Tovább erősíti diplomáciai és védelmi együttműködését Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea – jelentette be hétfőn a japán külügyminiszter.
Kamikava Jóko a közelgő háromoldalú, miniszteri szintű tárgyalásokról szóló tokiói sajtótájékoztatóján azt mondta: amerikai kollégájával, Antony Blinkennel arról tárgyalnak majd, hogy hagyományos és nukleáris védelmi képességének a kiterjesztése révén az Egyesült Államok hogyan tudja megvédeni szövetségeseit egy harmadik fél támadásától.
Rahm Emanuel, az Egyesült Államok tokiói nagykövete az együttműködés részleteiről szólva azt emelte ki, hogy a Japánban állomásozó amerikai haderő vezetését átalakítják, ami 2025 márciusától lehetővé teszi majd a szövetség számára azt, hogy minden eddiginél gyorsabban és hatékonyabban reagálhasson a térséget érintő biztonsági kihívásokra.
Washington és Tokió között idén áprilisban kezdődtek egyeztetések a két ország között 1951-ben megkötött szövetségesi egyezmény továbbfejlesztéséről, amit az Egyesült Államokat jelenleg irányító Biden-adminisztráció történelmi léptékű előrelépésnek nevezett a japán-amerikai kapcsolatokban.
Több évbe telhet, mire az USA, a korábban közölt terveknek megfelelően növelni tudja a Patriot rakéták gyártási kapacitását.
Négy eltérő forrásból is úgy értesült a Reuters, hogy az Ukrajna által az orosz támadások elleni védekezésre használt Patriot légvédelmi rakéták gyártásának fokozására irányuló amerikai terv késéseket szenved. Ennek oka a Boeing által gyártott kritikus alkatrész hiánya.
Japán Mitsubishi Heavy Industries (7011.T), új lapot nyitott azzal, hogy már évente körülbelül 30 PAC-3 rakétát gyárt a Lockheed Martin (LMT.N) védelmi vállalat licence alapján és ezt a számot körülbelül 60-ra növelheti – mondta két japán kormánytisztviselő és két iparági forrás a Reutersnak.
Az Egyesült Államok azt reméli, hogy a lehető leghamarabb világszerte évi 500-ról több mint évi 750-re növeli a termelést – mondta egy, a programot ismerő személy. Japánban azonban semmiféle terjeszkedés nem lesz lehetséges a rakétakereső rendszerek további utánpótlása nélkül, amelyek a Patriot rakétákat a repülés utolsó szakaszában irányítják a célba – közölték a tisztviselők és iparági források.
„Több évbe telhet, amíg az MHI növelni tudja a kibocsátást” a hiány miatt – mondta az egyik iparági forrás, aki a többiekhez hasonlóan nem volt hajlandó beazonosítani, mert nem jogosult a médiával beszélni.
Korábban megírtuk, hogy az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön. John Kirby szavai szerint Patriot rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz. A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.
Az amerikaiak 48 F–35-öst telepítenek a Misawa támaszpontra az ország északi részén, míg a Kaneda bázisra 36 F–15EX érkezik.
Az Egyesült Államok hadserege több tucat új vadászrepülőt küld Japánba egy 10 milliárd dolláros fejlesztés keretein belül – számolt be a Védelmi Minisztérium a CNN értesülései szerint.
A Misawa légibázis 48 ötödik generációs F–35A repülőt kap, ezekre cserélik le a jelenleg a bázison található 36 darab F–16-ost, míg a Kaneda repülőtámaszpont 36 F–15EX-hez jut, amelyekkel a 48 régebbi F–15C/D modelleket pótolják, azokat még tavaly vonták ki a térségből. Emellett a Tengerészgyalogság Iwakuni Légi Állomásán található F–35B típusú repülők száma is módosul.
A Pentagon beszámolói alapján a fejlesztéseket és cseréket a következő években fogják végrehajtani.
A Japán és az Egyesült Államok közötti szövetség kulcsfontosságú a csendes-óceáni térség békéjének fenntartásában.
A második világháború óta a legsúlyosabb és komplexebb körülményeket tapasztaljuk a térségben a környező országok növekvő katonai aktivitása miatt. Az Egyesült Államok folyamatos és növekvő katonai jelenléte Japánban erősödő távoltartó erő, valamint az Egyesült Államok–Japán-szövetség válaszidejét is gyorsítja – mondta Josimasa Hajasi kabinetfőtitkár.
Az indo-csendes-óceáni térségben mind Észak-Korea, mind Kína, mind Oroszország egyre több életjelet mutat – utóbbi kettővel Japánnak növekvő terület konfliktusai vannak a Kelet-Kínai tengeren található szigetek kapcsán. Eközben Észak-Korea teszteli az újabb és újabb rakétákat, amelyek néha Japán területen landolnak – és ennek Tokió egyáltalán nem örül.
Emellett Tajvan is közel van a szigetországhoz, amiről Kína pedig kijelentette, hogy ha kell, akkor erővel vonja hatalma alá. Okinawa – ahol a Kaneda bázis található – mindössze 725 kilométerre található Tajvantól.
Június 24-től Japán enyhíti a vízumkötelezettséget Ukrajna állampolgáraival szemben – jelentette Japán ukrajnai nagykövetsége.
„Ez egy újabb lépés az Ukrajna és Japán közötti kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, ideértve a kulturális cserekapcsolatok, az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását és Ukrajna újjáépítésének támogatását” – áll a nagykövetség a X közösségi oldalán.
A minisztérium nem részletezte a módosításokat. Idén februárban azonban a nagykövetség változtatásokat jelentett be az ukrán állampolgárok rövid távú Japánban való tartózkodására vonatkozóan, a pontos dátum megjelölése nélkül.
A változások a következők:
a Japán és Ukrajna közötti együttműködési projektekben részt vevő ukrán vállalatok főállású alkalmazottai jogosultak többszöri rövid távú üzleti vízumot kapni;
a Japánba evakuált ukránok rokonai többszörös rövid távú vízumot kaphatnak rokonok vagy barátok látogatására;
többszöri beutazásra jogosító vízumot adnak ki a magas jövedelmű kérelmezők és családtagjaik számára.
A nagykövetség honlapja ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Ukrajnában a nagykövetség egyelőre nem nyújt szolgáltatásokat, ezért Ukrajnában nem lehet vízumot kiadni.
Ukrajna állampolgárainak jogukban áll vízumot kérni a szomszédos országokban: Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Moldovában található japán nagykövetségen.
Az EU több, nem uniós tagországgal írt alá biztonsági és védelmi partnerségről szóló szerződést, például Norvégiával. Azonban ázsiai állammal hasonló egyezség korábban nem jött létre, ez lenne az első alkalom.
Az Európai Unió biztonsági és védelmi ipari partnerségre törekszik Japánnal és Dél-Koreával, amelynek célja a katonai felszerelések közös fejlesztése – írja a Nikkei Asia az Európai Unió egyik magas rangú, névtelenséget kérő bizottsági tisztviselőjére hivatkozva. Brüsszel célja, hogy az év végéig miniszteri szintű megállapodást kössön Japánnal.
Az EU fontolgatja az együttműködést az űrkutatás, a kiberbiztonság, a dezinformáció és a tengeri biztonság területén is. Az EU több, nem uniós tagországgal írt alá biztonsági és védelmi partnerségről szóló szerződést, például Norvégiával. Azonban ázsiai állammal hasonló egyezség korábban nem jött léte, ez lenne az első alkalom.
A lépésre a geopolitikai feszültségek növekedése közben kerülhet sor, valamint válasz lehet Oroszország és Észak-Korea megállapodására. Moszkva és Phenjan a kölcsönös katonai támogatásban is megegyezett a héten, miközben Tokió területi vitában áll Pekinggel, és Tajvan körül is egyre nagyobb a feszültség.
Japán célja, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre növelje a védelmi költségvetését 2027-ig, és fokozatosan építi le pacifista alkotmányát. A szigetország tavaly szerződést írt alá egy fejlett vadászrepülőgép-fejlesztési program létrehozásáról Nagy-Britanniával és Olaszországgal.
[type] => post
[excerpt] => Az EU több, nem uniós tagországgal írt alá biztonsági és védelmi partnerségről szóló szerződést, például Norvégiával. Azonban ázsiai állammal hasonló egyezség korábban nem jött létre, ez lenne az első alkalom.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719264060
[modified] => 1719213814
)
[title] => Védelmi partnerséget tervez Japánnal és Dél-Koreával Brüsszel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117044
[uk] => 117164
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117045
[image] => Array
(
[id] => 117045
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat.jpg
[original_lng] => 115897
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nato-csapatok-hadgyakorlat.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719300715:3
[_thumbnail_id] => 117045
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 500
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5556
[1] => 154
[2] => 10646
[3] => 503263
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dél-Korea
[1] => Európai Unió
[2] => Japán
[3] => védelmi partnerségi megállapodás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 117089
[content] =>
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hétfőn közös nyilatkozatban „a lehető leghatározottabban” elítélte Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról szóló megállapodását.
A nyilatkozat szerint a Moszkva és Phenjan között a múlt szerdán létrejött egyezmény „komoly aggodalomra” ad okot minden érintett fél számára, amely tiszteletben tartja az atomsorompó-szerződést – számolt be az MTI.
„Az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Japán a lehető leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KDNK) és Oroszország közötti katonai együttműködés kibővítését, beleértve a KDNK folyamatos fegyverszállításait Oroszországba, amelyek meghosszabbítják az ukrán nép szenvedéseit, megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és veszélyeztetik a stabilitást Északkelet-Ázsiában és Európában” – áll a nyilatkozatban.
A felek hitet tettek egymás rendületlen támogatása mellett az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni közös fellépésben, illetve a helyzet eszkalálódásának megakadályozásában.
Felszólították továbbá Phenjant, hogy hagyjon fel a provokációkkal, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „a párbeszédhez vezető út továbbra is nyitva áll” számára.
Washington mindemellett ázsiai partnerei védelmét illető „sziklaszilárd” elkötelezettségének is hangot adott a nyilatkozatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető a múlt héten átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
A japán média, az NHK azt állítja, hogy Ukrajna és Japán aktívan véglegesíti a háború utáni újjáépítés terén való együttműködésről szóló megállapodás szövegét, amelyet a közeljövőben kell aláírni.
A dokumentum Japán alkotmányos sajátosságai miatt el fog térni az országunkban megszokott kétoldalú biztonsági egyezményektől. A védelmi szempontok helyett a gazdasági szempontokra fog összpontosítani, és az ukrán infrastruktúra helyreállítását segítő intézkedéseket fogja tartalmazni. A megállapodások 10 éves időszakra vonatkoznak.
Magasszintű találkozót tertott hétfőn Szöulban Dél-Korea, Japán és Kína, néhány órával azután, hogy Észak-Korea bejelentette, egy új kémműhold felbocsátását tervezi. Őt év óta nem volt hasonló találkozóra precedens.
Fotó: AFP
Jun Szogjol dél-koreai elnök, Li Csiang kínai miniszterelnök és Kisida Fumio japán kormányfő találkozóján a vezetők a háromoldalú diplomácia újraélesztésén dolgoztak.
Li Csang a megbeszélésen felszólította Tokiót és Szöult, hogy ne változtassák a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket politikai játszmákká vagy biztonsági kérdéssé, és utasítsák el a protekcionizmust, valamint az ellátási láncok szétválasztását vagy megszakítását – jelentette hétfőn a kínai állami hírügynökség.
A találkozó előtt Észak-Korea vasárnap este tájékoztatta a japán parti őrséget arról, hogy nyolc napra megnyitotta a műholdindítási ablakot, és három tengeri veszélyzónát jelölt ki a Koreai-félsziget és a Fülöp-szigeteki Luzon sziget közelében, ahová a hordozórakéta törmelékei hullhatnak. Phenjan ezzel megerősítette azokat a dél-koreai hírszerzési értesüléseket, amelyek szerint ismét felderítőrakétát akar pályára állítani.
Bár az északi kérdés hivatalosan nem szerepelt a tárgyalások napirendjén, mivel Tokió, Szöul és Peking inkább a gazdaság terén igyekszik előrelépést elérni, ez a küszöbön álló rakétaindítás mégis beemelte az észak-koreai kérdést a csúcstalálkozóba.
„Bármilyen ballisztikusrakéta-technológiával végrehajtott indítás megsértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és aláásná a regionális és globális békét és stabilitást” – mondta Jun dél-koreai elnök a találkozó előtt.
A találkozón a kínai miniszterelnök felszólította az érintett feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és akadályozzák meg, hogy a helyzet tovább bonyolódjon a Koreai-félszigeten.
Li Csiang nem sokkal korábban találkozott a Samsung dél-koreai óriásvállalat főnökével, amely az egyik legaktívabb külföldi vállalat Kínában, és amely több milliárd dollárt fektetett be félvezetők és elektronikai termékek gyártására szolgáló létesítményekbe.
„A külföldi tulajdonú vállalatok nélkülözhetetlenek Kína fejlődéséhez, és a kínai megapiac mindig nyitott lesz a külföldi tulajdonú vállalatok előtt” – mondta a kínai miniszterelnök a Hszinhua állami hírügynökség beszámolója szerint.
Mint mondta, Peking intézkedéseket fog hozni, beleértve a piacra jutás kiterjesztését, hogy javítsa az üzleti környezetet, a külföldi vállalatok biztonságban tudhassák befektetéseiket és fejlődésüket Kínában. Hozzátette: „Kína üdvözli a dél-koreai vállalatokat, köztük a Samsungot, hogy tovább fejlesszék befektetéseiket és együttműködésüket”.
A csúcsszintű találkozót követő sajtótájékoztatón a dél-koreai államfő kijelentette: „A háromoldalú együttműködési rendszert meg kell erősíteni. Úgy döntöttünk, hogy rendszeres háromoldalú csúcstalálkozókat tartunk”.
Irina Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője találkozott Kuninori Matsuda japán nagykövettel, hogy megvitassák az Oroszország felelősségre vonására irányuló fokozott együttműködést.
Amint azt az Elnöki Hivatal jelezte, a megbeszélésen megvitatták az együttműködés megerősítését annak érdekében, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszív háborúért. Mindenekelőtt különleges bíróság létrehozásáról volt szó.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy az ukrán fél eltökélt szándéka, hogy a legfontosabb reformok végrehajtása terén maximalizálja az együttműködést a G7 országaival, különösen Japánnal.
