Donald Trump szerint „nagy hiba” volt Oroszországot kizárni a korábbi G8-országcsoportból – az amerikai elnök ezt Kanadában hangoztatta a G7-országcsoport éves csúcstalálkozóját megelőzően.
Az elnök újságírók kérdéseire válaszolt, mielőtt kétoldalú tárgyalást kezdett Mark Carney kanadai miniszterelnökkel. Kifejtette azt a véleményét, hogy amennyiben Oroszország ott maradhatott volna a G8 asztalánál, akkor a háború sem kezdődött volna el Ukrajnában.
Donald Trump a 2014-ben hozott döntésért Barack Obama korábbi amerikai elnököt és Justin Trudeau akkori kanadai miniszterelnököt hibáztatta.
Arra a kérdésre, hogy szükségét látná-e Oroszország visszafogadására a fejlett országokat tömörítő csoportba, az amerikai elnök azt válaszolta, hogy jelenleg nem látja ott helyét az orosz félnek, mert megváltozott a helyzet, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben Oroszország tag maradt volna, nem következik be a háború.
A kanadai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésével kapcsolatban Donald Trump megjegyezte, hogy míg ő a vámokban hisz mint kereskedelmi eszközben, a kanadai miniszterelnöknek „sokkal komplexebb” elképzelése van – írja az MTI.
Oroszországot 2014 márciusában a Krím félsziget megszállása és elcsatolása miatt zárták ki a világ vezető ipari országait tömörítő G8-országcsoportból, amely azóta ismét G7-ként működik, az Egyesült Államok és Kanada mellett Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és az Európai Unió részvételével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan találkozik Donald Trump amerikai elnökkel a június 15-17. között megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón, hogy megvitassák az Oroszország elleni „pokoli szankciókat” – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ukrán elnök kijelentésére hivatkozva, amit Kijevben a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján tett.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ez a szankciós csomag (Graham-Blumenthal törvényjavaslat) nagyon fontos számunkra. Megbeszéltük, megkerestek minket, nagyon pozitívan állunk hozzá. És igazán hálásak vagyunk nekik ezért.” Mint megjegyezte, a végső döntés továbbra is Trumpon múlik.
„Azt várom, hogy a G7-csúcstalálkozón lesz egy megbeszélésünk. És nagyon remélem, hogy ha addig nem születnek megfelelő döntések, akkor legalább azt meg tudom majd, hogy mennyire állunk közel ehhez a döntéshez. Fontos, hogy legyen koordináció az uniós országokkal, és megállapodás a lehetőségcsomagokkal kapcsolatos álláspontokról. Úgy vélem, hogy ez már egy előrelépés” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna arra számít, hogy a G7-országok vezetői a kanadai csúcstalálkozón döntést hoznak az orosz olaj árplafonjának 30 dollárra való csökkentéséről hordónként, a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról Ukrajna javára, valamint Oroszország elszigeteltségének megerősítéséről.
Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter jelentette ki a Kęstutis Budris litván külügyminiszterrel tartott közös kijevi sajtótájékoztatón – jelenti az Ukrinform.
Szibiha szerint Oroszország fokozott terrorral és eszkalációval válaszol a világ békefenntartási erőfeszítéseire és az Egyesült Államok javaslataira, ezért az Oroszországi Föderáció tűzszünetre kényszerítésének egyik fő módja a szankciók szigorítása kell, hogy legyen.
Hozzátette, hogy még mindig van elég olyan terület és iparág, ahol a szankciós nyomás fokozható, hogy az romboló hatásúvá váljon az orosz gazdaság számára.
Hangsúlyozta, hogy egy másik tényező, amely igazságos békére kényszerítheti Oroszországot, az lehet a G7-csúcstalálkozón elfogadott döntés a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról, és „itt több akaratra és elszántságra van szükség”.
A NATO-csúcstalálkozó mellett Volodimir Zelenszkij elnök meghívást kapott a G7-csoport és az Európai Unió üléseire is – jelentette be kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij közölte, hogy az elnök meghívást kapott a NATO-csúcstalálkozóra. Az erről szóló döntés fontos, de Kijevnek is erős döntésekre van szüksége ettől a találkozótól – tette hozzá. „Számunkra, mint állam számára, fontos ennek a találkozónak a tartalma, és fontos számunkra, hogy a csúcstalálkozó eredményei továbbra is az erő és az egység jelzését küldjék, beleértve Ukrajnát is. Most azon dolgozunk, hogy elérjük ezeket a végső döntéseket, amelyeket a hágai NATO-csúcstalálkozót követően hoznak meg. És azt hiszem, hogy ez – beleértve Ukrajna részvételét is – Ukrajna részvételének szintjétől fog függeni” – magyarázta.
A NATO-csúcstalálkozó mellett – ahogy a külügyminisztérium szóvivője elmondta –Zelenszkij meghívást kapott a G7-találkozóra is. A találkozó előkészületei és a formátumok folyamatban vannak, azonban a részvételről szóló végső döntésről szóló közvetlen hírek közelebb lesznek az események időpontjaihoz. „Mert tudják, hogy sok tényező befolyásolja, és nem csak a találkozókról és a döntésekről van szó, hanem a biztonsági helyzetről is. Végül is országunk egy teljes körű háborúban áll. De megerősíthetem, hogy mindkét eseményre vannak meghívók, és a részvételre való felkészülés is megtörténik. Ez tény” – mutatott rá.
Kétoldalú találkozókat mindenképpen kidolgoznak az ilyen események kapcsán. Ez a három alkalom sem kivétel. Meggyőződésem, hogy lesznek kétoldalú találkozók ezeken az eseményeken. Milyen jellegűek? Már dolgozunk rajta. Tájékoztatni fogjuk Önöket, amint tisztább lesz a kép a helyzetről
A G7 külügyminiszterei hamarosan Québecben tárgyalnak a nemzetközi biztonsági kérdésekről. A találkozó előtt azonban az Egyesült Államok máris megvétózott egy Kanada által javasolt intézkedést, amely Oroszország úgynevezett árnyékflottájának ellenőrzésére irányult volna. Washington a közös nyilatkozat szövegén is változtatna, mérsékelve a Moszkvával szembeni fellépés hangsúlyát.
Az Egyesült Államok elutasította azt a kanadai javaslatot, amely egy közös G7-munkacsoport létrehozását célozta volna Oroszország „árnyékflottájának” megfigyelésére és a szankciók betartásának ellenőrzésére. A Bloomberg jelentése szerint Washington a közös nyilatkozat több pontját is módosítaná, hogy enyhítse a Moszkvát érintő megfogalmazásokat.
Az Oroszország elleni fellépés mérséklése
A G7 országai a tervek szerint a kanadai Québecben egyeztetnek a következő napokban, ahol kiemelt témaként szerepelne az orosz olajkereskedelem és a szankciók érvényesítése. Kanada, amely jelenleg a csoport elnökségét tölti be, egy munkacsoport felállítását javasolta, amely nyomon követné az Oroszország által használt, rejtett tulajdonosi háttérrel rendelkező tankereket.
Az Egyesült Államok azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez, és a Bloomberg szerint azt is elérte, hogy a közös nyilatkozatból kikerüljön a „szankciók” kifejezés, valamint az a megfogalmazás, amely szerint Moszkva ezek kijátszásával fenntartja a háborúját. Helyette enyhébb kifejezések kerültek előtérbe, például hogy Oroszország így bevételeket szerez.
A döntés összhangban áll Washington korábbi lépéseivel, amelyek az utóbbi hónapokban csökkentették az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás mértékét. Az amerikai diplomáciai források szerint a háttérben az Egyesült Államok multilateralizmushoz való viszonyának újragondolása áll.
Az európai országok külön léphetnek
Miközben az Egyesült Államok visszafogottabb álláspontra helyezkedik, egyes európai országok azt vizsgálják, hogy saját hatáskörükben milyen lépéseket tehetnek az orosz olajszállító hajók ellen.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint nemzetközi jogi érvekre, például környezetvédelmi vagy kalózkodás elleni rendelkezésekre hivatkozva lefoglalhatnák ezeket a tankerhajókat a Balti-tengeren.
A G7 közös nyilatkozata még nem végleges, és a tárgyalások során további módosításokra is sor kerülhet. A végleges szöveg várhatóan a québeci találkozó lezárását követően kerül nyilvánosságra.
[type] => post
[excerpt] => A G7 külügyminiszterei hamarosan Québecben tárgyalnak a nemzetközi biztonsági kérdésekről. A találkozó előtt azonban az Egyesült Államok máris megvétózott egy Kanada által javasolt intézkedést, amely Oroszország úgynevezett árnyékflottájának ellen...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741633620
[modified] => 1741569228
)
[title] => Amerika fékezi a G7 Oroszországgal kapcsolatos terveit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144094&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144094
[uk] => 144263
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144096
[image] => Array
(
[id] => 144096
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7.jpg
[original_lng] => 89708
[original_w] => 1200
[original_h] => 749
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7-768x479.jpg
[width] => 768
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7-1024x639.jpg
[width] => 1024
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7.jpg
[width] => 1200
[height] => 749
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7.jpg
[width] => 1200
[height] => 749
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/g7.jpg
[width] => 1200
[height] => 749
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741695006:3
[_thumbnail_id] => 144096
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1608
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508428458000
[_oembed_533ecc71b77db9ccb2d5f9954cd95eab] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Ukrajna 2,26 milliárd fontot (2,8 milliárd) kap a G7 rendkívüli bevételek gyorsítása Ukrajnának (ERA) kezdeményezése keretében védelmi szükségletekre, az ukrán és a brit fél aláírta a megfelelő hitel-megállapodást – számolt be az rbc.ua hírportál Ukrajna Pénzügyminisztériumára hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter (online formátumban) és Rachel Reeves brit pénzügyminiszter megállapodást írt alá arról, hogy Ukrajna 2,26 milliárd fontot (több mint 2,8 milliárd dollárt) kap védelemre.
Az eseményen részt vett Volodimir Zelenszkij elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök. Ismeretes, hogy az alap a G7 ERA-mechanizmus részét képezi, összesen 50 milliárd dollár értékben. A hitelt a befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó jövőbeni nyereségből fogják kezelni és visszafizetni.
„Szerhij Marcsenko köszönetet mondott a brit kormánynak Ukrajna támogatásáért, és személyesen Rachel Reevesnek a jelentős erőfeszítésekért, amelyek hozzájárultak a megállapodás aláírásához” – közölte a Pénzügyminisztérium.
Az amerikai fél állítólag először kezdte ellenezni, hogy Oroszországot agresszornak nevezzék a G7 közös nyilatkozatában, és nem egyeztek meg Volodimir Zelenszkij részvételében a G7 vezetőinek virtuális csúcstalálkozóján.
A Financial Times szerint öt névtelen forrás osztotta meg, hogy az Egyesült Államok ellenzi Oroszország agresszorként való feltüntetését a háború harmadik évfordulójára szóló nyilatkozatban.
Emellett még nem egyeztek meg Zelenszkij részvételében a következő hétfőre tervezett virtuális G7 csúcstalálkozón.
Az amerikai fél állítólag ellenzi a háborúval kapcsolatos hagyományos kifejezéseket, amelyek eddig szerepeltek a G7 nyilatkozataiban, például az „orosz agresszió” kifejezést.
Határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy (a nyilatkozatban) meg kell különböztetni Oroszországot és Ukrajnát. Nem „ugyanazok”… Az amerikaiak blokkolják ezeket a megfogalmazásokat, de még dolgozunk rajta, és reméljük, hogy megegyezésre jutunk
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump váratlan kijelentést tett csütörtökön, amikor Oroszország visszatérését szorgalmazta a világ vezető ipari hatalmait tömörítő G7-csoportba. Az elnök szerint Moszkva kizárása hiba volt, és szívesen látná az ország újbóli csatlakozását a szervezethez.
Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét az ügyben.
Szívesen látnám, ha Oroszország visszatérne a G7-be – jelentette ki az elnök az újságíróknak.
Az elnök szerint „hiba volt a kizárásuk” a szervezetből.
Az orosz állam korábban tagja volt a fejlett ipari országok G7-es (akkori nevén G8-as) csoportjának. Moszkva 2014 óta nem tagja a szervezetnek, miután nemzetközi tiltakozás és szankciók közepette annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.
„Nem az a kérdés, hogy szeretem-e Oroszországot, vagy nem szeretem Oroszországot. Ez a G8 volt” – mondta Trump a Fehér Házban.
Az amerikai elnök kijelentése meglepetésként hatott, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei az elmúlt években számos alkalommal bírálták Oroszországot.
A G7-csoport jelenlegi tagjai – az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság – eddig nem mutattak hajlandóságot Oroszország visszafogadására.
Trump nyilatkozata várhatóan vitát generál majd a nemzetközi diplomáciában, különösen az Egyesült Államok és európai szövetségesei között, akik továbbra is aggódnak Oroszország nemzetközi szerepvállalása miatt.
A brit miniszterelnök, Keir Starmer kijelentette, hogy továbbra is maximális fájdalmat kell okozni Putyinnak, további szankciók bevezetésével és Ukrajna katonai támogatásának növelésével.
Ezt Starmer a G7 országok vezetői közötti videokonferencián mondta – írja a Jevropejszka pravda.
Starmer szerint mivel az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin nem mutat hajlandóságot arra, hogy engedményeket tegyen, fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy a legjobb lehetséges helyzetbe kerüljön a jövőre nézve.
A brit miniszterelnök felszólította a G7 vezetőit, hogy továbbra is okozzanak „maximális fájdalmat” Putyinnak, növeljék Ukrajna katonai támogatását és erősítsék a gazdasági nyomást, különösen további szankciók bevezetésével, ahol csak lehetséges.
A beszélgetés során a vezetők egyetértettek abban, hogy a G7 egysége kulcsfontosságú lesz a világ instabil időszakában, és hogy közösen kell dolgozniuk a nemzetközi stabilitás és biztonság megőrzése érdekében.
Pawel Karbownik lengyel pénzügyminiszter-helyettes szerint az Európai Unió kész kompenzálni az Egyesült Államok esetleges kilépését a G7-ek által Ukrajnának biztosított 50 milliárd dolláros többoldalú hitelmegállapodásból – számolt be az Index a The Kyiv Independentre hivatkozva.
A kölcsönt – amelyről a G7-országok októberben állapodtak meg – úgy tervezték, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló, több mint 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon kamataiból fizetik vissza.
„Fennáll a veszélye, hogy Donald Trump kilép az 50 milliárd dolláros megállapodásból” – figyelmeztetett Karbownik. A megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Államok egyenként 20 milliárd dollárral járul hozzá a hitelhez, a fennmaradó részt pedig az Egyesült Királyság, Kanada és Japán finanszírozza.
Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a következő hetekben meg kell kapnia a kölcsönt az Egyesült Államoktól és az EU-tól, mielőtt Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépne.