Mexikóban a kormánypárti jelölt, Claudia Sheinbaum nyerte meg az elnökválasztást, így ő lesz az ország első női államfője – jelentette be vasárnap este az országos választási bizottság (INE) a gyors mintavételes számlálás alapján.
A 61 éves, fizikus végzettségű, litván és bolgár gyökerekkel rendelkező Sheinbaum 2018 óta Mexikóváros polgármestere volt. A leköszönő elnök, Andrés Manuel López Obrador bizalmasának számít. A klímakutató politikus a szavazatok 58,3-60,7 százalékát szerezte meg a mexikói választási hatóság gyors mintavételes számlálása szerint. Ez lehet a legmagasabb győztes szavazatarány a mexikói demokrácia történetében.
Az ellenzék jelöltje, Xóchitl Gálvez a szavazatok 26,6-28,6 százalékát kaphatta meg az előzetes eredmények szerint, az üzletasszony-politikus vetélytársát felhívva elismerte vereségét.
Az államfőválasztással egy időben megtartott parlamenti választásokon a kormányzó koalíció, a Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Morena), a Munkáspárt és a Zöldek Pártjának szövetsége a kongresszus mindkét házában olyan nagy többséghez jutott, ami lehetővé teszi a koalíció számára, hogy ellenzéki támogatás nélkül fogadjon el alkotmányos reformokat.
A reprezentatív minta alapján elvégzett gyors előrejelzés szerint a koalíció 346-380 alsóházi mandátumot szerez meg az összesen 500 képviselői helyből. A becslés hibahatára 1,5 százalék.
Az új államfőnek gazdasági szempontból egyensúlyt kell teremtenie a népszerű jóléti politikák növelésére tett ígéretei között, miközben súlyos költségvetési hiányt és alacsony gazdasági növekedést örököl. A közbiztonság szempontjából pedig óriási feladat a drogkartellek háborújának megfékezése.
Az előzetes eredmények bejelentése után Sheinbaum azt mondta támogatóinak: kormánya költségvetési szempontból felelősségteljes döntéseket hoz majd, és tiszteletben tartja a központi bank autonómiáját. Megfogadta továbbá, hogy javítani fog a közbiztonságon, de erről kevés részletet árult el.
A választási kampány idején, amely Mexikó modern kori történetében a legvéresebb volt, 38 jelöltet gyilkoltak meg.
Álarcos férfiak állították meg a Claudia Sheinbaum mexikói elnökjelöltet szállító autót vasárnap, a nőt pedig felszólították, hogy tegyen lépéseket az ország déli Chiapas államában tapasztalható erőszakkal szemben – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
Miután megállították a járművet, Sheinbaum a leengedett ablakon keresztül hallgatta az álarcos férfiak mondanivalóját, akik mobiltelefonjaikkal filmezték a beszélgetést. Az elnökjelölt egyikükkel még kezet is rázott, mielőtt továbbment.
A magukat helyi lakosoknak valló férfiak elmondásuk szerint tehetetlennek érzik magukat, és a kormány nem tesz eleget a biztonság megteremtéséért.
Sheinbaumot felszólították, hogy amennyiben megválasztják elnöknek, tegyen lépéseket azért, hogy Motozintla de Mendozában, valamint a mexikói-guatemalai határ mentén lévő területen ne uralkodhasson el olyan katasztrofális helyzet, mint más régiókban.
Chiapas államban a Sinaloa és a Jalisco kartell állandó harcot vív a területekért. A bűnbandák folyamatosan próbálják erőszakkal beszervezni a helyi lakosokat, felügyelni az ember-, kábítószer- és fegyvercsempész útvonalakat, ezért többezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét.
Sheinbaum Mexikóváros korábbi polgármestere volt, jelenleg a kormányzó Nemzeti Ujjászületési Mozgalom (Morena) párt elnökjelöltje a június 2-i mexikói választáson. A Chiapas állambeli kampánya során Sheinbaumot a hadsereg és a nemzeti gárda tagjai kísérték.
Sheinbaum később úgy fogalmazott, hogy a nem tartja valószínűnek, hogy az álarcos férfiak bármely helyi bűnszervezet tagjai lettek volna. Majd hozzátette, hogy a találkozás rendkívül furcsa volt, leginkább azért, mert az esetről az Andrés Manuel López Obrador jelenlegi elnök kormányát kritizáló sajtóorgánum számolt be először.
A mexikói elnök utasította a külügyminiszterét, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral.
Andrés Manuel López Obrador azután döntött így, hogy az ecuadori rendőrök erőszakkal behatoltak Mexikó quitói nagykövetségére, és letartóztatták Jorge Glas volt ecuadori alelnököt, aki politikai menedékjogot kapott Mexikótól.
A mexikói elnök közleményében az áll, hogy „tekintettel a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény kirívó megsértésére és a mexikói diplomáciai személyzet Ecuadorban elszenvedett sérüléseire, Mexikó bejelenti a diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását Ecuadorral.” Alicia Barcena mexikói külügyminiszter azt közölte, hogy az ecuadori mexikói nagykövetség több diplomatája megsérült, amikor az ecuadori rendőrök megrohanták a diplomáciai képviseletet. Helyi beszámolók szerint az ecuadori rendőrök páncélozott járművekkel hatoltak be a nagykövetség területére, több rendőr pedig átmászott a kerítésen.
Az ecuadori hatóságok közlése szerint Jorge Glast péntek este letartóztatták, és átadták az illetékes hatóságoknak.
A korrupcióval vádolt Glas 2017 és 2022 között már letöltötte a börtönbüntetését, mert másokkal együtt kenőpénzt fogadott el különböző vállalkozásoktól állami megbízásokért cserébe.
A mexikói külügyminisztérium tavaly decemberben számolt be arról, hogy a politikus menedékjogot kért az ország quitói nagykövetségén.
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök hétfőn felhívást tett közzé, amelyben az orosz–ukrán háború befejezését sürgette – írja a Sky News.
A mexikói elnök szerint a közel-keleti béketárgyalásokon Ukrajnának és Oroszországnak is képviseltetnie kell magát.
Elmondta, hogy Mexikó csak akkor vesz részt a tárgyalásokon, amelyeket a hírek szerint augusztus elején Szaúd-Arábiában tartanak, ha mindkét fél jelen van.
Nem akarjuk, hogy az orosz–ukrán háború folytatódjon, ez nagyon irracionális – mondta Obrador. Kiemelte a konfliktus okozta mérhetetlen emberi szenvedést, és sajnálkozott, hogy úgy tűnik, az egyetlen haszonélvező a hadiipar.
A béketárgyalásokon várhatóan akár 30 ország tisztviselői is részt vesznek a The Wall Street Journal szerint. Oroszországot azonban a jelentések szerint nem hívták meg.
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Mexikó elleni kémkedéssel vádolta meg az amerikai védelmi minisztériumot (Pentagon) Andrés Manuel López Obrador elnök helyi idő szerint kedden, azokra a dokumentumokra reagálva, amelyek az amerikai tárcától szivárogtak ki.
Sajtótájékoztatóján a mexikói államfő bejelentette, hogy a nemzetbiztonság érdekében titkosítani fogják a fegyveres erőktől, köztük a haditengerészettől származó információkat, mert kormányzata „a Pentagon kémkedésének célpontja”.
Nem sokkal korábban López Obrador még azt mondta, bár elfogadhatatlan, ami történt, nem kíván vitát nyitni Washingtonnal az ügyben. Kiemelte viszont, hogy egy adott időben meg kell beszélniük „az együttműködés feltételeit”.
Néhány nappal korábban a The Washington Post című amerikai napilap – az internetre felkerült titkos amerikai katonai értesülésekre hivatkozva – feszültségekről számolt be a mexikói haditengerészet és a hadsereg között.
A Pentagon szóvivője viszont leszögezte: a tárca és a mexikói hadsereg, illetve haditengerészet védelmi kapcsolatai szorosak, a két ország közös kihívásokkal néz szembe, de eközben „tiszteletben tartja egymás szuverenitását és külpolitikai elképzeléseit”.
A Pentagon a kiszivárogtatásokat szándékos bűncselekménynek nevezte.
López Obrador kedden kitért azon híresztelésekre is, melyek szerint kormánya – a Pegasus kémszoftver segítségével – aktivistákat hallgatott le, és megismételte: nem folytatnak kémtevékenységet.
A Centro Prodh nevű ismert mexikói jogvédő szervezet viszont a torontói székhelyű Citizen Lab csoport vizsgálataira hivatkozva azt állítja: tavaly két munkatársuk telefonjára is telepítették a programot.
Az elnök ugyan márciusban már elismerte, hogy a hatóságok lehallgatták egy jogvédő aktivista telefonját, ám azzal védekezett, hogy erre egy bűnszervezet feltételezett tagja ellen indított vizsgálat keretében volt szükség, s azt hangoztatta, hogy a mexikói kormány nem használ Pegasust. Hozzátette azonban, hogy más szoftverek hasonló elven működnek. „Vannak rendszerek, amelyek ugyanazt a feladatot látják el, mint a Pegasus kémszoftver” – mondta akkor.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Több százan tiltakoztak a mexikói El Pasóban Joe Biden amerikai elnök intézkedése ellen, melynek célja az illegális határátlépések visszaszorítása.
Biden csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok lezárja határát a kubai, haiti és nicaraguai illegális bevándorlók előtt, de biztosítja számukra a legális bejutást az országba.
A washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Biden azt mondta, hogy a venezuelai állampolgárokra ősszel bevezetett intézkedést terjesztik ki a Kubából, Haitiból és Nicaraguából érkezőkre. Ennek alapján az Egyesült Államok kétéves időtartamra vállalja, hogy az érintett országokból havonta 30 ezer embert – bevándorlási amnesztia alapján – beenged. Az elnök arra szólította fel az érkezőket, hogy ne próbálkozzanak az illegális határátlépéssel, hanem válasszák a legális utat, hogy bejussanak az Egyesült Államokba.
Biden vasárnap El Pasóba látogat, hogy a határőrizet vezetőivel tárgyaljon, hétfőn pedig az észak-amerikai állam- és kormányfők csúcstalálkozóján vesz részt Mexikóvárosban.
A kormánypárt szimpatizánsaiból álló, több kilométeren át sétáló menetet az ország elnöke, Manuel Lopez Obrador vezette. Az államfő szóvivője szerint egymillióan vettek részt a rendezvényen, ami fontos kormánypárti erődemonstráció a 2024-es választások előtt.
„Mi úgy ítéljük meg, hogy az alapvető kérdés nem mennyiségi, hanem minőségi. Ez másként megfogalmazva a jövedelem és a vagyon igazságos elosztásának kérdése. Egy állam végső célja, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az emberek boldogan és szabadon élhessenek, nyomorúság és félelem nélkül” – mondta az elnök.
Az államfő hatalomra kerülése előtt a legnagyobb ellenzéki demonstrációkat vezette, két hete azonban tízezren tüntettek ellene Mexikóvárosban választási reformkísérlete miatt, ami a képviselői helyek számának csökkenésével járna, illetve csak az egyéni körzetekben győztes jelöltek jutnának be a parlamentbe.
Mexikó elfogadhatatlannak tartja Ukrajna orosz invázióját – jelentette ki szombaton Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök videóüzenetében egy adománygyűjtő rendezvényen.
„Elfogadhatatlannak tartjuk Oroszország invázióját Ukrajnában, mert mi is szenvedtünk invázióktól” – mondta López Obrador felidézve a hazája elleni spanyol, francia és amerikai támadásokat. A konfliktus békés rendezését szorgalmazzuk – tette hozzá nyilatkozatában.
Az Európai Unió, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és a Global Citizen nemzetközi szervezet által szervezett Stand Up for Ukraine (Állj ki Ukrajna mellett) elnevezésű kampány keretében 10,1 milliárd euró (3810,5 milliárd forint) gyűlt össze az otthonaikat elhagyni kényszerülő ukránok számára. López Obrador, akit Trudeau meghívott a rendezvényre, nem tudott elmenni, de ígéretet tett, hogy videóüzenetben fogja elítélni az ukrajnai erőszakot.
López Obrador igyekezett megőrizni Mexikó semlegességét az orosz-ukrán konfliktusban, és elutasította szankciók bevezetését Oroszország ellen. A latin-amerikai ország támogatta az ENSZ-ben azt a határozatot, amely a moszkvai vezetést csapatai visszavonására sürgette, a világszervezet közgyűlésének csütörtöki szavazásán ugyanakkor tartózkodott, amikor felfüggesztették Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
Az Egyesült Államoknak a mexikói határon tartózkodó migránsokkal szemben tanúsított bánásmódja kínzásként és az élethez való jog megsértéseként értékelhető, a helyzet az ENSZ sürgős beavatkozását igényli – jelentette ki az orosz külügyi szóvivő újságíróknak csütörtökön Moszkvában az interfax.ru tudósítása szerint.
Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok déli határán kialakuló migrációs krízishelyzet kezd egy humanitárius válsággal felérni. Rávilágított, hogy az amerikai bevándorlási hatóságok fogdáiban jelenleg mintegy 18 ezer fiatalkorú van.
„Abból indulunk ki, hogy Washingtonnak a migránsokkal szembeni bánásmódja a fogdákban, különösen a fiatalkorúak tekintetében a nemzetközi jogi kötelezettségek súlyos megsértéseként értékelhető” – mutatott rá a külügyi szóvivő.
Zaharova kijelentette, hogy az Egyesült Államok a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény rendelkezéseit sértik.
Az orosz külügyi szóvivő szerint az illegális bevándorlók fogvatartási körülményei sok szempontból kínzásként, illetve embertelen bánásmódként értékelhetők. A kialakult helyzet e nemzetközi ellenőrző mechanizmusok, jelesül az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, illetve az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága figyelmére érdemes – tette hozzá Zaharova.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
A mexikói elnök hajlandó politikai menedékjogot nyújtani Julian Assange-nak, a WikiLeaks alapítójának.
Assange megérdemel még egy esélyt – mondta Andrés Manuel López Obrador hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. A mexikói elnök hozzátette, hogy utasította a külügyminisztériumot, járjon közben Londonnál Assange minél hamarabbi szabadon bocsátásáért. Ha Assange Mexikóban lel új otthonra, ott Obrador szerint amnesztiát és menedékjogot kaphat, valamint biztosítanák védelmét.
Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, hétfőn nem jogerősen kimondta egy londoni bíróság, hogy a WikiLeaks szivárogtató-portál alapítóját nem lehet kiadni az Egyesült Államoknak. A bíró indoklásában elmondta, hogy reális veszélynek látja, hogy Assange öngyilkosságot követne el az amerikai vizsgálati fogságban. Assange szakértői jelentések szerint súlyos depresszióval küzd. A döntés ellen az amerikai félnek 14 napja van fellebbezni, ezzel a lehetőséggel minden bizonnyal élni is fognak.
Julien Assange-t az Egyesült Államok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözi, 18 pontban szeretnék vád alá helyezni. Ezen pontok közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja. A WikiLeaks portál alapítója közel 500 ezer dokumentumot hozott nyilvánosságra saját felületén, vagy szivárogtatott ki az elmúlt években médiapartnereinek, ezzel az amerikaiak álláspontja szerint közvetlen életveszélybe sodort több újságírót és civil aktivistát is.