Emmanuel Macron francia elnök vasárnap bejelentette, hogy a „durvuló világgal” és a fokozódó veszélyekkel, különösen az oroszországi fenyegetésekkel szemben Franciaország a következő két évben az eredetileg tervezettnél gyorsabban akarja növelni védelmi kiadásait.
1945 óta még soha nem fenyegette ekkora veszély a szabadságot, és soha nem függött ilyen mértékben kontinensünk békéje a jelenlegi döntéseinktől – mondta az államfő a fegyveres erők vezetőihez intézett hagyományos beszédében a július 14-i nemzeti ünnep, a francia forradalom kitörése évfordulójának előestéjén.
Emmanuel Macron szerint Európa „veszélybe került, miután az ukrajnai invázióval háborút hoztak a területére, miközben az Egyesült Államok bizonytalanságot teremtett a támogatás folytonosságát illetően, és Európánk a válságok hatalmas ívének élére került”.
„A második világháború után létrejött nemzetközi rendet egyre inkább megkérdőjelezik és meggyengítik, és mivel nincsenek többé szabályok, a legerősebb törvénye érvényesül” – hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Emmanuel Macron beszédében ismét megemlítette Franciaország nukleáris elrettentő erejének európai dimenzióját, jelezve, hogy megbízta a védelmi minisztert, hogy kezdeményezzen stratégiai párbeszédet azon európai partnereinkkel, akik készek erre.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.
„Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát” – fogalmazott a francia államfő.
A francia elnök ismét azon gondolkodik, hogy felrázza a francia politikát – hiába tagadta ezt korábban. A háttérben egy megbénult kormány, belső feszültségek és egyre erősödő jobboldal áll.
Egy évvel az után, hogy Emmanuel Macron előre hozott választásokkal próbálta megállítani a jobboldal előretörését – és ezzel gyakorlatilag saját hatalmát is meggyengítette –, a francia elnök ismét fontolóra vehette a parlament feloszlatását. Bár áprilisban határozottan cáfolta ezt a lehetőséget, több bennfentes szerint az elnök egyre frusztráltabb, és nem zárható ki, hogy ismét kockázatot vállal. Írtunk róla, hogy miközben a francia államadósság már így is történelmi mélyponton van egy újabb, 5 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelentett be 2025-re, miután az idei költségvetési tervben „eltéréseket” észleltek.
Macron 2024-ben rossz döntést hozott?
Franciaországban a 2024-es előre hozott választások Macron számára súlyos politikai visszaesést hoztak: centrista pártja elvesztette többségét a nemzetgyűlésben, miközben Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése rekordszámú képviselői helyet szerzett. A francia elnök döntése a 2024-es választások kiírásáról, azóta is a politikai diskurzus középpontjában áll. Írtunk róla, hogy Ellentmondásos reakciókat váltott ki Emmanuel Macron döntése az előre hozott választásokról. Macron az újévi beszédében vállalta a 2024-es választási döntés felelősségét: „Ez a döntés több instabilitást, mint nyugalmat hozott – és ennek teljes felelősségét vállalom.”
Felesége, Brigitte Macron még tavaly decemberben, egy baráti látogatás során vetette fel a kérdést: „Te is azt gondolod, hogy hülyeség volt?”
Macron 2025-ben… sem tanul a hibáiból?
A Politico értesülései szerint több, az elnökhöz közel álló személy – köztük jelenlegi és volt kormánytagok – azt állítják, Macron ismét mérlegeli az előre hozott választások lehetőségét, annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozataiban kizárta ezt.
Miben reménykedhet a francia elnök?
Az irónia a történetben, hogy a nagy kockáztatás után Macron olyan miniszterelnököt kapott – Francois Bayrout személyében – aki nem híve a merész lépéseknek. A kettőjük közötti feszültség nyílt titok: egy Macronhoz közelálló személy szerint az elnök forrong a dühtől, és már más területeken is kiütközik frusztrációja.
Egyes vélemények szerint Macron titokban abban reménykedik, hogy a nemzetgyűlés idővel megbuktatja Bayrout, akár egy költségvetési szavazáskor, akár egy, az 1990-es évekből származó gyermekbántalmazási botrány miatt, amely még Bayrou oktatási minisztersége idejére nyúlik vissza.
Videokonferenciára kerül sor csütörtökön, július 10-én. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer vezetik majd a tárgyalásokat más európai vezetőkkel Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséről Macron jövő heti brit látogatása során – írja a Le Monde az Elysée-palota közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Macron július 8. és 10. között állami látogatáson tartózkodik majd Nagy-Britanniában, ahol királyi fogadtatásban részesül, valamint felszólal a brit parlamentben.
„Lesz egy vita arról, hogyan lehet komolyabban támogatni Ukrajna harcképességét” – közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy Starmer és Macron lesznek a kijevi szövetségesek videokonferenciájának társelnökei.
Csütörtök késő este Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok volt elnökével – számolt be róla a The Guardian, az Elysée-palota forrásaira hivatkozva.
A lap szerint a két vezető több fontos témát érintett, köztük:
Irán helyzete,
az orosz–ukrán háború,
valamint az EU és az Egyesült Államok közötti vámügyi tárgyalások.
Ezen felül Macron ugyanazon a napon megbeszélést folytatott Szaúd-Arábia trónörökösével, Mohammed bin Szalmánnal is. Témáik között szerepelt a közel-keleti feszültségek alakulása, különösen Irán és a gázai helyzet.
Újságírói források szerint Macron és Zelenszkij megbeszélése „konstruktív” hangulatban zajlott. A francia elnök részletesen tájékoztatta ukrán kollégáját a Putyinnal folytatott tárgyalás tartalmáról.
A beszámolók szerint az orosz elnök nem változtatott álláspontján a háborút illetően, és továbbra sem mutat hajlandóságot annak befejezésére.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Emmanuel Macron csaknem három év hallgatás után ismét beszélt Vlagyimir Putyinnal: a francia elnök tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett Ukrajna ügyében, míg az orosz elnök a Nyugatot okolta a háborúért, és a „területi realitások” elismerését követelte egy esetleges békerendezés feltételeként. A beszélgetést követően a francia elnök Volodimir Zelenszkijjel is telefonált.
Csaknem három év hallgatás után ismét beszélt egymással Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin: a francia elnök kedden egy kétórás videóbeszélgetésben tűzszünetet sürgetett Ukrajnában, és arra kérte az orosz elnököt, hogy induljanak meg a tárgyalások a háború lezárásáról – közölte az Élysée-palota.
A párbeszédre 2022. szeptembere óta nem volt példa, és a francia elnöki hivatal hangsúlyozta, Macron ismételten kiállt Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, valamint „a mielőbbi tűzszünet és tartós, stabil békerendezéshez vezető tárgyalások elindítását” szorgalmazta.
Putyin eközben – a Kreml beszámolója szerint – a Nyugatot okolta az ukrajnai háború kitöréséért, és úgy fogalmazott, a jövőbeli békemegállapodásnak „átfogónak és hosszú távúnak kell lennie, amely számol az ukrán válság gyökereivel és az új területi realitásokon alapul”.
Az orosz elnök korábban is világossá tette, Ukrajna csak akkor remélhet békét, ha elismeri az orosz megszállás alá került területek elcsatolását.
A francia elnök az iráni helyzetről is tárgyalt Putyinnal, és felszólította Iránt, hogy tartsa be az atomsorompó-egyezmény előírásait, valamint működjön együtt az ENSZ nukleáris ellenőrző szervezetével, a NAÜ-vel. Macron „határozott diplomáciai megoldást” sürgetett az iráni atomprogram, a ballisztikus rakéták és Irán regionális szerepének rendezésére. Putyin ezzel szemben hangsúlyozta, Iránnak joga van békés célú atomprogramot működtetni.
Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron hamarosan újra beszél egymással
A felek abban állapodtak meg, hogy folytatják az egyeztetéseket, és a közeljövőben újra beszélnek – tette hozzá az Élysée.
Macron 2022 elején, még az ukrajnai háború kitörése előtt személyesen is Moszkvába utazott, hogy figyelmeztesse Putyint a katonai lépés következményeire. A háború első hónapjaiban még fenntartották a telefonos kapcsolatot, de az utolsó ilyen beszélgetés 2022 szeptemberében történt. Azóta Macron keményebb hangnemet ütött meg Moszkvával szemben, és egyértelművé tette, Oroszország terjeszkedése nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve is veszélyt jelent. A francia elnök azt sem zárta ki, hogy a jövőben francia csapatokat vezényeljenek Ukrajnába.
A két ország között a legutóbbi hivatalos magas szintű kapcsolatfelvétel idén áprilisban történt, akkor az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu és a francia védelmi tárca vezetője, Sébastien Lecornu egyeztetett a párizsi olimpia biztonságáról.
Emmanuel Macron felhívta Volodimir Zelenszkijt is. A két államfő közötti beszélgetés részleteiről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra információkat.
A Renault autógyár Ukrajnában, a frontvonaltól mintegy száz kilométerre tervez dróngyártó üzemet létesíteni – közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter az LCI televízióban. Elmondása szerint a projektről Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök egyeztetett a hágai NATO-csúcson.
Barrot hangsúlyozta: Ukrajna támogatásra és katonai segítségre szorul Oroszország elleni harcában – írja az Index.
Fontos, hogy továbbra is segítsük Ukrajnát saját eszközeinek gyártási képességeinek fejlesztésében, és pontosan ezt fogja tenni Franciaország Ukrajnával együttműködve
A francia külügyminiszter emlékeztetett: nemrégiben jelentették be a Renault-val közös dróngyártást Ukrajnában.
Ma fel kell ismerni, hogy ez a drónok háborúja, és hogy a katonák drónok segítségével állnak szemben egymással, ezért ez nagyon fontos szempont, amelyről az elnök beszélt Volodimir Zelenszkijjel a hét elején tartott NATO-csúcs alatt