Volodimir Zelenszkij elnök hétfő délelőtt Varsóba érkezett, ahol megbeszélést kezdett Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel – számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint „Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk négyszemközt, valamint a delegációkkal kibővített összetételben találkoznak.” Tárgyalásokat terveznek a védelmi együttműködés folytatásáról, Ukrajna támogatásáról az európai integráció felé vezető úton, valamint az elvárásokról a Washingtonban megrendezésre kerülő NATO-csúcstól.
Zelenszkij és Tusk megvitatják Lengyelország részvételét Ukrajna újjáépítésében, a kereskedelem fejlesztését és a humanitárius együttműködést is. Emellett Zelenszkij és Tusk megállapodást ír alá Ukrajna és Lengyelország biztonsági együttműködéséről, valamint közös sajtótájékoztatót is tart.
Nemrég a lengyel sajtó arról számolt be, hogy Zelenszkij a NATO-csúcs előestéjén Varsóba látogat, ahol aláírja a biztonsági garanciákról szóló megállapodást.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Lengyelország és Ukrajna között „majdnem kész” a biztonsági megállapodás, amelyet a július 9-én kezdődő NATO-csúcs előtt írnak alá. Ezt Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte Brüsszelben – írja a Radio Svoboda.
„Ezek nem biztonsági garanciák, hanem országok kötelezettségei Ukrajnával szemben a közös biztonság érdekében, és a megállapodásunk már majdnem kész” – mondta Tusk.
A miniszterelnök szerint Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát, de „nem a saját biztonsága rovására”.
„Zelenszkij elnökkel a megbeszélések nem mindig könnyűek, de világosan megmondtam: segítünk, mert az önök biztonsága a mi biztonságunk, de nem teszünk semmit, ami közvetlenül gyengítené a mi biztonságunkat. Itt a vadászgépekről van szó, azokról a fegyverekről, amelyekre Lengyelországnak olykor éppúgy szüksége van, mint Ukrajnának” – tette hozzá a lengyel kormányfő.
A lengyel elnök, Andrzej Duda, egy keddi rádióinterjúban kijelentette, hogy a jelenlegi kormány, amelyet Donald Tusk vezet, megsérti a jogállamiságot, és miniszterelnöki utasítások alapján működik. Ezzel szemben az előző kormány, amelyet a Jog és Igazságosság párt vezetett és amelyet Brüsszel bírált, törvényesen járt el.
Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban elhangzott beszélgetésben Andrzej Duda felidézte: az Európai Bizottság (EB) múlt héten lezárta az európai uniós szerződés 7. cikke szerinti, 2017-ben elindított eljárást Lengyelországgal szemben.
„Kiderült, hogy elég volt leváltani a lengyel kormányt, és az EB szemében visszaállt a jogállamiság, ez nagyon különleges megközelítése a demokráciának” – fogalmazott Duda.
Teljesen jogtalannak nevezte az elnök a tavaly novemberben beiktatott Tusk-kormány egyes lépéseit, köztük az ügyész leváltásának módszerét. „Megmondom röviden: a jogállamiságot Lengyelországban csak most sértik” – jelentette ki.
A műsorvezető azon kérdésre, hogy az előző kormány idején nem sérült-e a jogállam, az államfő úgy válaszolt: nem, mivel korábban minden demokratikus alapokra támaszkodott, és a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya mindent a törvények alapján tett, nem pedig a miniszterelnök utasításai, a miniszterek önkényes megítélése alapján.
A jelenlegi kormány viszont látja, hogy törvényi alapon képtelen változásokat végrehajtani Lengyelországban […], ezért merőben a jogtalanság szellemében cselekszik, erőszakos megoldásokat alkalmaz – érvelt Duda.
Az interjú során szóba került az országos igazságügyi tanácsról (KRS) szóló, a parlament előtt lévő törvénymódosítás, amely alapján lerövidítenék a testület hivatali időszakát. Ez a megoldás Duda szerint komoly alkotmányos kételyeket ébreszt.
Amennyiben a törvénymódosítást a parlament megszavazza, és Duda utána vétót emel, azt az alsóház csak a szavazatok háromötödös többségével utasíthatja el, amellyel viszont a jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik.
Az uniós jogállamisági eljárás lezárását múlt héten Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban az egész kormány sikerének nevezte. Úgy ítélte meg: a lépésnek nagy a jelentősége, mert Lengyelország ennek köszönhetően erősebb lesz az Európai Unióban. „Előre haladhatunk a jogállamiság javításának további szakaszaiban” – fogalmazott Bodnar.
Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, a PiS elnöke a TV Republika konzervatív hírtelevízióban múlt szerdán kijelentette: az EU-ban jelenleg a jogállamiság egyszerű meghatározása érvényes, mégpedig az, hogy amennyiben megvan […] a németeknek alárendelt kormány, akkor fennáll a jogállamiság, ha pedig nincs, akkor nem áll fenn.
A Lengyelország keleti határán át érkező illegális bevándorlók több mint 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik, a migráció nem spontán módon zajlik – jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
A kormányülést követő sajtókonferencián a miniszterelnök nyugtalanítónak nevezte, hogy megerősített információk szerint a lengyel-fehérorosz határszakaszon észlelt migrációs nyomás „nem a különféle országokból menekülő emberek spontán migrációja”. A határt illegálisan átlépők több mint 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik – tette hozzá.
Másként, mint a fehérorosz határon fennálló migrációs válság elején, jelenleg a folyamatot Oroszország irányítja – jelentette ki Tusk.
Lengyel titkosszolgálati információkra hivatkozva elmondta: Oroszország szervezi az elsősorban Szomáliából, Eritreából, Jemenből és Etiópiából származó, „az egyik arab országon”, majd Moszkván át Fehéroroszországba tartó illegális bevándorlók toborzását, szállítását és csempészetét.
Közölte továbbá: a szövetséges titkosszolgálatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően hétfőn szerzett információk alapján Oroszország területén több gyűjtőpontban migránsok ezrei tartózkodnak.
A kormányfő kitért a lehetséges lengyelországi szabotázsakciók témájára is. Utalt hétfő esti tájékoztatására, miszerint a hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetésével. Közölte: keddre virradóan további három személyt vettek őrizetbe.
Elmondta: azt is vizsgálják, nem volt-e esetleg orosz hátterű a május 12-i tűzvész, melyben nagyrészt leégett egy nagy kiterjedésű varsói vásárcsarnok.
Tusk még a sajtóértekezlet elején közölte: kedden rendeletet adott ki a 2004 és 2024 közötti lengyelországi orosz és fehérorosz befolyásolási próbálkozásokat vizsgáló, az igazságügyi tárca kötelékében működő bizottság létrehozásáról.
A testületet Jaroslaw Strózyk dandártábornok, a katonai elhárítás (SKW) főnöke fogja irányítani – jelentette be.
Hasonló, de a parlament által megválasztott szakértői testület, a 2007-2022 közötti lengyelországi orosz befolyást vizsgáló közigazgatási bizottság jött létre az előző, jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzása idején.
Tavaly november végén azonban a választások nyomán megalakult új lengyel parlamenti alsóház (szejm) felmentette a bizottság tagjait.
Felmentésük napján a testület tagjai ismertették jelentésüket, melyben bírálták a lengyel katonai elhárítás (SKW) és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) között 2013-ban kötött együttműködési megállapodást, Tuskot pedig – aki 2007 és 2014 között is lengyel miniszterelnök volt – összefüggésbe hozták az SKW akkori működése kapcsán feltárt szabálytalanságokkal.
Donald Tusk a sajtókonferencián jelezte: az új bizottság tisztázni fogja például a PiS-kormány idején a nemzetvédelmi miniszter posztját betöltő politikust, Antoni Macierewiczet érintő információkat, akit Lengyelország védelmi képességeinek gyengítésével vádolt.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Megengedhetetlen, hogy a nemzetközi intézmények párhuzamot vonjanak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és a Hamász vezetői között – jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
A miniszterelnököt újságírók kérdezték, mi a véleménye arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze előző nap elfogatóparancsot kért a Hamász vezetői, valamint az izraeli védelmi miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, azzal vádolva mindkét felet, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a palesztin-izraeli háborúban.
„Teljesen egyértelmű, hogy elfogadhatatlan politikai analógiával van dolgunk” – válaszolt Tusk. Feltette a kérdést: vajon a gázai konfliktus kirobbantása előtt miért nem nyilvánította senki terrorszervezetnek a Hamászt, és vezetői ellen miért nem adtak ki elfogatóparancsot?
Tusk aláhúzta: jelenleg „nem híve Netanjahu miniszterelnöknek”, bár évekkel ezelőtt „bizonyos értelemben politikai barátok voltak”. Teljesen megengedhetetlennek nevezte viszont az arra irányuló próbálkozásokat, hogy az izraeli kormányfő és „a terrorszervezetek, ezen belül a Hamász vezetői” közé egyenlőségjelet tegyenek, és hogy ebbe nemzetközi szervezetek is bekapcsolódjanak, amelyeknek fő erénye – amint Tusk fogalmazott – „a semlegesség és tárgyilagosság kell, hogy legyen”.
Donald Tusk lengyel kormányfő a lengyel–fehérorosz határnál mondott beszédében bejelentette, a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is megerősíti határvédelmét.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
Fehéroroszország Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal lép fel – fogalmazott. Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában. Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel-fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
„Ne legyenek kétségeinek, Fehéroroszország egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon” – fogalmazott.
Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.
Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
A NATO katonáinak bizonyos kontingense már Ukrajna területén van, kiképzőkről és megfigyelőkről van szó – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a lengyel kormányfőt megkérdezték, hogy az ENSZ küldhet-e csapatait Ukrajnába. Válaszában felidézte a jugoszláviai háborút, amelynek során az ENSZ-csapatok nem érkeztek meg, de a NATO katonái ott voltak, és sikerült lezárniuk a háborút. Azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ nem a háborúra, hanem a szétválasztásra alkalmas.
„Jelenleg, mint tudják, nem akarok közvetlenül beavatkozni, mert nem akarok csapatokat küldeni (Ukrajnában – a szerk.)” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök. Mint kifejtette, a NATO a lehető legnagyobb mértékben segíti Ukrajnát, és a NATO segítsége nélkül Ukrajna nem tudott volna ilyen sokáig fennmaradni. „Ukrajna területén már számos lengyel NATO-szövetséges katonája, megfigyelője és mérnöke tartózkodik” – emlékeztetett Donald Tusk.
Május 10-én hajtják végre a lengyel kormány átalakítását – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön az X-en.
Tusk korábban azt jelezte: a júniusi európai parlamenti (EP) választások után alakítja át a négy hónappal ezelőtt, december 13-án beiktatott kormányát.
Szerdán viszont Tusk pártja, a lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) választmánya jóváhagyta az EP-választásokra szóló jelöltlistákat, és bejelentették: a választáson három hivatalban lévő tárcavezető – Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter és Borys Budka államivagyon-ügyi miniszter – is indul. Sienkiewicz ennek kapcsán szerdán be is nyújtotta lemondását.
A kormányfő már április elején valószínűnek nevezte, hogy az átalakítás „mélyrehatóbb lesz”, és az EP-be megválasztott minisztereken kívül a kabinet más tagjait is érinteni fogja.
Csütörtökön a varsói kormányfői hivatal közölte: tüdőgyulladás miatt Tusk a közeli napokban korlátozza hivatali tevékenységét.
A miniszterelnök ezt követően az X-en azt írta: „a remélhetőleg rövid, betegség okozta szünet után szorgosan munkához fogunk”.
Megerősítette azt is: május 7-én Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a sziléziai Katowicében megnyitja a hagyományos Európai Gazdasági Kongresszust, ahol bemutatják „az Európának szóló tervet”.
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
