Ukrajna elutasítja a teljes jogú európai uniós tagsága helyett ajánlott alternatívákat, mert az Európa és Oroszország kiegyezése lenne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök szombaton a portugál elnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajna nem egyezik bele az EU-integráció alternatíváiba. Szerinte az uniós tagjelölti státusznak nem lehet alternatívája. „Nincs szükségünk ezekre a kompromisszumokra. Mert higgyék el, ezek nem Ukrajnával való kompromisszumok lesznek Európában, hanem Európa és Oroszország kompromisszuma. Ebben teljesen biztos vagyok. Ez az orosz tisztviselők és lobbisták politikai befolyása és nyomása a többi európai országra, hogy támogassák Ukrajnát vagy sem” – mondta.
Az elnök felszólította az Európai Uniót, hogy közösen támogassák Ukrajna kérelmét. „Szeretném emlékeztetni önöket ezekben az években arra, hogy mihez vezettek a nyugati országok és Oroszország közötti ilyen kompromisszumok” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök korábban alternatívát javasolt Ukrajna európai uniós integrációjára. Szerinte az úgynevezett európai politikai közösségnek egyesítenie kell azokat az államokat, amelyek a jövőben csatlakoznak az Európai Unióhoz vagy kiléptek belőle.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismertette, milyen fegyverek beszerzésére fogják felhasználni azt az új 500 millió eurós szubvenciót, amelyet az EU Ukrajna katonai támogatására fordít – adta hírül hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Borrell az EU-külügyminiszterek németországi találkozója előtt elmondta, hogy új, 500 millió eurós támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára. Ezzel együtt az EU Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának teljes összege mintegy kétmilliárd euró lesz – tette hozzá.
„Ez az 500 millió euró nehézfegyverek beszerzésére megy el. Jelenleg páncélozott járműveket, harckocsikat, nehéztüzérséget, lőszert biztosítunk, vagyis mindazt, ami egy ilyen háborúhoz kell” – ismertette Josep Borrell.
Az Európai Uniónak a lehető leghamarabb be kell vezetnie az Oroszország elleni olajembargót, mert az új szankciók halogatása súlyos következményekkel járhat – szólított fel Mihajlo Podolja, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak üzenetében azt írta, „az EU-nak azonnal embargót kell bevezetnie az orosz olajjal szemben. Nincs több idő.” Emlékeztetett arra is, hogy ha az szerinte az országok vezetői 1938-ban határozottan lépnek fel, Európa elkerülhette volna a második világháborút. A politikusok azonban gyávának bizonyultak, flörtölnek az agresszorral – mutatott rá.
A tanácsadó úgy vélte, a hezitálás eredménye milliónyi emberi tragédia lett. „A történelem nem bocsátja meg nekünk, ha megismételjük ezt a hibát” – figyelmeztetett Mihajlo Podoljak.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки 🇷🇺 не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
Ukrajna arra számít, hogy 2022 nyarán megkapja az Európai Uniótól a tagjelölti státuszt, az elutasítás azt fogja jelenti, hogy Európa megpróbálja becsapni – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter egy keddi lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „ha nem kapjuk meg a tagjelölti státuszt, az csak egy dolgot jelenthet, hogy Európa megpróbál minket becsapni. De mi ezt nem fogjuk lenyelni.”
A külügyminiszter szerint ma Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol emberek halnak meg azokért az értékekért, amelyeken az EU alapul. „És azt gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Január elsejétől fél évre Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja szerepel
A január 1-től június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, továbbá egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása.
A francia elnökség szerint olyan Európára van szükség, amely meg tudja védeni értékeit és érdekeit, valamint képes ellenőrizni a határait oly módon, hogy elkerülje az emberi tragédiákat a tengereken és a szárazföldi határokon. Ehhez Párizs a schengeni térség reformját mozdítaná elő új határvédelmi mechanizmusokkal, továbbá megerősítené Európát, hogy megfelelően tudjon válaszolni a legnagyobb gazdasági, oktatási, és katonai kihívásokra is.
Emmanuel Macron francia elnök december elején az Európai Unió Tanácsának következő féléves prioritásait ismertető beszédében elmondta: az uniós tanács a változó éghajlati problémákra, a digitális átállásra kíván összpontosítani. El kívánja érni, hogy az Unió képes legyen a növekvő egyenlőtlenségek kezelésére, az egyes államok által befolyásolt migrációs nyomás megoldására, valamint az európai demokráciák destabilizálására tett külső kísérletekkel szembeni fellépésre, valamint hogy megfelelően tudjon válaszolni a közvetlen szomszédságban növekvő feszültségekre.
„Sokan szeretnék, ha az Európát sújtó válságokkal szemben az egyes – uniós – nemzetek egyedül cselekednének. Noha az egyes nemzetek adják erőnket és büszkeségünket, elengedhetetlen, hogy Európa egységes legyen. A jelen kihívásai arra figyelmeztetnek, hogy hatékonyabbnak, határozottabbnak, önállóbbnak, függetlenebbnek és egységesebbnek kell lennünk” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint Franciaország egyebek mellett hangsúlyt helyez majd a koronavírus-járványból történő kilábalásra is figyelve arra, hogy a gazdasági fejlődés összeegyeztethető maradjon az éghajlat-politikai törekvésekkel.
Macron beszédében bejelentette azt is, hogy Franciaország kampányt indít majd a halálbüntetés globális eltörlése érdekében. Elmondta, hogy konferenciát terveznek azon országok részvételével, ahol a büntetésnek ezt a legsúlyosabb fokozatát még alkalmazzák, esetleg alkalmazását felfüggesztették. A nemzetközi közösséggel egy ENSZ-határozatot fogadnának el, kötelezővé téve az országoknak, hogy évente jelentsék a meghozott halálos ítéletek és a végrehajtott kivégzések számát.
Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Párizs közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális európai csúcsértekezletet.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Franciaország az őt váltó Csehországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia–cseh–svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökségre legközelebb 2024 második felében kerül sor.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Január elsejétől fél évre Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1641028260
[modified] => 1641171355
)
[title] => Mától Franciaország veszi át az Európai Unió soros elnökségét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36963&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36963
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 36964
[image] => Array
(
[id] => 36964
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[original_lng] => 149410
[original_w] => 1024
[original_h] => 581
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-300x170.jpg
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-768x436.jpg
[width] => 768
[height] => 436
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1641164156:5
[_thumbnail_id] => 36964
[_edit_last] => 5
[views_count] => 921
[_oembed_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] =>
[_oembed_time_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] => 1640999113
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 425
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => soros elnökség
)
)
[5] => Array
(
[id] => 29334
[content] =>
Az utóbbi időben a migráció témája a permanensről állandó és rendkívül aktuálisra változott, különösen a Közel- és Közép-keleti eseményeket követően. Mint ismeretes, jelenleg a migrációs válság az EU és Fehéroroszország határán éleződött ki.
Afganisztánnak a tálibok általi augusztusi megszállása a migrációs problémákat szintén előtérbe helyezte, különösen az Európai Unió számos országában. Ebből a zsákutcából való kilábalás érdekében az EU rendkívül aktuális „Új migrációs és menekültügyi paktum” elfogadását tervezi, jelentette be az Európai Bizottság képviselője, kommentálva a Minszkkel való kapcsolat romlását. Eközben a kelet-európai országok már önállóan keresik a kérdés megoldását: Litvánia és Lengyelország, melyek példátlan mértékben szembesültek a belorusz területről érkező menekülthullámmal, falat kezdtek el építeni a határaikon. Ugyanezen szándékáról tett bejelentést Lettország, amennyiben nem változik a helyzet határain.
Litvánia, Lettország és Lengyelország közösen azzal vádolta meg Alekszandr Lukasenkát, Fehéroroszország „elnökét”, hogy „hibrid fegyverként” használja az Európai Unióval szemben a Közel-Keletről és az afrikai országokból érkező migránsokat. Feltételezhetően Minszk így reagál az uniós szankciókra és a légiközlekedési blokádra. A szolidaritás jeleként Észtország is támogatja szomszédjait, és augusztus elején megerősítette a határai feletti ellenőrzést.
Ugyanakkor az ENSZ aggodalmát fejezte ki a migránsok helyzete kapcsán, akik a létfenntartás eszközei nélkül jelennek meg a határ menti területeken, mivel az EU területére nem léphetnek be, Fehéroroszország viszont nem fogadja be őket. A szervezetnél úgy vélik, hogy magukra hagyva a migránsokat, az országok megszegik nemzetközi kötelezettségeiket.
Az Európai Unióban teljes mértékben támogatják Lettország, Litvánia és Lengyelország álláspontját. Az Európai Bizottság képviselője kijelentette, határozottan elutasítják „az emberek politikai célokra való kihasználására” irányuló kísérleteket.
A határon kialakult válság azonban arra kényszerítette az EU-t, hogy aktívabban vezesse be a migrációs politikájára vonatkozó reformokat. Ez a folyamat csaknem egy éve kezdődött: 2020 szeptemberében az Európai Unió bemutatta az „Új migrációs és menekültügyi paktumot” (New Pact on Migration and Asylum). A dokumentumnak megfelelően azok az országok, amelyek európai kvótának megfelelően fogadnak be migránsokat, vagy pénzt kapnak fenntartásukra az általános költségvetésből, vagy saját költségen küldik vissza őket. A mechanizmus még nem lépett hatályba.
A válság ellenére a dokumentum jóváhagyása kérdéses. Már 2020-as bemutatását követően több ország, köztük Lengyelország is ellene lépett fel. A Visegrádi négyek tagállamai, valamint Ausztria és Szlovénia sem osztják a „kötelező szolidaritás” tervét.
Az Európai Uniónak és tagállamainak, meg kell akadályozniuk újabb migrációs és humanitárius válság kialakulást, amely egyben biztonsági kockázatokkal is járhat – nyilatkozta Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa, az afganisztáni helyzettel kapcsolatos rendkívüli belügyminiszteri tanácskozásra érkezve kedden Brüsszelben.
Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa
A biztos kifejtette: a tagállamoknak átfogó megközelítést kell kidolgozniuk az afgán válságra vonatkozóan, de “minél előbb kell cselekedni, mielőtt tömegek érkeznének az EU külső határaihoz és a terrorszervezetek megerősödnének.”
Johansson kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével forrásokat, támogatást kell mozgósítani Afganisztánba és az azzal szomszédos országokba a rászorulók megsegítésére.
“Abban a helyzetben vagyunk, hogy meg tudjuk akadályozni azt, hogy az 2015-ös menekültválsághoz hasonló helyzet alakuljon ki, de rögtön kell cselekednünk” – húzta alá. Hozzátette: azokat az embereket, akik közvetlen veszélynek vannak kitéve, minél előbb más országban kell biztonságba helyezni, ezért a bizottság a következő hetekben letelepítési fórumot fog szervezni az uniós tagállamokkal.
Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy az afganisztáni helyzetet nem az EU idézte elő, azonban jelentős kihatással lehet az Unióra is. Kiemelte: a válság rávilágított arra, hogy az EU tagállamainak minél előbb el kell fogadniuk az új menekültügyi csomagot, amelyre vonatkozó javaslatait múlt szeptemberben mutatta be az Európai Bizottság.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-nak együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy biztositson elegendő forrást és kapacitást az Afganisztánban élő embereknek. Véleménye szerint, a helyben adott segítség megelőzheti a illegális migránsok áradatát, és a embercsempészeti hálózatok megerősödését. Nyomatékosította azonban, hogy az Uniónak kötelessége befogadni azokat, akik a szövetséges csapatokat segítették Afganisztánban.
Josep Borrell uniós kül-, és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében kedden közzétett nyilatkozatában az intézményi stabilitás mielőbbi helyreállítására, különös tekintettel a parlament tevékenységének folytatására, az alapvető jogok tiszteletben tartására és az erőszak minden formájától való tartózkodásra szólította fel Tuniszt.
Josep Borrell hangsúlyozta, hogy az ország demokratikus gyökereit, köztük a jogállamiságot, az Alkotmányt és a jogszabályi kereteket tiszteletben kell tartani, a tunéziai nép kívánságai és törekvései iránti figyelmet pedig meg kell őrizni. “A demokrácia megőrzése és az ország stabilitása elsőbbséget élvez” – fogalmazott.
Az Európai Unió és tagállamai továbbra is támogatásukról biztosítják Tunéziát a koronavírus okozta világjárvány és gazdasági válság legyőzésére kifejtett erőfeszítéseinek sikere érdekében – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.
A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfő politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükről. Vasárnap erőszakba torkolló tiltakozások voltak szerte az országban, ahol a kormány távozását és új választások kiírását követelték. A tunéziai elnök hétfőn menesztette Brahím Bartadzsi védelmi és Haszná bin Szlimán igazságügyi minisztert, nem sokkal azután, hogy leváltotta Hisám Masísi miniszterelnököt és felfüggesztette harminc napra a parlament működését a “társadalmi béke helyreállítása, az állam és a társadalom megvédése érdekében”.
In view of the ongoing escalation between Israel and Palestine and the unacceptable number of civilian casualties, I am convening an extraordinary VTC of the EU Foreign Ministers on Tuesday. We will coordinate and discuss how the EU can best contribute to end the current violence
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) May 16, 2021
A migráció és a mobilitás hozzátartoznak az európai életmódhoz – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős tagja az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a munkaerőhiány enyhítését célzó legális migrációról szóló jelentés szerdai vitájában.
A biztos véleménye szerint az európai polgárok elődei bevándorlók voltak, az uniós intézményekben dolgozók mind migránsok, akik külföldről költöztek Brüsszelbe az új munkalehetőségek végett, ezért üdvözölte, hogy az úgynevezett saját kezdeményezésű EP-jelentés célja az unión kívüli országokból érkezők munkavállalási lehetőségeinek megkönnyítése.
A görög biztos hangsúlyozta: a migráció lehet sikertörténet, csak arra van szükség, hogy szabályozott keretek között működjön, továbbá a kibocsátó és a fogadó ország számára kölcsönösen gyümölcsöző legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok migráns legálisan érkezik az EU-ba: 2019-ben 3 millióan kaptak letelepedési engedélyt munkavállalási okokból. Hozzátette: a munkaerőpiacok változása és a társadalom elöregedése, továbbá bizonyos ágazatokban a szakképzett munkaerő hiánya szükségessé teszi a migrációt. Hangsúlyozta azt is, hogy a migránsok munkavállalása uniós nemzeti hatáskörbe tartozik, a tagállamok dönthetik el, hány bevándorlót fogadnak munkavégzés céljából.
Mint mondta, a bizottság támogatja a munkaerőhelyzet javítását célzó, legális migrációt, például azért is, mert a magas szakképzettségű bevándorlóknak csupán a 25 százaléka választja az EU-t munkavégzés céljából, ami az unió számára kiélezi a tehetségekért folyó globális versenyt. Arról is beszélt, hogy az alacsony vagy közepes szakképzettséget igénylő ágazatokban is magas a munkaerőhiány, azért az uniós végrehajtó szerv megkönnyítené az ilyen végzettséggel rendelkezők bevándorlását. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság év végéig javaslatokat nyújt be arról, milyen készségekre van szüksége Európának, továbbá kialakítaná a nemzetközi szintű tehetségtoborzás csatornáit is.
Szkínász üdvözölte, hogy a Tanács soros portugál elnöksége hétfőn ideiglenes megállapodást kötött az Európai Parlament tárgyalóival az EU-ban munkát vállalni kívánó, magasan képzett, unión kívülről érkezők beutazási és tartózkodási feltételeit megállapító bizottsági irányelvtervezetről, az úgynevezett kék kártya rendszerének reformjáról.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vitával összefüggő jelentés alapállításaiban és felvetéseiben is hibás. “Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a demográfiai kihívásokra vagy a munkaerőpiaci problémákra a tömeges migráció jelenti a választ” – mondta. A képviselő szerint baloldali és liberális frakciók a multikulturalizmust erőltetik Európa-szerte. A képviselő szerint a tömeges migráció alapjaiban változtatja meg egy társadalom összetételét és kulturális jellegét. “Látható, hogy az eredetileg munkavállalási célú, de tömegessé váló beáramlás milyen problémákat okozott Nyugat-Európában. A nagy, gazdag tagállamok sem képesek megbirkózni a tömeges migrációból fakadó szociális, kulturális, közbiztonsági kihívásokkal. Téves az a beállítás, miszerint a multikulturalizmus szükségszerűen jobb, mint egy homogén, európai társadalom” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: semmi szükség európai szintű munkavállalási célú migrációs szabályokra, ebben a kérdésben minden tagállamnak magának kell döntenie. “Ha egy ország demográfiai kihívásokkal vagy munkaerőpiaci problémákkal küzd, számos eszköz áll a rendelkezésére. Elég csak Magyarország sikeres családpolitikáját és adópolitikáját megnézni, amivel jó példát mutatunk Európának” – mondta el az EP-képviselő. “A koronavírus-járvány miatt Európa-szerte nőtt a munkanélküliség. Elfogadhatatlan, hogy az európai emberek munkához segítése helyett a bevándorláspárti baloldal migránsokat akar Európába hozni. Az európai embereknek kell ismét munkát adni, és nem képzetlen munkaerővel kell elárasztani Európát” – zárta szavait a képviselő.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő hozzászólásában tiltakozott az ellen, hogy a kelet-európai munkavállalók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, miközben az EU migránsokat hív be dolgozni. Emlékeztette uniós parlamenti képviselőtársait, hogy mind az úgynevezett kiküldetési irányelvet, mind a mobilitási csomagot úgy írták újra a nyugat-európai országok igényei szerint, hogy hátrányba hozták a kelet-európai munkavállalókat és fuvarozókat. “Szociális dömpingről kiabálnak, miközben csak a saját piacaikat kívánják protekcionalista módon megvédeni” – tette hozzá. Rámutatott, hogy egyedül az EU-s polgárok egyenlő kezelése segítene abban, hogy legyen elég dolgos kéz a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy az egészségügyben. “Amikor azzal szembesülnek, hogy nincs, aki spárgát szedjen a földeken, dolgozzon a vágóhidakon, gondozza az időseket és betegeket, akkor ahelyett, hogy a saját állampolgárink számára méltányos és igazságos munkakörülményeket teremtenének, inkább arról beszélnek, hogy az üres állásokat EU-n kívülről érkezőkkel töltsék be, ami nonszensz” – jegyezte meg a képviselő.
“Vissza kell térni az Európai Unió alapító szerződéseinek szelleméhez, melyek garantálják a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását. Nekünk az unióban az európai polgárok jóléte és megbecsülése az első” – emelte ki Kósa Ádám.
Egy kellemetlen protokollincidens akasztotta meg az Európai Unió vezetőinek, Ursula von der Leyennek és Charles Michelnek a tárgyalását Törökország elnökével, Recep Tayyip Erdogannal – adta hírül a Mandiner.
A diplomáciai találkozó szervezői ugyanis csak két széket helyeztek el, amelyekre Erdogan és Michel ült le. Így Ursula néhány kellemetlen pillanat után csak az oldalra elhelyezett kanapén tudott helyett foglalni.
Amikor az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és Törökország elnöke a tárgyalásokhoz készülődve helyet foglalt a sajtófotók után, az a helyzet állt elő, hogy az európai oldalra is csak egy széket helyeztek Erdogannal szemben, amelyre Charles Michel ült. Így Ursula von der Leyen csak az oldalt elhelyezett kanapén tudott helyett foglalni, miután Michel nem adta át a helyét.
A váratlan szituáció pár pillanatra megakasztotta a diplomáciai találkozót.
A török fél állítása szerint nem akartak ártani senkinek. Az Európai Unió delegációja előzetesen megfelelőnek találta az előkészületeket, azonban ültetési kérdésekben nem egyeztettek.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг🇺🇦 – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом 🇺🇦! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
