Alexander Stubb finn elnök szerint az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák azt jelentik, hogy az aláíró európai országoknak kötelességük lenne fellépni Oroszországgal szemben, ha Moszkva újabb támadást indítana Ukrajna ellen. A The Guardian tudósítása szerint hangsúlyozta: ezek a garanciák elsősorban elrettentő célt szolgálnak, amely csak akkor hatékony, ha kellően erős és hiteles, írja az Index.
Stubb közölte, hogy a garanciák csak egy jövőbeli, Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás esetén lépnek hatályba. Hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderéciónak nem lenne vétójoga a garanciák formájával kapcsolatban.
Oroszországnak nincs beleszólása egy független nemzetállam szuverén döntéseibe… Számomra tehát nem kérdés, hogy Oroszország beleegyezik-e vagy sem. Természetesen nem fog, de ez nem is a lényeg
– összegezte a finn elnök.
Augusztusban a Párizsban tartott találkozó után Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak elmondta, 26 ország vállalta, hogy részt vesz Ukrajna biztonságának garantálásában „a földön, a tengeren vagy a levegőben”. A lap azonban emlékeztet, hogy Kijevben azt a kérdést teszik fel: a megállapodás jár-e konkrét kötelezettség vállalásokkal?
Arra a kérdésre, hogy a garanciák azt jelentik-e, hogy az európai országok készek fegyveres erővel fellépni Oroszország ellen, ha az a jövőben támadást indít Ukrajna ellen, Stubb így válaszolt: „Ez a biztonsági garanciák definíciója”. „Ez stratégiai kommunikációt is jelent, vagyis nem csak üres szavakkal adunk biztonsági garanciákat, hanem valódi biztonsági garanciákat adunk, és Oroszország ezt tudja” – szögezte le a finn elnök.
Az országban azt tervezik, hogy 60-ról 65 évre emeli a katonai szolgálat korhatárát az 1966 óta született összes sorkatona számára. A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a katonai tartalék 125 000 fővel történő növeléséről. Ha a dokumentumot jóváhagyják, a hadsereg létszáma háború idején 2031-re meghaladja az egymillió katonát. Ezzel az Európai Unió legnagyobb hadseregévé válna.
Az erre vonatkozó törvényjavaslat a tartalékos szolgálat korhatárának 60-ról 65 évre emelését javasolja az 1966 óta született összes sorkatona számára. Az ezredesek és az első rangú századosok számára nem lesz korhatár – mindaddig tartalékban maradnak, amíg szolgálatra alkalmasak. A katonák és őrmesterek tartalékos szolgálati ideje 15 évvel, a tisztek és altisztek esetében 5 évvel nő. Csak azokat a tartalékosokat hívják majd be, akik háborús kinevezéssel rendelkeznek. Az önkéntesek számára nem lesznek korlátozások.
Hasonló tendenciákat figyeltek meg más európai országokban is az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta. Franciaország azt tervezi, hogy 2035-re több mint kétszeresére, 105 000 főre növeli tartalékosainak számát. Németországban a tartalékosok számát egy hat hónapos önkéntes szolgálat bevezetésével szeretnék megduplázni, 200 000-re növelni. Donald Tusk lengyel elnök azt mondta, hogy a hadsereg létszámának a tartalékosokkal együtt a jelenlegi 200 000-ről 500 000-re kellene növekednie.
Az Egyesült Államokkal való együttműködés fontos eleme Finnország védelmi stratégiájának, különösen a nemzetközi helyzet instabilitása közepette.
Az amerikaiak 2025 végéig fokozzák katonai jelenlétüket és hadgyakorlataikat Finnországban és a Balti régióban – közölte a Finn Védelmi Erők sajtószolgálata.
Az amerikai katonák finnországi jelenléte a tervezett kétoldalú védelmi együttműködés része, melynek célja a harckészültség megerősítése, az együttműködés javítása és a biztonság növelése a régióban.
Sami Nurmi vezérőrnagy, a vezérkar stratégiai főnöke elmondta, hogy az USA-val való együttműködés kulcsfontosságú Finnország védelmi döntéseiben, különösen a bizonytalan nemzetközi helyzetben.
A gyakorlatok a szárazföldi, tengeri és légi erőket egyaránt érintik. A katonák a bázisokon kívül is mozoghatnak, városokban és gyakorlótér környékén is.
Litvánia és Finnország 2026-ban megkezdheti a gyalogsági aknák gyártását, hogy biztosítsák saját védelmüket, valamint támogassák Ukrajnát az Oroszország felől érkező esetleges katonai fenyegetés miatt – számolt be a Reuters a két ország hivatalos képviselőire hivatkozva.
Litvánia és Finnország tervei az aknagyártás újraindítására rávilágítanak Európa növekvő aggodalmára, miszerint Oroszország katonai ambíciói túlnyúlhatnak Ukrajna határain. Ez a döntés összhangban van a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére irányuló törekvésekkel, amelyekre Donald Trump amerikai elnök is nyomást gyakorolt.
„Több százmillió eurót fogunk fordítani páncéltörő és gyalogsági aknákra. Ez jelentős összeg lesz” – mondta Karolis Aleksa, Litvánia védelmi miniszterhelyettese.
Elmondása szerint több tízezer gyalogsági akna megrendelését tervezik – vagy akár még többet is.
Amint a gyártás elindul, Litvánia képes lesz más országokat is ellátni, beleértve Ukrajnát is – közölte Vinkas Jurgutis, a Litván Védelmi Ipari Szövetség vezetője.
Finnországban egy céget azzal gyanúsítanak, hogy silány minőségű golyóálló mellényeket szállított Ukrajnába.
A finn Yle közszolgálati sajtó szerint a Központi Bűnügyi Rendőrség csalással, különösen súlyos körülmények között elkövetett lopással és pénzmosással gyanúsítja a vállalatot.
A cég mintegy 5,7 millió eurós szerződést kötött az ukrán védelmi minisztériummal védőeszközök szállítására. 10 ezer golyóálló mellényt kellett volna szállítaniuk, de csak 5 ezret szállítottak le 2022 nyarán.
Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy valószínűleg a termékek minősége sem felelt meg a szerződésben foglaltaknak. Ukrajna 2023 végén jogi segítséget kért az ügyben.
A bűncselekmények elkövetésével a cég vezetőjét gyanúsítják. Két személy előzetes letartóztatásban volt a nyomozás ideje alatt, egy másik gyanúsított ellen azonban nem emeltek vádat.
Az ügyet a nyár folyamán továbbítják az ügyészséghez.
Az északi ország az orosz fenyegetettségtől tartva csatlakozott az ottawai egyezményből már korábban kilépő balti államokhoz.
A finn parlament csütörtökön megszavazta a kilépést a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
Alexander Stubb finn elnök a héten a szomszédos Oroszországból érkező fenyegetéssel érvelt a kilépés mellett, agresszívnek nevezve a szomszédos államot, amely, mint emlékeztetett, nem írta alá az egyezményt és „könyörtelenül bevet taposóaknákat”.
Petteri Orpo miniszterelnök áprilisban hangsúlyozta, a kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira.
Mint mondta, bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, „Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent”.
Az Oroszországgal szintén határos Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje már korábban megszavazta a kilépést.
Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a lehető leghamarabb szigorú szankciócsomagot kell elfogadnia Oroszország ellen, és nem szabad engednie a szankciók gyengítésére irányuló kísérleteknek. Ezt a Nemzeti Koalíció Pártjának helsinki ülésén mondott beszédében közölte, írta az Yle.
„Arra kell kényszerítenünk Putyint, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz. Megoldásokra van szükség – és azonnal”, hangsúlyozta Orpo.
A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy Donald Trump kormánya megpróbálja befolyásolni a republikánusokat, köztük Lindsey Graham szenátort, hogy enyhítsék a szankciós törvényjavaslatot. A kiadvány szerint ezek a megfogalmazás megváltoztatására és kivételek hozzáadására irányuló kísérletek, amelyek valójában gyengítik a szankciók hatását.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok változtatások nélkül fogadja el a szankciókat: „Minél előbb és a legszigorúbb formában, annál jobb.”
Orpo megerősítette, hogy az Európai Unió a maga részéről továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra: az erre vonatkozó kérdéseket az EU-csúcstalálkozón tervezik megvitatni.
Külön kiállt a finn védelmi költségvetés GDP-arányos 5%-ra emelése mellett, hangsúlyozva, hogy a kormány tájékoztatta a kulcsfontosságú parlamenti bizottságokat, és előzetes konzultációkat folytatott minden párttal.
[type] => post
[excerpt] => Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a lehető leghamarabb szigorú szankciócsomagot kell elfogadnia Oroszország ellen, és nem szabad engednie a szankciók gyengítésére irányuló kísérleteknek. Ezt a Nemzeti Koalí...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749497280
[modified] => 1749489626
)
[title] => Finnország bírálta Trump azon szándékát, hogy enyhíti az Oroszország elleni új szankciócsomagot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153455&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153455
[uk] => 153325
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153326
[image] => Array
(
[id] => 153326
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[original_lng] => 276622
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-129.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749478826:12
[_thumbnail_id] => 153326
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1338
[_oembed_49591397616f928639b8bdecb559ae84] =>
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Finnország szigorítani készül a külföldről érkezők letelepedésének feltételeit, hosszabb tartózkodást, nyelvtudást és szakmai gyakorlatot követelve meg – jelentette be csütörtökön a finn kormány.
„A sikeres integráció a letelepedési engedély előfeltétele lesz” – jelentette ki Mari Rantanen belügyminiszter.
A letelepedéshez szükséges folyamatos tartózkodás a kormány által ismertetett javaslat szerint a korábbi négy évről hat évre nő.
Az állandó letelepedést kérőknek „elegendő nyelvismerettel” kell rendelkezniük a két hivatalos nyelv, a finn és a svéd egyikében és előzőleg legalább kétévi finnországi munkaviszonnyal kell rendelkezniük – olvasható még a kormány közleményében.
Kivételes esetekben négy év tartózkodás után is megkapható a letelepedési engedély a kormány szerint, amely ehhez három feltételt szabott meg: évi 40 ezer eurós minimáljövedelmet, Finnországban elismert mesterképzést vagy hároméves felsőoktatási diplomát, valamint két év finnországi szakmai gyakorlatot, illetve a finn vagy a svéd nyelv alapos ismeretét és három évi finnországi szakmai gyakorlatot.
Ha a kérelmező megfelel a szakmai gyakorlat feltételeinek, csak legfeljebb három hónapig jogosult munkanélküli vagy szociális segélyre.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij Vilniusban találkozott Petteri Orpo finn miniszterelnökkel, amely során megvitatták Ukrajna védelmi támogatását, valamint a fegyvergyártásba irányuló befektetéseket – számolt be erről az államfő hivatalos oldalán.
A találkozó során Petteri Orpo finn miniszterelnökkel megvitattuk Ukrajna védelmi támogatását, az óvóhely-koalíció keretében folytatott együttműködést, valamint az EU-tagság kérdését
– olvasható a közleményben.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a megbeszélés egyik kulcspontja az ukrán fegyvergyártásba történő beruházás és a közös gyártás volt. „Beszámoltam a Drónvonal projektünkről, amely már bizonyította hatékonyságát. Megvitattuk, hogyan lehetne kiterjeszteni” – tette hozzá Zelenszkij.
A finn külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy bekérette Oroszország helsinki nagykövetét egy múlt héten történt feltételezett légtérsértés miatt.
A finn kormány már pénteken közölte, hogy úgy véli, két orosz katonai repülőgép lépett be a finn légtérbe az ország déli részén, a fővárostól mintegy 50 kilométerre fekvő Porvoo város partvidékén, és a finn határőrség vizsgálja az esetet.
A nagykövettel közöltük, hogy Finnország komolyan veszi a területét ért feltételezett jogsértést, a diplomata pedig válaszában jelezte, hogy továbbítja az üzenetet – írta hétfői közleményében a finn külügyminisztérium az X-en, további részletek közlése nélkül.
Oroszország helsinki nagykövetsége egyelőre nem reagált az üggyel kapcsolatos hírügynökségi megkeresésekre.
A Balti-tenger térségében a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború kezdete óta tapasztalható fokozott készültség, miután több alkalommal érte támadás a tenger alatt húzódó áram- és távközlési kábeleket, valamint gázvezetékeket, amelyek átmeneti szolgálatáskimaradásokat okoztak. A történtek miatt a NATO-fregattokat, -repülőgépeket és haditengerészeti drónokat küldött a helyszínre, hogy fokozza jelenlétét a területen.