A svájci parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács Biztonságpolitikai Bizottsága támogatta azt a kezdeményezést, amely az Ukrajnába irányuló közvetett fegyverszállítások engedélyezését javasolta. A hírt a Blick közölte.
Értesülések szerint a bizottsági mérlegelés során 10 képviselő támogatta a javaslatot, további 10 ellene volt, négyen pedig tartózkodtak. A végső döntést a bizottság vezetője, Seiler Graf hozta meg.
A törvénytervezetet most a parlament felsőházának – a Svájci Nemzeti Tanácsnak és a Kantonok Tanácsának – kell megvizsgálnia. Ha a kezdeményezést a képviselők támogatják, hatályba léphet a határozat.
Svájc semleges ország a háborút illetően, megtiltja fegyvereinek Ukrajnának való szállítását.
A Svájci Szövetségi Tanács bejelentette, hogy a következő 4 évben 58,7 millió svájci frankot (64 millió dollárt) fordít Ukrajnára digitalizálásra.
Meg kell jegyezni, hogy Bern ily módon elősegíti a demokratikus reformokat és támogatja a közszolgáltatások átláthatóságát Ukrajnában.
A teljes körű orosz invázió miatt sok ukrán kitelepült. Ahhoz pedig, hogy a közszolgáltatásokhoz is hozzáférjenek, ezeknek digitálisan is elérhetőnek kell lenniük.
Svájc összesen 58,7 millió svájci frankot biztosít a 2024–2028 közötti időszakban. A finanszírozás a szokásos nemzetközi együttműködési költségvetésből származik, és főként a háború által közvetlenül érintett régiókban megvalósuló projektekre összpontosít.
A fő hangsúly a következő területeken lesz: egészségügy, oktatás és humanitárius aknamentesítés.
A svájci parlament felsőháza támogatta a kémek, elsősorban az orosz hírszerzés kiutasítását célzó intézkedések megerősítésére irányuló javaslatot. Ez a döntés összefügg azzal, hogy Bern csúcstalálkozót készül tartani, amelynek célja az lesz, hogy egyengesse az utat az ukrajnai béke felé. A hírt a Reuters közölte.
A felsőház törvényhozói „az orosz kémek és más külföldi kémek sorozatos kiutasítására” támogatták a javaslatot. Viola Amgerd köztársasági elnök is támogatta azt a parlamenthez intézett beszédében.
„A külföldi államoknak érezniük kell, hogy Svájc reagál a biztonságuk megsértésére, és megvédi magát” – mondta az államfő.
Amgerd szerint a kormány következetesen ki akarja utasítani azokat a titkosszolgálati tiszteket, akik tevékenysége veszélyezteti Svájc biztonságát.
Május 22-én a Szövetségi Tanács elfogadta az ideiglenes légteret lezáró intézkedést a Bürgenstock környékén.
A korlátozások június 13-tól június 17-ig lesznek érvényben. Ebben az időszakban a légtér biztonságát kizárólag a Svájci Légierő biztosítja a területen. Ezenkívül a hatóságok jóváhagyták akár 4000 katonai szolgálatot teljesítő személy elhelyezését a helyi hatóságok támogatására. Az hadsereg szállítóeszközöket és felszereléseket is biztosít.
Svájcnak továbbá szándékában áll megerősíteni a radioaktív kibocsátások ellenőrzését ezen a területen, és gondoskodni a Bürgenstockban található objektumok kibervédelméről is.
A 160 meghívott országból 50 megerősítette, hogy részt vesz a Globális Béke Csúcstalálkozón, amelyet június 15-16-án tartanak Svájcban, számolt be a Swissinfo, tájékoztatott Szuszpilne.
A találkozóra június 15-én és 16-án kerül sor az ötcsillagos Bürgenstock Hotelben, Luzernben, Svájc középső részén.
„Diplomáciai szinten intenzíven készülünk, hogy meggyőzzük azokat, akik még nem nyilatkoztak” – mondta szerdán Nicolas Bideau, a svájci külügyminisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Eddig 50 delegáció jelentette be érkezését. A szándékukat megerősítők között van Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Olaf Scholz német kancellár, George Maloney olasz miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök.
A svájci külügyminisztérium közölte, elégedettek a válaszok számával, de még ennél is magasabb számot terveznek.
„Nagy európai országok jelezték részvételüket, de azt is szeretnénk, hogy minél több ország legyen a globális délről, mert nyílt vitát akarunk az ukrajnai béke lehetőségeiről és gondolatairól. Ezért szeretnénk elérni, hogy az észak-dél képviselete reprezentatív legyen” – hangsúlyozta Bido.
Egyben megjegyezte, hogy Oroszország nem lesz jelen a találkozón.
„Nem hívtuk meg Oroszországot, mivel az oroszok folyamatosan azt mondják, hogy nem érdekli őket. Az előkészítő szakaszban vagyunk, Bürgenstockban nem fogunk békét kötni, de nagyon szeretnénk elindítani a folyamatot, hogy bevonjuk Oroszországot. Ezért tartjuk velük a kapcsolatot” – biztosított Bido.
Svájc képviselői meghívták Ferenc pápát a június 15–16-án a svájci Burgenstockban tartandó globális békecsúcsra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Viola Amgerd svájci elnök a napokban korábban találkozott Ferenc pápával az olaszországi látogatásakor, és „érdekes eszmecserének” nevezte a lezajlott találkozót.
Különösen az ukrajnai háborúról és a világ más konfliktusos helyeiről beszélgettünk. Meghívtuk a Szentszéket a békecsúcsra. A Vatikán nagyon pozitívan áll a békekonferenciához – mondta. Azt is megerősítette, hogy Svájc a héten meghívókat küldött ki a csúcstalálkozóra.
Ha sikerül közös nevezőt találnunk, az már valami. A másik siker az lenne, ha konkrétan meg tudnánk közelíteni a békefolyamatot. Előre kell gondolkodnunk, beleértve a holnaputánt is – tette hozzá Viola Amgerd.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
A berni külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy több mint 160 delegációnak elküldték a hivatalos meghívót Ukrajna kérésére rendezendő békekonferenciára, amelyet június közepén tartanak majd.
Az ukrajnai háború „igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is: „ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között.
Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium.
Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.
Orosz tisztségviselők korábban azzal érveltek, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, mert maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz.
Svájc januárban jelentette be, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére – házigazdaként vállalja egy békekonferencia megszervezését, amelyre meghívják a G7, a G20, a BRICS, az EU és több nemzetközi szervezet delegációit.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Nincs békefolyamat Oroszország nélkül – jelentette ki kedden Ignazio Cassis svájci külügyminiszter az országa által az ukrajnai háború lezárása érdekében szervezett békekonferenciára utalva.
Hozzátette, hogy Svájc csak a békefolyamat megindításaként tekint a júniusban tervezett konferenciára, amelyre Oroszország nem kapott meghívást. „Megpróbáljuk” – mondta a svájci tárcavezető osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg oldalán adott közös sajtótájékoztatóján Bernben.
Oroszország korábban élesen bírálta a rendezvényt: Szergej Lavrov külügyminiszter azt vetette Svájc szemére, hogy nem semleges, hanem nyíltan ellenséges ország módjára viselkedik. Cassis nem kívánta kommentálni az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését, mindössze annyit mondott, hogy Oroszországot is a fedélzetre kell venni. „Nincs garancia a sikerre, de az alternatíva az volna, hogy egyszerűen nem tesznek semmit” – tette hozzá.
Schallenberg hangsúlyozta, hogy Ausztria támogatja a békekonferenciát, egyben azonban rávilágított annak egyik problémájára is: a rendezvény egyfajta visszhangkamrához lesz hasonló, ahol mindenki ugyanazt mondja, nem lesz ellenvélemény, és csak megtérítettekkel beszél az ember.
Fontos lenne, hogy a globális Dél, különösen Kína, Brazília is India is részt vegyen, amely országok hangját meghallják Moszkvában – fogalmazott Schallenberg.
A svájci miniszter minderre annyit válaszolt, hogy nyílt kommunikációs csatornák vannak, és meglátják majd, hogy az érintettek miként fogják támogatni a konferenciát. Kiemelte, hogy a meghívókat még nem küldték el.
Cassis felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájc a semlegességet katonai viszonylatban értelmezi, vagyis nem telepít csapatokat, sem fegyvereket Ukrajnába.
A két külügyminiszter egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a katonai semlegesség nem jelenti az értékrendbeli, illetve gondolkodásmódbeli semlegességet.
A svájci parlament alsóháza szerdán elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz.
A törvényhozás alsóházában 101 képviselő utasította el 80 támogató szavazat ellenében azt az előterjesztést, amely az ország csatlakozását irányozta volna elő a Orosz Elit, Megbízottjaik és Oligarchák (Russian Elites, Proxies and Oligarchs, REPO) nevű különleges munkacsoporthoz, amelyet 2022-ben hozott létre az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia abból a célból, hogy befagyasszák, illetve elkobozzák olyan magán-, illetve jogi személyek vagyonát, akik vagy amelyek szankciós listára kerültek az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.
A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a résztvevő országokkal.
Beat Jans svájci igazságügyi miniszter szerint az egyre megosztottabb világban Svájcnak érdekében áll bizonyos fokú függetlenséget fenntartania nemzetközi kapcsolataiban.
„Egy ilyen álláspont előnyét például az ukrajnai békecsúcs is mutatja, amelyet Svájc szeretne és meg is fog tartani” – tette hozzá.
Svájc a múlt héten jelentette be, hogy kétnapos, magas szintű konferenciát készül tartani június közepén az ukrajnai békés rendezés reményében.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Svájc az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, de fegyvert nem küldött Kijevnek. Egy népszavazás azonban elejét venné, hogy az alpesi ország büntetőintézkedéseket vezessen be egy állam ellen. Ha sikerrel járnak a kezdeményezők, fel kell oldani a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
A legnagyobb svájci párt, a Svájci Néppárt (SVP) támogatásával aktivisták népszavazást kezdeményezték: a javaslat értelmében Bern nem vezethet be szankciókat egyetlen állam ellen sem, kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a büntetőintézkedéseket. Mivel a tanácsban Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik, így az alpesi országnak fel kellene oldania a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
Az alkotmánymódosítás azt is megtiltaná, hogy Európa hetedik legnagyobb gazdasága bármilyen katonai szövetséghez csatlakozzon, kivéve ha megtámadják az országot. A kezdeményezést 130 ezer állampolgár írta alá. A lehetséges módosítás Peking szempontjából sem lényegtelen, ugyanis a gazdag kínaiak az elmúlt években Svájc pénzügyi szektorának legfontosabb pénzforrásai közé tartoztak. Az orosz–ukrán háború után pedig felmerült, hogy az ország mit tenne a kínai vagyonokkal egy konfliktus során.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a semlegességről szóló vita egyelőre kevésbé izgatja a svájciakat, de a jelentősége folyamatosan nő. Az alkotmány szerint a parlament először kompromisszumos megoldást javasolhat a kezdeményezőknek, akik eldöntik, hogy elfogadják a felvetést vagy sem. Azonban borítékolható, hogy erre nem kerül sor, így referendumot írnak ki a kérdésben.
A téma mindenesetre megosztja az állampolgárokat és nem jobboldal-baloldal mentén osztható fel. Az SVP mellett ugyanis a Szociáldemokraták (SP) is ellenzik a szankciókat, míg a zöldek és a liberálisok támogatják. Az üzleti élet fontos szereplői, főleg a bankárok szintén bírálták a büntetőintézkedéseket. Azt még nem tudni, hogy a szavazás milyen eredménnyel zárulna, mivel kutatások még nem készültek.
Milyen szankciókat vezetett be Svájc Oroszország ellen?
Két évszázados hagyománya van a semleges politikának, egyik világháborúban sem vettek részt, és szinte az összes konfliktusból kimaradtak. Afganisztánba 2003 és 2008 között összesen 31 katonát küldtek, bár nem játszottak fontos szerepet. Svájc nem tagja a Európai Uniónak és a NATO-nak sem, az ENSZ-hez pedig csak 2002-ben csatlakozott, viszont számos más nemzetközi szervezetnek is tagja.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
A svájci parlament felsőháza márciusban kis többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, lefoglalt orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként. Az ország semlegessége miatt kulcsfontosságú bankszektor hevesen tiltakozott a javaslat ellen. A kormány közölte: próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, csak azután cselekszik.
Diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott ugyan Ukrajnának, de fegyvereket nem küldött Kijevnek, például a brit Rapier légvédelmi rakétáit sem adta át keleti szomszédunknak. Sőt, azt sem engedte, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszereket Ukrajnába szállítsák, Bern pedig többször leszögezte, hogy továbbra is semleges ország marad.
Az elmúlt napokban Svájc azzal került a hírekbe, hogy június közepén Ukrajna-békekonferenciát rendez, de arra Oroszország nem kapott meghívót, így az elemzők egy része szerint a rendezvény gyakorlatilag értelmetlen. Bern később közölte, hogy Moszkva mellett Kínát, Indiát és más országokat is igyekszik meghívni, a szervezők 100 résztvevővel számolnak, a többi között az amerikai elnök is jelen lehet.
