Ukrajna két magyar diplomatát utasít ki válaszul Magyarország hasonló intézkedésére – jelentette be 2025. május 9-én Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Szibiha elmondta, hogy bekérették Magyarország nagykövetét, és átadtak neki egy hivatalos jegyzéket.
A miniszter közlése szerint a két magyar diplomatának 48 órán belül el kell hagynia Ukrajnát.
Lépésünkkel Magyarország intézkedéseire reagálunk, a kölcsönösség elve és nemzeti érdekeink alapján
– fogalmazott Szibiha.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország két ukrán diplomatát utasít ki, akiket azzal vádolnak, hogy Ukrajna érdekében kémkedtek.
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) komoly vádakat közölt: állításuk szerint egy magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján. „Ukrajna történetében először leplezett le az SZBU magyar katonai hírszerzési ügynökhálózatot, amely kémtevékenységet végzett országunk kárára” – olvasható a jelentésben.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint az volt a kémek dolga, hogy a kárpátaljai ukrán védelmi állásokról adjanak át információkat a magyar katonai hírszerzésnek: adatokat gyűjtöttek a katonai biztonságról, a régió sebezhető pontjairól, illetve tanulmányozták a helyiek társadalompolitikai nézeteit.
Állítólag két személyt vettek őrizetbe, akik pénzt és titkosított telefonokat is kaptak a megbízójuktól. Az Unian azt írja, hogy az egyik ügynök egy 40 éves egykori katona volt a Beregszászi járásból, akit a magyar titkosszolgálat még 2021-ben toborzott. Az ügynök személyesen derítette fel az ukrán védelmi erők elhelyezkedését és az SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerek koordinátáit a régióban. Az információgyűjtés után Magyarországra utazott, hogy jelentést tegyen. A határátlépéshez egy igazolást szerzett, miszerint beteg apját kíséri, akinek külföldi kezelésre van szüksége. A másik letartóztatott személy az ukrán biztonsági és védelmi erők volt katonája, aki 2025-ben szerelt le. Az ő feladata Kárpátalja repülőgép- és helikopterállományáról, valamint korábbi katonai egységének védelmi rendszereiről való információszerzés volt
Az SZBU videójában részletezték az ügynökük feladatait is, eszerint az alábbiakat kellett kideríteni:
Milyen lenne a kárpátaljai lakosság és a rendfenntartó erők reakciója arra, ha a kárpátaljai térségbe békefenntartók, köztük magyar katonák vonulnának be? (Akár NATO-erők kötelékében is.)
Milyen katonai felszereléseket lehet beszerezni a kárpátaljai feketepiacokon?
Milyen mértékben hagyja el a magyar lakosság Kárpátalja területét?
Milyen katonai egységek találhatók Kárpátalján, mennyi a szállító- és harcjármű? Csak védő erők vannak, vagy nagyobb a létszám?
Mennyire van feltöltve a Kárpátalján szolgáló rendőrség, és hányan szolgálnak a rendfenntartó erők kötelékében?
Milyen nagyobb objektumokat építenek most Kárpátalján? Nemcsak katonai épületeket, hanem hidakat és egyéb jelentős objektumokat.
A letartóztatott személyeket előzetes letartóztatásba helyezték 60 napra, óvadék letételének lehetősége nélkül.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere eközben „ukrán propagandának” minősítette az SZBU pénteki bejelentését a magyar katonai hírszerzésnek kémkedő ügynökök elfogásáról. „Az elmúlt három évben sajnos bebizonyosodott az, hogy az Ukrajnában zajló háború részben propagandaháborúból is áll. Tehát a fizikai háború mellett a légtérben, a frontvonalakon zajló fizikai összecsapások mellett zajlik egy propagandaháború” – nyilatkozta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy szerinte „világos, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak magyarellenes propagandát. Olyan magyarellenes propagandát, amelyről sok esetben kiderült, hogy semmifajta alapja nincsen”.
Your Website Title
Ezt követően a külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország kiutasít két, Ukrajna budapesti nagykövetségén dolgozó kémet. „A mai napon kiutasítottunk két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet. Az erről szóló döntést, jegyzéket Ukrajna budapesti nagykövetének az elmúlt percekben itt a külügyminisztériumban át is adtuk” – mondta el Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint amióta zajlik a háború, egyre erősebb magyarellenes propaganda zajlik Ukrajnában, és a mostani „magyarok ellen indított lejárató akciónak” is az az oka, mint az eddigieknek, vagyis az, hogy a kormány nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnába, illetve az, hogy a magyar kormány a béke pártján áll.
India felszólította csütörtökön az országban tartózkodó pakisztáni állampolgárokat – a diplomaták kivételével –, hogy április 29-ig hagyják el az országot, válaszként a szomszédos országnak tulajdonított terrortámadásra, amely 26 civil halálát okozta Kasmírban.
„A jelenleg Indiában tartózkodó minden pakisztáni állampolgárnak el kell hagynia Indiát, mielőtt vízumuk lejár” – közölte az indiai külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a vízumok lejárati dátumát április 27-re előrehozták előre, de orvosi vízummal két nappal tovább maradhatnak a pakisztániak Indiában.
A pakisztáni nemzetbiztonsági tanács pedig közölte, hogy Pakisztán „minden, Indiából érkező fenyegetésre határozott intézkedésekkel” fog válaszolni. Ezek egyike, hogy április 30-i hatállyal 30 diplomatára és munkatársra csökkentik India iszlámábádi nagykövetségének létszámát.
Kiutasítják az országból a képviselet védelmi, haditengerészeti és légi attaséját. További lépésként azonnali hatállyal lezárják országuk légterét az indiai tulajdonú, illetve India által üzemeltetett repülőgépek előtt.
A moldovai külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánította és az ország elhagyására szólította fel Oroszország chisinaui nagykövetségének három munkatársát.
A tárca Telegramon kiadott közleménye szerint „a hatóságoknak világos bizonyítékaik vannak arra nézvést, hogy a három személy diplomáciai státuszával ellentétes tevékenységet folytatott Moldova területén”.
Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövet alaptalannak nevezte a moldovai hatóságok vádaskodásait, és felszólította a moldovai vezetést, hogy „hagyjon fel a provokatív találgatásokkal, és térjen vissza a gyakorlatias párbeszédhez”, ami a két ország alapvető érdekeit szolgálja.
A moldovai hírszerzés (SIS) hétfőn azt közölte, az orosz diplomáciai képviselet segítséget nyújtott az illegális pártfinanszírozás vádjával 12 év börtönbüntetésre ítélt Alexandr Nesterovschi parlamenti képviselő szökésében.
A moldovai biztonsági szolgálatok egy videofelvételt is nyilvánosságra hoztak, amelyen az látható, amint Nesterovschi március 18-án belép a nagykövetség épületébe.
A gyanú szerint az ellenzéki Győzelem blokkhoz tartozó parlamenti képviselő a Dnyeszter menti szakadár régióba menekülhetett.
Alexandru Musteata, a moldovai hírszerzés vezetője a sajtónak azt mondta, hogy „az ilyen jellegű tevékenység a Moldova ellen irányuló hibrid hadviselés mechanizmusának a része”.
A berlini közigazgatási bíróság megkérdőjelezte a német kormány Georgiát biztonságos országnak minősítését, ami befolyásolja a kitoloncolási eljárásokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
2023 végén Németország Georgiát biztonságos országnak minősítette. Ennek eredményeként a németországi georgiai állampolgárok menedékjogi eljárásait speciális szabályok szerint folytatják le.
Georgia biztonságos ország státusza egy georgiai házaspár esetében lefolytatott eljárás során kérdőjeleződött meg, amikor egyszerűsített eljárással védekeztek a kitoloncolás ellen.
Panaszai során a házaspár azt állította, hogy elnyomásnak vetették alá őket, amiért részt vettek a jelenlegi georgiai kormány oroszbarát törvényeinek elfogadása elleni tiltakozásokon.
A berlini bírák határozatukban az EU Bíróságának precedensére hivatkoztak, amely egy másik, Moldovát érintő ügyben kimondta, hogy egy ország nem minősíthető biztonságos országnak, ha területének egy része nem biztonságos.
A bíróság véleménye szerint ez az Oroszország által megszállt Abházia és Dél-Oszétia georgiai területekre is vonatkozik az instabil emberi jogi helyzet miatt.
A berlini fellebbviteli bíróság döntése értelmében a grúz házaspár mindaddig Németországban maradhat, amíg nem rendeződik a menedékjog megadása – pontosított a bíróság sajtótitkára a DPA-nak adott kommentárjában.
A német szövetségi belügyminisztérium szerint 2024-ben több mint 1600 embert deportáltak az országból Georgiába.
Az Oroszországban „illegálisan” tartózkodó ukránoknak szeptember 10-ig kell távozniuk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely arra kötelezi azokat az ukrán állampolgárokat, akiknek nincs jogalapjuk az Oroszországi Föderációban való tartózkodásra, hogy 2025. szeptember 10-ig „szabályozzák státuszukat”, vagy el kell hagyniuk az országot, áll a rendelet szövegében, amelyet az orosz sajtó terjeszt.
„Azok az ukrán állampolgárok, akik az Oroszországi Föderációban tartózkodnak, és nincs jogalapjuk az Oroszországi Föderációban való tartózkodásra kötelesek elhagyni az Oroszországi Föderáció területét, vagy 2025. szeptember 10-ig rendezniük kell jogállásukat az Oroszországi Föderációban”, áll a rendeletben.
Ugyanakkor azt állítják, hogy vélhetően nem indítanak eljárást azon ukrán állampolgárok ellen, akik illegálisan tartózkodnak Oroszországban, de személyesen fordulnak a Belügyminisztériumhoz a legalizálásért.
Ezenkívül a dokumentum kimondja, hogy minden „külföldinek”, aki Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók megszállt területein tartózkodik, ujjlenyomatot kell leadnia. 2025. június 10-ig HIV- és drogteszten is át kell esniük, és fényképet kell készíteniük. Azoknak, akik ezt megtagadják, legkésőbb szeptember 10-ig el kell hagyniuk a területet.
Kémkedés címén megfosztották akkreditációjától a moszkvai brit nagykövetség két diplomatáját – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint Alkesh Odedra, a nagykövetség második titkára és Michael Skinner, a diplomáciai képviselet politikai osztálya első titkárának férje hamis adatokat adott meg Oroszországba való belépésekor, és az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzési és felforgató tevékenységet folytatott. Mindkettőjüket megfosztják akkreditációjuktól, és felszólították, hogy két héten belül hagyják el Oroszországot.
Szeptemberben a moszkvai brit diplomáciai képviselet politikai osztályának hat tagját fosztották meg az akkreditációtól hírszerzési és felforgató tevékenység címén.
Az FSZB akkor azt közölte, hogy dokumentumokat kapott arról, hogy London koordinálta a helyzet eszkalálódását a világban.
A szolgálat szerint az Oroszországban és a Független Államok Közösségében (FÁK) folytatott felforgató politikát főként a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága koordinálja. Az FSZB állítása szerint az ukrajnai háború megindítása után ez a szervezeti egység különleges szolgálattá vált, amelynek feladata, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
A kiutasított britek egyebek között részt vettek a migránsok érdekeiért lobbizó, Oroszországban idegen ügynökké nyilvánított civil szervezetek találkozóin.
Emellett az FSZB szerint London diplomatáknak álcázott kémeket küldött Oroszországba, és fiatalkorúakat használt a kémtevékenység leplezésére.
November végén az FSZB arról számolt be, hogy Wilkes Edward Pryor, a brit nagykövetség második titkára hírszerző és felforgató munkát végzett, valamint hamis adatokat szolgáltatott, amikor engedélyt kapott az országba való beutazásra. Őt is megfosztották akkreditációjától.
A román vezetés a Bécsi Egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységekért persona non gratává nyilvánította Oroszország bukaresti katonai, légiközlekedési és tengerészeti attaséját, valamint helyetteseiket. Bukarest négy orosz diplomatát nyilvánított persona non gratává. A román külügyminisztérium a Bécsi Egyezmény megsértését jelentette be, számolt be a román külügyminisztérium sajtószolgálata szerdán, március 5-én.
„A Külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a román vezetés úgy döntött, hogy az Oroszországi Föderáció bukaresti katonai attaséját, légiközlekedési attaséját és tengeri attaséját, valamint helyetteseiket persona non gratává nyilvánítják Románia területén az 1961-es bécsi diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységért” – áll a közleményben.
Megjegyezték, az ügyet Emil Ryazan miniszter, az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője utasítására az orosz féllel román külügyminisztériumba való behívás során közölték.
