet büntetni valakit, ha náci jelképet használ, és egyúttal az erre vonatkozó ideológiát hirdeti.
Mindazonáltal, aki ilyen szimbólumot jelenít meg, de nem hirdeti aktívan a hozzá kapcsolódó ideológiát, az ma is büntetlen marad. Ezt a joghézagot a neonáci csoportok és azok, akik pénzt keresnek a Harmadik Birodalom szimbólumaival ellátott áruk eladásával, aktívan használják ki.
A Svájci Szövetségi Tanács új intézkedéseket jelentett be a háború miatt az országot elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok foglalkoztatásának egyszerűsítésére, számolt be Blick.
A svájci hatóságok közölték, hogy arra törekszenek, hogy az országban munkát vállaló ukránoknak ne kelljen engedélyt kérniük az érintett kanton hatóságaitól – ami némely esetben díjköteles.
A Svájci Szövetségi Tanács döntése értelmében az S védelmi státuszú (amely minden ukrán menekültre vonatkozik) alkalmazottak a jövőben lakóhelyet is változtathatnak, ha ez lehetővé teszi számukra, hogy egy másik kantonban helyezkedjenek el.
Korábban a svájci kantonok nagyon szigorúak voltak, amikor az ukránok lakóhelyet akartak változtatni.
Ezenkívül az S védettségi státusszal rendelkező munkanélkülieknek ezentúl regisztrálniuk kell a svájci állami foglalkoztatási ügynökségeknél, és részt kell venniük a szakmai integrációs vagy reintegrációs intézkedésekben.
Ezen túlmenően a Szövetségi Tanács szeretné megkönnyíteni a Svájcban tanuló harmadik országbeli állampolgárok a munkaerőpiacra való bejutását, és konzultációkat kezdeményezett az erre vonatkozó jogszabályok megváltoztatásáról.
Svájc akár 200 katonával is hozzájárulhatna egy jövőbeli ukrajnai békefenntartó misszióhoz, amennyiben erre felkérést kap és a kormány jóváhagyja – jelentette ki Thomas Suessli, a svájci fegyveres erők parancsnoka a Reuters beszámolója szerint.
A SonntagsBlick című lapnak adott vasárnapi interjúban Suessli elmondta, hogy körülbelül 9-12 hónap alatt tudnának 200 katonát kiállítani egy esetleges misszióhoz.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen felkérés esetén a végső döntés a kormány és a parlament kezében lenne.
A békefenntartók küldéséről egyelőre csak hipotetikus szinten lehet beszélni, mivel továbbra is bizonytalan, hogyan alakul az orosz-ukrán helyzet – tette hozzá a főparancsnok.
Még nincs béke, és az ENSZ-től sem érkezett megkeresés – nyilatkozta.
A semleges Svájc jelenleg is több békefenntartó misszióban vesz részt világszerte. A legnagyobb ilyen jellegű szerepvállalásuk Koszovóban van, ahol katonáik a NATO KFOR-missziójának támogatásában vesznek részt.
Az európai hatalmak a diplomáciai erőfeszítések részeként tárgyalnak a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről, három évvel azt követően, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított az ország ellen.