Az Európai Bizottság várja a lengyelországi támogatások odaítélését és sorsát tisztázó tények feltárását, másként az Európai Ügyészség és az OLAF közbelép. A lengyel ügyészség is vizsgálatot indított.
Vizsgálat indult a lengyel nemzeti helyreállítási terv eszközeinek felhasználásában észlelt állítólagos szabálytalanságok miatt – közölte pénteken a varsói kerületi ügyészség.
Az ügyészség arra reagált, hogy a közösségi média számos felhasználója olyan esetekre mutatott rá, amikor több lengyelországi szállodalánc és vendéglátóipari cég például jachtok, szaunák, szoláriumok vásárlására költötte az uniós helyreállítási eszközöket.
Az uniós pénzekből támogatott cégek adatait a lengyel helyreállítási terv hivatalos honlapján tették közzé. A honlap a médiabotrány kitörése után pénteken elérhetetlenné vált.
Az ügy kapcsán állást foglalt pénteki vidéki sajtóértekezletén Donald Tusk kormányfő is, aláhúzva: nem fogja tűrni a helyreállítási eszközök eltékozlását. Amennyiben az ellenőrzések kimutatják, hogy adott esetben a felhasználás indokolatlan volt, gyors döntéseket fog elvárni, beleértve a források visszavonását is – tette hozzá.
Katarzyna Pelczynska-Nalecz fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszter közölte: tárcája ellenőrzi az összes kérdéses szerződést. Aláhúzta: a szállodaipari és vendéglátási cégekre vonatkozó program az egész lengyel helyreállítási terv 0,6 százalékát képezi, és a koronavírus-járvány során kárt szenvedett kis- és középvállalkozók támogatását célozza.
Jan Szyszko fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszterhelyettes pénteken közölte: a vitatott eszközfelhasználás miatt már július végén leváltották az állami vállalkozásfejlesztési ügynökség (PARP) elnökét.
Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az X-en azt írta: a helyreállítási terv felhasználása „gazdasági lendület helyett óriási botrányt” váltott ki. A támogatást „kiválasztottak kapták meg, de a hitelt minden polgár fogja visszafizetni. Beruházásokra, innovációra, gyógyszerbiztonságra kellett volna a pénz, és nem telik semmire” – tette hozzá Kaczynski.
Köszönöm a támogatást – üzente Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek azután, hogy a két államférfi egyeztetett egymással.
„Rengeteg mindenről beszélgettünk: a béke iránti törekvéseinkről, a közös védelmi kiadásainkról, az ukrán nép támogatásáról, és az Ukrajna EU-csatlakozását megelőző tárgyalási folyamatról” – számolt be az ukrán elnök. Továbbá megköszönte a lengyel miniszterelnöknek, hogy Kijev mellett áll a béketárgyalásokat illetően, és hangsúlyozta, Lengyelországnak is érdeke, hogy „igazságos béke” szülessen.
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy Tuskkal mindketten úgy vélik, „az első tárgyalási szakaszt egyszerre kell megnyitni Ukrajna és Moldova számára, hiszen a két ország együtt indult el ezen az úton, és együtt is kell tovább haladniuk.”
A két politikus beszélt még Ukrajna diplomáciai lehetőségeiről, valamint Zelenszkij korábbi tárgyalásairól Donald Trump amerikai elnökkel, és más nyugati partnerekkel.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja hamarosan befagyhat, és ez „inkább előbb, mint utóbb” bekövetkezhet – jelentette ki pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk a kijelentését a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után tette. „Vannak bizonyos jelek, nekem is van egy olyan megérzésem, hogy a konfliktus befagyasztása lehetséges. Nem akarom azt mondani, hogy »a háború vége«, hanem inkább azt, hogy a »konfliktus befagyasztása« hamarabb, mint utóbb bekövetkezhet” – mondta.
A lengyel miniszterelnök szerint van remény erre, mivel ma jár le a határideje Donald Trump amerikai elnök ultimátumának. Szerinte Zelenszkij „nagyon óvatos, de továbbra is optimista”.
„Az ukrán fél nagyon érdekelt abban, hogy Európa, beleértve Lengyelországot is, részt vegyen a jövőbeli tűzszünet, és ezt követően a béke alakításában. Mi is nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy béke uralkodhasson a régiónkban, mivel ez a biztonságunkra is nagyon pozitív hatással lenne” – tette hozzá Donald Tusk.
Az ukrajnai háborút valószínűleg hamarosan felfüggesztik, de ez nem jelenti azt, hogy az orosz fenyegetés megszűnt – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az egyik lengyelországi védelmi vállalkozást meglátogatva megjegyezte, hogy az orosz fenyegetés hátterében a lengyel hadsereg további modernizációja és megerősítése szükséges.
„Nagy a valószínűsége és sok jel utal arra, hogy az orosz-ukrán háborút legalább felfüggesztik a közeljövőben. De ez semmilyen módon nem változtatja meg a helyzetünket” – mondta Tusk, számol be az Onet.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrajnai háborút valószínűleg hamarosan felfüggesztik, de ez nem jelenti azt, hogy az orosz fenyegetés megszűnt – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753967220
[modified] => 1753920933
)
[title] => Tusk „sok jelét” látja annak, hogy hamarosan véget érhet a háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=158179&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158179
[uk] => 158167
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 158168
[image] => Array
(
[id] => 158168
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[original_lng] => 10324
[original_w] => 400
[original_h] => 267
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[width] => 400
[height] => 267
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[width] => 400
[height] => 267
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[width] => 400
[height] => 267
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[width] => 400
[height] => 267
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/400-0-1716975447-2648.webp
[width] => 400
[height] => 267
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753910137:12
[_thumbnail_id] => 158168
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1174
[_algolia_sync] => 343023599000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 62592
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => háború vége
)
)
[4] => Array
(
[id] => 157543
[content] =>
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette: új gazdasági és energiaügyi minisztériumot hoznak létre, emellett több tárca megszűnik, és miniszteri személycserékre is sor kerül – írja az Portfolio az MTI-re hivatkozva.
A változásoknak strukturális és személyi jellege is van, az eddig 26 tagú kabinetet 21 tagúra karcsúsítják – közölte Tusk.
Prioritásnak nevezte Lengyelország külső biztonságának megőrzését katonai, hatérvédelmi és energiaügyi értelemben, valamint a belpolitikai rend védelmét is.
„Ma végleg véget ér az (elnök)választás utáni trauma időszaka”, alaptalan azt gondolni, hogy „egy ütközet elvesztését az egész csata elvesztésének tekintsünk” – utalt a kormányfő arra, hogy az elnökválasztás június 1-jei második fordulójában az ellenzéki Jog és Igazságosság párt által támogatott Karol Nawrocki legyőzte Rafal Trzaskowski kormánypárti jelöltet.
A kormánynak újult erővel kell elkezdenie a munkát, ennek érdekében véget kell vetni a kormánykoalíción belüli konfliktusoknak – hangsúlyozta Tusk.
A kormánykoalíció négy tömbből áll, a fő ereje a Polgári Koalíció, tagja a Lengyel Parasztpárt, a Lengyelország 2050 párt és az Új Baloldal tömörülés.
A miniszterelnök bejelentette egyebek mellett: a pénzügyi és a fejlesztési-technológiai tárca összevonásával létrejön egy gazdasági minisztérium, ennek élére andrzej domanski eddigi pénzügyminiszter kerül.
Létrehoznak egy energiaügyi minisztériumot Milosz Motyka eddigi környezetvédelmi és klímaügyi miniszterhelyettes irányításával. Az új tárca átveszi a klímaügyi tárca egyes hatásköreit, egyúttal megszűnik a sziléziai Katowicébe kihelyezett iparügyi minisztérium, amelyet 2023 végén, a Tusk-kormány megalakulásakor létesítettek.
Távozik például Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész, a posztra Waldemar Zurek bíró kerül.
Marcin Kierwinski váltja Tomasz Siemoniak eddigi belügyminisztert, aki azonban tárca nélküli miniszterként továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat.
Czeslaw Siekierski agrárügyi miniszter helyébe eddigi helyettese, Stefan Krajewski lép.
Radoslaw Sikorski ezután kormányfőhelyettesként tölti be külügyminiszteri tisztségét.
Távozik a kabinetből Izabela Leszczyna egészségügyi miniszter, valamint Slawomir Nitras sport- és turisztikai miniszter is, aki Rafal Trzaskowski választási kampányfőnöke volt.
Tusk bejelentése szerint a későbbiekben csökkentik a miniszterhelyettesek számát is, amely jelenleg 95.
Az új kormány tagjait előzetes megállapodás szerint csütörtökön nevezi ki Andrzej Duda elnök, az első kormányülést pedig pénteken tartják meg – jelezte a kormányfő.
A kabinet átalakítása megelőzi Karol Nawrocki beiktatását az elnöki posztra, amire augusztus 6-án kerül sor.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az elveszített lengyel elnökválasztási harc után jogi eszközökkel próbálná megsemmisíteni a lengyel választók egyértelmű döntését. Tusk koalíciós partnerei egyértelműnek látják, hogy nem történt az elnökválasztás kimenetelét befolyásoló csalás, éppen ezért nem is támogatják a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó lépéseket. Tusk eddigi szövetségesei máris az ellenzéki pártokkal egyeztetnek az együttműködés lehetőségeiről — értesült a Brussels Signal.
A lengyel kormány koalíciója alig három hete még szilárdnak tűnt, miután a kormányfő a bizalmatlansági indítvány túlélte; ma már azonban a széthullás határán táncol, miután a koalíciós partnerek komolyan összekülönböztek a lengyel elnökválasztások eredménye miatt.
A június 1-jei elnökválasztáson az ellenzéki oldal jelöltje, a konzervatív Karol Nawrocki váratlan – 370 000 szavazat –előnnyel győzött. A vereséget nehezen viselő miniszterelnök azóta kampányt indított a végeredmény megkérdőjelezésére, ám még saját koalíciós partnerei sem akarnak asszisztálni a demokráciát veszélyeztető jogi trükközéshez.
A célkeresztben elsősorban a lengyel Néppártot (PSL) vezető védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz áll, aki újságírók előtt helytelenítette a lengyel legfelsőbb bíróság 28 bírájának viselkedését, amiért belekeveredtek a választási eredmény érvényesítésével kapcsolatos vitába. A bírák levelet írtak, amelyben kijelentették, hogy a legfelsőbb bíróság felügyeleti kamarája egy illegitim szerv, ezért nem vehet részt a választási eredmény érvényesítésében.
Kosiniak-Kamysz azzal vádolja a 28 bírót, hogy szelektív a memóriájuk, mivel nem tettek ilyen kijelentéseket, amikor a felügyelő kamara jóváhagyta a 2023-as parlamenti választások, valamint a 2024-es helyhatósági és európai parlamenti választások eredményét, amelyeket mind Tusk koalíciója nyert meg.
A képviselő azt sem rejtette véka alá, mennyire képtelenségnek tartja Tusk csalásvádjait, amelyek főként a kormányfő családi ügyvédjén, Roman Giertychen keresztül terjednek. A PSL minisztere szerint nem történtek számottevő szabálytalanságok. Pártjában ennél is keményebben fogalmazott Jan Filip Libicki szenátor: „Ez volna az első alkalom, hogy az ellenzék hamisít választást a kormány orra előtt.”
A koalíció harmadik pillére, Szymon Holownia (Poland 2050) sem kíván fedezéket nyújtani Tusk hatalmi manipulációjához: házelnökként közölte, hogy augusztus 6-án leteszi az esküt az új államfő, hacsak a legfelsőbb bíróság addig másképp nem dönt. A lengyel legfelsőbb bíróság felülvizsgálati kamarája július 1-jén határozna több mint 50 000 – zömében azonos mintára írt – panaszról; a kormány azonban az EU-bíróság korábbi kritikáira hivatkozva egyszerűen nem ismeri el a kamara legitimitását.
A patthelyzetben a konzervatív PiS lelkesen flörtöl mind a PSL-lel, mind a szuverenista Konföderációval, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassák Tuskot. A TV Republika szerint Kosiniak-Kamysz már találkozott is Slawomir Mentzennel (Konföderáció) a lehetséges forgatókönyvekről.
Tusk eközben igazságügyi miniszterét, Adam Bodnart is hadba küldte: az ügyészséghez fordulna csaknem 1500 szavazókörzet teljes újraszámlálásáért. A PSL azonban ebben sem partner. A kormányfő így egyre inkább egy szűkülő belső körre támaszkodik, miközben koalíciós partnerei már a kiugrás módjairól egyeztetnek.
A következő napok kulcskérdése, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság elleni háború, a csalásvádak és a politikai zsarolás elegendők-e arra, hogy Tusk megtartsa hatalmát, vagy napokon belül összeomlik a lengyel kormány.
Vita alakult ki a június 1-jei lengyel elnökválasztás eredményének elismeréséről Andrzej Duda államfő és Donald Tusk miniszterelnök között, a témában a két politikus szombaton a közösségi médiában üzent egymásnak.
Donald Tusk szombaton az X-en Andrzej Dudát, Karol Nawrocki megválasztott elnököt, valamint Jaroslaw Kaczynski volt kormányfőt, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnökét szólította meg. „Nem vagytok csak úgy egyszerűen, emberi módon kíváncsiak a valódi választási eredményre?” – tette fel a kérdést Tusk. Hozzáfűzte: „A tisztességeseknek nincs mitől tartaniuk”.
Tusk bejegyzésének előzménye, hogy a fő kormánypárti frakció, a Polgári Koalíció egyes politikusai a médiában az elnökválasztás június 1-én megtartott második fordulójában leadott összes szavazat újbóli átszámlálását követelték. A választáson Karol Nawrocki 10 606 877 szavazatott kapott, riválisa, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig 10 237 286 szavazatot nyert el az országos választási bizottság (PKW) hivatalos eredményei szerint.
Mindeközben egyébként maga Donald Tusk nem követelte az összes szavazat újraszámlálását, noha többször beszélt a legfelsőbb bírósághoz benyújtott választási panaszok alapos átvizsgálásának szükségességéről.
Pénteki sajtóértekezletén a miniszterelnök felszólította Andrzej Dudát, hogy vonja vissza azt a márciusi döntését, mellyel megvétózta az elnökválasztás érvényességét megerősítő legfelsőbb bírósági testület összetételének megváltoztatását célzó, a parlamentben előzőleg megszavazott törvényt. A jelenlegi legfelsőbb bírósági testület törvényességét a kormánykoalíció nem ismeri el.
Andrzej Duda szombaton az X-en úgy válaszolt a miniszterelnök bejegyzésére: Donald Tusk „és kollégái nem tudnak beletörődni az elnökválasztási vereségükbe”. A választók döntése egyértelmű volt, és a PKW hivatalosan ki is hirdette az eredményt – hangsúlyozta az elnök.
Felszólította a kormányzati politikusokat, hogy „tartsák magukat távol az elnökválasztáson leadott szavazólapoktól”, amelyeknek esetleges ellenőrzése a legfelsőbb bíróság és a PKW hatáskörében van. Az államfő felidézte: a kormánykoalíció által kétségbe vont legfelsőbb bírósági kamara megerősítette a jelenlegi kormánykoalíció létrehozását lehetővé tevő 2023-as parlamenti választás eredményét is, és Tusk „ennek köszönhetően lett kormányfő”.
Az említett legfelsőbb bírósági kamara a múlt héten a hozzá benyújtott választási panaszok alapján összesen 13 választási körzetben leadott szavazólapok ellenőrzését rendelte el, az ügyben a testület jövő héten foglal állást. A vizsgált szavazatok száma nem lényeges a választási eredmény szempontjából.
A lengyel jog szerint a megszámlált szavazatokat csak azokban a körzetekben lehet ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan panasz érkezett a legfelsőbb bírósághoz.
A szavazatok általános, országos szintű átszámlálása, amely összesen több mint 31 ezer körzetet érintene, nem rendelhető el.
Karol Nawrockit korábbi bejelentések szerint augusztus 6-án iktatják be államfőnek.
Donald Tusk kormánya szerdán megerősítést kapott a lengyel alsóházban, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett az elnökválasztás eredményét követően. A kormánykoalíció egységes támogatással megőrizte parlamenti többségét, de a közeljövő politikai kihívásait súlyosbítja az új, kormánykritikus elnök augusztusi hivatalba lépése és a koalíció gyengülő népszerűsége.
Megerősítette szerdán a lengyel parlamenti alsóház, a szejm a Donald Tusk kormánya iránti bizalmat. Az időközi szavazást a miniszterelnök kezdeményezte azt követően, hogy Karol Nawrocki ellenzéki jelölt megnyerte az elnökválasztást. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.
A 460 fős szejmben 453-an vettek részt a szavazáson, közülük 243 képviselő támogatta a 2023 végén beiktatott kormányt, 210-en nem szavaztak bizalmat neki. Tartózkodás nem volt. Igennel szavazott a 242 fős kormánykoalíció összes képviselője és egy független országgyűlési képviselő.
A szavazás előtt mondott programbeszédben Tusk kijelentette: kész továbbra is irányítani a kormányt.
Úgy látta: az elnökválasztás nem eredményezett földrengést a lengyel politikai színtéren, de a kabinetre két és fél évnyi nagyon nehéz, komoly munka vár nehéz politikai körülmények között. A kormányoldal által javasolt változásoktól „idegenkedő elnököt augusztusban egy olyan elnök váltja, aki legalább ugyanolyan mértékben vonakodik ezek megvalósításától” – utalt a kormányfő Andrzej Duda jelenlegi elnök és Karol Nawrocki augusztusban hivatalba lépő elnök személyére.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Tusknak a Karol Nawrocki ellenzéki jelölt vasárnapi elnökválasztási győzelmére reagáló beszédét a varsói kormányfői hivatal tette közzé hétfő este a közösségi médiában – írja az MTI.
A kormányfő kijelentette: azt akarja, hogy mindenki, „beleértve a hazai és a külföldi ellenfeleket is, lássa: a kormány érzi a pillanat súlyát, készen áll az új helyzetben, de nem fog visszalépni”.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem erősítette meg az információt, miszerint Donald Trump amerikai elnök az európai vezetőkkel folytatott megbeszélése során kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akarja befejezni az Ukrajna elleni háborút, mert „győzelemre áll” – számolt be az rbc.ua hírportál az Onet lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk elmondta: „Nem erősítem meg ezt a kijelentést. De megerősítem, hogy a helyzet nehéz, mert az orosz fél részéről még csak nyoma sincs a jóakaratnak a mielőbbi tűzszünetre és az őszinte béketárgyalások megkezdésére. Mind Trump elnök, mind az európai „kvartettünk” nagyon világos feltételt fogalmazott meg: minden feltétel nélküli tűzszünet még a tárgyalások megkezdése előtt, hogy ne haljanak meg emberek.”
Ugyanakkor ismeretes, hogy a lengyel miniszterelnök nem is vett részt a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben azután, hogy az amerikai felhívta Putyint. „Az oroszok ezzel szemben a klasszikus taktikájukat alkalmazzák: különféle zsinórokat húzogatnak, hogy elkerüljék a tűzszüneti kötelezettségvállalásokat és a béketárgyalásokhoz való komoly hozzáállást. A helyzet nehéz, nem mondanám kritikusnak, de a kezdetektől fogva nehéz volt” – tette hozzá Donald Tusk.