Másfél órás megbeszélést folytatott hétfőn telefonon Volodimir Zelenszkij elnök és Emmanuel Macron francia államfő, a tárgyalás ukrán kezdeményezés nyomán jött létre – közölte hivatalos honlapján az Elnöki Hivatal, számolt be az rbc.ua hírportál.
A közlemény szerint Zelenszkij tárgyalópartnerének elmondta: „háborút folytatunk egy igazi terrorista állam ellen. Ennek bizonyítéka az ukrán hadifoglyok Oroszország által megtervezett cinikus megsemmisítése Olenyivkában,”
A két ország vezetője a biztonsági együttműködésről is tárgyaltak. Az ukrán elnök kiemelte Franciaország új, modern fegyverek szállítására vonatkozó döntéseit, valamint a Párizs által nyújtott védelmi támogatást. A felek külön is megvitatták Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásának a kérdését.
Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron érintette az Orosz Föderáció által Ukrajnában folyamatosan elkövetett háborús bűnök kérdését. „Minden felelőst meg kell büntetni. Ez a mi elvi álláspontunk” – hangsúlyozta tárgyalópartnerének az ukrán elnök.
Mint hírportálunk június 15-én beszámolt róla, Emmanuel Macron kijevi látogatása előtt egy nappal kijelentette, hogy Ukrajnának ismét tárgyalóasztalhoz kell ülnie Oroszországgal, amint megszűnnek a harci cselekmények, mert valamikor mindenképp tárgyalni kell Moszkvával. Mint a francia elnök hangsúlyozta: „ebből a konfliktusból az egyetlen kívánatos kiút – vagy Ukrajna katonai győzelme, vagy tárgyalások, mert előbb-utóbb a harcok megszűnnek, és ez lehetővé teszi a megállapodást Ukrajna és Oroszország között. Tehát valamikor tárgyalni kell Oroszországgal.”
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Emmanuel Maron fogadta a szaúdi trónörököst, aki hivatalos látogatásra érkezett Párizsba. Jogvédő szervezetek azzal vádolják a francia elnököt, hogy így legitimálja az arab országot ténylegesen irányító, szerintük a Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolásában bűnrészes Mohamed bin Szalmán herceget.
Az Amnesty International franciaországi elnöke,Jean-Claude Samouiller szerint “az olajról, az olajszállításokról zajlanak megbeszélések, olyan szerződésekkel, amelyek kétségkívül szédítőek. De nem kerülhetik meg az emberi jogi helyzetet Szaúd-Arábiában, ami katasztrofális. Jól érzékelhető, hogy ez a személy egyfajta rehabilitáción ment keresztül. Ott volt Joe Biden, itt van Emmanuel Macron, tegnapelőtt Görögországban volt bin Szalman. Körbejárja az európai országokat, tehát láthatjuk, hogy egy mosoly-, egy médiaoffenzívát folytat”.
Az amerikai elnök és külügyminisztere is lepacsizott a szaudi koronaherceggel júliusi, Dzsiddai látogatásuk alkalmával. Bár Joe Biden kampányában még azt ígérte, páriává teszi Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államok hagyományosan fontos közel-keleti partnerét az ottani emberi jogi álapotok, a jemeni polgárháborúban való részvétele és a Hasogdzsi-gyilkosság miatt.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
A gyarmati uralom alatt elkövetett bűnök elismerését várja a francia elnöktől a kameruni politikai elit – közölte hétfői dualai sajtótájékoztatóján az ország pártjait képviselő szervezet.
Az Afrikai Mozgalom a Függetlenségért és Demokráciáért nevű szervezet néhány órával azelőtt tette közzé nyilatkozatát, hogy az afrikai országba látogat Emmanuel Macron francia elnök. Közleményük szerint az elnöki látogatás jó lehetőséget teremt arra, hogy a Franciaország által gyarmattartóként elkövetett bűnök elismerése és azok ellentételezése révén új, békés alapokra helyezhessék a két ország közötti együttműködést. A kameruni politikusok jó példaként értékelik, hogy a francia elnök Algériában már tett egy ilyen gesztust, de az afrikai valutaközösségi frankról, a francia gyarmati múlt egyik utolsó eleméről is tárgyalnának vele.
Macron hétfőn kezdi meg négynapos látogatását Afrikában, amelynek során Kamerunon kívül Beninbe és Bissau-Guineába is ellátogat. A tárgyalások napirendjén az ukrajnai háború okozta gabonaválsággal, a terrorizmussal és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések szerepelnek elsősorban, Bissau-Guineában pedig egy új francia iskola alapításáról állapodhat meg.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Macron látogatásának célja, hogy felújítsa és erősítse a francia-afrikai kapcsolatokat.
Kamerun az első világháború végéig német gyarmat volt, és a német vereség után helyezte francia gyámság alá az ENSZ elődszervezete, a Népszövetség. Az ország 1960-ban elnyert függetlenségét megelőzően a francia hadsereg húsz éven át harcolt a kameruni Népunió nevű függetlenségi párt ellen, és az összecsapásokban több tízezer kameruni, köztük a párt alapítója is meghalt. A francia elnököt az országot 40 éve vaskézzel irányító, 89 éves Paul Biya elnök fogadja majd, és a tárgyalásokon a Boko Haramról, a Kamerunt a szomszédos Nigériából fenyegető iszlamista szervezetről is szó esik majd.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország „háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.
„Oroszország az energiát, az élelmiszerellátást háborús fegyverként használja” – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre. „Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról” – tette hozzá.
„Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye” – vélte Emmanuel Macron.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
A második világháború utáni francia politikában ritkán látott helyzet állt elő – a megválasztott elnök nem nyerte meg a törvényhozási választásokat, így kénytelen kisebbségben kormányozni. Az elnök Ensemble ! (Együtt!) nevű pártja csupán 245 helyet szerzett a Nemzetgyűlésben a rendelkezésre álló 577-ből, 30 százalékkal kevesebbet, mint az előző választások során.
1958 óta ez a legalacsonyabb képviselői szám, amellyel az elnök kínlódni lesz kénytelen.
Hasonlóra 1988-ban volt példa, amikor a szocialisták kényszerültek kisebbségi kormányzásba. A következő öt évben azonban viszonylag sikeresen vezették az országot, amire az alkotmány 49.3-as pontja adott lehetőséget. Ez kimondta, hogy egy törvényjavaslatot keresztül lehet verni a törvényhozáson 24 óra leforgása alatt, hacsak az ellenzék nem nyer meg egy bizalmatlansági szavazást – erre 64 éve nem volt példa. A szocialisták annak idején ötvenszer éltek ezzel a lehetőséggel.
Macron számára azonban nem áll rendelkezésre ez a kiskapu, mert a hozzá kapcsolódó jogosítványokat egy 2008-as módosítás során radikálisan korlátozták.
Így a regnáló francia elnök kénytelen lesz az ellenzéki pártok soraiból szövetségeseket találni, ha meg akarja valósítani reformprogamját. Kevés a valószínűsége azonban, hogy a választások során megerősödött szélsőbal és a szélsőjobb támogatná mondjuk a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését. A többség nélkül megnyert választás egyébként közelebb viszi Franciaországot az európai mainstream gyakorlathoz, viszont a franciáknak – részben az elnöki típusú berendezkedés miatt – nagyon kevés tapasztalatuk van a koalíciós kormányzásban, ott ez nem része a politikai hagyománynak. A 61 képviselői helyet elnyert republikánusok részéről talán számíthatna még támogatásra az elnök, a párt azonban mélyen megosztott Macron támogatásával kapcsolatban. A 89 helyet szerzett Nemzeti Tömörülés (Rassamlement National, RN), Marine Le Pen pártja részéről szinte kizárt bármiféle támogatás, hiszen Le Pen joggal gondolhatja úgy, hogy Macron bukásával a következő választásokon nekik áll majd a zászló.
Az elnök így gúzsba kötve kényszerül táncolni és törvényjavaslatról törvényjavaslatra haladva lesz kénytelen megpróbálni valahogy kipréselni a képviselők elegendő számú támogatását elképzeléseinek megvalósítására.
A baloldal például szeretné felgyorsítani Franciaországban az energiaátmenetet, a tiszta energia térnyerését. Elképzelhető az is, hogy a jobbközepet sikerül a nyugdíjreform mögé állítani.
Az ilyen típusú szelektív együttműködés azonban olyan konstruktív hozzáállást igényelne a pártoktól, amely idegen a francia politikai hagyományoktól – főleg egy olyan helyzetben, amikor az ellenzéket a szélső pártok dominálják. Le Pen és Jean-Luc Mélenchon, aki a talán a leginkább képes összefogni a baloldalt – és ez számára is reményeket nyit a következő politikai ciklusra nézve – nem fognak beállni Macron mögé. Nem hagyják majd, hogy frissen szerzett politikai tőkéjüket az elnök zabálja fel. Macronnak is változnia kell(ene), hiszen a választások eredménye megmutatta, hogy a franciák nem vevők egy mindenbe beleszóló, mindent egymaga intéző elnökre az amúgy is erősen centralizált francia közjogi berendezkedésben.
A szerénység és a partnerkeresés egyáltalán nem jellemezte Macron első ciklusát viszont a másodikban nélkülözhetetlen lesz.
Nagy kérdés, hogy a belső harcok, az ország kormányzása, kormányozhatósága mennyire köti le a következő ciklusban Macront, mennyi ideje, energiája marad a külpolitikára. Az elmúlt öt évben a „több Európa” elképzeléséből vajmi kevés valósult meg. A pandémia és az orosz-ukrán háború megakadályozta Macron nagy tervét, amely szerint az olaszok, Mario Draghi segítségével legalább valamennyire átvegyék a kezdeményezést az európai politikai porondon, kihasználva a gyenge német kormány bizonytalankodásait. Hiába indított szános diplomáciai offenzívát, ezek rendre elakadtak a realitásokkal szembesülve.
Változik a helyzet abban a tekintetben is, hogy az EU, az eurozóna fenyegető inflációja, az Európai Központi Bank (EKB) várható kamatemelés sorozata kivesz a franciák kezéből egy klasszikus fegyvert. Immár nem lehet, vagy legalábbis sokkal nehezebb lesz belpolitikai problémákat költekezéssel megoldani. Drágul a hitel, nehezebb lesz finanszírozni a francia államadósságot.
Ráadásul az eurozónának elég egy beteg – az olasz –, a befektetők nem nézik majd jó szemmel, ha a franciákat is betolják a kórterembe.
Így paradox módon Macronnak éppen legfőbb politikai ellenlábasa, Le Pen elvei mentén kell majd politizálnia. Franciaország befelé fordul, saját belpolitikai problémáival lesz elfoglalva, saját nemzeti érdekeit kell majd megvédenie az európai közösségen belül.
Játszat persze arra is az elnök, hogy tudatosan a kormányozhatatlanság felé sodorja az országot és egy előrehozott választás során próbálja meg meggyőzni a választókat arról, hogy ez az ellenzék sara. Ezzel azonban saját politikai sírját ásná meg, hiszen azt az üzenetet közvetítené az állampolgároknak, hogy az idén úgymond rosszul választottak, amikor nem az ő pártja kapta meg a többséget. Valószínű, hogy még jobban büntetnék, Le Pen és Mélenchon még jobban megerősödne.
Macron üzenete az volt a kampány során, hogy a franciáknak választaniuk kell közte és a szélsőséges pártok között. Ez a taktika az elnökválasztás során bejött, a parlamenti voksolásnál azonban nagyon csúnyán visszaütött.
Ugyanezt a sémát még egyszer megpróbálni meglehetősen rossz kilátásokkal járna Macron számára. Az elnök nem fogadta el miniszterelnöke, Élisabeth Borne lemondását, sőt arra szólította fel, hogy próbáljon meg maga is parlamenti szövetségeseket keresi a többség biztosításához – akár egyes témákhoz törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan is. Ennek próbálja a július 5-re tervezett parlamenti bizalmatlansági szavazás, valamint az őszi költségvetési szavazás lesz.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Újra találkozott Párizsban Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel, miután az országok között egy védelmi szerződés felmondása miatt kirobbant a konfliktus. Az ausztrál miniszterelnök örömmel fogadta, hogy újra tudják kezdeni együttműködésüket, és sikerült elsimítania elődje, Scott Morrison által keltett hullámokat – írja a France24 hírportál.
Jelenlétem új kezdetet jelent országaink kapcsolatában – mondta Albanese, miután megérkezett az Elysee-palotába, majd hozzátette, hogy kiemelten fontos Ausztrália kapcsolata Franciaországgal, így bizalommal, tisztelettel és őszinteséggel fordulnak ezentúl egymáshoz.
Válaszul Macron, miután elismerte, hogy nehéz idők vannak mögöttük, hangsúlyozta a két ország stratégiai partnerségét, közös európai háborús történelmüket és közös érdekeiket a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosításában.
A francia elnöki palota udvarán a két férfi és feleségeik találkozása és tárgyalása gyökeres változást jelent a két ország kapcsolatában Scott Morrison volt ausztrál miniszterelnök távozása óta.
Tavaly Ausztrália felmondta a francia Naval csoporttal kötött 35 milliárd eurós szerződést, a pályázat keretében 12 francia tervezésű dízelmotoros tengeralattjárót vásároltak volna, hogy ellensúlyozzák Kína befolyását a Dél-kínai-tengeren.
Morrison ezután új háromoldalú, tudományos, technológiai és biztonsági-védelmi partnerséget (AUKUS) kötött az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal. Ennek keretében az Egyesült Államok nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát szállít Canberra számára, hogy megerősítse szövetségese Kínával szembeni harcászati képességeit.
Párizs az üzlet kútba esése mellett azt sem vette jó néven, hogy az AUKUS-ról csak néhány órával annak nyilvános bejelentése előtt értesült.
Válaszul megszakította diplomáciai kapcsolatait Ausztráliával, és Macron többször is azzal vádolta Morrisont, hogy hazudott neki a 2021 júniusában Párizsban elfogyasztott vacsora során.
Albanese a hónap elején bejelentette, hogy a francia tengeralattjáró-gyártó Naval Group beleegyezett egy 555 millió eurós fájdalomdíjba, kompenzálandó a korábbi szerződés felmondását.
A mostani találkozó során Albanese és Macron is hangsúlyozta közös véleményét Oroszország ukrajnai inváziójáról, és megerősítették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és az ukrán nép harcát. Emellett Macron méltatta Albanese elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, ami újdonságnak számít konzervatív elődje, Morrison álláspontja után.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Az ausztrál kormány a közelmúltban arra kérte az ENSZ-t, hogy emelje fel az ország 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértékét.
Macron szerint az új ausztrál pozíció, ami proaktív és ambiciózus, lehetőséget kínál, hogy együtt haladjanak előre.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Emmanuel Macron francia államfő megbízta eddigi miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, hogy július elejére alakítson egy új, cselekvő kormányt az elnöki koalíción kívüli pártok bevonásával.
Az elnök ezt az AFP hírügynökségnek szombat este adott interjúban jelentette be.
A nemzetgyűlési választások múlt vasárnapi második fordulóját követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök kedden benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő azt nem fogadta el, viszont akkor nem is erősítette meg a bizalmát a kormányfőben.
Ez alapján elemzők elképzelhetőnek tartották, hogy az államfő hamarosan lecseréli a miniszterelnököt, miután a pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások második fordulójában elvesztette abszolút többségét, s így az új nemzetgyűlésben nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet.
A köztársasági elnök szombaton találkozott a kormányfővel, és megbízta azzal, hogy a jövő hét folyamánvalamennyi parlamenti párttal egyeztessen egy kormányzati megállapodásról, illetve az esetleges részvételükről egy új kormányban, valamint az álláspontjukról a miniszterelnök személyéről a július 5-én esedékes bizalmi szavazást illetően, és a költségvetés őszi szavazásáról is.
A miniszterelnök javaslatokat fog bemutatni csütörtökön egy útitervhez Franciaország kormánya számára a következő hónapokra és évekre, és egy új cselekvő kormány összetételére is Franciaország érdekében, amelyet július első napjaiban fogunk felállítani – jelentette ki az államfő az AFP-nek.
Ez azt jelenti, hogy Emmanuel Macron megerősítette bizalmát az elnökválasztási győzelmét követően a május 20-án kinevezett miniszterelnökben, akinek immáron egy hete a távozását követeli az ellenzék, s a nemzetgyűlés összetételét jobban tükröző kormány kinevezését követeli.
A miniszterelnök a bizalmamat élvezi a hosszú távú kormányzati munkához – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki ugyanakkor azt is jelezte, hogy az új végrehajtói hatalomba a pártszövetségével együttműködni kész pártok képviselőit is szeretné kinevezni.
Az államfő ezért azzal bízta meg a kormányfőt, hogy egyeztessen valamennyi parlamenti párttal, amelyeknek vezetőit a hét elején Emmanuel Macron már fogadta a hivatalában.
Bízom a kollektív képességünkben ennek megvalósításához. Bízom a miniszterelnök képességében, hogy megtalálja ezeket az erőket. Bízom a kormányzati erők felelősségteljes hozzáállásában – fogalmazott az államfő.
Emmanuel Macron leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely módosítható és gazdagítható. Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban vörös vonalnak tartja az elnök.
A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne.
Az elnök ugyanakkor kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne kormányzati megállapodás.
A lehetséges szövetségesek a kommunistáktól a konzervatív Köztársaságiakig terjednek. A franciák legitimitást adtak az RN és az LFI képviselőinek, és ezeknek a pártoknak vannak is politikai formációi (a nemzetgyűlésben). Nem keverem össze a szélsőségeket, de az ő kifejezésmódjuk, álláspontjuk – és mindig is egyértelmű voltam ebben a kérdésben – alapján ezek a formációk nem tekinthetők kormánypártoknak” – mondta Emmanuel Macron.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését. A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Emmanuel Macron pártjához tartozó képviselők egy új törvényjavaslatot nyújtottak be, reagálva arra, hogy az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság felszámolta az abortuszhoz való jogot.
A törvényjavaslat szerint az alkotmányba foglalják az abortuszhoz való jogot. Az abortuszhoz való jogot Franciaországban már törvénybe foglalták 1975-ben, Marie-Pierre Rixain képviselő szerint azonban ha alkotmányba foglalják, azzal bebetonozzák az abortuszhoz való jogot a jövő generációi számára. Hozzátette, hogy „ami máshol történt, nem történhet meg Franciaországban”.
A törvényjavaslat elviekben „lehetetlenné tenné, hogy megfosszanak valakit a terhesség önkéntes megszakításához való jogától”. Aurore Berge, Macron parlamenti pártjának vezetője szerint az amerikai legfelsőbb bíróság döntése az abortuszhoz való jog visszavonásáról „világszerte katasztrofális a nők számára”.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben – derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.
A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett.
Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
„Holnaptól a cselekvő többség létrehozásán dolgozunk, nincs más alternatíva” – mondta vasárnap este Elisabeth Borne miniszterelnök, aki elismerte, hogy „ez a példátlan helyzet kockázatot jelent hazánk számára”.
A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a nemzetgyűlésben.
A Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat.
A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak – akik eddig a legnagyobb ellenzéki frakciót alkották – 61 fős csoportja lesz a parlament alsóházában.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről.
Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri kérdésekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot, s kikapott választókörzetében Richard Ferrand, a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke és Christophe Castaner, a kormánypárt nemzetgyűlési csoportjának vezetője is.
Pleased to update @UNFCCC today that 🇦🇺 will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Az Ukrajnában csütörtökön tett látogatása során Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök „zárt ajtók mögött” arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy üljön ismét tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin kremli diktátorral – közölte a Die Welt című német lap pénteken, számolt be az rbc.ua hírportál.
A német újság azt írta, hogy kijevi látogatása során Scholz, Macron és Draghi kiállt Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadása mellett. „Cserébe az állam- és kormányfők »zárt ajtók mögött« nagy valószínűséggel rávették Zelenszkijt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – áll a cikkben.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtökön Ukrajnába érkezett, hogy az ország európai uniós tagjelölti státuszáról és a fegyverszállítások növeléséről tárgyaljon Volodimir Zelenszkij elnökkel.
