Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására. A megválasztott elnök azért is hozhatja létre a pozíciót, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal. A lehetséges békekövet kinevezése újabb lépést jelenthet az ukrajnai háború befejezése irányába.
Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására, a megválasztott elnök Richard Grenellt jelölheti a posztra – írja a Reuters. Hírügynökségi források szerint Trump azért is gondolkodik a pozíció létrehozásában, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal.
Grenell a hírszerzés ügyvezetője és németországi amerikai nagykövetként szolgált az első Trump-adminisztráció idején, valamint lehetséges ukrajnai feladataihoz hasonló tevékenységet végzett a koszovói-szerb tárgyalások során, továbbá az európai ügyekkel kapcsolatos elmélyült ismereteivel szerzett hírnevet.
A lehetséges békekövet kinevezéséről szóló hírek újabb lépést jelenthetnek az ukrajnai háború befejezése felé, Trump egyik legfontosabb kampányígéretét a háború mielőbbi (az eredeti elképzelés szerint 24 óra alatt történő) lezárása jelentette, ugyanakkor a részletek egyelőre nem ismerhetők. A Reuters emlékeztet a Bloomberg júliusi cikkére, amiben arról írtak, hogy Grenell „autonóm zónák” kijelölése révén képzelné el a háború megállításának első lépéseit. Hasonlóan Trump több szövetségeséhez, Grenell sem tartja elképzelhetőnek Ukrajnának a NATO-hoz való közel jövőbeli csatlakozását.
Grenell egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, ahogy az sem vehető biztosra, hogy Trump – amennyiben létrehozza – őt nevezi ki a tisztségre. Grenell kiterjedt kampányt folytatott Donald Trump november 5-ei újraválasztása érdekében, eredetileg a külügyminiszteri tisztség lehetséges várományosaként tartották számon, ugyanakkor azóta megerősítést nyert, hogy a megválasztott elnök Marco Rubio floridai szenátort nevezi ki a minisztérium élére.
Ukrajna és Románia megoldotta a Duna–Fekete-tenger mélytengeri hajóút ukrán oldalának rendezésével kapcsolatos, két évtizede húzódó vitát – közölte szombaton Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi és természeti erőforrás-miniszter a Facebookon, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatról szóló egyezmény (espooi egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. Ezt végül az espooi egyezményt a feleinek 9. genfi találkozója margóján sikerült nyélbe ütniük. „Elvégeztük a házi feladatunkat és hosszú utat tettünk meg annak érdekében, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajna nem közömbös a jószomszédi viszonyok és a nemzetközi jogi normák betartása tekintetében. Szeretnénk és meg is tudjuk találni a közös nyelvet és kijavítani a múlt hibáit” – mutatott rá Ruszlan Sztrelec.
A Duna-delta Kili- és Sztarosztambul-(Bisztre-)torkolatán áthaladó Duna–Fekete-tenger csatornával kapcsolatos államközi vita 2004 óta folyik, amikor Ukrajna elindította a navigációs csatornát kísérleti üzemmódban. Az Európai Bizottság és Románia a delta környezetvédelmi állapotára és a hajózás környezetre gyakorolt hatása felmérésének hiányára hivatkozva ellenezte ezt.
A vita megoldása érdekében 2005 januárjában az espooi egyezmény alapján vizsgálóbizottságot hoztak létre, amely tudományosan megalapozott véleményt alkotott a Duna–Fekete-tenger csatorna megvalósítása és használata során fellépő határokon átnyúló hatások lehetséges következményeiről.
Mint ismeretes, a közelmúltban Franciaország és Németország a „diplomáciai szabályok és gyakorlatok megsértésével” vádolta meg Oroszországot azt követően, miután az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta három ország külügyminisztériumának levelezését a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése kapcsán.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és folytassa a tárgyalásokat a jóváhagyott formátum keretein belül, az elfogadott elvek szerint” – jelentette ki ennek kapcsán a francia külügyminisztérium képviselője.
Szergej Lavrov, az orosz külügyi tárca vezetője hivatalos levelezését a „normann” formátumú külügyminiszteri találkozót illetően Heiko Maas német, Jean-Yves le Drian francia külügyminiszterekkel november 17-én hozták nyilvánosságra.
Franciaország javaslatára a találkozóra november 11-én Párizsban került volna sor, de elmaradt. A felek a találkozó sikertelenségéért (egyrészt Párizs és Berlin, másrészt Moszkva) a felelősséget egymásra hárították. Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium vezetője azzal magyarázta a diplomáciai levelezés nyilvánosságra hozatalát, hogy megpróbálta bizonyítani Moszkva álláspontjának helyességét.
Lavrov tette kapcsán Berlinből hasonlókommentár érkezett. „Ezt a lépést az elfogadott diplomáciai gyakorlat megsértésének tekintjük” – közölte a német külügyi tárca hivatalos szóvivője a Deutsche Welle megkeresésére.
A francia külügyminisztérium arra is emlékeztetett, hogy „Németország és Franciaország már több hónapja azon dolgozik, hogy biztosítsa a tárgyalások folytatását és az ukrajnai konfliktus békés rendezésére irányuló program végrehajtását „Minszki megállapodások alapján”. Párizsban megjegyezték, hogy „számos konkrét javaslatot nyújtottak be a minisztériumok normann formátumú találkozóját illetően”. A „normann kvartett” miniszteri szintű találkozójáról Angela Merkel kancellár, Emmanuel Macron elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel még „októberben állapodott meg”.
November 18-án a francia külügyminisztérium újból kihangsúlyozta, „Oroszország ismét lemondta a tárgyalásokon való részvételét”. A német külügyminisztérium képviselője is felszólította az orosz félt, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és folytassa a megbeszéléseket a már bevált formátumban és elvek szerint”.
Angela Merkel, Németország kancellárja, aki valójában már elhagyta posztját, visszafogottan reagált a diplomáciai levelezés nyilvánosságra hozatalára. A november 18-i újságírókkal való találkozóján a DW kérdésére válaszolva kijelentette, semmi különös nincs abban, hogy egy ilyen levelezést közzétesznek. „Nagyon sok levelemet olvastam az újságokban is, ezzel kapcsolatban nincs mit titkolni” – jegyezte meg Angela Merkel. Egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem jött létre a „normann formátumú” külügyminiszteri valamint államfői szintű találkozó.
Szergej Lavrov, az orosz külügyi tárca vezetője hivatalos levelezése a „normann” formátumú külügyminiszteri találkozót illetően Heiko Maas német, Jean-Yves le Drian francia külügyminiszterekkel november 17-én jelent meg az orosz külügyminisztérium honlapján. 3 levelet tettek közzé valamint a „normann négyek” közös zárónyilatkozatának orosz tervezetét. A francia és a német fél válaszai is nyilvánosságra kerültek: a német követség szóbeli jegyzéke, Németország és Franciaország nagyköveteinek közös levele, valamint Le Drian és Maas közös válasza, valamint a zárónyilatkozat alternatív projektje.
Lavrov november 16-i keltezésű levelében jelezte német és francia kollégáinak, hogy közzé kívánja tenni a levelezést az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának honlapján.
Ezen döntését azokkal a vádakkal támasztotta alá, amelyek szerint a normann formátumú miniszteri értekezlet összehívását illető „orosz megközelítést”, Oroszország szerepét és álláspontját a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében „egyre gyakrabban elferdítik”. Lavrov ugyanakkor azzal vádolta Ukrajnát, hogy „szabotálja” a békés folyamat keretében vállalt kötelezettségeit. A közzétett diplomáciai levelezésből az is kiderült, hogy a francia és a német külügyminisztérium tiltakozott a zárónyilatkozat orosz tervezete ellen: Le Drian és Maas közölték, Franciaország és Németország „nem tud egyetérteni” az orosz nyilatkozattervezet néhány pontjával, többek között a konfliktus „belföldi, ukrajnai jellegét” valamint „Oroszország közvetítői szerepéről az EBESZ-el közösen a Háromoldalú kapcsolattartó csoportban”. Franciaország és Németország külügyminisztere felhívták Lavrov figyelmét arra, hogy az álláspont, miszerint „közvetlen párbeszéd kialakításra kell törekedni Kijev, Donyeck és Luhanszk között”, a „normann formátum” országok között biztosan nem talál majd támogatásra.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Mint ismeretes, a közelmúltban Franciaország és Németország a „diplomáciai szabályok és gyakorlatok megsértésével” vádolta meg Oroszországot azt követően, miután az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta három ország külügyminisztériumának ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1637520780
[modified] => 1637514818
)
[title] => Miért vádolták meg Oroszországot a „diplomácia szabályainak megsértésével”?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=33982&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33982
[uk] => 33949
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 33950
[image] => Array
(
[id] => 33950
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[original_lng] => 34116
[original_w] => 480
[original_h] => 320
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[width] => 480
[height] => 320
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[width] => 480
[height] => 320
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[width] => 480
[height] => 320
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[width] => 480
[height] => 320
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-9.jpeg
[width] => 480
[height] => 320
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1637507618:5
[_thumbnail_id] => 33950
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2089
[_oembed_04914ca006915fbd50fe8689d13497bd] =>
[_oembed_time_04914ca006915fbd50fe8689d13497bd] => 1637558308
[_oembed_b851b656461e1f8a532dc5cda937d120] =>
Провів продуктивну розмову з @BorisJohnson. Обговорили питання енергетичної безпеки. Скоординували подальші кроки щодо деескалації ситуації навколо України та щодо мирного врегулювання на Донбасі. Ціную тверду та незмінну підтримку ?? суверенітету й територіальної цілісності ??. pic.twitter.com/ToWUfAd3iw
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Csehországnak érdeke a jó és normális kapcsolatok kialakítása Oroszországgal, ezért felelősen áll hozzá a kétoldalú konzultációkhoz, Prága azt szeretné, ha a konzultációk magas szintű cseh–orosz találkozóval zárulnának – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő szerdán Prágában.
A cseh miniszterelnök Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének szerdai moszkvai nyilatkozatára reagált. Peszkov kijelentette, hogy a cseh–orosz kapcsolatokban jelenleg zavar mutatkozik, s egyelőre nincs napirenden a magas szintű kapcsolatfelvétel Moszkva és Prága között. Mint mondta, Oroszország jó viszonyra törekszik minden állammal, köztük Csehországgal is.
A cseh külügyminisztérium nyilatkozatában azt állítja: Prága a Moszkva által javasolt kétoldalú konzultációk során szeretné rendezni a vitás kérdéseket, de Oroszország részéről egyelőre nem tapasztalni szándékot azok megkezdésére.
„Az, hogy a cseh–orosz kapcsolatok nem ideálisak, nem meglepetés sem számunkra, sem az oroszok számára. Éppen ezért állapodtunk meg a cseh–orosz konzultációk megkezdésében” – mutatott rá Andrej Babis a CTK hírügynökségnek elküldött nyilatkozatában. Úgy véli, a konzultációk során ki kellene értékelni a mai helyzetet, és rendezni kell a vitás kérdéseket ott, ahol az lehetséges. „Éppen azért, mert érdekünk a normális kapcsolatok kialakítása Oroszországgal, felelősen viszonyulunk a konzultációkhoz” – szögezte le a kormányfő. Aláhúzta: a helyzet megoldása az egész cseh kormány érdeke.
Az utóbbi hónapokban megromlott cseh–orosz kapcsolatok Ivan Szafronov volt orosz újságíró, a Roszkoszmosz-vezérigazgató tanácsadója ügyének következtében kerültek ismét előtérbe.
A 30 éves Szafronovot kedden két hónapos előzetes letartóztatásba helyezték, mert az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal gyanúsította meg, hogy Csehország hírszerzésének titkos adatokat szolgáltatott ki.
Jogi képviselői szerdán panaszt emeltek a tanácsadó letartóztatása ellen. Az ügyvédek arról tájékoztatták a sajtót, hogy az FSZB szerint a cseh hírszerzés szervezte be Szafronovot 2012-ben, 2017-ben pedig megbízta azzal, hogy gyűjtsön információt az Oroszország, illetve az afrikai és a közel-keleti államok közötti együttműködésről, aminek ő „önös indíttatásból” eleget is tett. A vádat az FSZB hétfőn szándékozik hivatalosan ismertetni.
Cseh politikusok ezt a vádat egyelőre nem kommentálták.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
