Andrij Merezsko ukrán kormánypárti parlamenti képviselő Nobel-békedíjra jelölte Donald Trumpot, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő megválasztott elnökét. Döntését a korábbi amerikai államfő diplomáciai sikereivel, Ukrajna megerősítésével, valamint az orosz–ukrán háború lezárásának reményével indokolta. Közben Trump is egy Ukrajnának fontos személy jelöléséről döntött.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt egyik parlamenti képviselője a jövő évi Nobel-békedíjra jelölte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. Andrij Merezsko, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Ukrinform ukrán hírügynökség szerdán megjelent cikke szerint a jelölőlevélben leírták azt is, hogy az Egyesült Államok leendő államfője volt az első, aki haditechnikával támogatta Ukrajnát.
Hangsúlyozta, hogy a jelölésről elküldött levelét nemcsak mint parlamenti képviselő írta alá, hanem jogászprofesszorként is. „A Nobel-bizottság szabályai szerint professzorok is állíthatnak jelölteket” – magyarázta.
A képviselő szavai szerint Donald Trumpot előző elnöki ciklusa során elért diplomáciai eredményeiért, Ukrajna katonai képességeinek megerősítéséért, valamint abban a reményben jelölte a díjra, hogy a leendő amerikai elnök európai béketeremtési terve a nemzetközi jogon fog alapulni.
„Először is, Donald Trump az első elnöki ciklusa során hozzájárult az úgynevezett Ábrahám-egyezmények megkötéséhez, ami nagyon jelentős diplomáciai teljesítmény volt” – fejtegette a politikus. Az Ábrahám-megállapodások azokat a kétoldalú egyezményeket jelölik, amelyeket Izrael kötött arab országokkal kapcsolataik normalizálásáról amerikai közvetítéssel.
Másodszor, véleményem szerint Trump jelentős mértékben hozzájárult az orosz agresszió elleni küzdelemhez és megerősítette Ukrajna katonai képességeit. Valójában Trump volt az első amerikai elnök, aki haditechnikai segítséget nyújtott Ukrajnának – magyarázta döntését Merezsko, emlékeztetve, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején kezdett el Javelin páncéltörő rendszereket átadni Ukrajnának.
Emellett Trump a képviselő szerint megerősítette a nyugati országok koalícióját Ukrajna megvédésére az orosz agresszióval szemben, és ellenezte az Északi Áramlat–2 orosz gázvezeték megépítését. Megemlítette azt is, hogy a megválasztott amerikai elnök beszédeiből és nyilatkozataiból ítélve, Trump igazságos békét akar elérni Ukrajnában.
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz–KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
„A kormánypártok elfogadták az alapszabály szerint a Fidesz elnöke által tett javaslatot, és Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasoljuk köztársasági elnöknek. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat” – mondta Kocsis Máté.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.
Hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet.
Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született.
Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta – olvasható Sulyok Tamás életrajza az Alkotmánybíróság honlapján.
A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Mint ismert, Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását. A volt köztársasági elnök azután került a támadások kereszttüzébe és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal kegyelemet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Novák Katalin leköszönő beszédében bocsánatot kért és vállalta a felelősséget.
Hozzátette, hogy abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt soha nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hangsúlyozta, hogy soha nem adna kegyelmet olyannak, akiről azt gondolja, hogy testileg vagy lelkileg bántalmaz egy gyermeket.
Novák Katalin bejelentése után lemondott Varga Judit is, aki igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt a kegyelmi döntést, ami az államfő lemondásához vezetett.
A politikus parlamenti mandátumáról is lemondott, nem vezeti a Fidesz EP-listáját és visszavonul a közélettől.
Novák Katalin és Varga Judit lemondása kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi évértékelőn és a balatonalmádi frakcióülésen is fogalmazott: „A lemondásuk helyes volt, és megerősít bennünket.”
A kormányfő szerint ezzel a döntéssel mindenki számára világossá vált, hogy gyermekvédelmi kérdésekben a nemzeti oldalon nincs kegyelem.
A miniszterelnök a frakcióülésen részt vevő képviselők előtt is megköszönte Varga Judit és Novák Katalin eddigi munkáját.
Gina Lollobrigida 95 évesen politikai babérokra tör, független jelöltként, de az Italia Sovrana e Popolare (ISP) euroszkeptikus politikai szövetség támogatásával indul a Rómától délre fekvő Latina szenátusi választókerületben a szeptemberi olasz választásokon – írja a la Repubblica.
„Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan nő van velünk, aki az elmúlt 60 évben olasz filmtörténelmet írt”– mondta Emanuele Dessì szenátor, a Kommunista Párt képviselője Lollobrigidáról.
A Szuverén és Népszerű Olaszország (ISP) pártját július 25-én alapították, így egy pár hete létező politikai szövetségről van szó. Az ISP közel áll a kommunistákhoz, a szocialistákhoz és a populistákhoz is. Az szövetség szerint ők az egyetlen alternatívája a liberális háborúskodásnak és többek között a gazdasági globalizáció és a privatizáció ellen küzdenek, írja a Switzerland Times.
A parlamentbe jutáshoz a politikai szövetségnek három százalékot kell elérnie.
Lollobrigida amellett, hogy az olasz filmművészet ikonja, Hollywoodban is ismert híresség, és a politikába sem először kóstol bele: az 1999-es európai parlamenti választásokon a demokratákkal indult, de nem kapott elég szavazatot a bejutáshoz.
Olaszországban szeptember 25-én általános választásokat tartanak, miután Mario Draghi korábbi miniszterelnök a múlt hónapban lemondott.
Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági-elnökválasztás jobboldali jelöltségéért. Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán.
A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt. A hetvenéves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.
– Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk – fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: „Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak”. „De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni” – tette hozzá.
Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is „hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében”.
Véleménye szerint „mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet”, és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat. Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető. Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt brexitügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.
Biden bejelentette: a muszlim Rashad Hussaint jelöli nemzetközi vallásszabadság-nagykövetnek, leváltva Sam Brownbacket, aki 2018 és 2021 között töltötte be ezt a posztot.
Egy egyiptomi folyóirat szerint a 2010 és 2015 közötti időszakban Rashad Hussain egyike volt annak a hat amerikai iszlamista aktivistának, akik az Obama-adminisztrációban a Muszlim Testvériség tagjaiként markáns befolyást gyakoroltak az amerikai politikára. Egy 2012. december 22-i tudósítás szerint, amely az egyiptomi Rose El-Youssef hetilapban jelent meg, a hat fős csoport a Fehér Ház hozzáállását az iszlám szervezetekhez és a Muszlim Testvériség mozgalomhoz „a világon az egyik legellenségesebből a leginkább támogatóvá és elfogadóvá” alakította.
A Chicago Tribune írása szerint a Muszlim Testvériség nevű szerveződés „a világ legbefolyásosabb muszlim fundamentalista csoportja”. A Rose El-Youssef szerint Rashad Hussain részt vett az Amerikai Muszlim Tanács 2002. júniusi éves konferenciáján, amelyet korábban az elítélt, terrorista cselekményeket finanszírozó Abdurahman Alamoudi vezetett. Hussain tagja volt a Critical Islamic Reflection szervezőbizottságának is, az Amerikai Muszlim Testvériség olyan kiemelkedő személyiségeivel együtt, mint Jamal Barzinji, Hisham al-Talib és Yaqub Mirza. Az egyiptomi cikket az Investigative Project on Terrorism (IPT) fordította és közölte.
A Townhall 2010-ben megjelent cikkében Cal Thomas úgy fogalmazott, hogy „Hussain egy hithű muzulmán, aki már korábban is számos alkalommal részt vett a Muszlim Testvériséggel kapcsolatos szervezkedésekben”. Biden új vallásszabadság-nagykövete 2010-ben is megégette magát, amikor első ízben tagadta, később viszont már elismerte, hogy a George W. Bush-kormány által Sami Al-Arian professzorral és más muszlim terrorizmussal gyanúsított személyekkel szembeni nyomozást „politikailag motivált üldöztetésnek” minősítette. Al-Arian ezt követően több alkalommal is bűnösnek vallotta magát a Palesztina Iszlám Dzsihád nevű, kifejezetten kijelölt terrorista szervezettel kapcsolatos vagy annak javára nyújtott szervezkedésekben való részvételben, megsértve az amerikai jogot (18 USC 371. §). Később Törökországba deportálták.
Gyors változás figyelhető meg az amerikai muszlimpolitikában. Az arabok a 2001-es terrortámadás következtében főellenséggé avanzsáltak az országban, majd 2010. december 18-án kirobbant a később „arab tavasznak” nevezett polgárháború-sorozat, amelyben az USA gyakorlatilag lángba borította Észak-Afrikát és a Közel-Kelet jelentős részét. Ezzel szemben ma már – kecskére káposztát alapon – egy muszlimot kíván az elnök kinevezni nemzetközi vallásszabadság-nagykövetnek. Hogy ezzel mi az elnök célja, nem tudni, talán a múltat végleg eltörölni, de hogy a vallásszabadság világszintű előremozdítása korántsem várható a tisztségváltástól, az egészen biztos, ugyanis a Korán más vallások követőiről az alábbiakat állítja: „Öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket! […] Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel, akkor vágjátok el a nyakukat! Mikor azután nagy rontást tettetek bennük, akkor szorosan kötözzétek meg őket.”
