A korábbi, konzervatív brit kormány Ruandával kötött, az illegálisan a szigetországba érkező menedékkérők áttelepítését szolgáló megállapodása több mint 700 millió fontjába került az adófizetőknek – ismertette hétfőn Yvette Cooper brit belügyminiszter a londoni parlamentben.
Az új, munkáspárti kormány belügyi tárcavezetője a programot „az adópénzek megdöbbentő pazarlásának” nevezte.
Keir Starmer miniszterelnök kormánya eltörölte a programot.
A konzervatív kormány 2022 tavaszán kötött államközi szerződést Ruandával arról, hogy a brit határokat illegálisan átlépő, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a közép-afrikai ország befogadja. A jogi és parlamenti csatározások miatt azonban az áttelepítési program a konzervatív kormány távozásáig nem indult el.
Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte Keir Starmert, Nagy-Britannia miniszterelnökét, hogy „játsszon vezető szerepet” az Oroszország elleni csapások engedélyezéséről szóló vitában – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a Nagy-Britannia kormányhoz intézett beszédében azt mondta, hogy „ha feloldják a nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozást”, az segít Kijevnek megerősítenie a védelmét és megtartani előretolt állásait. Mint hangsúlyozta, „elpusztíthatjuk” azokat az oroszországi területeket, ahol a fegyverek koncentrálódnak.
A hosszú távú cselekvés lehetőségeivel kapcsolatban az elnök azt mondta, hogy Ukrajnának „még mindig hiányzik a fő válasza erre a kérdésre”. „Arra kérem, mutasson vezető szerepet ebben az ügyben” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij, kiemelve, hogy az orosz területek elleni csapásokhoz fontosak a nyugati fegyverek azon erőfeszítések szempontjából, hogy Ukrajna megvédje magát az orosz csapásoktól.
A brit kormány jelezte, hogy a brit rakéták használata végső soron Ukrajna dolga, amennyiben betartja a nemzetközi jogot.
Ukrajna és Nagy-Britannia megállapodást kötött a védelmi képességek fejlesztéséről, fegyverek szállításáról, javításáról és gyártásáról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán védelmi képességek fejlesztésének hivatalos hiteltámogatásáról szóló megállapodást Rusztem Umerov védelmi miniszter és John Healy brit védelmi miniszter írta alá Volodimir Zelenszkij elnök és Kir Starmer brit miniszterelnök jelenlétében. A dokumentum lehetővé teszi az ukrán-brit védelmi projektek elindítását. Ez elsősorban a légvédelmi rendszerek, páncélozott járművek és lőszerek szállításáról, javításáról és részleges előállításáról szól.
A megállapodás értelmében a brit beszállítók 2 milliárd font (több mint 2,5 milliárd dollár) értékben köthetnek hitel-megállapodásokat és szerződéseket Ukrajnával. Ez az összeg a jövőben növekedhet. A hitel törlesztési ideje 15 év. Amint azt az elnöki hivatal ismertette, a megállapodás segíti az ukrán védelmi erők légvédelmi rendszerekkel, radar- és támadó-berendezésekkel való ellátását 2026-ig, technológiák beszerzését, valamint a tüzérségi berendezésekhez szükséges hordók, alkatrészek és kiegészítők, nyugati típusú páncélozott járművek részleges gyártásának elsajátítását.
„Ez a megállapodás csökkenti az állami költségvetés terheit, és rövid távon lehetővé teszi az állam védelméhez szükséges fegyverek beszerzését, mindenekelőtt a légvédelem területén” – mondta el Rusztem Umerov.
Nagy-Britanniába látogatott csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök, hogy részt vegyen az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte: „Negyedik alkalommal gyűlnek össze az európai tér országai az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, hogy közös témákat és kihívásokat vitassanak meg. Nagy-Britanniába azért érkeztem, hogy részt vegyek a csúcson, a partnerekkel való kétoldalú találkozókon, és új biztonsági megállapodásokat írjak alá.”
Az elnök hozzátette, hogy a látogatás külön programja Ukrajna kapcsolatai Nagy-Britanniával. „Találkozom őfelsége III. Károly királlyal, Kir Starmer miniszterelnökkel, kormánytisztviselőkkel, védelmi cégek vezetőivel. Kormányközi megállapodást írunk alá az ukrán védelmi ipar támogatásáról, megbeszéljük a jövőbeni védelmi együttműködést és védelmi képességeink bővítését” – vázolta.
Az államfő megjegyezte, hogy Nagy-Britannia a teljes körű invázió első napjaitól kezdve egy lépéssel előrébb járt Ukrajna támogatására irányuló eltökéltségében. „Ilyen eltökéltségre van szükség az orosz terror megállításához” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök jövő héten Nagy-Britanniába és Írországba látogat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság úgy tudja, hogy Nagy-Britanniában az elnök várhatóan beszédet mond az európai vezetők előtt a Blenheim-palotában. A rendezvényen Ukrajna, az európai biztonság és a demokrácia kérdése lesz napirenden.
Zelenszkij megbeszélést folytatott Keir Starmer újonnan kinevezett brit miniszterelnökkel a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, de ez lesz az első alkalom, hogy találkozik a munkáspárti kormány küldöttségével, amely készen áll majd megerősíteni London folyamatos támogatását.
A The Guardian publikációja azt is jelzi, hogy az ukrán elnök utazási megállapodásait ritkán erősítik meg, de a forrás szerint „90%-os bizonyosság” van arra, hogy Zelenszkij ott lesz a konferencián.
A brit média értesülései szerint az ukrán elnök jövő szombat délelőtt teszi első látogatását Írországban. A Shannon repülőtéren fog leszállni a gépe, ahol megbeszélést folytat Simon Harris miniszterelnökkel.
Nagy-Britannia védelmi minisztériuma pontosította, hogy nem adott engedélyt Ukrajnának csapások mérésére Storm Shadows rakétákkal Oroszország területén – közölte az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
Az újság megállapította, hogy a Downing Street szerint a kormány politikája „nem változott” a nagy hatótávolságú rakéták bevetésével kapcsolatban, annak ellenére, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök nyilatkozott arról, hogy enyhíti a rakétahasználatra vonatkozó korlátozásokat. A brit kormány tavaly óta engedélyezte Kijevnek, hogy rakétákat indítson a Krím félszigeten és Ukrajna területén lévő szárazföldi célpontokra, de megtiltotta, hogy azokat orosz területen lévő célpontok elleni csapásokra használják. A tisztviselők attól tartanak, hogy egy ilyen lépés eszkalálja a háborút, és konfliktusba ránthatja Nagy-Britanniát Oroszországgal.
A brit lap forrásai megerősítették, hogy a rakétákat idén nem használták, és hangsúlyozták, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek „máshol kell garanciákat szereznie”, mielőtt Ukrajna cirkálórakétákat indíthat Oroszország területére. Hozzátették: ezek a garanciák nem jelentenek végleges megoldást.
A brit védelmi minisztérium egyik magas rangú forrása szerint a helyzet „kényesebb”, mint azt az ukrán elnök feltételezte. Megjegyezte: ahhoz, hogy egy stratégiai rakétát Oroszország területe fölé indítsanak, három ország jóváhagyása szükséges, ezek közül az egyik Nagy-Britannia. Franciaország Nagy-Britanniával együtt készíti a Storm Shadow-t. „Nem fog megtörténni” – tette hozzá a forrás arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna elindít-e Storm Shadow-t Oroszország fölé.
David Lammy brit külügyminiszter szerint új alapokra kell helyezni Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatait. Lammy a The Local című, több európai országban szerkesztett nemzetközi portálnak írt, vasárnap megjelent cikkében leszögezte: a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választások után megalakult munkáspárti brit kormány megbízható partnere és szövetségese, jó szomszédja lesz Európának.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: első nemzetközi tárgyalásait Annalena Baerbock német, Radek Sikorski lengyel és Tobias Billström svéd külügyminiszterrel tartja, és azt az egyszerű üzenetet közvetíti nekik, hogy „ragadjuk meg az alkalmat a kapcsolatok újraindítására, dolgozzunk még szorosabban együtt a közös kihívások kezelése végett”.
Lammy szerint a legsürgősebben kezelendő ilyen közös kihívás az ukrajnai háború. A munkáspárti brit külügyminiszter szerint London továbbra is kiáll az ukrán nép mellett, amely „a fasizmus Vlagyimir Putyin orosz elnök által megteremtett új formája ellenében védelmezi szabadságát”.
Az Ukrajnának nyújtott brit katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai támogatás továbbra is sziklaszilárd – fogalmazott a brit külügyi tárca vezetője. Az előző, konzervatív párti brit kormány a háború kezdete óta hozzávetőleg 12 milliárd font (csaknem 5600 milliárd forint) értékű támogatást nyújtott Ukrajnának.
David Lammy szerint az új munkáspárti kormány elkötelezettsége a NATO iránt is megingathatatlan. A brit külügyminiszter hangsúlyozta: már a hétvégén arról kezdeményezett tárgyalásokat, hogy a NATO-szövetségesek miként jelölhetik ki egyértelműen az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető utat.
A brit külügyminiszter szerint mindemellett Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét is javítani kell. Lammy közölte: ennek első lépéseként nagyratörő és széleskörű kétoldalú biztonsági megállapodásra tesz javaslatot az uniós partnerországoknak.
London elképzelése szerint ez az együttműködés új, geopolitikai léptékű partneri viszony alapjait teremtheti meg – írta vasárnapi cikkében a brit külügyi tárca vezetője.
„Szeretném hallani emellett az ő elképzeléseiket is arról, hogy miként lehetne újjáépíteni a bizalmat Nagy-Britannia és az EU között” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
A Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt időszakban egyértelművé tette, hogy nem törekszik Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására.
A párt választási programja külön kitért arra, hogy Nagy-Britannia a munkáspárti kormány megalakulása esetén is az Európai Unión kívül maradna, de új alapokra helyezné és elmélyítené az EU-hoz fűződő kapcsolatokat.
A tervezet szerint azonban ez sem jelentené Nagy-Britannia újbóli belépését az EU egységes belső piacára és vámuniójába, és a Labour-kormány nem állítaná helyre a szabad mozgáshoz fűződő, kötetlen beutazási, letelepedési és munkavállalási lehetőséget biztosító szabadságjogokat sem.
Nagy-Britannia új miniszterelnöke, Keir Starmer az Ukrajna támogatását jelentette be, miután telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Közleményét X bejegyzésében hozta nyilvánosságra.
A politikus hangsúlyozta: Nagy-Britannia a kormányváltás ellenére továbbra is segíti Ukrajnát a Kreml által indított háborúban.
„Ukrajna folyamatos harca az orosz agresszió ellen mindannyiunk számára fontos. Nagy-Britannia támogatása továbbra is eltántoríthatatlan” – írta.
Starmer hozzátette, hogy türelmetlenül várja, hogy mielőbb találkozhasson Zelenszkij elnökkel.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a választási győzelem után III. Károly király felkérte az új kormány megalakítására.
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell. A munkáspárti brit miniszterelnök elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke lett, miután a Labour választási győzelmét követően III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.
Rishi Sunak kemény, elkötelezett munkát végzett az előző brit kormány élén, és ezért is elismerés illeti – tette hozzá. Az új miniszterelnök kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát „még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell, az ország átalakítása „nem úgy megy, mintha csak egy villanykapcsolót kellene felkapcsolni”. Starmer első, rövid miniszterelnöki beszédében nem említett konkrét cselekvési terveket.
A választási kampány idején azonban többször kijelentette, hogy választási győzelem esetén a munkáspárti kormány már „első munkanapján” leállítja a Nagy-Britanniába illegálisan, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérők ruandai áttelepítési programját, amelyet a konzervatív párti kormány kezdeményezett, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja.
A konzervatív kormány 2022 tavaszán kötött államközi szerződést Ruandával arról, hogy a brit határokat illegálisan átlépő menedékkérőket a közép-afrikai ország befogadja, az azóta húzódó jogi és parlamenti csatározások miatt azonban az áttelepítési program nem indult el.
A péntek délutánig beérkezett csaknem végleges adatok szerint a Konzervatív Párt, amely 2010 óta volt kormányon, 250 parlamenti mandátumot veszített a csütörtöki választáson, és ezzel 121-re csökkent frakciójának létszáma a 650 tagú londoni alsóházban.
Ez a konzervatívok legrosszabb választási eredménye a párt eddigi történetében. A Konzervatív Párt korábbi leggyengébb eredményét az 1906-os parlamenti választásokon érte el, amikor 156 képviselői mandátumot szerezett.
Az eddigi konzervatív kormány több volt minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, Gillian Keegan oktatási miniszter, Lucy Frazer kulturális miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője – aki e tisztségében szintén kabinettag volt –, Sir Jacob Rees-Mogg, a radikálisan EU-szkeptikus tory jobbszárny egyik szószólója, valamint Liz Truss volt kormányfő, Sunak közvetlen elődje is elvesztette képviselői mandátumát.
A Munkáspárt ugyanakkor 412 képviselői helyet nyert, 211-gyel többet, mint a 2019-ben tartott előző parlamenti választáson, és ezzel 174 fős többségre tett szert a többi alsóházi frakció együttes létszámához képest.
Ez alig marad el a Labour eddigi legjobb eredményétől, amelyet a párt az 1997-es választásokon ért el. Abban az évben a Munkáspárt Tony Blair vezetésével 418 képviselői mandátumot szerzett és 178 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
A Munkáspárt azóta most nyert először parlamenti választást ellenzéki pozícióból, és 19 éve most nyert először választást, ugyanis legutóbbi győzelmét a 2005-ös választásokon, kormányzati pozícióból aratta.
Keir Starmer előtt nem sokkal Rishi Sunak eddigi konzervatív párti kormányfő kereste fel III. Károly királyt, akinek benyújtotta lemondását. Sunak bejelentette azt is, hogy a Konzervatív Párt vezetői posztjáról szintén távozik, amint az utódválasztási folyamat lezajlik. Sir Keir Starmer a brit uralkodó harmadik miniszterelnöke Liz Truss és Rishi Sunak után.
A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint az előző nap tartott parlamenti választáson a Munkáspárt a szavazatok 33,8 százalékát szerezte meg, 1,6 százalékponttal többet a 2019-es választáson elért eredménynél.
A konzervatívok szavazataránya ugyanakkor példátlan mértékben, 19,8 százalékponttal 23,7 százalékra zuhant.
A harmadik országos parlamenti erő, a Liberális Demokraták viszont a párt eddigi történetének egyik legjobb eredményét érték el 12,2 százalékos szavazataránnyal, amelynek alapján ugyancsak példátlan mértékben, 63 fővel 71-re nőtt alsóházi frakciójuk létszáma.
Súlyos, 38 fős mandátumveszteséget szenvedett a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek így mindössze 9 fős frakciója lesz a londoni alsóházban. Ennek várhatóan alapvető következményei lesznek a skóciai függetlenségi kilátásokra is.
Most első ízben bekerült a londoni alsóházba Nigel Farage, a jobboldali radikális Reform UK párt vezetője, a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) folytatott egykori kampány fő szószólója, aki korábban hét választáson próbált képviselői mandátumhoz jutni, mindannyiszor hiába.
A pénteki adatok szerint Farage mellett a Reform UK három másik tagja is parlamenti mandátumot szerzett.
